A Sydney 2000-es Olimpia Női Kézilabda Ezüstérem: Egy Érem, Két Érzelem

Huszonöt évvel ezelőtt a magyar női kézilabda-válogatott ezüstérmet szerzett a Sydney-ben megrendezett olimpiai játékokon. Mocsai Lajos szövetségi kapitány csapata hatgólos előnyről vesztette el a döntőt Dánia ellen, ezért azóta is vitatéma, hogy a lányok elvesztették-e az aranyérmet, vagy megnyerték az ezüstöt. Sportági legendárium szövődött itthon a 2000-es sydneyi olimpia női kézilabdatornája, illetve annak döntője köré az elmúlt két évtizedben. A dánoktól hat gólos előnyről elszenvedett vereség már-már az évezredes magyar sors szimbólumává magasztosult.

Árnyalja a képet, ha végig követjük az ezüstéremig megtett utat, figyelembe véve, hogy manapság felhőtlenül örülnénk bármilyen, felnőtt világversenyen szerzett éremnek. Hiszen ínségünkben megtanultuk, hogy aranyat veszíteni annyi, mint ezüstöt nyerni.

Az Ezüstéremhez Vezető Út Előzményei

Az olimpiát megelőző időszakban a hazai sportközvélemény múló rosszullétnek tekintette az 1996 decemberi Eb-10. pozíciót, majd az 1997-es vb-n a nyolcaddöntős búcsút, az 1995-ös vb-2. és az 1996-os olimpiai 3. helyezés után. Mindenki remélte, azaz inkább hitte, tudta: nem ez a valós helyünk. A Németországból hazatért Mocsai Lajos dirigálásával vissza is zökkent minden a normális kerékvágásba. Ezt az 1998-as hollandiai kontinenstorna 3. helye is jelezte.

1998-ban, a bronzrangadón az osztrákok ellen, rutinos és megbízható kapusunk, Farkas Andrea az elődöntőben az ujját törte, így a kulcsposzton egyetlen, húsz éves, zöldfülű emberünk maradt. Aki ekkor, ezzel a 30-24-es győzelemmel indult meg a világhírnév felé. Kell-e mondani, hogy Pálinger Katalin a neve?

Az 1999-es, norvégiai világbajnokságon a modern idők legkiválóbb magyar válogatottja tündökölt - és zárt ennek ellenére ötödiként. Kilenc mérkőzésen nyolc parádés győzelemmel és egy igazságtalan vereséggel. A német-orosz nyolcaddöntő sajtótájékoztatóján a két csapatkapitánytól azt kérdezték, szerintük ki nyeri a vb-t, mire mindketten habozás nélkül vágták rá: „Ki nyerné? Magyarország!" Ma is borzongató emlék, miként a házigazda norvégok és a játékvezetők által a negyeddöntőben ránk mért 24-21-es vereség is. Ez nem a szokásos nyavalygás, csak azért viseltük el ép lélekkel, mert tudtuk, hogy egy éven belül olimpia lesz.

A Sydney-i Csoportküzdelmek és a Nehéz Kezdet

A 2000-es olimpia előtt, az 1998. évi Európa-bajnokságon a harmadik, egy évvel később a világbajnokságon pedig az ötödik helyen végzett a válogatott. Ezek után 2000-ben nem lehetett kötelezően elvárni az olimpia megnyerését, de mint olyan sokszor korábban, ezúttal is evés közben jött meg az étvágy...

A sydney-i csoportküzdelmek során a magyar lányok bemelegítésként 42-22-re letarolták Angolát. Bojana Radulovics, akiről találóan az a hír járta, ha nem jut eszébe az aktuális figura, inkább gyorsan lő egy gólt, az Angola elleni rajton tizenegyet szerzett.

Majd alaposan megszenvedtek a franciák elleni meccsen, de ezt is megnyerték (23-22), ahol Radulovics kilenc góllal járult hozzá a sikerhez. A vb-ezüstérmes elleni erőfelmérő vége biztatónak tűnt.

Dél-Korea ellen sanszuk sem volt (33-41), pedig félidőben még három góllal vezettek (19-16). A 45. percben még 20-16 volt oda - ez inkább riasztónak. Az első 25 percben, 19-12-ig úgy támadtak a mieink, ahogy magyar női kézilabdacsapat valószínűleg még soha, de szünet előtt négy gyors gól bezuhant a kapunkba (19-16). Utána pedig még huszonöt, 30 perc alatt! A 41-33-as verés után álmélkodtunk Mocsai valós vagy magára erőltetett higgadtságán, hiszen csak annyit mondott: ezzel nem törtük fel a további utunkat, csak kicsit megnehezítettük.

