A Puskás Múzeum Ünnepélyes Megnyitása: Orbán Viktor a Magyar Labdarúgás Hagyatékáról

A magyar futballtörténelem egy újabb jelentős fejezetéhez érkezett november 25-én, amikor Orbán Viktor miniszterelnök ünnepélyesen megnyitotta a Puskás Múzeumot Budapesten, az egykori Népstadion Toronyépületében, a Puskás Aréna területén. Ez a dátum nem véletlenül került kiválasztásra, hiszen pontosan az 1953-as, londoni 6:3-as győzelem évfordulója, amely a Magyar Labdarúgás Napjává is vált. A múzeum célja Puskás Ferenc pályafutásának és a legendás Aranycsapatnak emléket állítani.

A megnyitóünnepség Magyarország és a Real Madrid himnuszainak meghallgatásával kezdődött, emléket állítva Puskás Ferenc két hazájának és klubjának. A jeles eseményen számos prominens személyiség vett részt, köztük Puskás Ferenc unokája, Réka Damborena Puskás és dédunokája, Ane de Juan Damborena. Jelen volt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Bíró Péter, a Nemzeti Sportügynökség vezetője, valamint Szöllősi György, a Puskás-örökség hivatalos nagykövete és a múzeum szakmai vezetője is. A megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök mellett beszédet mondott Emilio Butragueno, a Real Madrid nemzetközi igazgatója és korábbi legendás játékosa; Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és a Puskás Múzeum vezető kurátora. Videóüzenetben üdvözölte az eseményt Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke és Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke is.

Az ünnepség csúcspontjaként Orbán Viktor miniszterelnök, Csányi Sándor és Emilio Butragueno közösen írtak alá egy labdát, ezzel hivatalosan is megnyitva a múzeum kapuit a nagyközönség előtt.

Orbán Viktor Beszéde: A Magyar Labdarúgás Újjáépítése és az Aranycsapat Öröksége

Beszédében Orbán Viktor először a magyar futball 2010 óta tartó újraépítéséről beszélt, felidézve a sportág akkori romokban heverő állapotát. „Amikor másfél évtizede hozzáfogtunk, hogy újjáépítsük a magyar labdarúgást, a világ és a magyarok kedvelt sportága itthon romokban hevert. Szinte hihetetlen, hogy amiben egykor a világ legjobbjai között voltunk, abban fél évszázad alatt csaknem eltűntünk a térképről” - mondta a miniszterelnök, utalva a két világháború közötti „Dunamenti Iskola” szaktudásának szétesésére a kommunizmus idején.

Kiemelte az infrastruktúra fejlesztéseket, az igazolt labdarúgók számának megháromszorozódását, valamint az elmúlt években hazánkban megrendezett rangos nemzetközi mérkőzéseket, férfi és női európai kupadöntőket, köztük a 2026-ban Budapesten sorra kerülő Bajnokok Ligája döntőt. Beszélt a fokozatosan javuló eredményekről, a legutóbbi két Európa-bajnoki szereplésről, és a válogatott meccsek iránti fokozott érdeklődésről, miszerint órák alatt elfogynak a jegyek a mérkőzésekre. Megemlítette a Ferencváros nemzetközi eredményeit és az európai topligákban egyre nagyobb számban feltűnő magyar játékosokat is. Hangsúlyozta a magyar futballhagyományokat, melyek kapcsán az Aranycsapat mellett megemlítette például a Dárdai család „Bukovinától Berlinig és most már Wolfsburgig tartó útját”, köszöntve ezzel a megnyitón résztvevő korábbi szövetségi kapitányt, Dárdai Pált is.

Orbán Viktor szerint Puskás Ferenc, aki a gól szinonimájává vált, és az Aranycsapat a magyar futballkultúra megtestesítője. „Ahogy Czibor Zoltán mondta Szöllősi György könyvében, és az idézet a múzeumban is olvasható: ha Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett.” A miniszterelnök hangsúlyozta: „Mi megígértük neki, hogy a magyar futballt újra fogjuk építeni. Egy nagy adósságunk azonban még volt. A százéves álmot beteljesítő Puskás Arénát egészen a mai napig nem nyilváníthattuk befejezettnek, nem készültünk el vele teljesen.” Hozzátette, hogy a Puskás Múzeum létrehozásával most ezt a feladatot is teljesítették, méltó emléket állítva „Öcsi bácsinak és zseniális magyar csapattársainak” a róluk elnevezett, világhírű stadionban. „A 20. században Puskás és az Aranycsapat mégiscsak egy világraszóló magyar sikertörténetet írt, amely meghatározó nemzedéki élmény lett az egész földkerekségen, sőt annál is több: történelmi távlatból nézve is örökérvényű, klasszikus, megkerülhetetlen, kultúrtörténeti jelentőségű magyar sikersztori. Ezt a történetet mondja el az idelátogatóknak a Puskás Múzeum, amelyet ezennel, tisztelettel megnyitok.”

