Orbán Viktor és a magyar futball: Egy életre szóló szenvedély és meghatározó befolyás
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, évtizedek óta elkötelezett híve és aktív szereplője a magyar labdarúgásnak. Ez a mély kötődés nem csupán szurkolói szinten nyilvánul meg, hanem játékosként, klubalapítóként és a sportág fejlesztésének politikai támogatójaként is. A labdarúgás Orbán Viktor életének és politikai pályafutásának egyik állandó, meghatározó eleme.
A szimbolikus rúgás: miniszterelnök a pályán és a képernyőn
A miniszterelnök futball iránti szenvedélye gyakran kap nyilvánosságot, melynek egyik legemlékezetesebb példája a Puskás Ferenc Stadion átadása előtt készült imázsvideó volt. A Karmelita kolostor erkélyén ácsorogva épp kedvenc sportlapját, a Nemzeti Sportot olvasgatja Orbán Viktor, amikor focilabda száll felé. A miniszterelnök nem teketóriázik: mellel leveszi, aztán hatalmasat bikáz a lasztiba, amely Pest felé száll tovább. A labda a légvonalban négy kilométerre lévő Puskás stadionban ér földet. A filmben mindenki focizik: labdába rúg a pék, a biztonsági őr, az építőmunkás, a stadion építését felügyelő államtitkár és az aréna tervezője, azaz Fürjes Balázs és Skardelli György, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter és persze Orbán. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke viszont csak kézzel ér hozzá. Ez a focilázas imázsvideó egyértelműen bemutatta a sportág központi szerepét a miniszterelnök, és általa az ország életében.
„Van-e élet a halál után?” – Orbán Viktor, Bognár György és Hajdú B. István a magyar futballról
Játékosévek és a kezdetek
Orbán Viktor Székesfehérváron született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. Székesfehérvárott végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályában. Politikai pályafutását 14 évesen, Székesfehérváron, gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte, ahonnan egy évvel később eltávolították. A Sóstói Stadionba vezető út egy másik fehérvári pályáról indult, a MÁV Előre SC Kaszap István utcai sporttelepéről. Tizennégy évesen itt lett igazolt futballista a későbbi miniszterelnök. "Nagyon szeretett focizni, és nem csak jó focista volt, de kiemelkedően jó tanuló is" - emlékezett a gimnazista Orbán Viktorra Dévényi Tibor, az egyesület ügyvezető elnöke. Az ificsapatban jobbszélsőt játszó tehetség MÁV-os szereplése egybeesett a klub fénykorával: 77-től 80-ig az Előre három szezont húzott le az NB I-ben. "Amikor elvitték sorkatonának, akkor már a második csapat öltözőjének ajtaján kopogtatott. A csapattársai közül többen is NB I-es játékosok lettek, és erre neki is lett volna esélye" - állítja Dévényi, aki szerint Orbán már ifistaként is vezéregyéniség volt, és "harcosságával, az állandó győzni akarásával magával tudta ragadni a többieket is". Tavaly novemberben a klub centenáriumi ünnepségén Orbán meghatottan idézte fel a csapatnál töltött éveket. Budapestre kerülve sem hagyott fel a focival, az Unitas nevű csapattal egyetemi bajnokságot nyert, miközben Vasas-drukkerként is rajongott az 1982-ben és 1983-ban bajnokságot nyerő, Verebes-féle Rába ETO-ért, és az 1985-ben UEFA-kupa-döntőt játszó Videotonért.
Az első miniszterelnökség és a sportpolitika (1998-2002)
Politikusként is fokozott figyelemmel kísérte szeretett sportágát. Miniszterelnöksége idején a sport, és azon belül a foci kiemelt fontosságú terület volt. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter még azt is megtehette, hogy 1999 februárjában elmozdította az MLSZ akkori vezetőjét, Kovács Attilát, amiért a FIFA kis híján felfüggesztette Magyarország tagságát. A szervezet nyomására Kovácsot aztán vissza kellett helyezni tisztségébe. Magyarország ekkor pályázott először Európa-bajnokság rendezésére, az UEFA 1999-ben azonban inkább Portugáliát választotta. Az Orbán-kormány idején, 2000-ben indult el a stadionrekonstrukciós program, amely hároméves futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását irányozta elő.
Stadionrekonstrukciós program és klubkapcsolatok
A futamidő végére azonban csak négy stadionban végeztek a munkálatokkal, ezek közül Újpesten volt a leglátványosabb a változás. A stadion felújítása körülbelül 1,6 milliárd forintba került.
Az első Orbán-kormány stadionrekonstrukciós programja
| Tervezett stadionok száma | Állami támogatás (Forint) | Elkészült stadionok száma | Leglátványosabb változás |
|---|---|---|---|
| 38 | 12,7 milliárd | 4 | Újpest |
Orbán Viktor ekkor már gyakori vendég volt a liláknál, pedig korábban még Vasas-szimpatizánsként volt ismert.
