Az oktatásban résztvevők korosztály szerinti statisztikái Magyarországon
Magyarországon az oktatási rendszer komplex képet mutat a különböző korosztályok részvételéről, a kisgyermekek napközbeni ellátásától egészen a felsőfokú doktori képzésekig. Az oktatásstatisztika átfogó adatokat szolgáltat a népesség iskolázottsági szintjéről, a köznevelési és felsőoktatási intézmények tevékenységéről, valamint az emberi és pénzügyi erőforrások felhasználásáról.
A 2025/2026-os tanévben Magyarországon összesen 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Az előző időszakhoz képest a bölcsődések, az általános iskolások és kiemelten a felsőoktatásban tanulók létszáma emelkedett; az óvodásoké, valamint a középfokú oktatásban, képzésben résztvevőké pedig csökkent. Fontos megjegyezni, hogy a gyermekek, tanulók létszáma érintett létszám, és halmozódást tartalmazhat.
Kisgyermekek napközbeni ellátása és óvodai nevelés
A legfiatalabb korosztályok oktatásban és gondozásban való részvételére vonatkozó adatok kiemelten fontosak a jövő generációjának fejlődése szempontjából. Magyarországon 2025-ben 62 ezer gyermeket írattak be kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekbe.
Az óvodai nevelésben résztvevők száma továbbra is magas. A 2025/2026-os nevelési évben - az előző évihez hasonlóan - közel 325 ezren járnak óvodába. A 2024/2025-ös nevelési évben - az előző évihez képest 1,3 ezer fővel többen - szintén közel 325 ezren jártak óvodába, ami stabilitást mutat ebben a szegmensben.
Általános iskolai oktatás
Az általános iskolai oktatás a köznevelés gerincét képezi, ahol a legtöbb gyermek kezdi meg alapfokú tanulmányait. A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban a tavalyival összevetve mintegy 1,5 ezer fővel többen, 712 ezren tanulnak a 2025/2026-os tanévben. Ezzel szemben a 2024/2025-ös nevelési évben a nappali rendszerű általános iskolai oktatásban a tavalyival összevetve mintegy 1,9 ezer fővel kevesebben, 710 ezren tanultak, ami évjárattól függő fluktuációt jelez.
A nem nappali oktatásban is jelentős számban vesznek részt tanulók. Az általános iskolákban az előző évinél 5,5%-kal többen, 4,7 ezren folytatják tanulmányaikat nem nappali oktatásban.
Középfokú oktatás és szakképzés
A középfokú oktatás a diákok számára számos irányt kínál, legyen szó gimnáziumi, technikumi, szakgimnáziumi vagy érettségit nem adó szakképzési programokról. A középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában a 2025/2026-os tanévben az előző évinél 8400 fővel kevesebben, 421 ezren vesznek részt. Közülük 188 ezren gimnáziumban (a tanulók 45%-a), csaknem 179 ezren (42%) technikumi, szakgimnáziumi képzéseken, 54 ezren (13%) érettségit nem adó szakképzési programokban tanulnak.
A 2024/2025-ös tanévben a középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában - az előző évinél 1500 fővel többen - 429 ezren vettek részt. Közülük 192 ezren gimnáziumban (a tanulók 44,8%-a), csaknem 180 ezren (41,9%) technikumi, szakgimnáziumi képzéseken, 57 ezren (13,3%) érettségit nem adó szakképzési programokban tanultak.
A nem nappali oktatásban is jelentős a részvétel a középfokú intézményekben. 125 ezren, az egy évvel korábbinál közel 6000 fővel többen folytatják tanulmányaikat nem nappali oktatásban.
