A Női Kosárlabda Liga (WNBA) Felemelkedése és Az Új Erőviszonyok az Egyesült Államokban
A WNBA (Women’s National Basketball Association) 1997-es indulása óta nem voltak különösebben nagy hullámhegyek és hullámvölgyek; nem tűnt úgy, hogy bármi is kimozdíthatná viszonylagos állandóságából, és ezzel együtt relatív érdektelenségéből a bajnokságot. Aladár Kollár szerzői véleménye szerint: A WNBA (Women’s National Basketball Association) egy világszerte elismert kosárlabdaliga Amerikában. Évtizedeken át a nézőhiány, a csekély médiafigyelem és az alulfizetettség ördögi köre tartotta vissza a női sport fejlődését. Ez a látványos fordulat azonban nem a semmiből jött - érdemes visszatekinteni arra, milyen mélyről indultak a női sportok, és milyen akadályokat kellett leküzdeniük a mostani sikerek előtt. Megtört a sportolónőket gúzsba kötő ördögi kör.
A női sportolók évtizedek óta azzal küzdenek, hogy a sporteseményeiket kevesebben követik, kisebb a presztízsük és a média sem... Ez a helyzet azonban drámaian megváltozott az elmúlt időszakban, részben egyetlen játékos berobbanásának köszönhetően.
A Caitlin Clark Jelenség: Robbanás a Női Kosárlabdában
Caitlin Clarkot mindenki látni akarja. Az iowai Des Moines-ból származó 23 éves irányító (point guard) káprázatos játékával, világ végéről dobott hárompontosaival és óriási asszisztjaival már az egyetemi éveiben is sztárjátékosnak számított. Clark négy év alatt fenekestül felforgatta a női egyetemi kosárlabdát. Hogy egy elsőre átlagosnak tűnő kosaras hogyan tudta így felforgatni az egyetemi sportéletet, arról alighanem majd film is készül, és Caitlin Clark életútja is nagyrészt olyan, mintha egy patikamérlegen kimért hollywoodi forgatókönyvet követne: sportos családba született, fiútestvérei miatt már fiatalon kialakult benne egy egészséges versenyszellem, és mivel az iowai egyetemtől nem messze nőtt fel, így gyerekkorától kezdve arról álmodozott, hogy egy napon majd az Iowa Hawkeyes játékosa lehessen. Clark eleinte fiúk ellen játszott, gyerekkorában előfordult, hogy megválasztották egy torna legértékesebb játékosának, több szülő pedig reklamált, mégis hogyan kaphatja egy lány a díjat a fiúk mezőnyében.
Középiskolában akadt olyan mérkőzése, amikor 60 ponttal zárt, végzősként pedig a negyedik legtehetségesebbnek tartották az Egyesült Államokban a korosztályában, így aztán válogathatott az ajánlatok közül. Az egyetemi bajnokságban is hamar sikerült bizonyítania, hogy kivételes játékos: már első évében 26,6 pontot és 7 gólpasszt átlagolt mérkőzésenként, megválasztották a legjobb újoncnak, és pontkirálynő lett. Clark rendkívüli képességekkel rendelkezik. Miután gyerekkorában a feljárón töltött órák alatt tökéletesítette a dobómozdulatát, a pálya olyan részeiről képes betalálni, ahonnan más a gyűrű felé sem néz a női mezőnyben, beemelte a női kosárlabdába a logóhármast, azaz a félpályás vagy a közeli triplákat - a név a pályák közepén található, felfestett logóra utal. De nemcsak egy elit dobójátékos, mellette zseniális passzokkal szolgálja ki a társakat is, vagyis egy személyben egy pontgyáros és az egyetemi bajnokság történetének egyik legkreatívabb irányítója.
