Ónody Andor: A Fegyelmezett Balhátvéd Pályafutása
Százöt esztendővel ezelőtt, 1920. augusztus 3-án, a borsodi Krasznokvajdán született Ónody Andor, akit a sportsajtóban Ónody I néven emlegettek. Ónody Andor neve nem a látványos gólokról, cselekről vagy a harsány gesztusokról maradt emlékezetes, hanem arról a fegyelmezett, tiszta játékról, amellyel egész pályafutását végigkísérte.
A Pályafutás Kezdetei és a Nagyváradi Siker
Kispesten nőtt fel, ahol elkezdte a labdarúgást, majd az Elektromosnál lett elismert labdarúgó, ahova 1940-ben igazolt, és 1942-ig játszott. Ezt követően, 1942-ben a Körös-parti futball-láz közepébe csöppent, egyenesen a Nagyváradi AC öltözőjébe. A város hamar befogadta, a közönség gyorsan megszerette, s az 1942-43-as idényben máris bajnoki ezüstérmes lett a csapattal. Már a NAC játékosaként nősült meg, amikor a zöld-fehér klub a Karácsonyi Serleg megnyerését ünnepi vacsorával köszöntötte 1943 januárjában. A klub lakást is biztosított a fiatal párnak, az Erzsébet-ligeti pálya szomszédságában.
A Nagyváradi AC-nál két idényen át szerepelt, és az 1943-44. évi Nemzeti Bajnokság bajnoka lett a csapattal. Ónody mindössze két, Váradon töltött év után is erősen kötődött a zöld-fehér színekhez, a háború zűrzavarában is azon fáradozott, hogy a NAC Budapesten is a saját nevén és színeiben vehessen részt a Hadi Bajnokságban.
A Ferencváros Évei és a Válogatottság
A világháború után azonban már a magyar fővárosba vezetett az útja, a Ferencváros szerződtette, ahol 1945 és 1948 között 121 mérkőzésen lépett pályára, és három bajnoki gólt is szerzett. A zöld-fehéreknél egy-egy bajnoki ezüst- és bronzérmet szerzett. Bal oldali védő volt, leginkább Rudas Ferenccel párban, akit Európa egyik legjobb védői között tartottak számon. Ónody Andor megbízhatóan jól teljesítő balhátvéd volt. Gyors, okosan helyezkedő, nyugodt játékos, elegáns stílusú, remek rúgótechnikájú labdarúgó.
A válogatottban egyszer szerepelt, bár további meghívót nem kapott, a debütálás önmagában is bizonyította, mennyire értékelték higgadt, okos játékát. Élete során 65 évesen, 1986-ban hunyt el.
Ónody Andor Pályafutásának Főbb Állomásai
| Klub | Időszak | Mérkőzések | Gólok | Sikerek |
|---|---|---|---|---|
| Elektromos | 1940-1942 | ? | ? | |
| Nagyváradi AC | 1942-1944 | ? | ? | Nemzeti Bajnokság bajnoka (1944), ezüst (1942-43) |
| Ferencváros | 1945-1948 | 121 | 3 | Bajnoki ezüst (1945), bajnoki bronz (1947-48) |
Az 1947-es Mexikói Túra - A Ferencváros Történelmi Utazása
Ónody Andor is részese volt a Ferencváros történelmi, csaknem egy hónapos mexikói túrájának 1947 júliusában és augusztusában. Ekkor járt ugyanis először a magyar futball szimbolikus klubja, mondhatni, kirakatcsapata, a Ferencvárosi a latin-amerikai futball egyik fellegvárában, Mexikóban. A túra azonban képekben eddig nem volt dokumentálva, ám a Fortepannak adományozott fényképekből úgy tűnik, azok ilyen szándékkal készültek.
A Ferencváros futballcsapata néhány „légióssal” felturbózva, mint például Szusza Ferenc az Újpesttől, Puskás Öcsi és Mészáros József a Kispesttől - azzal az indoklással, hogy az egész magyar labdarúgást képviselik a túrán - 1947 júliusának közepén érkezett Mexikóba. A Fradi akkoriban nem volt épp topformában, de a kölcsönjátékosok, különösen Puskás, több góllal is bizonyították rátermettségüket. Ónody Andor (Ónody Arnoldként említve egy csapatképen) a túra második állomásán, a Montezuma ellen elért 5:1-es győzelem után készült csapatfotón is szerepel, Csandái Árpád, Kispéter Mihály, Puskás Ferenc, Hernádi Pál és Opata Zoltán társaságában. A csapatkapitány Rudas Ferenc, minden idők egyik legkiválóbb magyar hátvédje, akit Európa egyik legjobb védői között tartottak számon, Ónody védőpárja volt a Fradiban.
A magyar futball története (2000)
A Fradi 1947. július 21. és augusztus 17. között, tehát szűk egy hónap alatt összesen 8 meccset játszott Mexikóvárosban, Vera Cruzban és Guadalajarában. A mérleg ötven százalékos volt, nyertek és vesztettek 3-3 meccset, és volt két döntetlen, a gólarányuk 24:20 volt. Az első meccset, Vera Cruzban, az állami válogatott ellen még 3:2-re elveszítették, ami a jetlag és a magaslati levegő okozta nehézségek, valamint a landolás majdnem katasztrófába torkolló élménye miatt volt. Nagy László túravezető leveleiben megemlítette: „Mexikó City 2500 méter magasságban fekszik a tenger színe fölött, és sok fiú számára ez kellemetlen: fuldokolnak, nem kapnak levegőt (...) Az első mérkőzést, sajnos, elvesztettük, ez azonban a kizárólag a szokatlan, ritka levegő miatt történt.”
A csapat egyik sztárja, az 1938-as vb-ezüstérmes Sárosi doktor - az egy válogatott meccsen máig legtöbb gólt (egy 8:3-ason hetet) szerző magyar futballista - valószínűleg egy korábbi kényszerleszállás élményének köszönhette, hogy életben maradt az FC Torino 1949-es repülőgép-szerencsétlenségében. A mexikói túráról Lakat Károly is beszámolt a Népsportban, ahol megemlítette az azték piramisok megmászását és a kulturális élményeket: „Szabadnapjainkat kirándulások színesítik. Mire hazamegyünk, Csikósból történész, Gyulaiból régész, Mikéből pedig természettudós lesz.”
A túrán a következő eredményeket érték el: Vera Cruz válogatott-FTC 3:2, FTC-Montezuma 5:1, FTC-Atlas 2:2, FTC-Mexikó válogatott 3:3, Guadalajara-FTC 2:1, FTC-Atalante 2:1, FTC-Atlas 6:4. Az FTC csaknem egy hónapos mexikói túrája vereséggel kezdődött, majd a következő hét meccsből hármat megnyertek, két döntetlen és még két vereség eredményezte az összességében ötven százalékos mérleget. A mexikói válogatott elleni, 3:3-as döntetlennel véget ért meccs utáni csapatkép is fennmaradt, melyen Ónody is látható. Az a mérkőzés 80 ezer néző előtt zajlott, és még a mexikói államelnök is megjelent.
Edzői Karrier
Később edzőként dolgozott, elsősorban utánpótlás-nevelésben, illetve vállalati csapatoknál. 1986-ban hunyt el.
tags: #onody #andor #valogatott #labdarugo
