A Ferencváros női kézilabdacsapatának diadalmas KEK-győzelme 1978-ban

Sokszor, sok helyen szó esik arról, hogy a Ferencváros női kézilabdacsapata Európa legjobbjai közé tartozik, de ilyenkor legtöbbször csak a jelenre gondolunk. Pedig, ha hozzátesszük, hogy milyen tradíció és mennyi siker „rejtőzik” a szakosztály eddig megélt hetven évében, akkor még magasabb polcra helyezhetjük az FTC-t. Hiszen kevés klub tudhat magánénak a miénkhez hasonló történelmet, erre pedig igenis büszkének kell lennünk, és kötelességünk ápolni az emlékeket. Az FTC történetének egyik legfényesebb lapja az 1978-as Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) győzelem.

Ekkor a története második kiírását élő Kupagyőztesek Európa-kupájában indulhatott női kézilabdacsapatunk, miután 1977 februárjában megnyerte a négyes körmérkőzéses rendszerben kiírt Magyar Kupát a Vasas előtt. „Akkoriban a bajnokságban mindig ott volt a dobogón a csapat, de - amennyire emlékszem -, az aranyéremre nem igazán volt esélyünk, a Vasas nagyon erős volt - mesélte a még ma is a Ferencváros utánpótlásában dolgozó korábbi kapusunk, Fiedler Adrienn, aki 1978-ban feltörekvő fiatalként már a felnőttekkel edzett.

Első forduló: Az Admira Wien magabiztos legyőzése

A kezdet mindenesetre tükörsimára sikeredett, és ez kellően megadta az alaphangot. 1978. január 22-én a címlapján számolt be arról a Népsport, hogy „Biztos előnyt szerzett az FTC”. Az Admira Wien elleni összecsapás helyszínéül szolgáló Körcsarnok zsúfolásig telt, pedig előzetesen is sejthető volt, hogy a bécsiek legfeljebb az áldozat szerepét tölthetik be. Ennek ellenére a korabeli beszámoló szerint a hangulat remek volt, „még javában az öltözőben voltak a csapatok, amikor a közönség már nagyban énekelt, „szurkolt”. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy az osztrákok első támadásuknál kiharcolt hetesét Berzsenyi kivédte, majd a társak komoly gólparádéba kezdtek.

A tizenötödik percben már 9-0-ra vezetett a Fradi, a szünetben pedig 14-2-re. A második félidőben a mieink tulajdonképpen már csak a közönségnek játszottak - írta a sportnapilap -, arra törekedtek, hogy minél szebb gólokat érjenek el, és jó néhány gól valóban parádésra sikerült. A 25-5-ös végeredmény garantálta, hogy az egy héttel később esedékes visszavágón a továbbjutás már nem foroghat veszélyben.

Az első forduló eredményei:

• FTC-Admira Landhaus Wien 23-5 (14-2)
• 1978. január 21., Körcsarnok, 1500 néző. Vezette: Davidov, Nenov (mindkettő bolgár).
• FTC: Berzsenyi -TAVASZI 3, Csiha 6, Csajbokné 2, CSULIKNÉ 8, Lelkesné 3, Takácsné 3. Csere: Tőkéné, Rácz, Kunstárné, Szalai, Zwickné. Edző: Elek Gyula.
• Admira Landhaus Wien: Simon - Zehetner 1, Krug 1, Kolb, Emerling, Palme 2, Dienst. Csere: Postel 1, Bindar, Kossek.
• Admira Landhaus Wien - FTC 9-27

Negyeddöntő: A Bordeaux sem jelentett akadályt Elek Gyula jubileumán

A legjobb nyolc között a sorsolást február 1-jén tartották, a mieinkhez a francia kupagyőztes Bordeaux-t húzták ki - vagyis az akkori erőviszonyokat ismerve különösebben nem lehetett elégedetlen a szakvezetés. Az odavágóra február 26-án került sor, és a játékosaink az első körhöz hasonlóan a negyeddöntőben is már az első meccsen lezárták a párharc legfontosabb kérdését.

A kezdődobást kisebb ünnepség előzte meg, ugyanis a hatszázadik bajnoki és kupameccsén dirigálta a csapatot a vezetőedző, Elek Gyula. A játékosok igyekeztek is kiszolgálni trénerüket, akinek nem sok izgulnivalója maradt: már az első félidőben tizenhárom gólos előnyt épített a Ferencváros, a fordulás után pedig még nagyobbra hízott a különbség. A huszonnyolc gólos sikerből (39-11) Takácsné tizenegy, míg Csulikné kilenc góllal vette ki a részét. A Fradi története során ezt megelőzően sohasem dobott még ilyen sok gólt hivatalos mérkőzésen.

