A Labdarúgó-világbajnokságok Története és a Magyar Futball Öröksége

A labdarúgó-világbajnokságok története adatokkal, érdekességekkel gazdag, és számos felejthetetlen pillanatot tartogat. A futball, mint sportág, hazánkban is mély gyökerekkel rendelkezik, és a világesemények során a magyar csapat is többször megmérettette magát.

A Magyar Labdarúgás Kezdeti Lépései

A magyar labdarúgás legrégebbi írásos emlékeit 1879-ből őrizzük, ugyanis Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok című könyvében ismerteti az addig újdonságnak számító sportot, a labdarúgást. Három évvel később 1882-ben Szabadtéri Játszó Társaság-ot alapítanak a pesti református főgimnáziumban. Löwenrosen Károly a Törekvés dalárda tagjaiból verbuvált futballcsapatot, akik hétköznapi munkások voltak és nem sportolók. Három hónapos felkészülés után, 1896. november 1-jén a Pékerdő egyik tisztásán (a mai MTK-pálya környékén) megmérkőztek. A hatalmas leszakadó hó sem tántorította el a csapatokat.

1897. május 9-én lejátszották az első hivatalos mérkőzést. A Budapesti Torna Club két csapata csapott össze. Stobbe Ferenc finanszírozta a piros-fehér és kék-fehér mezeket. A mérkőzést egy hirtelen jött zápor elmosta és az érdeklődő nézőközönség elmenekült a Millenárisról. Még ugyanezen év őszén a Vienna Cricket and Football-Club vendégszereplését töltötte itt. Az első nemzetközi klubmérkőzésen BTC színeiben: Stobbe Ferenc, Harsády József, Asthon Tamás, Iszer Károly, Pesky Vilmos, Klebersberg Géza, Ray Ferenc, Yolland Arthur, Hajós Alfréd, Ramaseder István és Lender Ernő lépett pályára.

1901. január 19-én az István főherceg Szálló különtermében megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az MLSZ első elnökének Jász Gézát, alelnökeinek Gillemot Ferencet, Füzeséry Árpádot és főtitkárnak Horváth Ferencet választják. Iszer Károly pedig tiszteletbeli taggá válik. Az alapító egyesületeket két osztályba sorolták és kiírták a bajnokságot. A válogatott első (nem hivatalos) mérkőzésén az ellenfél ugyancsak a válogatott volt. Az MLSZ Intéző Bizottsága által összeállított A- és B-keret csapott össze egymással és a B csapat nyert 4-3-ra. Tehát az első nem hivatalos válogatott gólokat a magyar csapat magyar csapatnak rúgta.

A magyar labdarúgó-válogatott szervezője és első szövetségi kapitánya Gillemot Ferenc lett, aki az MLSZ egyik alapító tagja volt. 27 évesen hamarabb volt kapitány, mint labdarúgó. Az első nemzetközi mérkőzésének időpontja 1901. április 11-re esett. Annak ellenére, hogy az ellenfél egyelőre csak egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, az összecsapás 4-0-s vereséggel zárult. Később az angolok 5 nap leforgása alatt legyőzték a MÚE, a BTC és a Műegyetemi FC csapatát is. Pár nappal később a válogatott kétszer összecsapott a Surrey Wanderer ellen.

Az Első Nemzetközi Megmérettetések

1902. október 12-én az osztrák válogatott ellen került sor a labdarúgó-válogatott hivatalos debütálására, a „sógoroknak” szintén ez volt az első hivatalos mérkőzésük. Az összecsapás csak hat évvel később, 1908-ban kapta meg a hivatalos válogatott-mérkőzési rangot, mivel a két csapat Wien és Budapest néven lépett pályára. A két szövetség megállapodott, hogy oda-vissza mérkőzésrendszerben, minden évben összecsapnak a fővárosokban. Európában ez a két csapat csapott össze először. Az első hivatalos nemzetközi győzelemig és az első magyar válogatott gólig csak a következő összecsapásig kellett várni. Magyarországon fogadták 1903. április 5-én Csehország csapatát. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár. Ez volt Csehország első nemzetközi mérkőzése. Ezzel ők lettek a 11.

