Nyíri Zoltán és a Ferencvárosi Torna Club: Tíz év a megújulás útján
2011. február 25-én választotta meg Kubatov Gábort a Ferencvárosi Torna Club elnöksége a klub első számú vezetőjének. Vele együtt érkezett az ország legnagyobb sportegyesületéhez Nyíri Zoltán, aki mostani titulusa szerint ügyvezető alelnökként irányítja a napi operatív munkát. Visszatekintve az elmúlt tíz évre vele beszélgettünk a nehéz örökségről, a kilábalás, majd a siker éveiről. Arról, hogy mit ér a focicsapat Bajnokok Ligája-szereplése, miért fontos, hogy olimpiai bajnokokkal induljon újra egy évtizedekre eltűnt szakosztály, valamint arról, hogy milyen terveket dédelget a klub a közelebbi és távolabbi jövőre nézve.
A kezdetek és a nehéz örökség
A közös munka a Ferencvárosnál valamivel korábban kezdődött, mégpedig 2010 novemberében, amikor Kubatov Gábor elnökségi tag lett. Nyíri Zoltán ekkor kezdett neki segíteni. Hivatalosan viszont akkor kezdődött a munkájuk, amikor Gábor elnök, vagy, ahogy ő szokott fogalmazni, a klub elsőszámú szolgája lett.
Ami az akkori viszonyokat illeti, Nyíri Zoltán úgy foglalja össze: "Nem szeretek visszafelé mutogatni, de az tény, hogy mind a klubtól akkor teljesen külön álló labdarúgócsapat, mind maga a klub lassan, de biztosan csúszott lefelé a lejtőn. Jellemzően úgy költekeztek az elődeink, hogy nem volt bizonylat, vagy hozzárendelt tevékenység a kiadások mögött. Röviden úgy foglalnám össze, hogy egy többnyire jóindulattal átitatott, de alapvetően amatőr klubvezetés irányította a Fradit. Sok munkánkba került, mire kibogoztuk, hogy mikor éltek vissza ezzel a jóindulattal, és mikor nem."
A futballklub megmentése
A klub és az akkor még különálló futballklub átvétele párhuzamosan zajlott. Miközben folyt az átadás-átvétel, a labdarúgó zrt-t birtokló Kevin McCabe végelszámolást kért a futballklubra, mivel komoly adósságállományt nem kívánt tovább finanszírozni. Kubatov Gábor és dr. Berzeviczi Attila ekkor gyorsan kiderítették, hogy a klub aranyrészvénye lehetővé teszi a terv megvétózását, de akkor kötelező jelleggel át is kell venniük a focit.
"Gyors tanácskozás után úgy döntöttünk, hogy akkor átvesszük. Nem láttunk bele a könyvekbe, azt tudtuk, hogy nagyjából egymilliárd forintos adósságról van szó, amiről később kiderült, hogy majdnem kétmilliárd. Ha nem így teszünk, akkor a Ferencvárost visszasorolják a megyei I. osztályba. Ha 2011 júniusában megye egyes klubként kezdjük a bajnokságot, nem sokáig lett volna elnök Kubatov Gábor" - emlékszik vissza Nyíri Zoltán.
Így került egy euróért a részvények 99 százaléka az FTC-hez, és vele együtt az említett adósság. Akkor folyt éppen egy NAV-vizsgálat a klub ellen, rengeteg tartozás volt szállítók, dolgozók felé, fél éve senki nem kapott fizetést. Rengeteg tárgyalás után sok-sok részletben végül nagyjából 1,6-1,8 milliárd forintot fizettek vissza hosszú évek alatt. Eközben üzemeltetni kellett a focicsapatot, amelyiktől mindig azt várják a szurkolók, hogy legyen első. Nyíri Zoltán kiemeli: "De amíg tisztességgel ki nem fizettük az adósságainkat, addig bizony voltak ötödik, meg kilencedik helyek is. Ezért választjuk el az első négy-öt évet a következő öt-hat évtől, mert, azt követően kezdtek jönni az eredmények, hogy elfogyott az adósság. Ha idén sikerül megnyerni a bajnokságot, akkor az öt éven belül a negyedik elsőségünk lesz."
