A negézséges vereség: Olaszország sorozatban harmadszor maradt le a labdarúgó-világbajnokságról
A négyszeres aranyérmes olasz csapat számára a 2026-os európai pótselejtezők egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy harmadszorra sikerrel veszi-e a "pótvizsgát" és 2014 után ismét kijut-e a világbajnokságra. 2018 és 2022 után azonban 2026-ban sem lesz ott Olaszország a labdarúgó-világbajnokságon, azt követően, hogy a pótselejtező ágdöntőjében 1-1-es végeredmény után tizenegyesekkel kikapott Bosznia-Hercegovinától. Olaszország nyolc éve a svédekkel szemben maradt alul 1-0-s összesítéssel, négy esztendeje pedig már a pótselejtező elődöntőjében kikapott Észak-Macedóniától, ráadásul hazai pályán. Ez a sorozatban harmadik kudarc hatalmas port kavart az olasz labdarúgásban.
A végzetes pótselejtező: Bosznia-Hercegovina ellen
Az olasz válogatott az elődöntőben hazai pályán győzte le Észak-Írországot, míg Bosznia-Hercegovina tizenegyesekkel jutott túl Walesen. A két győztes Zenicában találkozott, ahol az olaszok azt a csúfságot próbálták elkerülni, hogy sorozatban harmadszor is lemaradjanak a világbajnokságról. Az első negyedóra végén meg is szerezték a vezetést a vendégek: Nikola Vasilj kapus röviden lőtte előre a labdát, Nicolo Barella Moise Keanhez passzolt, a támadó pedig 17 méterről a bal sarokba tekert, ezzel alakult ki a 0-1-es állás.
A bosnyákokat nem fogta meg a kapott gól, fölényben játszottak, de Gianluigi Donnarummának csak Ivan Basic lövésénél kellett komolyabbat hárítania. Helyzetük azonban jelentősen nehezedett, amikor a 41. percben Alessandro Bastonit durva belépőért, Amar Memic felrúgásáért kiállította a bíró. Gennaro Gattuso szövetségi kapitány azonnal reagált, Federico Gatti személyében védőt hozott be az egyik támadó, Mateo Retegui helyére.
Ahogy várható volt, az emberelőnyben lévő hazaiak voltak fölényben, az ívelgetéseik azonban kevés veszélyt hordoztak magukban. Sőt, az olaszok a 60. percben növelhették volna előnyüket, ám a kapu felé ziccerben robogó Kean fölé lőtt. A 72. percben Donnarummának nagyot kellett védenie, Benjamin Tahirovic lövését ütötte szögletre. Hét perc múlva viszont már a kapus sem tudott segíteni: Amar Dedic beadása után Edin Dzeko fejelt a hosszúról, a kapus csak kiütni tudta a labdát, de érkezett a korábbi Debrecen- és DVTK-játékos Haris Tabakovic, aki közelről a kapuba lőtt, ezzel 1-1-re módosítva az állást.
A hosszabbításban nem esett gól. Az első félidő végén piros lapot reklamáltak az olaszok Francesco Pio Esposito buktatásáért, de Tarik Muharemovic megúszta egy sárgával, és még ebben a játékrészben nagyot kellett védenie Vasiljnak Esposito fejesénél. A második félidőben Tahirovic lövése tévesztett kevéssel célt, ezután jöhettek a tizenegyesek.
A tizenegyespárbaj és az olaszok kudarca
A tizenegyespárbajban a bosnyákok nem hibáztak, egymás után négy kísérletük eredményes volt. Olasz részről azonban Esposito csúnyán fölé lőtt az első körben, majd a harmadikban Cristante a felső lécre bombázott. A negyedik körben Bajraktarevic állt a labda mögé, és úgy lőtt a kapuba, hogy Donnarumma még belekapott a labdába, ám hárítani nem tudott. Ezzel eldőlt, hogy Olaszország egymás után harmadszor nem lesz ott a világbajnokságon.
Ellenben Bosznia-Hercegovina Kanadával, Katarral és Svájccal lesz egy csoportban a tengerentúli tornán. A világbajnokságot június 11. és július 19. között rendezik az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös szervezésében.