A March Madness és a Média Érdeklődése
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. A felvétel virálissá vált, külső vizsgálat is indult, ami megállapította, hogy az NCAA előnyben részesíti a férfi kosárlabdát a nőivel szemben. A vizsgálat komoly változásokat is hozott magával, így például a női liga is használhatta már a jól csengő March Madness elnevezést (2022-től), míg az ESPN olyan szerződést kötött a bajnoksággal, hogy az összes rájátszásmérkőzést közvetítették. Majd csak ezután következett az amerikai egyetemi bajnokságok legizgalmasabb időszaka, a rájátszás - ahogy a tengerentúlon hívják, a márciusi őrület (March Madness) -, amely során Clark megdöntött egy 1989 óta élő rekordot: összesen 191 pontot szerzett a torna során, amire korábban a nők és a férfiak mezőnyében sem volt példa. Évtizedek óta követem a női kosárlabdát, mintha mindenki csak most fedezte volna fel, hogy létezik. Clark ilyen körülmények között, a legnagyobb figyelem mellett vált legendává. A szezon során megdöntötte a legtöbb pont rekordját előbb a női, majd a komplett egyetemi kosárlabdázást tekintve (a korábbi csúcs több mint ötven évig Pistol Pete Maravich nevéhez fűződött), és túlszárnyalta Stephen Curryt is az egy szezonban dobott hárompontosok terén, ebben is történelmet írt.
Nem bánom, hogy így alakultak a dolgok. Nyugodtan fogok aludni annak ellenére, hogy sosem lettem egyetemi bajnok. Az emberek úgysem emlékeznek majd minden győzelemre és vereségre, az élmény marad meg bennük, amit a mérkőzéseink alatt éreztek, vagy hogy a lányaik és fiaik is izgatottan követték a női kosárlabdát. A BBC-nek nyilatkozó Amanda Christovich, a Front Office Sports riportere azt mondta, igen ritkán bukkannak fel olyan tehetségek, mint Caitlin Clark, generációnként jó esetben egy-egy. Viszont azt is megjegyezte, hogy mondjuk 20 évvel ezelőtt nem robbant volna be ennyire a köztudatba, leginkább azért, mert akkor még nem érdekelte ennyire az embereket a női kosárlabda, másodosztályú sporteseménynek tekintették.
Clark Profi Karrierje és a Visszhang
Bár még egy évet maradhatott volna az egyetemi bajnokságban, úgy döntött, hogy profinak áll, a WNBA draftján az első helyen választotta ki az Indiana Fever. Clark négy évre 338 056 dollárért írt alá, az első szezonjában 76 535 dollárt keres majd. Összehasonlításképp: az NBA tavalyi draftján első helyen kiválasztott Victor Wembanyama négy évre 55 millió feletti összegért szerződött a San Antonio Spurshöz. A WNBA-ben még pályára sem lépett, de csak azzal, hogy ledraftolták, komoly változásokat indíthat el a profik között is. Miközben szórta a pontokat, osztogatta az asszisztokat, és szakmányban söpörte be az egyéni elismeréseket, Caitlin Clark a pályán kívül is meghatározó személyiség lett. A főiskolai, egyetemi sportolók számára 2021-től kezdve engedélyezett, hogy az arculati jogaikból profitáljanak. Clark elsőre egy helyi céggel kötött szerződést, majd aztán olyan világmárkák látták meg benne a lehetőséget, mint a Nike vagy a Gatorade. Az ilyen megállapodások és platformok könnyedén felhelyezik az embert a térképre, Clark Instagram-követőinek száma már 2 millió felett jár, de őt mintha spannolná is az egyre nagyobb népszerűség. A dobás tarolt a videómegosztó és a közösségi oldalakon, erre már elég sokan felkapták a fejüket.
A lelátók miatta teltek meg, a sportág nemzetközi szintű figyelmet kapott; a játékos színrelépésének köszönhetően iszonyú mennyiségű pénz áramlott a sportágba. Első szezonjában figyelemre méltó, 19,2-es pontátlaggal zárt, amihez elképesztő méretű médiafelhajtás is párosult. Miatta sorra teltek meg a csarnokok, és nemcsak az Iowa hazai mérkőzésein, hanem az idegenbeli túráin is a csillárról is lógtak az emberek, csak hogy élőben láthassák a 183 centiméter magas irányítót.