1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába - Muzsa Gyula közbenjárására. 1908. június 10-én, hazai pályán fogadták a sportág kitalálóit és egyben akkori mestereit, az angolokat. Kétéves tagság után Budapesten szervezték meg a FIFA következő, VI. kongresszusát 1909. június 29-31-ig. Az esemény alkalmából fejlesztették és kibővítették a Millenárist. Nemzetközileg a legfejlettebb pályát adták át és rögtön három válogatott mérkőzéssel fel is avatta a magyar csapat.

A nemzeti csapat 1912 nyarán szerepel először olimpián. Minder Frigyest váltó Herczog Ede készítette fel a csapatot, aki nem csak edző, hanem nemzetközi labdarúgó-játékvezető is volt. Az olimpiai részvételt a nehéz anyagi helyzet majdnem meghiúsította, de adományokból és barátságos meccsekből mégiscsak sikerült kijutni az olimpiára. A sorsolás után a mindig erős angol válogatottal került szembe a magyar csapat, és 7-0-s vereséggel már az elején búcsúznia kellett. A mezőnyben szépen játszott csapat, de mindenki maga akarta megoldani a helyzeteket, hiányzott a csapatmunka. A vigaszdíjmérkőzéseket sorra győzve viszont megszerezte a vigaszdíjat. A németeket 3-1-re a legendás Schlosser Imre mesterhármasával az osztrákokat pedig könnyed játékkal Schlosser, Pataki és Bodnár góljaival 3-0-ra verték. Érdekesség még, hogy az olimpiát követő, közvetlen két mérkőzést Moszkvában az orosz nemzeti csapat ellen játszották és a magyar labdarúgás egyik legnagyobb arányú győzelmet is ekkor érték el. Oroszország - Magyarország 0-9 és Oroszország - Magyarország 0-12.

Az első világháború keresztbe vágta a virágzó magyar labdarúgás történetét. Magyarországon Hadi bajnokság jön létre. A fronton is rendszeresek a foci meccsek, hadifogolytáborokban jönnek létre csapatok, egyesületek. A bezárt katonák túlélő eszköze a futball lett. A világégés után 1918-tól érezhetőek a nehéz következmények. 1919-ben Anglia fellép a központi hatalmak ellen a FIFA-nál és megkísérli kizáratni azokat (köztük Magyarországot is). Mivel a FIFA nem tett eleget a kérésnek ezért Nagy-Britannia három szövetsége (Anglia, Skócia, Wales) és Írország kilépnek a FIFA-ból (1924-ben térnek vissza).

Ugyanebben az évben nagy számban elindultak külföldre a magyar labdarúgók azzal a céllal, hogy profi játékosként keressék meg kenyerüket mivel itthon akkoriban amatőrként csak némi prémiumot kaptak a játékosok, de nem ebből éltek. Az 1920-as olimpia megrendezési jogától megfosztották Budapestet és helyette Belgium rendezte meg. Ráadásul a NOB döntése alapján a központi hatalmak országainak sportolói nem vehettek részt. Ez hatalmas arculcsapás volt mind az olimpiát hazánkba álmodó közönségnek és a magyar labdarúgásnak.

E gondterhes időkben állt össze a híres Fogl-Gát. 1920. november 7-én játszott együtt először a testvérpár Fogl Károly és Fogl József. Károly maga volt a megtestesült masszív bekk, a rombolás volt a célja. Öccse József pályafutását szinte végig játszotta bátyjával, mind Újpesten, mind a válogatottban egymás oldalán szerepeltek. Határozott, összeszokott, jól kiegészített, kemény párost alkottak. Ezt mi sem bizonyítja be, mint nemzetközi hírük.

