Az Olimpiai Labdarúgó Torna: Történelem, Szabályok és a Párizsi Küzdelem

Az olimpiai labdarúgótorna egyedülálló esemény a nemzetközi sportnaptárban, hiszen a hagyományos klubversenyek és válogatott megmérettetések mellett egy speciális szabályrendszerrel hívja fel magára a figyelmet. A labdarúgás 1900 óta számít olimpiai sportágnak, és eddig 30 olimpián szerepelt a programok között. Mivel a férfiaknál az olimpia lényegében egy korosztályos verseny (csak 2001. január 1. után született játékosokat lehet behívni), a szövetségi kapitányoknak a szokásosnál jóval többet kell lobbizniuk egy-egy játékos megszerzéséért, a kereteket három túlkoros játékos egészítheti ki.

Az olimpia nem része a FIFA hivatalos versenynaptárának, ami gyakran megnehezíti a klubok számára a játékosok elengedését, csökkentve a torna presztízsét. Azonban a hazai rendezésű játékok, mint a párizsi olimpia, mindig különleges erőt adnak a résztvevő csapatoknak és a szurkolóknak.

Az Olimpiai Kvalifikációs Rendszer

A kvalifikáció a korosztályos tornák köré épült. A játékokra csak 16 csapat juthat ki. A legtöbb kvótát Európa kapta néggyel, Ázsia és Afrika 3,5-3,5 kvótával rendelkezett, utánuk jött Észak- és Közép-Amerika, valamint Dél-Amerika 2-2 hellyel, míg az óceániai térség egyet kapott. A két szövetségnek (Ázsia és Afrika) volt egy közös kvótája is, amiért a bronzmeccsek vesztesei szállhattak harcba. Ezt végül Guinea szerezte meg, miután 1-0-ra nyert Indonézia ellen.

Íme egy áttekintés a kvóták eloszlásáról:

A kontinentális selejtezők

• Európa: Az U20-as Európa-bajnokság volt a mérvadó, amit Anglia nyert, csakhogy ők nem képviselik a brit szövetséget, így változott a végső sorrend. A döntős Spanyolország mellett a másik két elődöntős, Ukrajna és Izrael kapott lehetőséget a házigazdaként fix résztvevő Franciaország mellett. A franciák egyébként a negyeddöntőben 3-1-re kaptak ki Ukrajnától.
• Észak- és Közép-Amerika: Az U20-as tornát az Egyesült Államok nyerte meggyőző teljesítménnyel, magabiztosan legyőzve ellenfeleit az egyenes kieséses szakaszban. Miután Mexikó meglepetésre kikapott Guatemalától, az alsó ág teljesen nyitottá vált, és a kvótát végül Dominika szerezte meg.
• Ázsia és Afrika: Ezeken a kontinenseken U23-as bajnokságokat rendeztek. Az afrikai tornán Marokkó és Egyiptom bizonyult a legerősebbnek, míg a harmadik kvótát Mali szerezte meg büntetőpárbajban Guinea ellen. Ázsiában Japán győzött, miután a döntőben 1-0-ra legyőzte Üzbegisztánt. A bronzmeccsen Irak nyert Indonézia ellen.
• Dél-Amerika: Itt első körben két ötfős csoportban rendeztek körmeccseket, majd a két-két továbbjutó egy újabb, immáron négyfős csoportba került. A selejtezőtorna szenzációját Paraguay jelentette, amely mindkét dél-amerikai óriást meglepve elsőként zárt, míg a második kvótát Argentína vitte el.
• Óceánia: Selejtezőtornát rendeztek, ami nem meglepő módon domináns új-zélandi sikert hozott.

Franciaország, a Házigazda és az Aranyálom

A francia fociválogatott ráhajt az aranyra a párizsi olimpián. „Amikor elvállaltam a feladatot, beszéltem az elnökkel, akinek azt mondtam, hogy az arany a célom. Ez nem jelenti azt, hogy mi fogunk nyerni, de volt egy elképzelésem. Nem számít, ki van a csapatban, meg kell próbálnunk megszerezni az aranyat” - nyilatkozta néhány héttel ezelőtt az Eurosportnak a franciák szövetségi kapitánya, Thierry Henry. Az ambíciókat az olimpiára kijelölt 18 fős keret is alátámasztja: a klubok ezúttal sokkal előzékenyebbek voltak, mint három évvel ezelőtt.

