Az athéni Panathinaiko Stadion: Ahol az ókori és modern olimpiai játékok újjászülettek

A négy évente rendezésre kerülő olimpiai játékokat mindenki nagy figyelemmel szokta nyomon követni akár a tévében akár a hírekből. Mit szólnánk hozzá, ha Athénban járva élőben is megtekinthetnénk? Mindezt megtehetjük a Panathinaiko Stadionban, ahol a modern olimpiai játékok kezdődtek. Ez az egyik legizgalmasabb látnivaló a városban, úgyhogy, semmiképpen ne hagyjuk ki - főleg gyerekekkel.

Athén telis tele van történelmi látnivalókkal, melyek közül mindenki az Akropoliszra gondol először. A sport kedvelőinek viszont egy igazi kuriózum lehet a kedvenc helye a görög fővárosban, ez a Panathinaiko stadion, melyet az első 1896-os újkori olimpiára újítottak fel. A teljes egészében márványból épült stadion az egyik legöregebb a világon, melyet ma is az építési célnak megfelelően használnak.

A „márványstadion” az egyetlen olyan stadion a világon, amelyet teljes egészében márványból építettek. Az egyszerű, hófehér pentelei márványból épült intézmény különleges a maga nemében: nem csak az egyetlen, amely teljes egészében márványból épült, de az egyik legöregebb is a világon, melyet ma is az építési célnak megfelelően használnak. Római Stadionként, Panathenaic Stadionként vagy csak Kallimarmaro néven ismert (ami azt jelenti, hogy finom márványból készült).

Az Ókori Panathénaia Játékok bölcsője

Ezt a csodálatos stadiont eredetileg az ókorban építették a híres Panathenaic Games helyszínére, amelyeket Athéné istennő, a város védelmezőjének tiszteletére rendeztek. Az első itt kialakított stadiont Kr. e. 566 körül építették, s az Athéné istennő tiszteletére rendezett Panathénaia játékok atlétikai számait bonyolították le benne. Az eredeti stadion az i. e. 4. században épült és az ókori görög városok közötti Panathénaia játékok helyszíneként szolgált, amit Athéné istennő tiszteletére rendeztek meg.

Ezek a játékok legalább i.e. 566-ig nyúlnak vissza, és az egyik legrangosabb atlétikai esemény volt az ókori Görögországban. A Kr. e. 6. században rendezett Panathenaic Játékok valójában egyaránt vallási és sportfesztiválok voltak, amelyeket négyévente rendeztek Athéné istennő - a bölcsesség, a kézművesség és a háború pártfogója - tiszteletére. Az ókori olimpiai játékokhoz hasonlóan különböző atlétikai versenyeket is tartalmazott, köztük lábversenyeket, küzdősportokat, öttusát (öt eseményből álló verseny), ló- és szekérversenyeket stb. A legrangosabb esemény a 200 méteres lábverseny volt, amely a játékok központi eseményének számított.

A stadionban eleinte faülések voltak. Több, mint 200 évvel később, Kr. e. 329-ben Lycourgos kormányzó, vagy más források szerint Lükurgosz arkhón építette újjá a stadiont, ekkor már tiszta márványból. Kr. u. 140-ben Herodes Atticus, egy gazdag athéni arisztokrata ismét újjáépítette, és kibővítette, ekkor 50 ezren fértek el benne.

Hanyatlás és újjászületés a modern időkben

Évszázadok teltek el, és a stadiont elhanyagolták. A középkorban kőbányaként használták, és különféle károkat szenvedett. A 19. század második felében azonban újra fellángolt az ókori olimpiai játékok eszméje, melynek legnagyobb úttörője egy görög üzletember, hazafi, Evangelos Zappas volt. Ő nem csak magát az olimpiai játékokat (1859, 1870 és 1875), hanem az eseménynek otthont adó stadion feltárását és újjáépítését is szponzorálta.

A század végére a ma ismert modern olimpiai játékok elképzelése is szárba szökkent, így az 1896-os első olimpiára a Panathinaiko stadiont ismét átépítették. Az Akropolisztól alig egy kőhajításnyira található Olimpiai Stadion 1896-ban ugyanabból a márványból épült, mint a Parthenon. A dúsgazdag görög Avroff (George Averoff) pontosan ugyanazon a helyen építtette fel, ahol az ókorban a pánathéni játékokat tartották. A rekonstrukciót Anastasios Metaxas és Ernst Ziller építészekre bízták, az építkezést pedig George Averoff finanszírozta (az ő márványszobra áll ma a stadion bejáratánál).