1924. évi nyári olimpiára is szűkös az anyagi helyzet. A 22-fős keretet állami támogatás nélkül az MLSZ saját erejéből küldte ki Párizsba. A válogatott erőn alul teljesített. Az alsó ágon kezdtük meg szereplésünket Lengyelország ellen. A meccsen végig a magyar csapat irányított és 5 góllal simán továbbjutott a nyolcaddöntőbe. A szurkolók joggal bizakodtak a következő mérkőzés előtt, hisz a papíron gyengébbnek kezelt egyiptomi csapat ellen léptünk pályára. A mérkőzés 4. percében jött a hidegzuhany, gólt kaptunk majd azt követte még kettő. Itthon az „egyiptomi csapás” után a nagy nyomásra nem csak a szövetségi kapitány, hanem még az MLSZ elnöke is lemondott.

1926-ban véget vetnek az amatőrizmusnak. Azért volt fontos ezt a lépést megtenni, mert az 1920-ban elindult kivándorlás hatására a válogatottba szerényebb képességű játékosok folyamatos kudarcokra voltak csak képesek. Az MLSZ mellett egy 24 tagú szövetség alakult, ami a 24 legjobb magyar klubot tömörítette magába. Ismét felosztották egy első és egy második osztályra a mezőnyt később kiegészült egy harmadikkal. Fejlődésnek indult a honi bajnokság, külföldön játszó tehetségeink egy része hazatért. 1927. június 12-én a negyedik magyar-francia összecsapáson nyertünk méghozzá új gólrekordot beállítva: Magyarország - Franciaország 13-1. Ekkor épült fel Takács II József lábtöréséből és hat gólt szerzett a mérkőzésen, ezzel egy 16 éve élő csúcsot állított be. Korábban csak a visszavonuló Schlosser Imre lőtt ennyit egy meccsen a svájciaknak.

1927-1930 között Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Olaszország és Svájc részvételével kiírták a Európa Kupát, ez volt az első nemzetközi labdarúgókupa. Az első kiírást Olaszország nyerte egy, a magyar válogatottal vívott mérkőzés után. 1930-1932 között kiírták a 2. Európa kupát, ismét hat ország részvételével. A bajnoki lebonyolítású kupában a 3. helyet értük el. 1933-1935 között a 4. kiírásban ugyancsak a 3.

A Labdarúgó-világbajnokság Megszületése és a Magyar Részvétel

1930. Juliet Rimet kidolgozta a Világbajnokság tervét, ami a labdarúgás legrangosabb eseményének emelt ki. Az I. labdarúgó világbajnokságon a magyar csapat nem szerepelt. Az ok a távolság is lehetett, hisz Uruguay volt a rendező illetve, hogy nem selejtezőn, hanem meghívásos alapon kerültek világbajnokságra a csapatok.

1934-ben elkezdődtek a selejtezők az 1934-es labdarúgó-világbajnokság-ra. Az első selejtezőn Bulgária ellen játszottunk és az ellenfél kispadon egy ismerős arc Fogl Károly ült. Ugyancsak '34-ben sikerült végre először két vállra fektetni az angol oroszlánokat. Az ellenünk hibátlan mérleggel bíró angol csapat szakértők szerint a legkimagaslóbb játékerőt képviselték akkortájt. Mint eddig, mindenki sima vendég győzelme várt, csak a pályára lépő magyar 11 nem. Avar István és Sárosi György találataira a második félidőig kellett várni az angolok csak a szépítésre voltak képesek.

Az Olaszországban megrendezésre kerülő világeseményre a címvédő Uruguay nem utazott el és Dél-Amerika többi csapata sem a legjobbjaival állt fel. A magyar csapat már szinte megszokhatta a világversenyekre való viszontagságos kiutazást. Csapatunk csak egy héttel az első összecsapás előtt érkezett meg ráadásul itthon még előtte bajnokikon játszottak játékosaink. Tóth Potya István edző helyett sógora Feldmann Gyula (aki akkoriban az Inter kispadján ült) irányította kint a csapatot. A torna nyolcaddöntőjében a tíz évvel ezelőtti pofonosztónk Egyiptom ellen kezdtünk. A negyeddöntőben az osztrákok ellen mérkőztünk. A magyar csapat húzó emberei nem voltak 100%-os állapotban. Ráadásul a győztes csapatban meglepő húzásokat tett a szövetségi kapitány. Az osztrák sportdiplomáciai lobbi hatására egy olasz játékvezető kapta a mérkőzést egy belga helyett.