A többi szakosztály rendbetétele
A többi húsz szakosztály esetében a helyzet jobb volt, mert volt valamennyi pénz a kasszában. Ott inkább a struktúrát kellett felépíteni, hiszen sehol nem volt gazdasági osztály, könyvelés, bérszámfejtés és hasonlók. Ma a húsz szakosztályra egy nagyjából negyven fős stáb van, akik ellátják ezeket a munkákat.
Nyíri Zoltán hangsúlyozza: "A Ferencváros évente 5-700 pályázaton indul, a pályázatokat nekünk is le kell adni, el kell számolnunk minden forinttal. Ha pályázunk, akár európai uniós forrásra, akkor fel tudjuk mutatni, hogy nekünk a focival együtt van mintegy 1800 utánpótláskorú sportolónk, és meg tudjuk indokolni, hogy mire kell a pénz. Ezért lett létrehozva az imént említett háttérstáb, amelyik elvégzi ezt a munkát. De nem csak ezt: foglalkozni kell a sportolókkal, edzőkkel, üzemeltetni a létesítményeket, ez óriási munka, és talán mondhatom, hogy ebben megelőzzük valamennyi itthoni vetélytársunkat."
"De ez az építkezés Gábor elhivatottsága és töretlen hite nélkül egészen biztos, hogy nem ment volna. Mielőtt elnök lett, a Gellért Szállóba összehívta a szakosztályvezetőket, a klub nagy bajnokait, olimpiai, világ- és Európa-bajnokokat, bemutatkozott, és megkérdezte, hogy akarják-e ezt vele együtt végigcsinálni kőkemény fegyelemmel, a legszigorúbb elszámolásokkal, ami mindenkire vonatkozik, beleértve a klub ikonikus arcait is. Amikor ott megkapta a támogatást, akkor vállalta el az elnöki tisztséget."
Kubatov Gábor hitvallása: rendet csinálsz, azt látják, és adnak egy kis pénzt. Azt tisztességesen használod fel, jönnek az eredmények, még mindig rend van, adnak még egy kicsivel több pénzt. És így tovább.
A Fradi nimbusza és a nemzeti színek
Amikor átvették a klub vezetést, nem volt éppen a legjobb híre a Ferencvárosnak. Nyíri Zoltán szerint: "Olyan gazdasági és emberi csőd volt itt, hogy a klubnak nem volt egyetlen válogatott játékosa, sem felnőtt, sem utánpótlás szinten. Senki nem akart itt sportolni. Aztán a női kézilabdázóknál fordult ez át, ott jöttek először komoly játékosok, és a két KEK-győzelemmel (2011-ben és 2012-ben) az első eredmények."
"Lépésről lépésre haladtunk, és lassan híre ment, hogy a Fradiban ugyan nincsenek horribilis fizetések, viszont, amit ígérünk, azt ki is fizetjük. Nincsenek arculatátviteli szerződések, meg hasonlók, itt mindenkinek munkaszerződése van. Kezdettől nyílt lapokkal játszottunk, minden az asztal fölött zajlott, ami bizalmat ébresztett felénk. És az első nagyobb nevek hozták magukkal többit is. Ma már persze nagyobbak fizetések, mint öt-hat évvel ezelőtt voltak, ez nem titok, de azt is tudjuk, hogy a hazai sportfinanszírozásnak hála, manapság szinte valamennyi klub képes versenyképes fizetést adni a sportolóinak. Nem kapunk annyival több pénzt, mint mások, csak máshogy költjük el."
Olimpiai bajnokok a Fradiban
Amikor 2019 elején több évtized után újjáalakult a Ferencváros korcsolyaszakosztálya, mindjárt két olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázót tudott bemutatni a klub. A Liu testvérek, illetve edzőjük Bánhidi Ákos átigazolása presztízskérdés volt.
Nyíri Zoltán hangsúlyozta: "Tisztázzuk gyorsan: nem mi „csapdáztuk be” a Liu testvéreket és Ákost! Ez nagyon fontos. A Fradi nem ólálkodik sportolók körül, nem tesz ajánlatokat más klubok versenyzőinek, nem alapítunk egy szakosztályt csak azért, hogy konkurenciát csináljunk egy másik klubnak. Bennünket Ákos keresett meg 2019 első napjaiban, hogy találkoznánk-e velük. Persze, hogy igent mondtuk, és ott kiderült, hogy ők mindenképpen klubot akarnak váltani."