Kicsit nagyon. Mert így az utolsó csoportmeccs - újabb hektikus küzdelem, 21-21 Romániával - után nem a brazilok, hanem az osztrákok jöttek szembe a negyeddöntőben. (A létszám az addigi nyolcról tízre nőtt, ezért kellett beiktatni e plusz mérkőzést.) Nagy Anikó térdszalagszakadása miatt Radulovics egyedül maradt a posztján, de a második számú jobbátlövőnél is jobban hiányoltuk az egy évvel korábbi stabilitást, megingathatatlanságot. Sydneyben a franciák ellen az utolsó 15, Korea ellen az első 25 percünk volt csak kimagasló, de ez összesen nem adott ki egy meccsnyi időt. Mocsai Lajosnak nem volt könnyű dolga.

A Drámai Negyeddöntő és az Elődöntőbe Jutás

Következett az osztrákok elleni negyeddöntő. A pólósoknál hasonló helyzetben, zilált csoportküzdelmek után, az egyenes kieséses szakasz előtt jegyezte meg Kásás Tamás huszonnégy életéve minden bölcsességével: nyugi, csak most kezdődik az olimpia. A kéziseknél ezt így senki nem mondta ki, de mindenki ebben bízott. Aztán hajszál híján rögvest véget is ért, Ausztria ellen. A legek tornáján minden idők egyik legellentmondásosabb, legbravúrosabb, egyszersmind legnőiesebb mérkőzése következett.

Már a 16. percben, 10-4-nél azt hittük, vége, mert a nagy öregekből és nagyon öregekből álló ellenfél meg sem tudott moccanni. Aztán az 56. percben, 21-25-nél megint úgy nézett ki, hogy vége, csak éppen ellentétes előjellel. Az osztrák minidiktátor, Gunnar Prokop ünnepelni kezdett, ismert és nem túl kedvelt gesztusaival. Ám ekkor többszörösen is kísérteni kezdett a múlt. Egy évvel azelőtt, a Hypo elleni BL-elődöntőt úgy mentette összesített döntetlenre a Dunaferr, hogy 4-0-ra nyerte az utolsó perceket. Éppen úgy, mint most a válogatott.

A rendes játékidő leteltével eldöntetlen volt (25-25), majd a hosszabbításban sikerült kicsikarni a győzelmet (28-27). Ez bravúr volt a javából, ugyanis a rendes játékidő letelte előtt két perccel három góllal vezettek az osztrákok. Innen - szinte a sírból - sikerült visszahozni, és végül megnyerni a meccset. Ha itt elbuknak a lányok, akkor elúszik az éremesély. 25-25-nél, az egyenlítő gólunknál Dzsandzsagava kapus az akkor még új, gyors középkezdésszabállyal élve a félvonalhoz rohant, és az üresen hagyott hálónkba ívelte a labdát. Szerencsére a cseh Kohout, Dolejs bírópárosnak is eszébe jutott egy korábbi hasonló eset, és jelezték: nincs gól, Dzsandzsagava átlépett a vonalon. A hosszabbításban Farkas Andrea utolsó bravúrja meghozta a 28-27-es győzelmet.

Prokop az infarktus határán rebegte, hogy ennyi lehetőséget nem lehet kihasználatlanul hagyni. Farkas Ági sajátos stílusában jegyezte meg, hogy ezt a mérkőzést pár százszor vissza kell néznie, mire megalapozott véleményt mer mondani róla. Csapatunk Sydneyben felülmúlta már az 1999-es vb-n bronzérmes osztrákokat és ezüstérmes franciákat, az elődöntőben jöhettek az aranyérmes norvégok.

Az Elődöntő: A Norvégok Leiskolázása

Ilyen előzmények után szinte hihetetlen volt, hogy az elődöntőben az aktuális Európa- és világbajnok norvégokat szabályosan leiskolázta a magyar válogatott, amely 16-10-es félidei vezetés után 28-23-ra győzött. Ez volt minden idők legkiemelkedőbb produkciója, 28-23-as diadal, ezúttal végre egyetlen momentumnyi megingás nélkül. 8-3-as rajttal, 16-10-es félidővel, két addig rettegett, akkor leforrázott csodakapussal, Legangerrel és Tjugummal. A mieink még szünetben is a pályán pörögtek, képtelenek voltak leállni, Pádár Ildikó utóbb el is árulta, miért: „Az osztrákok ellen is jól sikerült az első félidő, de szünetben begörcsöltünk, ezért most úgy döntöttünk, kinn maradunk, mozgunk, a padnál hergeljük egymást."