Franciaország viszonylag visszafogott eredménysorral rendelkezik az olimpiákról. 2000 és 2020 között ki sem jutott, Tokióba pedig a lehetőségekhez mérten szerény kerettel utaztak. Franciaország 1984-ben, Los Angelesben aranyérmet szerzett, azon kívül viszont csak egyszer zárt dobogón: 1900-ban, épp egy hazai rendezésű tornán. (1924-ben a negyeddöntőben véreztek el.) Most minden adott ahhoz, hogy újra érmet - lehetőleg aranyat - szerezzenek, ami viszont extra teherrel is jár. Franciaországnak ezen az olimpián lényegében csak veszítenivalója van: a győzelmükre senki sem kapná fel a fejét, ha viszont botladoznak, könnyen címlapon találhatják magukat.

Sokaknál nem jártak sikerrel a játékosok megszerzése terén, Kylian Mbappé például nem kapott engedélyt a klubjától, pedig még Emmanuel Macron is sarokba szorította Florentino Pérezt egy beszélgetés erejéig. A franciák azonban nem igazán számoltak Mbappéval, így senkit sem ért váratlanul, hogy nélküle készülnek a versenyre. Henry csapatának így Michael Olise lehet a legnagyobb sztárja, akiért a Bayern München ezen a nyáron 53 millió eurót fizetett a Crystal Palace-nak. A tehetséges szélső 10 gólt és 6 gólpasszt jegyzett az előző szezonban, ami önmagában is szép szám, hát még ha azt is hozzátesszük, hogy mindezt 19 meccsen érte el. A franciák a három túlkoros helyből kettőt is a támadókra lőtték el: ott lesz Olise egykori csapattársa, Jean-Philippe Mateta, valamint Alexandre Lacazette.

Rajtuk kívül olyan kreatív játékosok segíthetnek, mint a Monacóval remek idényt záró Maghnes Akliouche, a Stuttgartban légióskodó Enzo Millot, vagy a szintén nagy tehetségként számon tartott Rayan Cherki. Érdemes lesz figyelni Désiré Douéra is, aki négy góllal és öt gólpasszal zárta az évet a Stade Rennais színeiben, és olyan klubok versenyeznek a szerződtetéséért, mint a Paris Saint-Germain és a Bayern München. Házigazda csapatoknak egyébként négy alkalommal sikerült aranyérmet szerezniük a focitornákról. 1908-ban a brit, 1920-ban a belga válogatott nyert, majd egy hosszú szünet következett, és 1992-ben Spanyolország törte meg a rendezők rossz sorozatát. Nyolc évvel ezelőtt Rio de Janieróban a brazil válogatott győzött, ami történelmi siker volt, hiszen akárhogy is próbálkoztak, az olimpia valamiért leküzdhetetlen akadályt jelentett az ötszörös világbajnoknak.

Különösen igaz ez Henry esetében. Az Arsenal és a francia válogatott legendás excsatára finoman szólva is gyengécske önéletrajzzal rendelkezik edzőként. Ha tehát az olimpia legerősebb keretével, komoly sztárpotenciállal rendelkező játékosokkal sem tud kimagasló eredményt elérni, az örökre lezárhatja előtte ezt az utat.

Címvédés nélkül: Argentína és Spanyolország reményei

Brazília azt követően, hogy 2016-ban megtörte az olimpiai átkot, lendületből megnyerte a 2020-as olimpiát is. Ezúttal azonban ki sem jutottak a tornára, ami a selejtezőtorna egyik legnagyobb szenzációja volt.

Argentína Javier Mascherano irányításával készül a tornára. A franciákhoz hasonlóan Argentína sem számíthat a legnagyobb sztárjára, Lionel Messi inkább a Copa Américát választotta, és helyesen tette, mivel megvédték a címüket. Ott lesz viszont a 2022-es világbajnokság egyik hőse, Julián Álvarez, akire így húzós nyár vár, mivel a kontinenstornát is végigjátszotta. Az ESPN Argentina értesülései szerint Emiliano Martínez, Nicolás Otamendi és Julián Álvarez fog bekerülni az olimpiai keretbe túlkorosként. Mindhárom világbajnok labdarúgó nyitott a szereplésre és már engedélyt kért klubjától a párizsi ötkarikás játékokon való részvételre, és minden bizonnyal nem lesz akadálya a szereplésüknek. A Manchester City játékosa Geronimo Rulli és Nicolas Otamendi mellett a harmadik túlkorosa a végső győzelemre is esélyes La Albicelestének.

A kreativitásról Thiago Almada gondoskodhat, aki 2023-ban 12 góllal és 16 gólpasszal zárt az Atlanta Unitednél, de bekerült a keretbe a Fiorentinában légióskodó Lucas Beltrán és Giuliano Simeone is, csakúgy, mint Claudio Echeverri. A rutint Nicolas Otamendi és Geronimo Rulli képviseli majd. A Javier Mascherano vezette korosztályos válogatott július 24-én Saint-Étienne-ben kezdi meg szereplését Marokkó ellen. "Tudjuk, hogy Marokkó megnyerte az Afrika-kupát, és biztosan nagyon kemény ellenfél lesz. Mindez természetesen az ukránokról is elmondható. Nem tudjuk, hogy milyen 23 éven felüli játékosokat visznek a tornára, de mindketten kőkemény ellenfelek lehetnek."