Politikai nyomás és felelősségvállalás
Hatalmas a káosz az olasz futballban, miután a válogatott újabb történelmi pofonba szaladt bele, és biztossá vált, hogy a Squadra Azzurra nem lesz ott a következő tornán. A foci vb kudarca utáni politikai nyomás végül elsöpörte a szövetség elnökét, de a tisztogatás itt nem áll meg: a jelek szerint a kapitányi szék is menthetetlenül ingadozik.
Gabriele Gravina, az Olasz Labdarúgó Szövetség (FIGC) elnöke csütörtökön hivatalosan is benyújtotta lemondását a válogatott újabb kudarca után. A 2018-ban kinevezett Gravina politikai nyomásra mondott le, mert Andrea Abodi sportminiszter szerdán kijelentette, hogy váltásra van szükség a FIGC vezetésében. Gravina korábban így védekezett: „Megértem a lemondásomat követelő felszólításokat. Hozzászoktam már, a döntést azonban a szövetségi tanács ülésén fogják meghozni, ahol minden szempontot figyelembe veszünk. Ugyanakkor a politikának is el kell gondolkoznia ezen, de én csak azt tapasztalom, hogy fokozzák a nyomást a lemondásomért. Olyan intézkedéseket szeretnék, amelyek segítik a fejlődésünket.”
Az olasz sportközvélemény és a politika képtelen feldolgozni, hogy sorozatban harmadszor is az olaszok nélkül rendezik meg a foci vb küzdelmeit. „Mindenki takarodjon!” - tulajdonképpen így lehetne összefoglalni az olasz szurkolók reakcióit. Gennaro Gattuso mérlege egyáltalán nem rossz a válogatott élén, viszont a sikertelen vb-kvalifikáció ráég majd bélyegként, és tovább rontja egyébként sem makulátlan edzői reputációját. Rá is igaz: mint minden szövetségi kapitány, azzal főz, amije van, és az olasz labdarúgás alapanyagtára nem mérhető a korábbiakhoz.
Az olasz futball mélyreható strukturális problémái
A kudarcok hátterében mélyebb, strukturális problémák húzódnak. A helyzet valószínűleg nem annyira rossz, hogy zsinórban három világbajnokságról is lemaradjon Olaszország, a pofonok mégis nagyon jó helyre mentek, a szükséges strukturális átalakításokat ugyanis sem 2018, sem 2022 után nem sikerült végrehajtani. „A mostani szabályozás miatt nem tudunk meghozni bizonyos döntéseket. Nyilvánvalóan megrekedtünk” - jelezte Gravina is korábban, ami azt mutatja, hogy a bürokrácia inkább akadályozta, minthogy segítette volna a labdarúgás fejlődését. Ennek következtében az elmaradt reformok miatt a szövetségnek kell magyarázkodnia.
Az olasz futball fejlődését számos külső tényező hátráltatja. Az elavult infrastruktúra, a befektetéseket korlátozó szabályozások és azok együttes következményei - a klubok jó része hiába szeretne saját stadiont építeni, a bürokrácia miatt nem tud - , valamint a kalózkodás térnyerése mind hozzájárul az olasz futball kivéreztetéséhez.
Az utánpótlás-nevelés kihívásai
Évek óta láthatja mindenki, hogy az utánpótlás - hiába szerepelnek szépen a válogatottak a korosztályos tornákon - nem működik megfelelően, mégsem tettek érdemi lépéseket a megoldás érdekében. A probléma sokrétű, de egy olyan országnak, amelyik él-hal a fociért, és hosszú évtizedekre visszamenő tudással rendelkezik, nem jelenthet megoldhatatlan feladatot. Mégis, a fiatalok beépítésével kapcsolatos negatív sztereotípiák nagyon is valósak Olaszországban.