A "Clark-jelenség" árnyoldalai és a vita
A többségében fekete játékosokból álló női kosárlabdaliga képtelen volt elfogadni, hogy érkezik egy fiatal, fehér lány, aki rendkívül népszerű lesz, és hirtelen mindent és mindenkit háttérbe szorít. A „Clark-jelenség” faji-etnikai szempontból érzékeny reakciókat váltott ki; néhányakban azt az érzést kelthette, hogy a média és a közvélemény nem ugyanazzal a mércével mér mindenkit - például: miért kap valaki ennyi figyelmet, míg más, hasonló vagy jobb teljesítményű fekete játékos nem? A játékos keresztény, a római katolikus egyház tagja; vallását a családjával együtt élő, gyakorló hitnek tekinti. Ráadásul heteroszexuális. Párja Connor McCaffery, aki szintén kosaras, korábban az Iowa Hawkeyes férficsapatában játszott, jelenleg pedig edzőként tevékenykedik. A női labdajátékokban (csapatsportágakban) a nem heteroszexuális sportolók aránya ugyanis jellemzően felülreprezentált, általában meghaladja a társadalom egészének átlagát. Az aktív WNBA-játékosok között például a nyilvánosan vállaltan LGBTQ+ identitásúak aránya körülbelül 28-29%, vagyis a játékosok közel háromtizede tartozik a közösséghez. Miközben olyan NBA-sztárok csodálják és támogatják őt, mint Steph Curry, LeBron James, Kevin Durant, Luka Dončić, Tyrese Haliburtt (jobbulást neki!) vagy Victor Wembanyama, a női mezőny egy megsemmisítendő riválist lát benne.
A mérkőzéseken szándékos, gyakran brutálisan durva szabálytalanságokkal, valamint folyamatos szóbeli inzultusokkal (trash talk) próbálják megfélemlíteni és megállítani őt - miközben a játékos finoman szólva sem minden esetben kapja meg a bíróktól azt a minimális védelmet, ami az ilyen esetekben alapvetően kijárna neki. Az interneten, elsősorban a közösségi médiában, óriási kommentháború folyik Clark támogatói és ellenzői között, a fanatikus rajongói aktivitás pedig tovább fokozza a konfliktust. A sportágspecifikus, társadalmi és kulturális elemek az egész jelenséggel kapcsolatban összefonódnak: a gyakran rasszista, szexista megjegyzések más WNBA-s játékosok kapcsán, illetve a túlzott védekezés minden ártatlan kérdés vagy kritika ellen egyformán ártalmasak. Clark elhatárolódott az ilyen viselkedéstől, kijelentve, hogy ezek nem valódi szurkolók: bántóak, és nem képviselhetik őt.
Ha pedig kiállás, abból a pályán sem volt hiány a múlt héten: az Indiana Fever „szőke ikreinek” egyike, Sophie Cunningham alaposan odatette magát. A Sun játékosai - különösen Jacy Sheldon, aki egészen egyszerűen szemen ütötte Clarkot - a szokásos, durva, szabálytalan eszközökkel próbálták megállítani a Fever 22-esét - hiába. Az Indiana simán nyert, Sophie Cunningham pedig egy ziccernél „kicsit helyre tette” Sheldont. Ebből aztán óriási tömegjelent kerekedett, némi hajhúzogatás és egymásnak feszülés után végül folytatódhatott a játék (tegyük hozzá: még az „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” alapon sem volt Cunningham megmozdulása sportszerű). Talán nem tűnik különösebben nagy dolognak az ilyesmi - Amerika azonban másképpen ítélte meg a helyzetet. A tengerentúli sajtó hype-olni kezdte a szőke játékos cselekedetét, kiemelve a kosaras bajtársiasságát. Az emberek imádták, hogy végre valaki kiállt Caitlin Clark mellett.