Gerd Müller: A Nemzet Bombázója

Ha valaki május 17-én két gólt lő egy BEK-döntőben, majd alig egy hónappal később, július 7-én győztes találatot egy világbajnoki fináléban, az akkor is aranybetűkkel írja be magát a labdarúgás történetébe, ha sem előtte, sem utána semmi mást nem csinál. Ám a 2020. november 3-án 75 éves Gerd Müller számtalan dolgot tett ezelőtt, és ez után is. Nem véletlenül hívják a németek „Bomber der Nation"-nak, vagyis a nemzet bombázójának. Minden győzelemhez hozzátette a maga gólját, góljait. Szinte minden gólszerzéssel kapcsolatos csúcsot ő tart a német bajnokságban.

A II. világháború befejezésének évében Nördlingenben Gerhard Müller néven született. A Stuttgart-Nürnberg-München háromszög mértani közepében található kis településen ismerkedett meg a labdarúgással, ám 18 évesen már Münchenben edzett, a város akkori másodikszámú csapatánál, a Bayernnél. Két héttel a 19. születésnapja után, 1964. november 18-án bajnoki mérkőzésen is bemutatkozott az akkor másodosztályú Bayernben. A Freiburgban játszó bajor csapat kapusát úgy hívták, hogy Sepp Maier, a középpálya eszét pedig Franz Beckenbauernek. A freiburgi szurkolók nem is sejtették, hogy milyen történelmi esemény szemtanúi, hisz ez a három korszakos zseni ekkor lépett pályára együtt először, bajnoki mérkőzésen. A hazai drukkerek akkor még csak dühösek voltak, ugyanis a Bayern 11-2-re nyert. Gerd Müller rúgta a harmadik gólt, majd a következő 11 bajnoki találkozó mindegyikén betalált. Ekkor már mindenki sejtette, hogy lesz belőle valaki.

A Bayern természetesen feljutott a Bundesliga1-be, és a Gerd Müller-gólparádé ott folytatódott. 13 és fél éven keresztül. Formahanyatlás, hullámvölgy és krízis nélkül. 1965 és 1979 között kétszer volt súlyosabb sérülése, de ezeket a hónapokat nem számítva csak 13 Bundesliga meccsről hiányzott. És közben folyamatosan állította fel azokat a csúcsokat, amelyek a mai napig megdönthetetlenek. Hétszer volt gólkirály a Bundesligában.

1970-ben kapta meg az Aranylabdát, amikor a vb gólkirálya lett. Az 1972-es Európa-bajnokságon is kiérdemelte az utóbbi címet, amikor a végjátékban szerzett 5 NSZK-gólból négyet ő lőtt. Így nyert Eb-t a válogatottal. Vb-t meg úgy, hogy az elődöntő értékű utolsó csoportmérkőzésen Lengyelország ellen a találkozó egyetlen gólját lőtte, majd a Hollandia elleni fináléban 1-1-nél a mindent eldöntőt. Mindig tőle várták a sorsdöntő gólt, és mindig meg is szerezte azt.

Első világbajnokságán, 1970-ben a negyeddöntőben Anglia már 2-0-ra vezetett az NSZK ellen, ám Beckenbauer és Uwe Seeler góljaival az utóbbi hosszabbításra mentette a találkozót. Ott pedig Müller kiejtette a címvédőt. A világ legügyetlenebb játékosának tűnt, ám olyan hihetetlenül gólérzékeny volt, hogy ez a legnagyobbak közé emelte."