Érdemes megjegyezni, hogy az első modern olimpiai játékok nyitó- és záróünnepségeit 1896-ban itt tartották. Akkor a stadion kapacitása mintegy 80 ezer fő volt. A márványból készült padokon 70 000 néző foglalhatott helyet, és ennyien ünnepelték 1896-ban a görög Szpiridont, aki az újkori olimpiák első aranyérmét szerezte a marathoni futásban. Akkoriban a szabályok még nem voltak olyan szigorúak, mint ma. Szpiridon, ez a vidám pásztor például állítólag futás közben nem egyszer jóllakott sajttal és kortyolgatott borából is, a harmadiknak célbaért ugyancsak görög versenyző pedig a táv egy részét kocsin tette meg.

A stadion kizárólag márványból készült, amely egyedülálló és impozáns jellegét adja. Ennek következtében az ókori görög sport- és kulturális események jelképe lett.

Egyedi építészet és elhelyezkedés

Szembetűnő a stadion szokatlanul keskeny, hosszúkás formája; ez azért van, mert az intézmény még akkor épült, amikor a különböző versenyszámok szabályai nem voltak lefektetve, így az az ókori hajtűszerű modellt követi. Külön említésre méltó a stadion formája, mely sokkal inkább az ókorira hasonlít, mintsem a megszokott manapság is látható stadionokra. Ez azért alakult így, mert a versenyszámok szabályai nem voltak annyira lefektetve, mint ma.

A XIX. század második feléig a stadion környéke meglehetősen mocsaras volt. Itt húzódott az Ilissos-folyó (ezt az ötvenes években befedték, így ma a Vasileos Konstantinou Avenue alatt folyik), mely gyakran kiöntött, a környéket - melyet a helyiek Békaszigetnek neveztek - nádasok borították.

A stadion modern kori szerepe: sport és kultúra

A XX. század elejétől a stadiont újabb és újabb sportesemények helyszínének választották. A stadiont a 2004-es athéni olimpia előtt felújították és az íjászverseny, illetve a női és férfi maratonnak volt a helyszíne. A 2004-es nyári olimpiai játékok során az íjász versenyeket, valamint a maraton befutóját rendezték itt.

Ma az athéni Panathenaic Stadion nemcsak az olimpiai játékokhoz kapcsolódó helyszín, hanem nagy léptékű koncertek népszerű helyszíne is. A stadion 204 méter hosszú és 33 méter széles, az üléssorok száma pedig körülbelül 50 ezer főt képes befogadni. Ez a kapacitás mára 45 ezerre csökkent az 1896-os mintegy 80 ezer főről. Többek között Placido Domingo és a Depeche Mode is fellépett már itt, 2018-ban pedig a Scorpionstól dübörgött a levegő.

Látogatás és hasznos információk

Görögországban járunk, ezen belül, Athénban. Közvetlenül a Nemzeti Kert mellett fogjuk megtalálni a stadiont a Plastira térnél. A központtól mindössze annyi a dolgunk, hogy átsétálunk a Nemzeti Kerten keresztül és már ott is vagyunk. Visszafelé pedig készítsünk egy selfiet a kert végében található Hadrianus Diadalívvel.

Cím: Vasileos Konstantinou Avenue 116 35 Athén, Görögország

Megközelítés

Autóval nem érdemes menni a központtól, mivel minden esetben sétára fog sor kerülni - de nem baj, legalább láthatunk útközben még több látnivalót.

Akadálymentesség és gyerekbarát jelleg

• Gyerekbarát? Igen, óriási élményt nyújthat a gyerekek számára főleg, ha futhatnak egy pár métert az olimpiai stadionban.
• Akadálymentes? Igen, babakocsival és kerekesszékkel is meglátogatható.
• Kutyabarát? Nincs róla hivatalos információnk, ezért gyanítjuk, hogy nem.

Nyitvatartás és árak

A stadion az év minden napján nyitva tart, ám a napi nyitvatartás évszakonként eltérhet. Online nem tudunk jegyet venni, de a helyszínen kártyával lehet fizetni. Foglalni szintén nem lehetséges. Van lehetőség idegenvezetésre és audio guide-ra 11 nyelven. A mosdó használatáért 1 eurót kell fizetnünk.

(Az árak és a nyitvatartás változását nem minden esetben tudjuk nyomon követni, ezért azok időközben változhatnak!)

tags: #olimpiai #stadion #gorog #orszag

Népszerű bejegyzések:

• Bővebben az FRH DTM-ről
• Ismerd meg a legnagyobb kézilabda arénákat
• Olasz röplabda: címvédések és olimpiai tervek
• A „Gyilkos sorok” kritikája
• Szerb foci eredmények és átigazolások