A Puskás Múzeum: Életre kelő futballtörténet

A Puskás Múzeum Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjainak bemutatásával, valamint különböző ereklyékkel szeretné átélhetővé tenni eredményeiket, történetüket és azt a kort, amelyben legendássá váltak. A múzeum hivatalos ismertetője szerint bemutatja „a világ legismertebb és legnépszerűbb magyarjának, Puskás Ferencnek az életét, otthonait a kispesti szoba-konyhától a madridi luxuslakásig, csapattársait, edzőit, ellenfeleit, a korszakot, amelyben az ország kedvence és a sportvilág sztárja lett.” Ehhez felhasználták Puskás Ferenc számos eredeti trófeáját, dokumentumát, bútorát, használati tárgyát, valamint a világban fellelhető ezernyi fotó és filmfelvétel közül a legfontosabbakat és legizgalmasabbakat.

A múzeum látványterveit F. Kovács Attila Kossuth-díjas tervező dolgozta ki, egy új szemléletmód beemelésével. A múzeumépület alsó szintje már a kiszolgáló funkciókat is a kiállítás részeként értelmezi. A jegypénztárban a stadion rekonstruált kijelzője kapott helyet, és a sorban állókat az Aranycsapatról készült filmek szórakoztatják. A földszint gyermekeknek szóló programlehetőségeket is kínál.

A lépcsőházba beépített minimalista üvegdobozban egy lánchajtásos konveyor szállít különböző relikviákat a múzeum négy szintje között, a lépcsőház falain pedig Puskás élete szempontjából meghatározó személyek fotói láthatók, valamint a falak mintázatát Puskás pályára lépésével lezajlott mérkőzések eredményei adják.

A Kiállítás Tematikus Szintjei

• Első emelet: Puskás Ferenc élete és karrierje
  A látogatókat „magic wall” fogadja, ahol érintőképernyős felületen ismerkedhetnek meg az Aranycsapat játékosaival. A múzeum első szintje Puskásról, a leghíresebb magyarról szól, köríves videófal mentén haladva bemutatja életét és karrierjét, miként állt fel kétszer a semmiből és lett kétszer világsztár. A terem négy sarkában Puskás négy lakásának (Kispest, Zugló, Madrid, Buda) korabeli illusztrációja járható be.
• Második emelet: Az Aranycsapat története
  Ez a szint az Aranycsapat történetét szakrális módon mutatja be, érzékeltetve, hogy a kommunizmus idején a vallás elnyomásával a stadionok váltak templomokká. A terem közepét egy trófea uralja, belső falakkal osztott térben az Aranycsapat tagjairól szóló információk kapnak helyet: képek, videófilmek, replika mezek, feliratok és idézetek.
• Harmadik emelet: A pártvezetés és az Aranycsapat küzdelme
  A látogatók egy rideg, dermesztő terembe lépnek be, ahol a pártvezetés és az Aranycsapat küzdelme zajlik. Az állami intézkedések nehezítették a játékosok életét, de ők összeállva, egy csapatot alkotva, hol felülkerekedve, hol együttműködésre kényszerülve érték el sikereiket. A tér az 50-es évek elnyomását szimbolizálja, vizuális és audióélményekkel fokozva a hatást.
• Legfelső szint: Vetítőtermek
  A múzeum legfelsőbb szintjén vetítőtermek találhatók, amelyek múzeumpedagógiai foglalkozásokra is alkalmasak.

Tisztelgés a Legendák Előtt: Hozzászólások és Üzenetek

A megnyitó számos vendége megosztotta gondolatait Puskás Ferencről és az Aranycsapatról.