Mocsai pedig azzal „hergelte" a norvégokat, hogy az olimpia előtt két nappal rendezett edzőmeccsen még rejtegette Radulovicsot, aki az elődöntőben kereken tíz gólt lőtt. Arne Högdahl másodedző hiába hangoztatta, hogy így is sikerült feltérképezni őt és a csapatunkat, a magyar kapitány szemléletes hasonlattal felelte: „Az ősember is felrajzolja a bölényt a barlang falára, ha vadászni indul, de egészen más a bölényt nézni, mint elejteni." Miközben ezt fejtegette a sajtótájékoztatón, meglepetésre norvég zászlót tartott a kezében, de rögvest meg is okolta, miért: „Az ellenfél vezérszurkolójától kaptam, azokkal a szavakkal, hogy ilyen megérdemelten még senki sem győzte le Norvégiát. Nekem is életem meccse volt, pedig 33 évesen világbajnoki döntőn ültem már a férfi válogatott kispadján. Óriási lehetőség előtt állunk, és..., de nem, nem is mondom tovább."

A Döntő: Az Ezüstérem Sorsa

Döntőt játszani semmi máshoz nem hasonlítható élmény, különösen a négyévente megrendezésre kerülő olimpián, ami sokaknak egyetlen a sportpályafutásában. Ezer sebből vérzett a magyar csapat, amikor a játékosok életük legnagyobb meccsére készültek. Számos orvos és gyúró igyekezett harcra kész állapotba hozni a kisebb nagyobb sérülésekkel küszködő, de mindenre elszánt kézilabdázókat.

A fináléban folytatódott a káprázat, 46 percen át. Szögezzük ezt le, mert a bevezetőben említett legendárium része már az is, hogy az utolsó tíz, öt, akárhány percben vezettünk hat góllal. Pedig nem. Sokáig jól is ment minden, a mérkőzés szünetében 16-14-re vezetett Mocsai Lajos együttese, sőt szűk negyedórával a vége előtt hat gólra növelte az előnyét.

A 46. percben, 23-17-nél a dánok időt kértek, a magyarok vigadtak. 2000. október 1-én, vasárnap három aranyat nyertünk kajak-kenuban, jó másfél órája vízipólósaink huszonnégy év után tértek vissza a csúcsra, most pedig javában készülődött aznapi ötödik, az örökrangsorban 150. olimpiai bajnoki címünk. Nem is értettük, hogy a dán irányító, Camilla Andersen miért mosolyog, amint középkezdéshez hozza a labdát.

Hogy ezután pontosan mi történt, azt huszonöt év elteltével sem egyszerű megfejteni. Ami tény: a dánok remek hajrával 31-27-re megnyerték a döntőt, s ezzel ők lettek az olimpiai bajnokok, a magyaroknak be kellett érni az ezüstéremmel. Utóbb, a 31-27-es vereséget, a 14-4-re elvesztett záró negyedórát, a könnyekkel áztatott eredményhirdetést követően megkérdezték Camilla Andersentől, min lehetett akkor és ott vigyorogni. Válasza újabb tőrdöféssel ért fel: „Az edzőnk azt mondta, Magyarországé a világ legjobb csapata, meg fogja nyerni az olimpiát, de mi is döntőt játszhatunk, ez is nagy dolog, élvezzük minden percét."

Magyar kapitányt efféle szavakért itthon megköveznének. A dánok viszont megfogadták Jan Pytlick tanácsát, felszabadultak, és képesek voltak a veszettnek hitt olimpiai döntőt is élvezni. Ettől nyertek. Két és fél perc alatt háromszor is betaláltak, és mi a 23-20-as előny dacára megéreztük, hogy végünk.