How Caitlin Clark has leaned on support from LeBron James during her career in the WNBA | NBA Today
Nézőcsúcs és a WNBA Népszerűsége
Nézőcsúcs-beállítás született közép-európai idő szerint ma hajnalban Seattle-ben, a Seattle Storm-Indiana Fever női kosárlabda-mérkőzésen. A Climate Pledge Arenában (korábbi nevén KeyArena) 18 343 néző váltott jegyet, vagyis teljes teltház fogadta a csapatokat a legendás csarnokban, ilyenre pedig eddig csupán egyszer volt példa! A mai mérkőzésre tehát kitehették a „megtelt” táblát, erre pedig csupán eddig egyszer, 2024. május 22-én volt példa. A Seattle Storm szurkolóinak azonban csalódniuk kellett. A csapat vereséget szenvedett, Caitlin Clark pedig pocsék napot fogott ki. Az Indiana Fever 96-86 arányban nyerni tudott úgy, hogy a sztárjátékos a szezon eddigi leggyengébb mérkőzését játszotta. Tizenhárom mezőnykísérletéből csupán három ment be, egyetlen hárompontost sem dobott - pedig hatszor is próbálkozott -, és nyolc (!) eladott labdával zárt. A nézőcsúcs beállítása azt jelzi, hogy Seattle-ben továbbra is hatalmas az igény a jó kosárlabdára. A lelátón helyet foglaló gyerekek (és felnőttek) a képek tanúsága szerint őrült mennyiségű 22-es számú Indiana Fever-mezt dedikáltattak Caitlin Clarkkal. Talán abban reménykednek, hogy egyszer láthatják majd őt sárga-zöld mezben is játszani.
A Seattle Storm története és Gold Mamba távozása
Bár a legutóbbi átigazolási szezonban elveszítette legjobb játékosát - a Las Vegas Aceshez szerződő, a párizsi olimpián az amerikai női kosárlabda-válogatott tagjaként aranyérmet szerző Gold Mambát, vagyis Jewell Lloydot -, a Seattle Storm nem kezdte rosszul az idei alapszakaszt. A 2000-ben alapított csapat múltja csakugyan figyelemre méltó: fennállása alatt a Seattle Storm eddig négyszer hódította el a bajnoki címet (2004, 2010, 2018, 2020), és számtalan fantasztikus kosárlabdázót adott az év végi WNBA All Star-csapatokba - elég csak a legendás Sue Birdre (13-szoros All Star, abszolút csúcstartó a ligában!), Lauren Jacksonra, Swin Cashre vagy Breanna Stewartra gondolni. Az utóbbi években a csapat hullámzó teljesítményt nyújtott, de Seattle-ben töretlen népszerűségnek örvend. A Seattle Storm-Indiana Fever mérkőzés nyitánya (Climate Pledge Arena, Seattle, 2025. június 25.)
A WNBA Játékosai és Feltörekvő Tehetségei
A Női Nemzeti Kosárlabda Szövetség (WNBA) 1996-ban jött létre, amelynek mind a 12 csapata ugyanabban az arénában játszik. A kosárlabda egy rendkívül izgalmas és népszerű sport, a WNBA 2024-es szezonja pedig nagyon ígéretesnek hangzik, főleg úgy, hogy rengeteg tehetséges játékost nézhetünk meg a versenypályán. Érdekes tény: A kosárlabda a 3. legnépszerűbb sport a világon, ezért rengetegen fogadnak minden kosárlabdával kapcsolatos eseményre.
Kiemelkedő Játékosok a Ligában
- Breanna Stewart: Szintén a WNBA legjobb női kosárlabdázói közé sorolható, aki a New York Liberty irányítója, és meghatározó játékosa. Stewart elsősorban sokoldalúságáról ismert a pontszerzésben, a lepattanózásban és a védekezésben. Az ellenfelek dolgát általában azzal nehezíti meg, hogy hárompontos találatokat dob. Breanna Stewart ezt nyilatkozta az ESPN-nek adott interjújában, amikor a jövőjéről kérdeztek: „Tovább akarom fejleszteni a játékomat és segíteni akarok a csapatomnak, hogy bajnokságot nyerjen.”
- Jonquel Jones: 2016 óta a Connecticut Sun irányítója és középpályás játékosa. A női kosárlabdázó 14 éves kora óta edz rendszeresen, 2017-ben pedig a Chicago Sky elleni mérkőzésen nyújtott kiváló teljesítménye tette híressé őt. Ezen az eseményen Jones 23 pontot szerzett 21 lepattanóval, amelyen csapatuk 97-79-re nyert.