A negyeddöntő eredményei:

• FTC-Bordeaux 39-11 (18-5)
• 1978. február 26., Körcsarnok, 1500 néző. Vezette: Kypson, Rybar (mindkettő csehszlovák).
• FTC: Berzsenyi - Tavaszi 5, Csajbokné 2, Lelkesné 4, Takácsné 11, Csulikné 9, Csiha 4. Csere: Kunstárné, Zwickné 1, Rácz 3, Szalai. Edző: Elek Gyula.
• Bordeaux: Dubos - Battles 1, Servay 2, Cassoux, Carre 4, Ottenwalter 2, Lambeye 1.
• EC Bordeaux - FTC 14-25
• 1978. március 3., Bordeaux.
• FTC: Berzsenyi - Zwickné 1, Csulikné 6, Rácz 3, Lelkesné 7, Csiha 3, Csajbókné 3.

Elődöntő: Izgalmak az Inter Bratislava ellen

Az elődöntő aztán már hozott izgalmakat! Az összecsapás előtt Elek Gyula egy ízben saját szemével mérte fel az ellenfelet, az Inter Bratislavát, és a tapasztalatai alapján úgy nyilatkozott, hogy a két meccs alapján továbbjutást vár csapatától. Ezzel együtt az odavágón talán egy szoros vereséggel is kiegyezett volna, hiszen három alapemberét is nélkülöznie kellett: Takácsné, Tavaszi, valamint - figyelem! - az iskolai elfoglaltsága miatt otthon maradt Oszwald sem játszhatott Pozsonyban.

A kért taktikát tartalommal is sikerült megtölteni, ahogyan az az 1978. március 22-én megjelent helyszíni tudósításból kiderült. Bejátszásokra nem is igazán került sor, mert a kitűnően játszó Lelkesné jóvoltából sikerült úgy megkeverni az Inter védelmét, hogy átlövésekből is rendre gólt szereztünk. A hatékony támadójáték ellenére a gyenge védekezésünk miatt az első félidő után a hazaiak álltak jobban egy góllal, de ez megteremtette az előrelépés esélyét. Érezte a csapat, ha a védekezést sikerül javítani, akkor az odavágóról is előnnyel térhet haza. A második játékrészben, ahogyan reméltük, jobb lett a hátsó falunk, a kapus, Berzsenyi is remekül védett ebben az időszakban, a pozsonyiak majd negyed órán keresztül nem is tudtak akciógólt szerezni, csak hetesből találtak be, de eddigre négy gólos hátrányba kerültek. Ennek köszönhetően a visszavágóra egygólos előnnyel érkezhetett a Fradi.

Az elődöntő eredményei:

• Inter Bratislava - FTC 19-20 (11-10)
• Pozsony, 1000 néző.

A visszavágóra csordultig megtelt a Körcsarnok, és fergeteges „FTC! FTC!” buzdítás fogadta a csapatokat - számolt be róla a Népsport. A Pozsonyban hat kísérletéből hatszor eredményes játékmestert, Lelkesnét külön emberfogással próbálta kikapcsolni ellenfelünk, de ez nem lepte meg a mieinket, sikerült már a meccs elején megragadni az előnyt. Az első félidő közepén már négy, összesítésben pedig öt gól volt az előny, amikor a vendég edző, Vladislaw Gross belátta, hogy nem működik a taktikája. Visszarendelte Lelkesnéről Boledobicovát, hatos fallal védekezett, de ezzel is csak annyit ért el, hogy nem nőtt tovább a különbség. A szünetben Elek Gyula nem kertelt, kijelentette az újságíróknak: „Nyugodtan kell játszani, már nem veszíthetünk. Lényeges, hogy a védekezésnél játékosaink a beállósok elé verekedjék magukat, hiszen akkor nem lehetne őket olyan sokat foglalkoztatni. Ki kellene lépni a remek formában lévő Zemanova elé is.” Az intelmeket alighanem játékosai is megkapták, mert sikerült javítani a hibákon, az előnyünk meg tovább nőtt - a második játékrész elején végérvényesen eldőlt a továbbjutás kérdése. A 40. percben volt először tíz gól a két csapat között, a pozsonyiak lélekben feladták a küzdelmet és 21-11-nél ért véget az összecsapás.

• FTC -Inter Bratislava 21-11 (11-5)
• Körcsarnok, 1300 néző. V: Führing, Jaki (Mindkettő osztrák).
• FTC: Berzsenyi - Tavaszi 3/6, CSULIKNÉ 8/14. Csajbókné 3/5, LELKESNÉ 3/6. Takácsné 2/5, Csiha 0/5. Csere: Nemere 1 / l, Rácz 1/3. Zwickné 0/0, Kunstárné. Edző: Elek Gyula.
• Inter Bratislava: Datinska - Boledovicova 1/3. Val. Pavlasova 2/2, Kupcsikova 0/3, ZEMANOVA 7/13, Maholainova, Viol. PavLasova 0/2. Csere: Ursulová 0/2.