Kubatov Gábor azonban azt mondta, hogy az nagyon rosszul venné ki magát, ha négy kész versenyzőt hoznának, és azt mondanák, hogy van egy szakosztályuk. Így azt mondták Ákosnak, ha hozza az edzői stábját és a komplett utánpótlást, akkor megegyeznek. Nyíri Zoltán elmondta: "Volt nagy csodálkozás, Ákos ugyanis elmondta, hogy nekik ugyanez volt a tervük, csak éppen azt hitték, hogy bennünket nem érdekel az utánpótlás. Hogyne érdekelne! Igyekszünk mindent megadni a versenyzőinknek, és itt nem csak a pénzről van szó, hanem az odafigyelésről, a háttérben folyó munkáról, arról, hogy otthon érezhetik magukat. Sanyi (Liu Shaolin Sándor) a bemutatkozó sajtótájékoztatón találta ki „a legjobbak a legjobb helyen” szlogent, ami azóta szállóige lett a klubnál. Kozák Danuta már ezzel hívott föl, amikor úgy döntött, hogy klubot vált."
A Ferencváros jelenlegi válogatott sportolói
A Fradi ma már nincs híján válogatott sportolóknak. A focicsapatban 17-en kaptak meghívót a vb-selejtezőkre hazájuk válogatottjába. Az olimpiai selejtezőre készülő női kézilabda-válogatottat az FTC-Rail Cargo Hungari edzője, Elek Gábor irányítja, a keretben pedig 11 Fradi-játékos van, de a januári vb-n ötödik férfi válogatottban is volt zöld-fehér játékos, Nagy Bence révén. A férfi vízilabda-válogatott aktuális keretében hét fradista van.
| Sportág | Válogatott sportolók |
|---|---|
| Labdarúgás | 17 játékos a vb-selejtezőkön |
| Női kézilabda | 11 játékos a válogatottban (Elek Gábor edző irányítása alatt) |
| Férfi kézilabda | Nagy Bence a vb-n szerepelt |
| Férfi vízilabda | 7 fradista a válogatott keretében |
| Úszás | Verrasztó Evelyn és Dávid, Biczó Bence, Székelyi Dániel, Szilágyi Liliána |
| Rövidpályás gyorskorcsolya | Liu testvérek (olimpiai, világ-, Európa-bajnokok), Krueger John-Henry (olimpiai ezüstérmes) |
| Kajak-kenu | Kozák Danuta (ötszörös olimpiai bajnok) |
| Vívás | Szemes Gergő (kadét Európa-bajnok) |
| Torna | Balázs Krisztián (junior Európa-bajnok) |
Létesítményfejlesztés és a jövő
Nem csak a szakosztályok, hanem a létesítmények terén is jelentős változáson ment át a klub. A focicsapat új stadiont kapott, ami ráadásul idehaza rendhagyó konstrukcióban működik. Nyíri Zoltán elmondása szerint: "Minden szép emlék ellenére az nem lehet vitás, hogy az 1974-ben átadott Albert Flórián Stadion 2011-re nagyon lerobbant, ami nem is csoda, hiszen az építésétől eltelt majdnem 40 évben alig költöttek rá. A focicsapat esetében az volt a jelszó, hogy „vissza Európába”, méghozzá minden értelemben, azaz nem csak a csapat, hanem a létesítmények terén is."
Amikor Kevin McCabe-től megvették a klubot, ugyanakkor a magyar állam 5,2 milliárd forintért megvette tőle a telket, amin a stadion állt, illetve megvették az angolok által tervezett stadion terveit is, ami némi módosítással aztán megépült. A tervezés során jött az ötlet, hogy ez ne csak egy stadion legyen, hanem egy olyan multifunkciós létesítmény, ahol szinte bármit meg lehet rendezni. Így aztán a főépület három felső emeletén 50-től 1500 főig bármekkora rendezvényt lehet tartani, esküvőktől konferenciákig. A stadionban volt már freestyle motocross show ugyanúgy, mint rock koncert. Az üzemeltetés a Sportfive (korábban Lagardére) nevű cég kezében van, akik számos hasonló létesítményt is működtetnek, például a Juventus stadionját Torinóban.
A Népliget fejlesztése és a Fradiváros
A pandémia előtti öt évben mintegy ezer fizetős rendezvény helyszíne volt így a Groupama Aréna, ami természetesen a Ferencvárosnak is hasznot hozott. Kiderült, hogy a stadion pénzt termel, és nem kerül pénzbe a magyar adófizetőknek. Annak a teleknek, amit egykor 5,2 milliárdért vett meg az állam, a felét adta el ugyanennyiért, ott áll most a Telekom-székház, a másik felén pedig már épül egy újabb irodaház.
