A Magyar Női Kézilabda NB I: A Lebonyolítási Rendszer, Története és Újításai
A magyar női kézilabda-bajnokság, ismertebb nevén az NB I, egy évente megrendezésre kerülő sportesemény a hazai női kézilabdacsapatok számára, mely a sportág szakágának legmagasabb osztálya. Irányító szervezete a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ). Hetvenötödik alkalommal vágnak neki a csapatok az első osztályú kézilabda-bajnokságoknak; a héten induló férfi és női NB I a jubileum alkalmából új logót és arculatot kap, és lesz egy fontos technikai újítás is - derül ki a szövetség honlapjának híréből. A női és a férfi NB I-ben továbbra is 14-14 csapat szerepel, a nőknél a Kozármisleny és a NEKA csatlakozott újoncként.
A Bajnokság Története és Fejlődése
Az első magyar bajnokságot 1951-ben rendezték (nagypályán már 1928 óta), a győztes a Csepeli Vasas lett. A lebonyolítási rendszer többször változott. 1956-ig (az 1954-es bajnokság kivételével) területi (budapesti és megyei) csoportokban játszottak a csapatok, a győztesek (Budapestről több csapat is) az országos középdöntőben, majd az országos döntőben küzdöttek tovább a végső helyezésekért. 1954-ben, majd 1957-től kezdve nemzeti bajnokság (NB) rendszerben rendezték a bajnokságokat. Más sportágakkal ellentétben a vidéki csapatok a kezdetektől jelentős szerepet játszottak. A Debreceni Építők már az első évben bronzérmes lett, majd két év múlva egy másik debreceni csapat, a Debreceni Petőfi már a bajnoki címet is elnyerte. A 2009-10-es idény volt az első olyan szezon, amelyben nem végzett budapesti csapat a dobogón.
A Lebonyolítási Rendszer Alapjai és Sajátosságai
A bajnokság rendszere az évek alatt többszöri változáson ment keresztül. Tavaly óta egy klasszikus rendszerben játszanak, ahol mindenki mindenkivel játszik. Győzelemért 2 pont, vereségért 0, döntetlenért 1 pont jár. Más extra nincsen, aki a legtöbb pontot szerzi, az nyer. A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) közleménye szerint a nőknél 26 fordulót követően hirdetnek győztest. Az MKSZ illetékesei egyelőre nem döntötték el, hogy a férfiaknál ugyanez lesz a lebonyolítás vagy bajnoki döntőt is rendeznek a körmérkőzéses alapszakasz után.
A versenykiírás értelmében a férfi és a női élvonal valamennyi csapata további egy meccset játszik az idény során a férfi, illetve a női juniorválogatottal Balatonbogláron, de az eredmény nem számít bele a tabellába. Az elnökség döntött a külföldi játékosok szerepeltetésének szabályozásáról is: a nőknél legfeljebb négy légiós játékengedélye váltható ki a szezonra, minden további külföldi sportoló játékengedélyének kiváltása egyénenként 3 millió forintba kerül. Az elmúlt években a női bajnokságban négy idegenlégiós szerepelhetett, az ezen felül külföldi játékosok részére kiadott játékengedélyeket díjfizetéshez kötötték.
Holtverseny Esetén Alkalmazott Szabályok
A holtverseny esetén harmadlagos pontokig, vagyis a gólkülönbségig eljuthatunk. Abban az esetben, ha a gólkülönbség is azonos, az egymás elleni idegenben lőtt több gól dönt. Extrém eset is történt, ugyanis mindkét csapat 26-24-re nyerte meg a hazai mérkőzését. Összesen eggyel lett jobb gólkülönbsége az ETO-nak, mint a Fradinak.
