Minden, amit a kézilabdajátékokról tudni érdemes
A kézilabda egy rendkívül dinamikus és látványos sportág, amely világszerte nagy népszerűségnek örvend. A nézők számára rendkívül élvezetes a támadás és védekezés állandó változásával, lüktető ritmusával, sebességével, sok góllal és látványos technikai elemekkel tarkított mérkőzés. A szabályok egyszerűek és a kezdők számára is könnyen megtanulhatók, így a kézilabda kiváló választás lehet mindazok számára, akik egy izgalmas és gyors sportot keresnek.
A Kézilabda Története és Fejlődése
A 19. és a 20. század fordulójára három, egymáshoz hasonló játék, a dán haandbold, a cseh hazena és a német torball fejlődött ki, amelyek a mai kézilabdázás közvetlen őseinek tekinthetők. Az 1917-ben megalkotott egységes szabályok alapján űzött nagypályás kézilabdát 11-11 játékossal a szabadban, futballpályán kezdték el játszani. A sportág hat csapattal bemutatkozhatott az 1936-os berlini olimpián.
Egy ideig mindkét méretű pályán rendeztek világbajnokságokat, az idő múlásával azután a kispályás vagy teremkézilabda a maga sebességével, változatosságával és lüktető ritmusával fokozatosan háttérbe szorította a lassúbb, nagypályás kézilabdázást. 1966-tól már csak kispályán és csak teremben rendeznek világbajnokságot.
A Kézilabda Játéktér és Felszerelés
A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A játéktér magába foglalja a két alapvonal elé rajzolt, 6 méter sugarú kapuelőteret, valamint az azok között elhelyezkedő mezőnyt. A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el.
A Kézilabda Pálya Jelölései
A kézilabda pálya több fontos vonallal van jelölve, melyek mindegyikének megvan a maga funkciója:
- Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
- Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál.
- Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal.
- Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
- Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala.
- Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal.
A Kézilabda Kapu
A kapu 3 méter széles és 2 méter magas stabil váz, tartozéka a belülről felfüggesztett háló. A labda jobb tapadása érdekében a játékosok általában waxolják a labdát.
A Kézilabda Szabályai és Játékmenete
A 14 játékost magába foglaló csapatból egyszerre 7 játékos - 6 mezőnyjátékos és egy kapus - tartózkodhat a pályán, de a cserelehetőségek határtalanok, így mindenki, a kispadon kezdők is kivehetik részüket a játékból. A 2 × 30 perces mérkőzést 2 játékvezető irányítja, munkájukat a zsűriasztalnál egy jegyzőkönyvvezető és egy versenybíró segíti.
Játékidő és Eredmény Eldöntése
A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A játékidő a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani.
Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap). A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával- nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon.
Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).
Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.
Kézilabda Játékok és Gyakorlatok Kezdőknek és Haladóknak
A sportjátékok oktatása és edzése során elengedhetetlenek a változatos játékok és gyakorlatok, melyek hozzásegítenek a játék mozgásanyagának, technikai elemeinek minél előbbi elsajátításához. Különösen fontos a játékos formában való elsajátítás előtérbe helyezése, melyek nélkülözhetetlenek a élményt adó, élvezetes kézilabdajáték kialakulásához.
Alapvető Kézilabda Játékok és Céljaik
Az alapjátékok tartalmilag kevésbé összetett játékok, kiválóan alkalmazhatóak a sportjátékok oktatása és edzése során is. Alapszabályaik és könnyen adaptálhatóak az óra kitűzött feladatai, céljai és körülményei hatására.
- Fogójátékok: Egyszerű játékok, amelyek a gyorsaságfejlesztésre kiválóan alkalmasak, fejlesztik a futógyorsaságot is. Az óra első szakaszában, a bemelegítés során alkalmazhatóak.
- „Csendes” játékok: Ezek az óra végső szakaszában alkalmazhatóak, nincs nagy élettani megterhelésük.
- Dobáspontosság-fejlesztési játékok: Céljuk a célzás és a lövés alkalmazásával eltalálni az álló vagy a mozgó célpontot.
- Kontaktjátékok: Az alapjátékok olyan formája, amelyekben legfőképp páros feladatok végrehajtása során a testi kontaktus kerül előtérbe. Technikai-taktikai fejlesztésre is alkalmasak. Ezeket a játékokat inkább a középiskolák 11. és 12. évfolyamainak ajánljuk.
Gyakorlati Játékötletek Különböző Korosztályok Számára
Fogójátékok
- Páros fogójáték: Helyszín: fél kézilabda pálya. Két tanuló kezdi a játékot fogóként. A kezüket fogják és igyekeznek a meghatározott területen belül megfogni a többi tanulót. Akit megfognak, harmadikként csatlakozik a pároshoz.
- Hármas fogó: Helyszín: fél kézilabda pálya. Három tanulóból álló csoportok alakulnak. Egy tanuló a fogó. Akit megfogtak az a tanuló lesz a fogó. A tanulók szabadon mozoghatnak a kijelölt területen.