A Vasas és az Újpest közötti ingázás
"Az ezredforduló táján gyakran járt a Vasas meccseire, és a privát edzéseit is nálunk tartotta. Jóban volt a futballcsapat akkori vezetésével, Gellei Imrével és Komjáti Andrással" - mondja Gyalog András, aki 1998 és 2002 között volt az angyalföldi klub elnöke. A kapcsolat azonban már 1999-ben megromlott, amikor az Ifjúsági és Sport Minisztérium felmondta a Vasas által használt sportlétesítmények üzemeltetési szerződését. Egy városi legenda szerint egészen más miatt hidegült el Orbán a klubtól, Gyalog azonban tagadja, hogy ez valaha megtörtént volna. "Én is több helyről visszahallottam már, hogy azért romlott meg a Vasas kapcsolata Orbán Viktorral, mert én egyszer nem engedtem neki befűteni a szaunát, de ez szemenszedett hazugság" - mondja. "Orbán Viktor gyakran mondogatta Illovszky Rudi bácsinak és nekem is, hogy meglátjuk, egyszer még a Vasas lesz az ország legjobb klubja" - meséli Gyalog. "Aztán nem lett belőle semmi, a stadionrekonstrukciós programokból is teljesen kimaradtunk."
2001 januárjában Orbán az MLSZ edzőtovábbképzésén jelentette be, hogy a Magyar Fejlesztési Bank legfeljebb húsz százalék erejéig üzletrészt vásárolhat a rendezett gazdasági helyzetű klubokban. Ilyennek minősítették az újpesti csapatot, amelyet az Orbán-kormány idején több hazai nagyvállalat is támogatott, és amelynek lelátóján ebben az időben rendszeresen feltűnt az akkori miniszterelnök. Újpesten a stadion felújítása is példás gyorsasággal és színvonalon valósult meg. "Prózai oka volt, hogy miért éppen Újpesten kezdődött ez a program" - mondja Gyulai Zsolt, aki 2001 és 2005 között volt az UTE labdarúgó szakosztályának ügyvezetője. "A stadiont életveszélyesnek nyilvánították, így muszáj volt elkezdeni a felújítását. Teljesen át lett építve, felszerelték a beléptető rendszert, a biztonsági kamerákat, modern stadion lett ezáltal az újpesti." Az egykori ügyvezető ennek és nem a politikának tudja be, hogy abban az időben a Mol és az OTP is megjelent az újpesti csapat támogatójaként.
A Fradi elszalasztott lehetősége
Arra is utalnak tények, hogy az első komoly befektetési célpont nem is az Újpest, hanem az FTC lett volna. A ferencvárosi csapatot működtető kft. akkori cégvezető igazgatója, Szeiler József így emlékszik a történtekre: "2001-ben, amikor Torgyán József, a klub akkori elnöke és Szabadi Béla elnökhelyettes lemondtak, Muszbek Mihály meghívott Demján Sándorhoz, aki valóban tett egy 500 millió forintos ajánlatot a labdarúgó kft-re. Azt is mondták, hogy az üzlet létrejötte után a Fradi lesz az ország leggazdagabb futballcsapata, olyan támogatókkal, mint az OTP, a Magyar Fejlesztési Bank, a villamosművek vagy a Magyar Posta." Az egyezség azonban nem köttetett meg, azt ugyanis nem a labdarúgó kft-nek kellett volna nyélbe ütnie, hanem a másik 15 szakosztály vezetőjének. "Én nem láttam ebben a politika szerepét, meg sem fordult ez a fejemben. Azt különösnek találtam, hogy ugyanaz a befektetői csoport, aki minket támogatott volna, Újpesten kötött ki, de ennél jobban fájt, hogy a Fradi teljes egészében kimaradt a stadionrekonstrukcióból, miközben Újpesten teljesen új stadion épült" - tette hozzá Fradi egykori kapusa.
Felcsút, Puskás Akadémia és a Videoton felemelkedése
Orbán Viktor a 2002-es kormányváltás után sem szakadt el a futballtól. Többször pályára lépett az NB III-as, majd később a másodosztályba feljutó felcsúti csapatban, ahol 2004 őszén még edzést is vezetett. Felcsútról származó információink szerint a klub elnökségi üléseit rendszeresen Orbán programjához igazították, a pártelnök figyelmét a legkisebb részletek sem kerülték el, sokszor a csapat összeállításába is beleszólt. Gyakorta megjelent a válogatott mérkőzésein is, ott volt a 2006-os világbajnokságon. Ugyanebben az évben megkezdte működését a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, amelynek ő az alapítója, támogatói köre pedig átfedést mutat a Videotonéval, mindkét helyen feltűnik a Mol és a TriGránit-csoport is.
Az akadémia gazdálkodásáról, költségvetéséről egy 2008. augusztusában a HVG-ben megjelent cikkben Mészáros Lőrinc, az akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy nyilatkozott, hogy az alapítvány évente mintegy 240 millió forintból gazdálkodik, ami 30-35 támogatótól jön össze. Az akadémia részben a Várszegi Gábor által alapított agárdi intézmény példáját követi, azzal a különbséggel, hogy Felcsúton a fiatalok külföldre történő eladásánál fontosabb célnak számít, hogy beépüljenek egy tartósan sikeres helyi felnőtt csapatba. "Nincs realitása annak, hogy Felcsút település NB I-es csapatot adjon Magyarországnak. Nem szabad sem magunkat, sem a játékosainkat, sem szurkolóinkat ezzel áltatni. A körülmények, feltételek nem adottak az élvonalhoz, ezt be kell látni" - mondta 2007 decemberében a Fejér Megyei Hírlapnak Orbán a klub elnökeként. Éppen ekkor vásárolta meg az akkor még Fehérvár FC néven a talpon maradásért küzdő mai Videoton futballcsapatát Garancsi István üzletember.