A CIES 2025 novemberi adatai alapján a Serie A-ban a játékpercek mindössze 1.9%-át kapták a hazai U21-es játékosok, ami a vizsgált bajnokságok között a második legalacsonyabb arány volt. Összehasonlításképp más topligákkal:
| Bajnokság | Hazai U21-es Játékpercek (%) (2025 november) |
|---|---|
| Ligue 1 | 7.8 |
| La Liga | 4.0 |
| Bundesliga | 3.4 |
| Premier League | 2.4 |
| Serie A | 1.9 |
Jelenleg 40 olyan játékos szerepel az öt európai topliga valamelyikében, aki a Barcelona akadémiáján nevelkedett, amivel a katalánok állnak a lista élén. Őket a Real Madrid követi 35-tel, a harmadik helyet pedig a PSG foglalja el 31-gyel. Az olasz csapatok közül a Juventus áll a legjobban (17), az Intert (16) és a Milant és a Romát (14) megelőzve, de közülük csak kilencen játszanak a nevelőklubjuknál. Összehasonlításképp: a Barcelona keretében jelenleg 10 La Masia-növendék található, a Real Madrid keretében pedig 6 egykori La Fábrica-játékos van.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy Olaszországban a saját nevelésű játékosok beépítésével hadilábon állnak a csapatok. Egészen megdöbbentő adat, de a Serie A-ban futballozó játékosoknak mindössze 36%-a olasz, ennél nagyobb arányban csak a Premier League-ben futballoznak légiósok (31-69).
A Primavera és a Serie A közötti szakadék
Davide Frattesi, az Inter futballistája szerint az utánpótlásrendszer nem készíti fel megfelelően a játékosokat a felnőtt futballra. „Túl nagy a szintkülönbség a Primavera és a Serie A között, egészen más az U20-as bajnokság intenzitása. Amikor felkerülsz a nagyokhoz, azt gondolod, hogy tudsz már focizni, de a legelső edzésen kiderül, hogy egy másik sportot űztél” - fogalmazott. „Szükségem volt a Serie B-re. Olaszországban sokszor beszélnek a tapasztalat hiányáról, és ha nem játszol, sosem szerzed meg.”
Fabio Capello több alkalommal kifejtette, mennyire károsnak tartja a labdarúgásra - és azon belül az olasz labdarúgásra - nézve a Guardiola-iskola térnyerését. Szerinte az történt, hogy az utánpótlásakadémiák is szolgaian lemásolták a katalán elképzeléseit, ahelyett, hogy arra összpontosítottak volna, ami a feladatuk: a fiatalok képzésére. „Ha az akadémiákon a kreativitás helyett azt kéred a gyerekektől, hogy sablonok szerint játszanak, tartsák a labdát, és a kapust is vonják be a játékba, mégis hova akarunk eljutni?” - kérdezte Capello. Francesco Quaranta, a Milan korábbi utánpótlás-igazgatójának oldalán is érvelt amellett, hogy alapvetően hibás az a felfogás, hogy tanítani akarják a focit, ahelyett, hogy a gyerekek organikus módon, saját maguk fedeznék fel a játékot. Ez ugyanis épp azt a kreativitást gátolja meg, ami kiemeli az átlagból a zseniális játékosokat. „A módszertannak kell a gyerekeket szolgálnia, és nem a gyerekeknek a módszertant” - hangsúlyozta.
A "B" csapatok hiánya és a lemorzsolódás
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az olasz futballpiramisnak van egy alapvető hiányossága: túl nagy a lemorzsolódás. Az olasz utánpótlásnak a Primavera a legmagasabb szintje, ahol az U20-as korú játékosok szerepelnek; innen viszont egyből a felnőttek között találják magukat. Mivel a legtöbb klub nem rendelkezik B-csapattal, ezért a még nem élvonalszintű játékosokat általában a Serie B-be, vagy a Serie C-be adják kölcsön. A kölcsönadás azonban nem a legjobb módja egy fiatal játékos fejlesztésének, mivel kikerül az irányítás a klub kezéből.
Olaszországban a Juventus volt az első klub, amelyik csapatot indított az olasz harmadosztályban (2018-ban). Pár évvel később az Atalanta is csatlakozott, tavaly a Milan építette fel a saját U23-as keretét, a mostani szezonban pedig már az Inter is csatlakozott közéjük. Hosszú távon ez mindenképpen segíthet az olasz fiatalok fejlesztésében.
