Óe Kenzaburó: Futball-lázadás – Egy család sorsán keresztül Japán történelméig
A Nobel-díjas Óe Kenzaburó regénye, a Futball-lázadás, egy kevéssé szokványos sorsú, sokféle nehézséggel sújtott család sorsán keresztül mutatja be a 19. és a 20. századi Japán közötti különbségeket, a hagyományok pusztulását és továbbélését, illetve az emlékezés szerepét a történelem alakításában.
A regény erős, kegyetlen és hatásos képekkel indul. Az első oldalakon megismerjük a boldogtalan házaspárt, Micuszaburót és Nacukót. A fordítással foglalkozó Micu éppen a legjobb barátja bizarr öngyilkosságán próbálja túltenni magát. A felesége pedig eközben egyre súlyosabb alkoholistává válik, mert képtelen feldolgozni, hogy kicsivel korábban intézetbe adta értelmi fogyatékos kisbabáját.
Micu és Nacukó csendes poklába hamarosan betoppan Micu öccse, az Amerikából hazatérő Takasi. Takasi azt tervezi, hogy elutazik a család ősi falusi birtokára, hogy nyélbe üssön egy üzletet a helyi gazdasági élet vezéregyéniségével, a koreai származású „szupermarket királlyal”.
A házaspár elkíséri Takasit az útra, s a testvérek szülőhelyén rövidesen megindul az emlékezés, a múlt felidézése, s a családhoz köthető történelmi események feltárása és újraélése - s a gyakran már-már kényszeres múltidézgetés során titkok és korábban nem sejtett összefüggések kerülnek a felszínre.
Bár a történet nem napjainkban, hanem az 1960-as években játszódik, az események pedig egészen Micu és Takasi dédapjának koráig, egészen pontosan egy 1860-as lázadásig nyúlnak vissza, a regény által boncolgatott témák kortalanok.
Nagyon érdekes például megfigyelni, hogy milyen módon függ össze egymással és hat egymásra egy család magántörténelme és a „hivatalos”, történészek által megírt történelem; hogy mennyire különböző módokon lehet emlékezni ugyanarra az eseményre; hogy hogyan „öröklődik” az erőszak a nemzedékeken keresztül; vagy hogy hogyan éled és íródik újra a több generációval korábbi történelem a jelenkori leszármazottak életében.
A rengeteg múltidézés és filozofálgatás ellenére viszont a regény egyáltalán nem unalmas vagy érdektelen. Ráadásul a Micu, Nacukó és Takasi között kibontakozó furcsa kapcsolat, a városiak és a falusiak, a japánok és a koreaiak ellentétei, valamint a legváratlanabb pillanatokban kitörő erőszak újra és újra megdöbbent, a földre ránt és elgondolkodtat.
Bár a regény témái és a megjelenített emberi kapcsolatok és viselkedésminták univerzálisak és korhoz nem köthetők, a könyvet mégis áthatja az európai szemmel nézve jellegzetesen japánnak tűnő szertartásosság, lassúság, végzetszerűség és enyhe miszticizmus. S talán éppen ezek a jellemzők döntik el, hogy kihez szólhat igazán ez a regény.
Tőlem meglehetősen távol állnak a Futball-lázadásban megjelenő „keleties” tulajdonságok és értékek, de annak, aki nyitott a kissé misztikus, filozofikus irodalomra, bátran ajánlható a könyv.
Azt azonban muszáj megemlítenem, hogy a jelen kiadás hagy némi kívánnivalót maga után. A jóindulatúan megmagyarázhatónál jóval több elírás és helyesírási hiba található a kötetben, illetve számomra különösen zavaró, hogy valaki (a fordító? a szerkesztő?) igen-igen lazán értelmezte az egybe- és különírás szabályait. Igazán kár efféle gondatlansággal bánni egy könyvvel - függetlenül attól, hogy az írója Nobel-díjas-e vagy sem.
Óe Kenzaburó élete és munkássága
Kilencven éve, 1935. január 31-én született Óe Kenzaburó Nobel-díjas japán író, akinek mintegy harminc nyelvre fordították le a műveit. Ősi szamuráj családban látta meg a napvilágot Sikoku szigetén, az erdők övezte Ose faluban. Nagyanyja az egyik legismertebb helyi mesemondó asszony volt, és ennek köszönhetően Óe a világ keletkezéséről, a japán nép sorsának alakulásáról szóló csodás történetek, legendák körében nőtt fel. Ez a csodavilág gyökeres ellentétben állt az iskolában kapott hagyományos nacionalista-militarista neveléssel.
Még ugyanebben az évben megjelent első regénye is (Rügytépés, bárányvadászat), amelyben felidézte, hogyan dúlta fel a háború a vidéki fiatalság életét. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején több erősen egzisztencialista hatást mutató regényt írt. E felfogás jegyében fogant az A szexuális ember és a Magánélmények című regénye.
Hikari születése Kenzaburó életében és munkásságában is fordulópontot jelentett. Addig a politikai, társadalmi kérdések álltak műveinek középpontjában, ezután magánéletének problémái kerültek fókuszba.
Az író a kilencvenes évektől a miszticizmus felé hajlott, az élet és a halál, a megváltás alapvető kérdéseit vizsgálta számos, egyre inkább formabontó regényében és esszéjében. Ugyanakkor a japán történelem vitatott kérdéseivel is foglalkozott műveiben, bár ezt sokan nem nézték jó szemmel. 2005-ben két nyugalmazott tiszt beperelte az Okinavai jegyzetek című művéért, amelyben Kenzaburó a császári hadsereget tette felelőssé azért a tömeges öngyilkosságért, amelyet Okinava és a közeli szigetek lakói követtek el 1945 márciusában, közvetlenül az amerikai csapatok partraszállása előtt.
Kenzaburó aktívan részt vett az atomenergia elleni kampányban is.
A Nobel-díjas író 2023. március 3-án Tokióban hunyt el végelgyengülésben.
Óe Kenzaburó műveit mintegy harminc nyelvre fordították le, magyarul néhány novellája és a Futball-lázadás című regénye olvasható. Az író 1997-ben egy konferencia díszvendégeként Magyarországon is járt, és ekkor elmondta, hogy gyermekkorában, a II. világháború idején.
A regény szerkezete és témái
A regény fejezetei a következők:
- Egy halott irányít
- A család újra találkozik
- Az erdő ereje
- "Hát minden-minden e világon álomba ködlő furcsa álom"
- A szupermarket király
- Futball száz év után
- A nenbucu tánc újjászületése
- "Megmondjam az igazat?"
- Az elűzött ember szabadsága
- A képzeletbeli lázadás
- "A legyek ereje. A legyek a győztes vesztesek, eltompítják a lelkünket, kínozzák a testünket."
- "Meghalni kétségbeesésben. Most már fel tudjátok fogni, mi rejlik e szavak mögött? Ez nemcsak azt jelenti, hogy meg kell halni."
A regény által boncolgatott témák kortalanok, köztük:
- A család magántörténelmének és a „hivatalos” történelem összefüggései.
- Az emlékezés különböző módjai és az események újraélése.
- Az erőszak generációkon keresztüli öröklődése.
- A múlt újrafogalmazása a jelen leszármazottak életében.
A Micu, Nacukó és Takasi közötti kapcsolat, a városi és falusi, valamint a japán és koreai ellentétek mind hozzájárulnak a történet mélységéhez és feszültségéhez.
A könyv sajnos jelenleg nem rendelhető, minden példánya elfogyott.
tags: #oe #kenzaburo #futball #lazadas