Gerd Müller a válogatottban 62-szer lépett pályára, 61-szer a kezdőcsapat tagjaként, és soha nem cserélte le Helmut Schön kapitány. 68 gólt szerzett a National 11 mezében. És mennyit szerezhetett volna még, ha a '74-es vb-döntő után, 28 évesen nem fordít hátat a nemzeti csapatnak! Ám azon találkozó után, melyet az ő góljával nyert meg az NSZK, olyan dolog történt, amit nem volt hajlandó elfogadni. Amikor a játékosok a feleségeikkel és hivatalos barátnőikkel megjelentek a tiszteletükre összehívott fogadáson, a szövetség vezetői a hölgyeket nem engedték be. Először Uli Hoeness közölte, hogy a felesége nélkül nem hajlandó itt maradni, majd az összes játékos távozott.

1979. február 10-én a Dortmund elleni 4-0 során lépett utoljára pályára a Bayern mezében. Nem akkor ért véget a pályafutása, de élete sikeres része ezzel a találkozóval zárult. Müller egyre rosszabbul érezte magát a csapatnál, ráadásul a két magyar edző közül sem Lóránt Gyulával, sem Csernai Pállal nem tudott igazán kijönni. 1981-ben, 36 évesen csendben befejezte páratlanul sikeres karrierjét.

A Világbajnokságok Emlékezetes Pillanatai

1986: Az Utolsó Magyar Szereplés és a Megmagyarázhatatlan Vereség

Mivel a gazdasági nehézségekkel küszködő kolumbiaiak lemondtak az 1986-os labdarúgó-világbajnokság rendezési jogáról, 1970 után újra Mexikó adott otthont a világ legjobbjait felvonultató tornának. A mexikói vb-re nagy reményekkel utazott a Mezey György vezette magyar válogatott, de végül kudarcot vallott. A szovjetek elleni 6-0-ás vereség okait azóta sem sikerült megfejteni. Ezután a kanadaiak 2-0-ás legyőzése következett, de az erősebb franciáktól az együttes 3-0-ra kikapott, így kiesett.

A magyar válogatott az 1990-es labdarúgó-világbajnokság selejtezői során mindössze kétszer kapott ki, de győzni is csak kétszer tudott, s mivel Málta ellen csupán döntetleneket játszott, nem jutott tovább. Az 1986 óta tartó rossz szériáját folytatva ezúttal sem jutott a 32-es elitmezőnybe. A magyar együttes az 1998 óta tartó rossz sorozat folytatásaként ezúttal sem jutott az elitmezőnybe, bár Norvégia mögött, Finnország, Svájc és Azerbajdzsán előtt második lett a 3. csoportban. Következett a két pótselejtező: a jugoszlávok ellen budapesti 1-7, s a belgrádi 0-5 eldöntötte a Csank-csapat sorsát.

1990: Kamerun Felemelkedése és az Alacsony Gólátlag

Az olaszországi torna bombameglepetéssel kezdődött, az esélytelennek tartott kameruniak Omam Biyik (67.) fejesgóljával 1-0-ra legyőzték a címvédő argentinokat, pedig Kana Biyik (63.) és Massing (89.) kiállítása miatt kilenc emberrel fejezték be a nyitómérkőzést. Váratlan eredményt jelentett, hogy Costa Rica bejutott a nyolcaddöntőbe. Az olaszok az elődöntőben kaptak először gólt, azaz Walter Zenga 518 percig őrizte hibátlanul kapuját, ez máig rekord. A németek két elvesztett döntő után szerezték aranyérmet.

1994: Puhl Sándor Döntője és a Rekordok Éve

Jugoszlávia kizárása miatt viszonylag könnyű selejtezőcsoportból juthatott volna ki az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra a magyar válogatott, de csak öt pontot szerzett Oroszország, Görögország, Izland és Luxemburg ellen, így kiesett. A tengerentúli torna nagy meglepetését az 1982-től sorozatban három döntőt játszó, 1990-ben diadalmaskodó németek, valamint a Diego Maradona doppingügye miatt sokat kritizált argentinok korai búcsúja jelentette. A válogatott távollétében Puhl Sándor játékvezető képviselte a magyar labdarúgást, osztatlan sikerrel. Ezt jelzi, hogy a vb utolsó meccsét, a döntőt az egri sportember dirigálta, remekül. Brazília negyedik világbajnoki címét szerezte meg.

