Az 1969-es Női Kosárlabda Európa-bajnokság és a Magyar Részvétel

A kosárlabda története során számos jelentős pillanatot élt át, melyek közül kiemelkednek az Európa-bajnokságok, ahol a kontinens legjobb csapatai mérhetik össze tudásukat. Az 1969-es év különösen érdekes a magyar női kosárlabda szempontjából, hiszen a válogatott ebben az évben a 8. helyen végzett a kontinentális megmérettetésen.

A Kosárlabda Sportág Eredete és Fejlődése

A kosárlabda sportág 1891-ben az Egyesült Államokban, a mai Springfield College elődjében, a springfieldi YMCA (Fiatalok Keresztény Egyesülése) Training School-ban született meg Dr. James Naismith jóvoltából. A kanadai születésű testnevelő olyan játékot szándékozott megalkotni, amely a hideg idő beköszöntével teremben, kis területen is játszható és amely nem a fizikai erőre, hanem inkább az ügyességre épít. James Naismith 13 szabályt állított fel, melyek közül 9, még ha módosított formában is, de ma is érvényben van.

Az első mérkőzést futball labdával a tornaterem erkélyére, 10 láb magasra erősített fonott barackos kosarakra, csapatonként 9-9 fő játszotta. A krónikák szerint ez az egyetemek közötti találkozó futó órával mért, két 15 perces félidőből állt, és 1-0-ra végződött. A palánk felszerelése a nézők miatt vált szükségessé, akik csapatukat úgy próbálták segíteni, hogy a karzaton átnyúlva a labda útját akadályozták. A játékosok száma a férfiaknál először 7-re, majd 1897-ben a mai is érvényben lévő 5-re csökkent. A fonott kosarat felváltotta a fém gyűrű, melyre hálót szereltek.

A Női Kosárlabda Fejlődése

A női kosárlabda az Egyesült Államokban szinte párhuzamosan fejlődött a férfiakéval. 1892-ben Senda Berenson, egy litván származású testnevelő tanár mutatta be diákjainak az amerikai Smith College-ban. Mivel a fiúk által játszott kosárlabdát túl megterhelőknek találta a lányok számára, változtatott a játékon. A pályát három egyenlő részre osztotta, minden területen három-három játékos tartózkodhatott, így egyszerre csapatonként 9 játékos volt a pályán. A játékosok a területüket nem hagyhatták el, a labdát szektorról szektorra kellett előrejuttatni. A háromszektoros játékot 1938-ban kétszektorosra módosították, a játékosok száma ezzel együtt hatra csökkent.

A Kosárlabda Nemzetközi Szervezetei

A Nemzetközi Amatőr Kosárlabda Szövetséget (FIBA - Fédération Internationale de Basketball Amateur) Argentína, Görögország, Olaszország, Lettország, Románia, Svájc és Csehszlovákia képviselői alapították meg 1932. június 18-án Genfben, első főtitkára az angol William Jones volt. A Szövetség székhelye 1956-ig Genfben, 1956-tól 2001-ig Münchenben volt. 2001-ben a Nemzetközi Szövetség (FIBA World) és az Európai Szövetség (FIBA Europe) szétvált, előbbi visszaköltözött Genfbe, utóbbi Münchenben maradt. A szervezetnek jelenleg öt földrészről 214 tagországa van.

A Női Kosárlabda Európa-bajnokságok Története

A kosárlabda már két évvel megszületése után eljutott Európába, az első bemutató mérkőzést Párizsban játszotta két amerikai YMCA csapat. 1935-ben rendezték az első Európa-bajnokságot a férfiak számára, melyet tesztversenynek szántak a berlini olimpia előtt. A versenyt, melyre 10 ország csapata nevezett, Lettország nyerte. A női világbajnokságot 1953-ban Chilében rendezték először. 1957-ben a férfiak, egy évvel később a nők számára első ízben került kiírásra a Bajnokcsapatok Európa Kupája versenysorozat. A nők versenyében a bolgár Slavia Sofia végzett az első helyen.

A második világháború után a szovjet kosárlabda dominánssá vált a kontinensen, köszönhetően Lettország, Litvánia, Ukrajna és Észtország bekebelezésének. Az ötvenes években csak Magyarország tudta megállítani a szovjeteket, az 1955-ös budapesti Európa-bajnokságon. Az Európa-bajnokságokat egészen 1959-ig szabadtéren rendezték (általában futballstadionokban), ezután a rendező országnak fedett csarnokokkal kellett rendelkeznie. 1961-ig bárki részt vehetett a kontinensviadalon, aki jelezte részvételi szándékát. Ekkor azonban már olyan nagy volt a jelentkezők száma, hogy a következő Európa-bajnokságra selejtezőket kellett kiírni a 16 csapatos Eb-döntőbe jutásra. Az 1967-es Helsinkiben rendezett Európa-bajnokság tekinthető az első modern korinak.

Az 1969-es Női Kosárlabda Európa-bajnokság Eredményei és Magyar Részvétel

Az 1969-es Női Kosárlabda Európa-bajnokság egy fontos állomása volt a női kosárlabda kontinentális fejlődésének. Bár a rendelkezésre álló éremtáblázatban az 1969-es évre vonatkozó részletes eredmények (arany-, ezüst-, bronzérmesek) nem szerepelnek közvetlenül, a magyar válogatott részvételéről és helyezéséről információval rendelkezünk. Egy játékos életrajza szerint ugyanis "Szerepelt az 1969-es Eb-8.", ami megerősíti, hogy a magyar csapat a nyolcadik helyen végzett ezen a tornán.

A korabeli erőviszonyok megértéséhez érdemes megvizsgálni az 1969-et megelőző és követő Európa-bajnokságok eredményeit. Az 1968-as Európa-bajnokságon a Szovjetunió aranyérmet, Jugoszlávia ezüstérmet, Lengyelország bronzérmet szerzett. Az 1970-es tornán ismét a Szovjetunió állhatott a dobogó legfelső fokára, Franciaország a második, Jugoszlávia pedig a harmadik helyen végzett.

A Női Kosárlabda Európa-bajnokságok Érmesei és Örökranglistája

Az alábbi táblázat részletezi a Női Kosárlabda Európa-bajnokságok eddigi érmeseit és a Magyarország által elért helyezéseket az évek során. Az örökranglista rávilágít a Szovjetunió kiemelkedő dominanciájára a sportág történetében, valamint a magyar válogatott jelentős, többszöri éremszerzésére.

Az Örökranglista Áttekintése

tags: #noi #kosarlabda #europa #bajnoksag #1969

Népszerű bejegyzések:

• Női kézilabda-vb bronz
• Kreatívipar és divat
• ZTE okostelefon hibaelhárítás
• Az angol labdarúgás ékköve: az FA Kupa
• Az NB I női kézilabda múltja