- Sabrina Ionescu: A New York Liberty egyik legjobb irányítója gyorsan fontos játékosává vált a csapatnak. A kivételesen jó térlátásáról, pontszerzéseiről és kiemelkedő clutch (utolsó másodperces dobás) teljesítményéről ismert Ionescu képes arra, hogy egyedül átvegye a mérkőzések irányítását.
- Napheesa Collier: A Minnesota Lynx irányítója, aki a WNBA egyik legmegbízhatóbb és legeredményesebb játékosa. Collier általában sokoldalúan játszik, és elsősorban védekező, pontszerző és lepattanó játékosként szerepel a meccseken.
- Arike Ogunbowale: A Dallas Wings egyik legaktívabban és leggyorsabban játszó csapatjátékosa, aki irányítóként és támadóként rengeteg pontot szerzett már csapatának. Ogunbowale egyik legtöbbet elismert képessége az, hogy képes megteremteni a saját dobásait, és a pálya bármely pontján állva képes betalálni a labdával a kosárba.
- A’ja Wilson: Végezetül A’ja Wilson-t érdemes kiemelni, aki a Las Vegas Aces egyik legjobb csatára, aki számos sikerhez vezette már a csapatát. Wilson atletikus alkat, képes arra, hogy bizonytalan helyzetekben is pontot szerezzen, ráadásul rendkívül jól védekezik. A’ja Wilson a The Athleticnek adott interjújában 2022-ben: „Minden alkalommal, amikor pályára lépek, hatást akarok gyakorolni.”
Magyar Tehetség a WNBA-ben: Juhász Dorka
A profi sportolók között érdemes megemlíteni Juhász Dorka kosárlabda tehetség nevét is, aki mindössze 24 éves, és már a Minnesota Lynx kiemelkedő játékosa. Dorka Juhasz WNBA egyik feltörekvő játékosa egy magyar származású válogatott kosárlabdázó, aki az Ohio State-en, utána pedig a Connecticuti Egyetemen játszott irányítóként. Juhász Dorka mindössze 18 éves volt, amikor magyar bajnok lett a PEAC-Pécs színeiben, jelenleg pedig a Minnesota Lynx-ben játszik. 2023-ban az WNBA-drafton 15 pontot szerzett, 3 gólpasszt adott és 10 lepattanót ért el. A tehetséges kosárlabdázó 2024-ben 30.
Az Unrivaled Liga: Egy Új Koncepció a Női Kosárlabdában
Szerdán este Kayla McBride bejelentette, hogy csatlakozik a januárban Miamiban induló új, Unrivaled elnevezésű női kosárlabda ligához. Számtalan hamvába holt kísérlet és nyilvánosság előtt zajló, sokszor teljesen alaptalannak tűnő ötletelés után tűnt fel a horizonton májusban az Unrivaled, mely messze a legéletképesebbnek tűnő vállalkozás a WNBA kiegészítésére. Az Egyesült Államokban a WNBA az európai női bajnokságokhoz, klubokhoz képest átláthatóbban működik gazdasági értelemben a fizetési sapkával és a szigorúbb átigazolási szabályokkal, de egyben sokkal kitettebb valós piaci folyamatoknak. Ez együttesen azt eredményezi, hogy messze nem tud a késő tavasztól - kora őszig tartó szezonjával kitermelni olyan béreket, ami Európában megkereshető. Már jó ideje tudjuk, hogy ez a rendszer nem jó. Nem jó a játékosoknak, mert példátlan fizikális megterhelés, ami magában hordozza a nagyobb sérülésveszélyt és nem jó az üzletnek sem, mert egész egyszerűen “a termék” nem hozza a várt minőséget. Európának sem jó, mert az Euroligás/Európa Kupás klubvezetők ilyen-olyan szívességek és alkuk árán nem azért gereblyéznek össze - sokszor erőn felül - egy szabad szemmel is jól látható összeget a bérekre, hogy ősszel a nyári WNBA szezontól fizikálisan és mentálisan is kiürült játékosok érkezzenek. Nem véletlen a szóismétlés. A liga először nem a bérek emelésével reagált az egyre növekvő nyomásra, hanem szigorított a kollektív szerződésen. Ezt az évek alatt sokat ragoztuk ezeken a hasábokon is. Többek között ennek köszönhető az, hogy májusig igyekeznek befejezni az európai bajnokságokat mindenhol, hogy átérjenek a játékosok a WNBA-s klubjaikhoz, mielőtt azok szankcionálják őket. Igazából ez a rendszer nem oldott meg semmit, sőt, még több konfliktust szült.