Munkaerőpiacok és minimálbér: Gyorstalpaló közgazdaságtan #28
Felsőoktatási részvétel
A felsőoktatásban résztvevők száma folyamatosan növekszik, jelezve a magasabb szintű képzettség iránti igényt. A felsőoktatási intézmények nappali képzésein a 2025/2026-os tanévben - az előző évihez képest 12 ezer fővel többen - 234 ezren folytatnak tanulmányokat. A hallgatók több mint 94%-a (221 ezer fő) felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. Doktori fokozat megszerzéséért 10 ezren, felsőoktatási szakképzésben közel 3 ezren tanulnak. Szakirányú továbbképzésekben mindössze 179 fő vesz részt. A korábbi évek tendenciáját folytatva idén is tovább nőtt a külföldi hallgatók száma.
A 2024/2025-ös tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein - az előző évihez képest 6,7 ezer fővel többen - 221 ezren folytattak tanulmányokat. A hallgatók több mint 93%-a (207 ezer fő) felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vett részt. Doktori fokozat megszerzéséért közel 10 ezren, felsőoktatási szakképzésben 4,7 ezren tanultak. Szakirányú továbbképzésekben mindössze 186 fő vett részt.
A felsőoktatási intézmények részidős képzéseiben, illetve távoktatásban a 2025/2026-os tanévben 117 ezren, az egy évvel korábbinál 9,4%-kal többen vesznek részt. Legtöbben közülük (110 ezren) levelező képzésben tanulnak. Távoktatásban 4,3 ezren, esti képzésben 2,6 ezren részesülnek. A 2024/2025-ös tanévben a felsőoktatási intézmények részidős képzéseiben, illetve távoktatásban 107 ezren, az egy évvel korábbinál 12%-kal többen vettek részt. Legtöbben közülük (100 ezren) levelező képzésben tanultak. Távoktatásban 4,1 ezren, esti képzésben 2,9 ezren részesültek.
Fejlesztő nevelés-oktatás és egyéb köznevelési feladatok
A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztő nevelés-oktatása kiemelt figyelmet érdemel. Jelenleg 2,7 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.
Az oktatási rendszer számos egyéb köznevelési feladatot is ellát a hagyományos iskolai kereteken túl. Ezek a feladatok magukban foglalják az alapfokú művészetoktatást, kollégiumi ellátást, logopédiai ellátást, nevelési tanácsadást, szakértői bizottsági tevékenységet, gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást, utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatot, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, konduktív pedagógiai ellátást, gyógytestnevelést, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátást, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozását, pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatást és kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelést.
Pedagógusok az oktatási rendszerben
A pedagógusok szerepe alapvető fontosságú az oktatás minőségének fenntartásában és fejlesztésében. A köznevelésben és a szakképzésben főállású pedagógusként, oktatóként foglalkoztatottak száma 149 ezer1 főre emelkedett a 2025/2026-os tanévben, ami az egy évvel korábbihoz képest 1600 fős növekedés. Emellett további 19 ezer fő főállású pedagógus egyéb köznevelési feladatokat lát el, számuk (elsősorban a szakszolgálati gyógypedagógusok számának változásából adódóan) közel ötszáz fővel emelkedett egy év alatt. A köznevelésben és szakképzésben főállású pedagógusként foglalkoztatottak száma így összességében megközelíti a 169 ezer főt, ami az egy évvel korábbihoz képest 2100 fős növekedés.
Az általános iskolákban a főállású pedagógusok száma csaknem 900 fővel több, mint egy évvel korábban, jelenleg 74 ezer fő.
Összegző statisztikák
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a legfrissebb (elsősorban 2025/2026-os tanévre vonatkozó) adatokat az oktatásban résztvevők számáról, kiegészítve a nem nappali képzésekkel.
| Képzési szint | Nappali képzésben résztvevők száma (fő) | Nem nappali képzésben résztvevők száma (fő) |
|---|---|---|
| Kisgyermekek napközbeni ellátása (Bölcsőde) | 62 000 (2025) | - |
| Óvodai nevelés | ~325 000 (2025/2026) | - |
| Általános iskola | 712 000 (2025/2026) | 4 700 |
| Középfokú oktatás | 421 000 (2025/2026) | 125 000 |
| Felsőoktatás | 234 000 (2025/2026) | 117 000 |
tags: #oktatasban #resztvevok #korosztaly #szerint #adatbank