A döntő: Felejthetetlen csata a Leipzig ellen

A fináléra 1978. április 23-án került sor, méghozzá Budapesten. „Jobban ver, mint szokott - mutatott a szívére a pálya szélén. - Nem akármilyen 50 perc áll előttünk. A beszámoló szerint a mondatot nem is fejezte be a legendás mester, bezzeg kollégája, Klaus Franke szemrebbenés nélkül kijelentette: „Mi győzünk.” Elképesztően izgalmas mérkőzést hozott a finálé.

A mieink első támadásánál rögtön kiderült, hogy a németek az egyik legjobbunkat, Lelkesnét külön emberfogóval próbálják semlegesíteni. Ezt látva két lehetőség maradt: vagy gyors keresztmozgással és elzárásokkal „szabadítják ki” a társak az irányítót, vagy valaki más átveszi Lelkesné szerepét. Az utóbbi valósult meg, méghozzá Csulikné jóvoltából, aki mindent magára vállalt. Hiába az ő remeklése, a 12. percben 4-2-re vezettek a lipcseiek, s bár egyenlítettünk, a vezetést nem tudtuk átvenni. Fej-fej mellett haladtak a csapatok, de rendre vendég előnnyel, mígnem a második játékrészben a közönség még rátett egy lapáttal a szurkolásra.

A 35. percig kellett várniuk arra, hogy a második perc után újra ferencvárosi vezetésnek örülhessenek (14-13). Ezt követően egyszer még egyenlített riválisunk, de a Ferencváros újra magához ragadta a vezetést. Sokan már dörzsölték a tenyerüket, de a németek nem adták fel, két perccel a vége előtt egyre zárkóztak. Drámai percek jöttek így a végére egészen addig, mígnem 20 másodperccel a lefújás előtt Tavaszi ügyes és mindent eldöntő gólt ért el, a Lipcse időntúli hetessel már csak kozmetikázni tudott.

„Sokat jelentett a hazai pálya. Ha a Vasas nem jut el a BEK-döntőig, lehet, mi sem játszhattunk volna itthon - mondta a boldog szakember, majd kiemelte a csapategységet is, amelynek köszönhetően az addigra már több mint kétszázszoros válogatott Waltraud Kretzschmart sikerült egy gólon tartani.

• FERENCVÁROS-LEIPZIG 18-17 (9-10)
• FTC: BERZSENYI - Tavaszi 3, CSULIKNÉ 11, CSAJBÓKNÉ, Lelkesné 3, Takácsné, Csiha 1.

A győztes csapat tagjai és kulcsszereplői

Az 1978-as KEK-győzelem során a Ferencváros női kézilabdacsapata kiemelkedő teljesítményt nyújtott, melyet a játékosok egyéni hozzájárulása is fémjelzett. A keret tagjai mindannyian kulcsszerepet játszottak a történelmi sikerben.

A játékosok statisztikáihoz forrás: a Fradi újság Zöld "saslányok" című melléklete (1994).

Csulikné Bozó Éva emlékezete

A KEK-győzelem egyik legkiemelkedőbb alakja, Csulikné Bozó Éva, 1954. április 5-én született Békéscsabán. Posztja balátlövő, irányító. Klubjai között szerepel a Ferencvárosi TC is. Válogatottsága 126. A KEK-győzelem mellett számos más jelentős eredményt is magáénak tudhat: 1976-ban magyar gólkirály volt, kétszeres NB I-es gólkirálynő (1976 és 1978), Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1977 - FTC), olimpiai 4. helyezett (1980) és világbajnoki 3. helyezett (1978). A világbajnokságon ráadásul ő lett a gólkirálynő 1978-ban. Edzőként is maradandót alkotott az Előrénél.

Az Előre Centenáriumi Bizottság (ECB) szavazása alapján 2012-ben a legjobb női kézilabdázók között első helyen végzett Csulik Pálné Bozó Éva, megelőzve Bohus Beátát és Hankóné Jakab Gabriellát, ezzel is bizonyítva a sportágra gyakorolt tartós hatását.

tags: #noi #kezilabda #kek #gyoztes #1978

Népszerű bejegyzések:

• Jelölőspray-k és jelöléstechnikai megoldások alkalmazása
• Lábbelik újjávarázsolása Budapesten
• A balti kosárkultúra mélységei
• élő futsal eredmények
• A Fradi felejthetetlen BL-továbbjutása a Ludogorec ellen