Meggyőződésem, hogy az olimpia előtt kivétel nélkül valamennyi magyar játékos, edző és szurkoló boldogan előre aláírta volna az ezüstérmet, de a döntő alakulása után jogosan lehetett hiányérzet mindenkiben. Lajos rendkívül feladatorientált, mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse, amit vállal. Ezért nehezen dolgozza fel a kudarcot. Az elvesztett olimpiai döntő után egy közönségtalálkozón azt kérdezték, hogyan kaphattak ki Sydney-ben. Férjét annyira felkavarta a probléma újbóli felvetése, hogy ki kellett mennie a WC-be hányni, s egész este egy falat sem ment le a torkán.

Könnyebb lett volna feldolgozni a döntőbeli vereséget, ha társadalmunk jobban tisztában van a nemzetközi erőviszonyokkal és az értékekkel. Csak az arany számít, a második helyet kudarcként élik meg a magyarok. Így emlékezett a történtekre a mesteredző felesége, Csorba Virginia a férje karriertörténetét feldolgozó Mocsai titkai című könyvben. A 150. magyar aranyra nem pár percet, hanem négy évet kellett várni. Nagy Tímea párbajtőrvívó nyerte azt 2004-ben, Athénban.

A Sydney 2000-es Olimpia Női Kézilabda Tornájának Részletes Eredményei és A Csapat

Az olimpiai ezüstérmes magyar női válogatott tagjai:

• Balogh Beatrix
• Deli Rita
• Farkas Ágnes
• Farkas Andrea
• Kántor Anikó
• Kökény Beatrix
• Kulcsár Anita
• Lőwy Dóra
• Nagy Anikó
• Pádár Ildikó
• Pálinger Katalin
• Pigniczki Krisztina
• Radulovics Bojana
• Simics Judit
• Siti Beáta

Szövetségi kapitány: Mocsai Lajos
Kapusedző: Rácz Marianne

A magyar válogatott mérkőzései és végeredménye a sydney-i olimpián:

A 2000-es női olimpiai kézilabdatorna végeredménye:

1. Dánia
2. Magyarország
3. Norvégia
4. Koreai Köztársaság
5. Ausztria
6. Franciaország
7. Románia
8. Brazília
9. Angola
10. Ausztrália

Mocsai Lajos Emlékezete és Legacy-je

Az elért eredmények alapján Mocsai Lajos a legsikeresebb magyar kézilabdaedző. Világbajnoki ezüstérmet szerzett 1986-ban a férfi és 2003-ban a női válogatottal, 2000-ben előbb ezüstérmet nyert a nőkkel az olimpián, majd aranyat az Európa-bajnokságon. Öt csapattal hódította el valamelyik európai kupát. 2007-2012 között az MKB Veszprém vezetőedzője volt, ezalatt öt bajnoki címet, négy Magyar Kupát, valamint Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert.

Aktuális Olimpiai Eredmények: Párizs 2024

Száz év után újra Párizsban gyűltek össze a világ legjobb sportolói, hogy 35 sportágban minél gyorsabban, erősebben és magasabbra jussanak. A 2024. július 26. és augusztus 11. között megrendezett eseményen a női kézilabdában is születtek kiemelkedő eredmények.

Norvégia nyerte az olimpia női kézilabda tornáját, miután a döntőben 29-21-re legyőzték a címvédő és házigazda francia válogatottat. A döntőben Franciaország kezdett jobban, a norvégok az első félidő végén azonban fordítani tudtak, 15-13-ra vezettek a szünetben. A második játékrész elején lendületben maradt Norvégia, 42 perc után már 6 gól volt a különbség, innen pedig már nem is adták ki az irányítást a kezükből a norvégok, így végül magabiztosan, 8 góllal nyerték meg a finálét. A bronzérmet Dánia szerezte meg, miután a harmadik helyért játszott meccsen 30-25-re legyőzték a svéd válogatottat. Norvégia az A csoportból első helyen jutott tovább, a negyeddöntőben Brazíliát könnyedén, 32-15-re győzték le, az elődöntőben pedig Dániát múlták felül 25-21-re. A magyar női kézilabda válogatott a Párizsban megrendezett csoportmérkőzések során döntetlent ért el Angola ellen, az első félidőben már öt góllal is vezettek, de az utolsó percben hétméterest hibáztak.

tags: #olimpia #kezilabda #eredmenyek #noi

Népszerű bejegyzések:

• Tekintse át Izrael és Ausztria labdarúgó összecsapásait
• Labdarúgás alapjai és rúgástechnikák
• Drámai csaták a Bajnokok Ligájában
• Sportolók rejtélyes halálesetei az NFL világában
• Interjú Szabó Gábor „Dózni”-val