Labda Nélküli és Labdás Játékok
- Kidobós játék: Két csapatba osztjuk a tanulókat, az egyik megkülönböztető trikót húz. Egy perc alatt minél több játékost dobjon ki az ellenfél csapatából. A pattintott kidobás nem érvényes.
- Labdaszerző játék: A tanulók a félpálya vonalára helyezkednek egymás mellé. Jelre minden tanuló igyekszik magának labdát szerezni. Aki labda nélkül maradt, az kiesik a játékból.
- Labdaátvivő játék: Két csapatot alkotunk. Mindkét csapat játékosai a saját kapuelőterükben helyezkednek. A pálya közepén (pl. zsámoly tetején) labdák helyezkednek, pontosan annyi, ahány tanuló van az ellenfél csapatában. A feladat az ellenfél zsámolyába átvinni a labdákat. Az a csapat nyer, akinek a végén kevesebb labda maradt a zsámolyában. A játék a tanár jelzésére ér véget.
Labdavezetési és Pontossági Gyakorlatok
- Labdavezetési gyakorlat bóják között: A tanulók létszámától függően csapatokat alkotunk, akik a kapuelőtér-vonal mögött egy oszlopban helyezkednek el. Az első bója távolsága az első tanulótól 5 méter. Jelre az első tanuló labdavezetéssel, szlalomfutással kerüli a bójákat. A bóják megkerülése után egyenes vonalú futással, labdavezetéssel futnak visszafelé és átadják a labdát a következő tanulónak, aki megismétli a feladatot. Az a csapat nyer, akinél elsőnek befejezik a tanulók a feladatot.
- Labdapasszolás körben: A tanulók egymás mellett helyezkedve kört alkotnak. A két egymástól legtávolabban (átellenesen) álló tanulónál labda van. Jelre a tanulók a labdát a mellettük álló tanulónak passzolják, aki továbbítja azt a mellette lévőnek, és így tovább.
- Célzást fejlesztő játékok: Minden játékosnak van egy teniszlabdája. A kapura egy célkeretet vagy annak megfelelő kötelet, karikát vagy más eszközt helyezünk. A játékosok megadott távolságból próbálkoznak a célba találni a labdát. A több találatot elérő csapat nyer.
- Medicinlabda elleni dobás: Két csapatot alkotunk. A pálya közepére hosszában egy vagy két padot helyezünk. A padokra kisebb és nagyobb medicinlabdákat helyezünk. Minden csapat a saját térfelén helyezkedik, 6-10 méterre a középen elhelyezkedő pad(ok)tól. Minden tanulónak labda van a kezében. A cél, találni a medicinlabdát, hogy az az ellenfél térfelére essen. Az a csapat nyer, akinek a végén kevesebb medicinlabda található a térfelén.
Technikai és Taktikai Elemet Fejlesztő Játékok
- Támadó-védő játék: Két csapatot alkotunk. Az egyik csapat tagjai labdával a kézben a saját szabaddobási vonalukon belül helyezkednek. Az ellenfél a 9-es vonalon belül helyezkedik labda nélkül. A másik csapat pedig kitámadva a 9-es területéről igyekszik a megadott szabályok keretein belül megakadályozni a támadó játékosokat a továbbhaladásban. A játéknak akkor van vége, ha az összes labdás játékos átért az ellenfél területére.
- Passzjáték csapatokban: Két csapatra osztjuk a tanulókat. A játékosok számától függően játszhatjuk a 9-es vonalon belül vagy akár fél pályán is. A cél, minél több átadással, minél hosszabb ideig maguknál tartani a labdát. A játék mehet időre vagy bizonyos számú átadás végrehajtása eléréséig is.
- Szorítós játék: A tanulók párosával labdával a kézben a hátuk mögött egy 2 méter sugarú körben helyezkednek. Vállukkal igyekeznek kiszorítani a párjukat a körből. Az a játékos nyer, akinek sikerült kiszorítani a társát.
- Labdaszerzés párosban: A tanulók párosával helyezkednek el. Minden párnak egy labdája van, amit mindketten két kézzel fognak. A cél, kivenni a másik kezéből a labdát. Az a játékos nyer, aki többször kivette a társa kezéből a labdát.
Kézilabda Magyarországon: Sikerek és Kezdési Lehetőségek
A Magyar Kézilabda Szövetség 1933-ban alakult. Kézilabdában (leginkább a nőiben) ott vagyunk a világ élvonalában, aranyérmeket szereztünk már olimpián, világbajnokságon és Európa-bajnokságon is, ezüstöt és bronzot még többet. Ez a siker azt mutatja, hogy a kézilabda mélyen gyökerezik a magyar sportkultúrában és nagy potenciál rejlik benne.
A kézilabdával 6-7 éves korban el lehet kezdeni az ismerkedést. 8-9 éves korban zajlik az alapok lerakása, majd kezdődhet a korosztályos versenyzés, egészen a felnőttekig. És tovább, szenior ill. master korcsoportban is aktívan lehet űzni a sportot. A kézilabdát is ki lehetett próbálni (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25-26-án, ami kiváló lehetőséget biztosított az érdeklődőknek, hogy közelebbről is megismerkedjenek ezzel a lendületes sporttal.
tags: #noi #kezilabda #jatekok
