A magyar női kézilabda-válogatott útja az olimpiára: Tokió és Párizs
A magyar női kézilabda-válogatott kijutott a tokiói nyári olimpiára, ezzel 2008 után vehet részt ismét az ötkarikás játékokon. Azzal, hogy a győri selejtezőtornát a mieink sikerrel vették, és az orosz csapat mögött a második helyen végeztek, sikerült elkerülni azt, hogy az itthon a labdarúgás mögötti második legnépszerűbb sportágban Rio után ne legyen egy újabb olimpia, ahol nem láthatunk magyar kéziválogatottat.
Az út, ami előtt a szakág áll, hosszú és rögös, de a küldetés nem lehetetlen. Ez a sikerrel a csapat az egész országot maga mögé állította, és ez az érzés kísérheti majd el őket a nyári olimpiára is.
A 2019-es női kézilabda-világbajnokság és az olimpiai kvalifikáció
A 2019-es női kézilabda-világbajnokságot november 30. és december 15. között Japánban rendezték meg. Ez volt a 24. női kézilabda-vb, melyen a címvédő a francia válogatott volt. A világbajnokságon a 2.-7. helyezett kapott olimpiai esélyt, de ha a már Ázsiából kijutott Dél-Korea ott volt valamelyik pozícióban, a nyolcadik is készülhetett.
A magyar válogatott a 14. helyen végzett a vb-n, de az eredmények alakulását követően az előző Európa-bajnokságon szerzett 7. helyezésével mégis részt vehetett az olimpiai selejtezőn. A 2018-as Eb-n a bravúr után tőlünk 38-26-os, Horvátországtól pedig 25-24-es vereséget szenvedett Szerbia, az olimpiai selejtezőn pedig Oroszország után a mieink ismét legyőzték őket.
Eredmények a győri olimpiai selejtezőn:
- Magyarország-Kazahsztán: 46-19
- Magyarország-Szerbia: 31-23
- Magyarország-Oroszország: 23-29
A Szerbia elleni mérkőzés: Az elmúlt öt év legjobbja
A Szerbia ellen 31-23-ra megnyert mérkőzésen a magyar női kézilabda-válogatott végre olyan teljesítményt nyújtott, amilyet már régóta vártak nem csak a szurkolók, de a játékosok is saját maguktól. Koncentráció, hit, alázat, csapatmunka - ezek a szavak jutnak először eszünkbe Elek Gábor csapatának szombati produkciójáról. A magyar válogatott végig jól koncentrált, és tartotta magát a tervhez. A hat technikai hiba mindenképp jónak mondható. A változatos támadójátékra (7 gól szélről, 8 gól betörésből, 9 gól átlövésből) a szerbeknek nem volt ellenszere, ahogyan a túloldalon remekül védő Bíró Blanka, Janurik Kinga kapuspárosra sem. A két kapus a lövések majdnem felét megfogta (49%), benne olyan bravúrokkal, mint amilyen ez a dupla védés.
Amit a szövetségi kapitány a győzelem utáni online sajtótájékoztatón is kiemelt, igazi csapatmunkát láthattunk, amihez mindenki hozzá tudta tenni a maga részét. "Ez a siker nem 19 játékos és egy szakmai stáb sikere, hanem az egész magyar kézilabdáé" - mondta az 50 éves szakember, aki kiemelte a játékosok példamutató mentalitását is. Az ellenfél nehézségei mellett sem lehet elmenni, hiszen ezek is kellettek a sikerhez. Amikor valaki azt állítja, hogy egy Andrea Lekic nélküli rivális ugyanolyan nehézséget jelent egy csapat számára, mint nélküle, az téved. Az elmúlt másfél évtized egyik legjobb irányítója decemberi sérüléséből lábadozva a lelátón már ott volt, de Ljubomir Obradovic nem nevezte őt be a keretbe. A 33 éves játékos hiányát egy, a szerbnél jóval erősebb együttes is megérezte volna, a szerbek számára pedig egyenesen végzetes volt.