Ilyen előzmények után nem is kérdés, hogy a második opció a járható út. Nevezetesen, hogy az őszi-tavaszi sportszezonra olyan aktivitást kell szervezni, amivel a játékosok megtermelhetik maguknak azt a bért, amit Európában meg tudnának keresni. Fut évek óta Las Vegasban az Athletes Unlimited égisze alatt télen egy női liga, de az anyagiak itt is szűkösek. A legnagyobb sztárok végül maguk vették kezükbe a sorsukat. A két olimpiai bajnok neve a sok korábbi kísérlettel ellentétben már megadta a befektetőknek azt a bizalmat és szakmaiságot, melynek köszönhetően valóban össze is tudták szedni a pénzt az induláshoz. Nemrég lett hivatalos, hogy az Unrivaled első nagy partnere az Ally Financial nevű bankholding. Kinevezték a liga kommiszárját is, aki Micky Lawler lett. A profi női tenisz, a WTA világából érkezik. Ettől függetlenül egyáltalán nem lehetetlen, mert amit Napheesa Collier és Breanna Stewart kitalált, az igencsak csábító.
Az Unrivaled Liga Működése és Hatása
Januárban 30 játékossal indulnak. A legfontosabbat nem mondtuk, ez egy 3×3-as bajnokság lesz, de nem a FIBA szabályok szerint. A 30 játékost hat darab ötfős csapatba osztják posztok szerint igazságosan. Ebben több dolgot is elárult. Egyórás közvetítési ablakban tervezik a mérkőzéseket. Nyolc játékhéten át zajlanak a küzdelmek. Egy héten három este lesz játék és ilyenkor egymást követően két meccsre kerül sor. Így játszhat minden héten minden csapat két-két találkozót. Ez hat hét. A liga központja Miamiban lesz, de nem zárják ki, hogy turnéznak más városokban. A siker kulcsa abban áll, ha a médiajogokat tudják értékesíteni. Collier erről annyit mondott, hogy zajlanak a tárgyalások és könnyen elérhetik majd a szurkolók a mérkőzéseket. Egyelőre nem sokat, de mégis nagyon sokat. Az új ligához a két alapító, tehát Breanna Stewart és Napheesa Collier mellett eddig tízen csatlakoztak. A felsorolásból kiderül, hogy jórészt olyanok csatlakoztak, akik egyébként sem jönnének át Európába, illetve ha át is jöttek korábban, nem titkolták, hogy púp a hátukon az egész. Kérdés, hogy a fenti klasszisok példáját kik követik. Az Unrivaled vezetőinek fontos lenne az újgenerációs kedvencek csatlakozása. Egyelőre csak Angel Reese tette le a voksát a liga mellett. Igaz, a maga 3.2 milliós közösségi médiás követő táborával nagyon komoly figyelmet tud majd hozni. Zajlanak az egyeztetések, hogy elsősorban Caitlin Clark, de Kamilla Cardoso, Kate Martin, Rickea Jackson vagy éppen felépülése után Cameron Brink szálljon be.
Európában annyiban érezteti hatását az új liga, hogy a rendszerbe bekerülő bizonytalanságot kihasználva elkezdtek emelkedni az árak. Azoknak a játékosoknak, akik biztosra vállalnak egy Euroliga szezont, kilőtt a bére. Az Európa Kupa mezőny második fele és az az alatti szint, még kevésbé, hiszek ők eddig sem erről a polcról választottak. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy idővel az áremelkedés oda is begyűrűzik.
tags: #noi #kosarlabda #liga #usa