Zlatan Ibrahimović is élesen kritizálta az olasz utánpótlásrendszert. Szerinte ugyanis az eredménykényszer jelensége már a korosztályos csapatoknál megfigyelhető, és az edzők azoknak a játékosoknak szavaznak nagyobb bizalmat, akik érettebbek fizikálisan, így viszont a későn érők sokszor lemorzsolódnak. „Az olasz kultúra eredményközpontú. Az utánpótlásedzők is azt mondják: »nyerni akarok, ezért azt teszem a csapatba, aki előrébb tart. Lehet, hogy egy másik játékosban nagyobb lenne a potenciál, de azzal fogok játszani, aki előrébb tart, mert vele nagyobb eséllyel fogok nyerni.«”
Filippo Galli maga is több cikket szentelt az olasz utánpótlás problémáinak. 2023-ban például arra a jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy az utánpótláscsapatokban is folyamatosan nő a külföldiek aránya. Galli szerint a jelenség részben annak köszönhető, hogy ez egy költséghatékonyabb megoldás a klubok számára a megfigyelői hálózat működtetése, az edzők fizetése és az edzéslehetőség biztosítása mellett.
Az aranygeneráció emléke és a jelen realitása
Szinte sportszerűtlennek érzi az ember, hogy visszamutogasson a húsz éve világbajnokságot nyerő csapatra, de hát az tele volt klasszis játékossal - Gianluigi Buffon, Fabio Cannavaro, Alessandro Nesta, Daniele De Rossi, Andrea Pirlo, Gennaro Gattuso, Alessandro Del Piero, Francesco Totti, Filippo Inzaghi mind a világ legjobbjai között voltak posztjukon és szerepkörükben -, a mostaniban pedig talán csak Gianluigi Donnarumma az, aki ebbe a státusba sorolható. A jelenlegi keret jó része valószínűleg nem tudott volna bekerülni a 2006-os vb-re kivitt huszonhármak közé. A "harmadik apokalipszis" rettenetes, mert kettőt már átéltünk, és most már nincs sokkhatás sem, nem érezzük azt, hogy egy váratlan katasztrófa sújtott le ránk.
Más európai pótselejtezők eredményei
Míg Olaszország alulmaradt, addig a csehek szintén tizenegyesekkel jutottak ki a vb-re Dánia ellen. A csehek álomszerűen kezdtek Dánia ellen, a harmadik percben egy szöglet utáni rövid felszabadítást követően Pavel Sulc 16 méterről hatalmas gólt ragasztott a bal sarokba (1-0). A 72. percben Mikkel Damsgaard szabadrúgása után Joachim Andersen egyenlített. A hosszabbításban a 101. percben egy kavarodás után Ladislav Krejcí lőtt, a labda Alexander Bah lábáról került a kapuba (2-1). Ám erre is volt válaszuk a dánoknak, Anders Dreyer szöglete után Kasper Högh remek fejese a bal sarokba vágódott (2-2). A tizenegyespárbajban a dánok háromszor hibáztak, a csehek pedig csak egyszer, így az ötödik rúgókra már nem került sor, Csehország kivívta a részvételt.
Szintén kijutott a világbajnokságra Törökország, 24 év után. Az F csoport Svédországgal vált teljessé - a skandinávok 2018 után térnek vissza ismét a világbajnokságra.
Egy váratlan lehetőség: a FIFA vészforgatókönyve
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) egy vészforgatókönyvön dolgozik arra az esetre, ha Irán válogatottja visszalépne a tornától vagy kizárnák őket a világbajnokságról. Ez nagy lehetőséget jelentene Olaszország számára, ugyanis a négyszeres világbajnok előtt váratlan lehetőség nyílhat a részvételre, dacára annak, hogy kiesett a bosnyákok elleni pótselejtezőn. A FIFA minitornája akár meg is mentheti az olasz válogatott vb-részvételét.
tags: #olaszorszag #nem #lesz #a #foci #vb