Miután a Hollandia elleni Eb-meccsen hordágyon levitték a pályáról, azóta - az akkor éppen zajló, világbajnok elleni mérkőzést leszámítva - nem tudtak komoly tétmérkőzést nyerni. Mivel a Lekic mögötti második számú irányítót, Kristina Liscevicet körülbelül másfél évvel ezelőtt láttuk utoljára úgy játszani, mint a Győrrel 2013-ban BL-t nyerő játékost - előtte sem sokszor -, ezért az általuk alkalmazott hét a hat elleni támadójátéktól való félelem alaptalannak bizonyult. Hiába volt a pályán két teljesen eltérő stílusú beállójuk, Dragana Cvijic és Sladana Pop-Lazic, a magyar védők rendre jól kerülték meg őket. Elek Gábor és a szakmai stáb mindenre felkészítette a mieinket, elég csak az ellenfél másik veszélyforrását, az 5+1-es, zavaróval való védekezést említenünk. Az elől lévő Dijana Radojevic nem tudta megnehezíteni a nagyszerűen irányító Kovacsics Anikó dolgát, aki Szöllősi-Zácsik Szandrával együtt remekül találta meg a szabad területeket.
Az összefogás sikerre vezetett
A magyar női válogatott a 2008-as, számára 4. hellyel záruló pekingi olimpia után vehet részt ismét ötkarikás játékokon. Abból a csapatból egyedül Tomori Zsuzsanna maradt meg „hírmondónak”, aki ezúttal védekezésben volt a csapat legfontosabb játékosa. Ahogyan a rutinos balátlövő, úgy a 16-os keret másik 14 játékosa is köthető valahogyan Elek Gáborhoz és a Fradihoz. A szerbek ellen pályára lépő kézilabdázók közül csupán Helembai Fanny nem köthető semmilyen módon a zöld-fehérekhez. Ez alapján ki lehet jelenteni, hogy a szakember biztosra ment, és olyan játékosokat választott ki, akiknek volt fogalma arról, milyen taktikai elemek köré fogja építeni a nemzeti csapat játékát az elmúlt öt év legfontosabb mérkőzésén. Elek Gábor és a szakmai stáb sikerre vezette a magyar kézilabdás társadalom összefogását, és kijuttatta a válogatottat Tokióba.
Ha a helyében lettünk volna, akkor a válogatott irányába érkező nyomás miatt nem biztos, hogy mi sem így döntünk. Ez a húzás bejött, így a Kim Rasmussen bő egy évvel ezelőtti menesztése óta folyamatosan kommunikált, a magyar kézilabda teljes társadalmának az összefogása eredményre vezetett. Elek itt nem csak a szakmai stábban helyet foglaló Danyi Gáborra és Görbicz Anitára, hanem mindenki másnak is köszönetet mondott. Ebből a köszönetnyilvánításból nem maradhat ki Kim Rasmussen sem, aki 2016-os kinevezése után egy új szemléletet hozott a közegbe. Hiába köthető a dán szakember nevéhez minden idők két legrosszabb világbajnoki eredménye, mi mégis inkább arra emlékezünk vele kapcsolatban, hogy milyen bátran nyúlt a fiatalokhoz.
A jövő és az utánpótlás
Amennyire sikertelen volt a felnőttek között a női kéziválogatott, utánpótlásszinten legalább akkora sikereket hozott az elmúlt pár év. A 2018-as, debreceni juniorvilágbajnok csapatból már Faluvégi Dorottya, Háfra Noémi, Kácsor Gréta, Klujber Katrin, Lakatos Rita, Márton Gréta, Pásztor Noémi és Tóvizi Petra is ott lehetett felnőtt világeseményen a keretben, valamint a még mindig csak 20 éves, junior Európa-bajnok Vámos Petra is megkapta a lehetőséget Rasmussentől 2019 végén.
Az olimpiai selejtezőn azonban más utat választott Elek Gábor. A szerbek ellen közülük csak hárman, Háfra, Klujber és Márton maradtak bent a szűk keretben, Tóvizi és Vámos pedig csak az olimpiai címvédő oroszok elleni tét nélküli összecsapáson kapott lehetőséget. Valamint azt sem, hogy a hétvége kulcsmeccsén Háfra csupán két gólt lőtt, Klujber pedig mindössze egyetlen hetest dobott a kapuba, hiszen mindketten bizonyították már képességeiket. Márton három gólja egy félidő alatt jónak mondható - a szélsők amúgy is mindig ki vannak szolgáltatva a középső játékosoknak, hogy mennyi labdát kapnak. A főszerep ezúttal még az idősebb játékosainké volt, Kovacsics, Zácsik és Tomori is a rutinosabbak közül valóak voltak, valamint a hosszú idő után visszatérő Szucsánszki Zita is, aki az előbb felsoroltakkal együtt szintén rászolgált arra, hogy megmérethesse magát nem csak az olimpiai selejtezőn, hanem magán az ötkarikás játékokon.