Franciaország és Argentína mellett kiemelkedő kerettel készül Spanyolország is, amely három évvel ezelőtt döntőzött az olimpián. Mivel a korosztály alapján behívható játékosok közül sokan az Eb-n szerepeltek, a keret lehetne ennél erősebb, de így is ott lesz a Barcelonából Pau Cubarsí, Eric Garcia és Fermin López, olyan tehetségekkel kiegészülve, mint Alex Baena, Abel Ruiz vagy épp Samu Omorodion. „Mindannyiunknak ugyanaz a célja: érmet nyerni. Alex Baena, a La Liga-gólpasszkirálya mellett a fiatal López is tagja Santi Denia csapatának."

Magyarország az Olimpiai Labdarúgó Tornákon

Bármennyire is hihetetlen, a nyári olimpiák történetében még mindig Magyarország a legeredményesebb nemzet a férfi labdarúgásban, ha nem vesszük ide a női focit. Mert ha idevesszük, akkor az Egyesült Államok minden idők legeredményesebb országa az olimpiai labdarúgótornákon. Az amerikai női csapat négy olimpiát is nyert (1996, 2004, 2008, 2012), a magyar férfiak pedig háromszor (1952, 1964, 1968) diadalmaskodtak. E mellett a mieink 1972-ben második, 1960-ban pedig harmadik helyen végeztek.

Az első labdarúgó aranyérmünket Puskás Ferencék nyerték 1952-ben a helsinki olimpián, miután döntőben 2-0-ra legyőzték Jugoszláviát. Puskás Ferencék az 1952-es magyar olimpiai egyenruhába aláírásokat osztogatnak. Olimpiai bajnokok egymás között: a MOB elnöke (1989-2010) Schmitt Pál (balra) és Puskás Ferenc (jobbra) a Népstadionban 1997-ben a legendás magyar labdarúgó NOB-kitüntetésén. Puskás Ferenc a NOB ezüst fokozatú érdemrenddel a nyakában. Húsz évvel később pedig Puskás megkapta a MOB posztumusz-különdíját is. Hajós Alfréd, aki labdarúgói „karrierje” előtt 1896-ban két aranyérmet nyert Athénban, az első újkori olimpián, hazánk első olimpiai bajnoka.

Legutóbb az 1996-os atlantai nyári játékokon szerepelt magyar labdarúgó-válogatott. Az MLSZ és a MOB akkori összefogásának köszönhetően 1994-ben kiemelt támogatásban részesült a Dunai Antal irányította olimpiai válogatott, amely a selejtezők sikeres megvívása után a pótselejtezőn Skócia ellen biztosította be az atlantai részvételt. Sokan nagy reményeket fűztek ahhoz az együtteshez. Atlantában borzasztó nehéz csoportba kerültünk, hiszen a későbbi aranyérmes Nigéria mellett a Ronaldóval felálló Brazília és Japán is ebben a négyesben szerepelt. A csapat háromszor kikapott, és nyeretlenül hagyta el az Egyesült Államokat. Különösen a Japán elleni 3-2-es vereség volt a fájó, hiszen ezen a meccsen a magyarok szinte a lefújás pillanatáig 2-1-re vezettek. A hosszabbításban azonban Japán előbb Uemura, majd Maezonio révén a 90. és a 92. percben gólt szerzett, így a nigériai és a brazil vereség után itt is vesztesen hagytuk el az orlandói stadiont.

Sokan azt gondolták, hogy erre a csapatra épül majd a későbbi évek A-válogatottja, de ez sem történt meg. Az olimpiai együttes atomjaira hullott, a magyar labdarúgásnak pedig azóta sem volt komoly esélye arra, hogy olimpián szerepeljen. Ez egyben megmutatja a magyar futball utánpótlásának sanyarú helyzetét, hiszen Európából ma már az utánpótlás-Európa-bajnokságra kellene először kijutni ahhoz, hogy egyáltalán sanszunk legyen az ötkarikás részvételre. Rio előtt a magyarok a selejtezőben elvéreztek, így ezt az olimpiát is távolról figyelhetik a magyar labdarúgók.

A férfi és a női mezőny mérkőzéseinek Franciaország hét városa ad majd otthont.

tags: #olimpiai #labdarugo #torna

Népszerű bejegyzések:

• fedezd fel a futball különböző stratégiáit és stílusait
• a pireuszi Bajnokok Ligája mérkőzés
• Egy szociáldemokrata vezető harcai
• Tudj meg többet a Gyáli Lurkó FC-ről
• Hazard madridi karrierútja