Az FTC-MVM Sportközpont teljesen megújult az elmúlt másfél évtizedben. A korábban elhanyagolt, rossz állapotú létesítmények helyett ma modern pályák, felújított csarnokok, biztonságos környezet és magas szintű szakmai háttér várja a sportolókat. Ez a fejlődés döntően a jelenlegi állami sportfinanszírozási rendszernek köszönhető.
Nyíri Zoltán és a Ferencváros társadalmi szerepe
A Ferencvárosban a korcsolyához hasonlóan az ökölvívás is hosszabb szünet után indult újra, méghozzá a legendás Szántó Imre, azaz Öcsi bácsi irányításával, akinek az édesapja egykor a klubnál volt edző. Nyíri Zoltán szerint: "A bokszra nincs sok pénzünk, és nincsenek is nagy eredményeink. De ennél talán fontosabb, hogy naponta bejön ide, és itt van két-három órát nagyjából 100 olyan srác, akik nagyon nehéz körülmények között élnek, és sokkal rosszabb dolgokat is csinálhatnának ez alatt az idő alatt, mint azt, hogy bokszolni tanulnak. Korábbi válogatott versenyzők, Bedák Pál, Kótai Mihály foglalkoznak velük, és, ha csak hárman-négyen megmaradnak a sportágban, akkor már elmondhatjuk, hogy tettünk értük valamit."
Férfi kézilabda sikerek
Ismét van férfi kézilabda is a Ferencvárosban, méghozzá egyre jobb eredményekkel. Nyíri Zoltán büszkén nyilatkozik: "Van bizony, és nagyon büszkék vagyunk rá. Annak idején egyébként a női csapat jelenlegi edzője, Elek Gábor is nálunk játszott. Horváth Attila kezei alatt egy öt-hat fős rutinos mag körül nagyon tehetséges, és, ami fontos, saját nevelésű fiatalokból álló csapat épült, amelyik már képes oda-vissza megverni az európai kupaszereplő Tatabányát is. Az sem kis büszkeség, amikor az 55. percben döntetlennél David Davis, a BL négyes döntőben szereplő Telekom Veszprém edzője őrjöng az oldalvonal mellett. A női szakág más, ott tradíciója van, hogy jönnek a sikerek."
A vízilabdacsapat BL-győzelme
"Nem találok szavakat, egy nap alatt két magyar Bajnokok Ligája-győzelem. A Győr női kézilabdázói a hetedik BL-címüket nyerték, ami fantasztikus. Gratulálok nekik! A mi diadalunk is ugyanilyen fantasztikus, mert magyar csapat még nem védte meg a címét a férfi vízilabda BL-ben." - mondta Nyíri Zoltán. Kiemelte, azt szeretné, hogy a Vasas elleni bajnoki döntő első két meccse ismétlődjön meg minél többször, mert szerinte azok készítették fel a zöld-fehéreket erre a csatára, éppen ezért „ez az egész magyar vízilabda sikere, nemcsak a Fradié”.
Hozzátette: "Fiatalokat építünk be, mint Vismeg Zsombor és Varga Vince. Nem gondoljuk, hogy az megoldás, ha minden évben csak veszel, veszel és veszel. A Ferencvárosnak megvan az az utánpótlása, hogy nem kell igazolnunk. Egy-két évig nem hozunk senkit, megpróbálunk magunk megoldani, ezzel is azt üzenni, hogy a Fradi jó körülmények között dolgozik, jó költségvetése van, de nem gondoljuk, hogy ez a megoldás."
Az FTC felépítése és tagjai
Az FTC-nek sok más sportegyesülettel ellentétben nem tulajdonosa, hanem tagjai vannak. A klub 2019-es beszámolója szerint a 166 rendes tag mellett 18 pártoló, valamint 374 örökös tag van, akik a közgyűlések során - az itt dolgozókkal közösen - meghozzák a klub életére vonatkozó legfontosabb döntéseket. Az FTC alapszabálya szerint tagok sportolók, edzők, szakosztályvezetők és munkatársak lehetnek. A Ferencvárosnak jelenleg 20 szakosztálya van, melyekben az utánpótláskorú versenyezőkkel együtt mintegy 3000-en sportolnak.