Ugyanakkor az olimpia után el kell döntenie a Magyar Kézilabda Szövetségnek, hogy merre szeretnénk tovább menni. A férfiválogatottnál kifizetődő, hogy Gulyás István személyében egy főállású kapitány fogja össze a klubcsapatnál is dolgozó Chema Rodríguezt, illetve a szövetségi és veszprémi teendőket is ellátó Nagy László alkotta „teamet”. Valószínű, hogy a szövetség a nőknél is főállású kapitányban gondolkodik, ahogyan Rasmussen idejében sem volt ez másképp. Vajon Elek Gábor lesz az, aki tovább folytatja az összefogás előtti generációváltást a nemzeti csapatnál? Ha igen, akkor az a ferencvárosi munkavállalásával kapcsolatban is kérdéseket szülhet. Ami jó alap lehetne a számára, hogy folytassa a munkát, az a játékosok ismerete. A tehetségek fejlődése a kezdeti berobbanás után egy kicsit megrekedni látszik, de hiba lenne leírni egy ennyire tehetséges generációt, akik még mindig közelebb járnak a 20 éves korukhoz, mint a 25. életévükhöz.
A jövő továbbra is a magyar női kézilabda-válogatotté lehet, de ehhez szeptemberben mindenképp a jó döntéseket kell majd meghozni. Addig is lesz egy olimpia, ahol „megint korán kell kelnünk” ahhoz, hogy buzdítsuk a csapatot. Ez a kellemes probléma kísértsen minket Peking után Tokióban is! A kínai fővárosban sikerült megnyerni a kulcsmeccsnek számító negyeddöntőt, bízunk benne, hogy ezúttal is eljut odáig a válogatott, hogy a négy közé jutásért játszhat Japánban.
A női kézilabda-válogatott kijutott a tokiói nyári olimpiára
Olimpiai sorsolási kalapok
A selejtezők végén az IHF közzétette a kiemeléseket, az már most biztos, hogy a magyar válogatott az olimpián nem kerülhet egy csoportba a norvégokkal, ezt azért annyira nem bánjuk.
- kalap: Hollandia, Spanyolország
- kalap: Oroszország, Montenegró
- kalap: Norvégia, MAGYARORSZÁG
- kalap: Svédország, Japán
- kalap: Franciaország, Dél-Korea
- kalap: Angola, Brazília
Párizsi olimpiai selejtező 2024
A magyar női kézilabda-válogatott 28-25-re legyőzte Svédországot a debreceni olimpiai selejtezőtorna pénteki, második fordulójában, így csak akkor nem szerez kvótát, ha vasárnap öt vagy több góllal kikap Japántól. Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány együttesében a mezőny legjobbjának választott Kuczora Csenge nyolc, míg Klujber Katrin hét, Győri-Lukács Viktória hat gólt szerzett, Böde-Bíró Blanka pedig 11 védéssel járult hozzá a sikerhez.
A nap második találkozóján a japán női kézilabda-válogatott az esélyeknek megfelelően könnyedén, 43-16-ra nyert Nagy-Britannia ellen. A vasárnapi zárónapon az ázsiai együttes a házigazda magyar csapattal találkozik 19:15 órakor. A skandinávok ötkarikás kvótája szinte biztos, mivel a britek ellen zárják a tornát. Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány együttese párizsi "repülőjegyhez" jut, ha nem kap ki öt vagy annál több góllal attól a Japántól, amelyet a magyar válogatott eddigi 18 egymás elleni mérkőzésükön kivétel nélkül legyőzött.
Az állás a 2024-es debreceni olimpiai selejtezőn (április 12. után):
- Magyarország 4 pont
- Svédország 2 pont
- Japán 2 pont
- Nagy-Britannia 0 pont
Pontazonosságnál az egymás elleni eredmény rangsorol.
tags: #noi #kezilabda #vb2019 #mikor #jutunk #ki