Schmidt Mária: „Minden magyarban van valamennyi Puskásból”

Schmidt Mária, a Puskás Múzeum vezető kurátora szerint Puskás Ferenc életének minden mozzanata jól dokumentált, de a titok nem ezekben rejlik. „Emberi minősége is példás, mert azt képviseli, amire mi magyarok büszkék vagyunk. A hazaszeretet, a barátságot, a csibészséget, de ezeket is ismerjük. Akkor mi a titok? Talán az, hogy minden magyarban van valamennyi Puskásból. Ezért úgy akartuk bemutatni általa, hogy Magyarországot is láttassuk. Mert ha a világban azt mondják Puskás, azt válaszolják rá, Magyarország.” Kiemelte, hogy Puskás Ferenc méltán lett a világ leghíresebb magyarja, és hatása máig tart, még akkor is, ha már évek óta nincs közöttünk.

Csányi Sándor: Az Aranycsapat, mint múzeumra méltó ikonok együttese

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke Puskás Ferenc mellett az Aranycsapatot is méltatta. Felidézte, hogy az „Aranycsapat” nevet Szepesi Györgytől kapta a válogatott 1953-ban, az olaszok legyőzése után. „Olyan klasszisok alkották akkor a csapatot, akik közül szinte mindenki megérdemelne egy múzeumot. Puskás Ferenc pedig nemcsak a magyar futballnak, hanem a világ labdarúgásának is az ikonikus alakjává vált.” Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a múzeum létrejöttéhez, remélve, hogy az ösztönző lehet a fiatalabb generációk számára is.

Emilio Butragueno: Puskás Ferenc és a Real Madrid örök kapcsolata

Emilio Butragueno, a Real Madrid nemzetközi igazgatója megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehetett az ünnepségen. „A Real Madridnál mérhetetlenül tiszteljük és csodáljuk azokat a legendás személyiségeket, akik 122 éves történelmünk során megalkották a klubunkat övező mítoszokat és legendákat. Egyértelmű, hogy Puskás Ferenc volt a Real Madrid egyik legkiemelkedőbb alakja.” Butragueno kiemelte Puskás szerepét abban a mitikus és legendás csapatban, amely Alfredo Di Stéfanóval és Paco Gentóval együtt örökre megváltoztatta a Real Madrid és a világ labdarúgásának történetét. Puskás olyan értékeket képviselt, mint a kemény munka, az önfeláldozás, a csapatszellem, a tisztelet, a bajtársiasság és az alázat, melyek a Real Madrid számára is kiemelkedően fontosak. A múzeum megnyitása ezért különleges büszkeséggel tölti el a Real Madrid közösségét, mivel ez az értékek közvetítését is szolgálja. Butragueno egyúttal köszönetet mondott a Real Madrid több százezres magyarországi szurkolótáborának is.

Gianni Infantino (FIFA) és Aleksander Ceferin (UEFA) üzenetei

Gianni Infantino, a FIFA elnöke videóüzenetben gratulált a múzeumhoz. „A magyar válogatott 1954-es világbajnoki döntőbe jutásának hetvenedik évfordulóján fontos, hogy minél jobban megbecsüljük Puskás Ferenc hozzájárulását a világ labdarúgásához. Mi, a FIFA-nál minden évben megtesszük ezt, amikor az év legszebb gólját a Puskás-díjjal jutalmazzuk.” Infantino kiemelte Puskás örökségét, amelyet a Honvéd, a Real Madrid és a magyar válogatott színeiben hagyott, és emlékeztetett az 1953-as 6:3-as Wembley-győzelem világra gyakorolt hatására. Az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin is üzenetében Puskás különlegességét hangsúlyozta, és fontosnak nevezte, hogy Magyarországon ilyen módon is ápolják az emlékét.

A Puskás Múzeum Fejlesztésének Története

A múzeum kialakításával a kormány 2019 áprilisában bízta meg a Terror Házáért is felelős, Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt, melyre 3,9 milliárd forintot biztosított. Az eredeti tervek szerint a kiállítást 2020 áprilisában nyitották volna meg, hogy a látogatóközpont az Európa-bajnokságon már fogadhasson vendégeket. A koronavírus-járvány miatt azonban a múzeum sem 2020-ra, sem 2021 áprilisára nem készült el, így az elcsúsztatott Európa-bajnokság úgy zajlott le, hogy Puskás életével nem ismerkedhettek meg a külföldi és a magyar szurkolók. A 2024. november 25-i megnyitóval azonban ez a régóta várt hiány pótlódott.

tags: #orban #viktor #puskas #stadion #nyito

Népszerű bejegyzések:

• női vízilabda világkupa és világbajnokság adatai
• a dopping szabályozás változásai
• Tudjon meg többet az építőipari trendekről és a tetőfedésről
• minden információ a mérkőzésről
• A Seattle Seahawks múltja és jelene