A Videoton felvirágzása Garancsi Istvánnal
Garancsi István neve az Orbán-kormány idején a CD Hungary nevű állami cég sokat vitatott privatizációjával kapcsolatban vált ismertté. A Garancsi vezette Videoton felvirágzott: jelenleg vezetik a bajnokságot és a téli átigazolási szezonban a csapat költötte messze a legtöbbet átigazolásokra és Bajnokok Ligája-szereplésről álmodik. Garancsi István a futball-közéletben is aktív lett: Kisteleki István lemondása után tagja lett az MLSZ-elnökségének és ő hozta össze a találkozót Orbán Viktor és az NB1-es klubok vezetői között, így ma egyre inkább úgy tekintenek rá a közéletben, mint Orbán megbízottjára futballügyekben.
"Orbán Viktor Fehérváron született, és a közelben nőtt fel Alcsútdobozon, illetve Felcsúton. Gimnáziumba is ide járt, a Teleki Blankába, és mindig is szívügye volt a fehérvári futball" - mondja fehérvári forrásunk a Fidesz elnökének városhoz való kötődéséről. "Büszke rá, hogy 1985-ben látta a nagy Videoton menetelését az UEFA-kupában, és talán ezért is volt fontos számára, hogy egyszer köze legyen a csapathoz." Az sem volt mellékes szempont, hogy Fehérváron a futballt elfogadható infrastruktúra vette körül, ami megkönnyítette az új tulajdonosok munkáját. "Ekkor már működött az utánpótlás centrum, a Fehérvári Labdarúgó Alapítvány, amire a város évi 120 millió forintot ad, és az onnan kikerülő fiatal játékosoknak kellett egy élvonalbeli klub, ahová tovább tudnak lépni - ez lett a Videoton." Jelenleg azonban a felcsúti akadémia jelenti a csapat közvetlen utánpótlását, az együttműködés keretében az U17-es és U19-es csapat Videoton-Puskás Akadémia néven szerepel a bajnokságban. Az itt játszó futballisták Videoton-igazolással rendelkeznek, a felcsúti edzőközpontot pedig a Videoton felnőttcsapata is használja. "A Videoton és a Puskás Akadémia között egy hosszú távra szóló szerződés van érvényben" - mondta Berzi Sándor, a Videoton ügyvezető igazgatója. "Ennek értelmében az akadémián tanuló legtehetségesebb fiatalok előbb a Videotonban kell, hogy szerepeljenek, és csak utána igazolhatnak külföldre..."
Átfogó befolyás és támogatás
Orbán Viktor minden szinten jelen van a magyar fociban. Mindig képben van a hazai és a külföldi foci ügyeiben, alapítója a felcsúti Puskás Akadémiának, de beleszólt a felnőtt csapat összeállításába is. Közeli ismerőse a Videoton jelenlegi tulajdonosa, és bár korábban inkább a Vasas és az Újpest meccseit látogatta, ma már többes szám első személyben beszél a BL-szereplésre törő fehérváriakról. A magyar futball meghatározó erői gyakorlatilag rá várnak, hogy rámutasson a szövetség új elnökére. A Fidesz elnöke szinte minden meccsen megjelenik a székesfehérvári Sóstói Stadion díszpáholyában, ám nem ő a Videoton egyetlen befolyásos, állandó vendége. Ott ül mellette Csányi Sándor, az OTP és Hernádi Zsolt, a Mol első embere, illetve a sávolyi motorpálya-beruházás ügyében ismertté vált Kovács Bence János, a Grupo Milton ingatlanfejlesztő vezérigazgatója - ők az NB I-ben újabban kimagaslóan legnagyobb költségvetésből gazdálkodó fehérvári futballfellegvár legfőbb támogatói. Reklámszerződés keretében éves szinten mintegy egymillió eurót (kb. 270 millió forint) folyósít a klubnak, a stadion főlelátója is a cég nevét viseli. A szenvedélyes futballrajongó politikus a pályán kívül is aktív sportéletet él és az egykor világelső magyar futball talpra állításának elkötelezett híve. Első miniszterelnöksége idején (1998-2002) az utánpótlás-nevelő Bozsik-program segítette gyerekek tízezreinek szervezett labdarúgását, a második Orbán-kormány egyedülálló, a társasági adó sportcélú felhasználásán alapuló sporttámogatási rendszert vezetett be. A TAO-pályázatok révén futballpályák százai épülnek az országban a korábban megszűnt létesítmények helyett, napról napra javulnak az amatőr- és utánpótlássport körülményei.
tags: #orban #viktor #a #focilabdat