Viták és Felmerülő Kérdések a Rendszerrel Kapcsolatban
Számos ember nyilvánította ki a nemtetszését a rendszer miatt. Igazságtalan volna, ha az aktuális szabály alapján az ő csapatuk nyerne, azonban muszáj valamit megjegyezni. Felmerült a kérdés, hogy nem indokolt-e, hogy a két bajnokjelölt csapat ne csak 2 meccset játsszon egymás ellen, hanem lehetne többet is, egy olyan rendszerben, amiben többször küzd meg egymással a két bajnokjelölt csapat a bajnoki címért. A motivációja is nagyban függhet a körülményektől. Felmerül, hogy a döntőben a felek tiszta lappal indulnak, ami büntetlenül hagyhatja a hibákat, amíg ez nem jár a tabella 2. helyének elvesztésével. Javaslatként merült fel, hogy a csapatokat két részre lehetne bontani: lenne egy felsőház (első 6) és egy alsóház (második 6), ahol a saját „házában” játszana még 1-1 meccset, így az utolsó meccseknek még nagyobb tétje lenne.
Technológiai és Szabályzati Újítások
A Videó-rendszer (VR) Bevezetése és Céljai
Már 2025 februárjában bevezették a videó-rendszert (VR), azóta a játékvezetők - vagy a versenybírók - vizsgálhatják a labda nélküli súlyos és sportszerűtlen akciókat, a szimulálást, a szabálytalan cserét, illetve az utolsó harminc másodperc fontos eseményeit (pl. hétméteres megítélése). Új elemként mostantól a gól/nem gól esetek is ellenőrizhetők lesznek. "A rendszernek köszönhetően mostantól a magyar élvonalbeli kézilabda-bajnokságok - az olimpiák, a világbajnokságok, az Európa-bajnokságok és a Bajnokok Ligája mellett - azon kevés nemzeti versenysorozat közé tartoznak majd, amelyek videó-rendszert működtetnek, így ebben az élen járunk, elsősorban a csapatok érdekében" - mondta el Sveda Marcell, az MKSZ versenyszervezési és monitoring igazgatója. A cél az, hogy a VR segítse a döntéshozatalt a kritikus esetekben, növekedjen a jó döntések aránya, ezzel együtt pedig a csapatok és a nézők bizalma a játékvezetést és a versenybíráskodást illetően. A játékvezetők - vagy a versenybírók - vizsgálhatják a VR használatával a labda nélküli súlyos és sportszerűtlen akciókat, a játékvezetők látóterén kívül történő labda nélküli eseteket, az összetűzéseket a játéktéren és a szimulálást. A rendszer segíthet a vétkes játékos mezszámának pontos meghatározásában, illetve akkor is, ha a játékvezetőknek komoly kételyei vannak, hogy azonnali időleges kiállítást, kizárást, vagy kizárás és írásos jelentés büntetést kell ítélni. A 2024/25-ös bajnokságok felétől - a televízió által nem közvetített találkozókon is - a játékvezetők és a versenybírók rendelkezésére áll a rendszer, több hónapos tesztelést követően.
További Szabálymódosítások
Bonifert Ferenc, az MKSZ Játékvezetői Albizottságának elnöke kiemelte, a kapuelőtér-vonal érintésének esetén korábban a védőknek volt „szürke zónájuk”, de ettől az idénytől kezdve a védők és a támadók ugyanúgy kerülnek elbírálásra. Újabb módosítás, hogy szabálytalan csere vagy többletjátékos esetén a vétlen csapat tiszta gólhelyzetekor a játékvezetők vagy a versenybírók előnyszabályt alkalmazhatnak, így nem kell a játékot azonnal megszakítani. A lépésszabály és a kezdődobás elvégzése esetében is történt változtatás: előbbi esetében eddig nem számított lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi.
A Jelenlegi Bajnokság Dinamikája és Érdekességei
A klubkézilabda idei szezonja lassan a végéhez közelít. A bajnokság hivatalosan a szeptember 6-7-i hétvégén kezdődik, ám a nemzetközi kupakötelezettségek miatt már augusztus utolsó hetében lesznek előrehozott mérkőzések: a nőknél FTC-Esztergom (augusztus 29.) meccsel indul az idény. A bajnokság a tokiói olimpia miatt a megszokottnál később kezdődik. A nevezési határidő 2021. július 15., a bajnoki sorsolást 2021. július 22-én tartja az MKSZ.
A 2023-as Szezon és Friss Eredmények
A 2023-as szezonban a Győri Audi ETO KC szerezte meg a 17. bajnoki címét. Az elmúlt időszak eredményei is tükrözik a bajnokság dinamizmusát:
- Az Esztergom többször is emlékezetes győzelmeket aratott, például a Mosonmagyarvár felett, ahol a csapat több mint tíz góllal bizonyult jobbnak.
- Az FTC is kiválóan teljesít, 38 gólig jutva egy mérkőzésen, míg a DVSC 46 gólt dobott egy alkalommal.
- A Mosonmagyarvár edzőt váltott, Dragan Adzsics távozott, és Stranigg Ferenc másodedző vette át az irányítást.
- Az Alba Fehérvár kerete szinte változatlan marad a következő idényre, nyolcan hosszabbítottak.
- A NEKA 21 góllal verte a Dunaújvárost, míg a Kisvárda egy drámai mérkőzésen, öt másodperccel a vége előtt szerzett góllal győzte le az Alba Fehérvárt.
- A női kézilabda NB I rangadóján az FTC és a Győr csapott össze, ahol időn túli hetesgóllal mentett pontot a Ferencváros.
- A Debrecen magabiztosan hozta a kötelezőt a Budaörs ellen.
- A Győr 14 góllal nyert Vácon, míg a DVSC 23 góllal verte meg a Dunaújvárost, a Ferencváros pedig Budaörsön győzött.
- A Kozármisleny és a Ferencváros mérkőzésén a hazaiak lendületesen kezdték a találkozót, míg a Ferencváros kissé tompán indított, de végül magabiztos győzelmet aratott.
- A bajnokságban a legutóbbi hírek szerint több csapat is erősít, például a Ferencváros, amelyhez kölcsönben érkezik Csíkos Luca.
Díjazások és Játékosok
Szeptember 4-én, az új idény indításaként díjazzák az előző kiírás legjobbjait: különdíjat kap a két gólkirály, Pődör Rebeka (Szombathely, 237 gól) és Kovács Tamás (NEKA, 144 gól), valamint a legjobb női és férfi játékos. Utóbbi kategóriában a 2024-2025-ös bajnokság 14-14 csapatának klubvezetői szavazhattak: a legjobb három-három játékost kellett megjelölniük a saját mezőnyükben, a dobogósok 3, 2, 1 pontot kaptak, és a legtöbb pontot gyűjtő kézilabdázó kapja meg az idény legjobbja címet. A bajnokságban a legeredményesebb játékosok között szerepelt Pődör Rebeka, aki tíz gólt szerzett egy mérkőzésen. A dán Ida-Marie Dahl, a Győr új beállója, hat gólt lőtt a Vasasnak egy előrehozott mérkőzésen.
Legegyedibb Eredmények és Statisztikák
Az évek során számos csapat kiemelkedő teljesítményt nyújtott a magyar női kézilabda élvonalban. Az alábbi táblázat a legeredményesebb csapatokat mutatja be a bajnoki címek számát tekintve:
| Csapat neve | Bajnoki címek száma |
|---|---|
| Győri Audi ETO KC | 17 |
| Vasas SC | 15 |
| Ferencvárosi TC | 14 |
| Dunaferr NK | 5 |
| Debreceni VSC | 2 |
Sorozatban legtöbbször a Vasas SC nyert, 1972 és 1982 között 11-szer. A legeredményesebb vidéki csapat a Győri Audi ETO KC 17 bajnoki címmel, második a Dunaferr NK 5, harmadik a Debreceni VSC 2 bajnoksággal. A győriek 2019 óta nyeretlenek a Ferencváros vendégeként a bajnokságban. A 2020-as szezonban a Magyar Kézilabda Szövetség véget vetett az idénynek, és nem hirdettek bajnokot.
tags: #noi #kezilabda #nb1 #lebonyolitasi #rendszer