Érdekességek: A vb mérkőzéseit átlagosan 68.991 néző látta a helyszínen, ez azóta is rekord. Szalenko a kameruniak elleni csoportmeccsen öt gólt szerzett, ez vb-csúcs. Először fordult elő, hogy a hosszabbítás sem döntött a vb-fináléban, így először történt meg, hogy 11-es párbaj után osztottak aranyérmet. Magyar játékvezető először dirigált vb-finálét.

1998: Ronaldo Rosszulléte és a 32 Csapatos Mezöny

Az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra a címvédő brazilok, s a házigazda franciák mellett 172 ország nevezett, közülük 30 harcolta ki a döntős szereplést. A világbajnokság történetében először 32-es volt a mezőny, s számtalan meglepetés született. A toronymagas esélyes brazilok a döntőben 3-0-ra kaptak ki a franciáktól, ehhez alaposan hozzájárult a Ronaldót övező hisztéria. A világ akkori legjobb csatára rosszul lett a finálé előtt, először nem is nevezték, majd mégis játszott, de kiábrándítóan futballozott.

Érdekességek: Afrikai játékvezető először dirigált vb-döntőt. A brazil válogatott egymás után másodszor volt eredménytelen a vb-döntőben, az 1994-es diadallal ellentétben ezúttal azonban vesztesként hagyta el a pályát.

2002: Házigazda Bírók és Ázsiai Szenzációk

A 2002-es labdarúgó-világbajnokságot a torna történetében először két ország, a Koreai Köztársaság és Japán közösen rendezte. A magyar együttes ezúttal sem jutott a 32-es elitmezőnybe. Az ázsiai torna bővelkedett szenzációkban, sztárokban és tragikus hősökben, de sokaknak elsősorban a téves bírói ítéletek sorozata juthat róla először eszébe. Már a nyitómérkőzés bombameglepetést hozott: a címvédő franciák 1-0-ra kikaptak Szenegáltól, később aztán szégyenszemre rúgott gól nélkül búcsúztak. A társrendező dél-koreaiak váratlanul egészen az elődöntőig meneteltek, bár a nyolcaddöntőben és a negyeddöntőben is játékvezetői segítség kellett a sikerükhöz az olaszok és a spanyolok ellen.

A favoritnak tartott brazilok mind a hét találkozójukat megnyerték, a döntőben a gólkirály Ronaldo két találatával 2-0-ra verték a németeket, s ezzel történetük ötödik vb-diadalát aratták. A finálé tragikus hőse az addig hibátlanul védő kapus, Oliver Kahn volt, aki az első gólnál hibázott.

Érdekességek: A török Hakan Sükür szerezte a világbajnokságok történetének leggyorsabb gólját: a csatár a Koreai Köztársaság elleni bronzmérkőzés 11. másodpercében talált a hálóba.

2006: Zidane Fejese és Olaszország Diadala

A legutóbbi, 2006-os világbajnokságra 198 csapat próbált kijutni, s akkor először a címvédőnek, azaz Brazíliának is részt kellett vennie a selejtezőkön, így egyedül a házigazda németek nem szorultak kvalifikációra. A magyar együttes folytatva 1986 óta tartó rossz szériáját ezúttal sem jutott a 32-es elitmezőnybe. A négy közé csupa esélyes gárda jutott Portugália, a címvédő brazilokat a negyeddöntőben búcsúztató Franciaország, a házigazda Németország és a végül győztes Olaszország révén. Igaz, utóbbi kiváló szereplése annyiban meglepetés volt, hogy sokan a Serie A bundabotránya miatt nem hitték, hogy Marcello Lippi együttese képes lesz ilyen kiemelkedő teljesítményre.

Maga a finálé elsősorban nem az izgalmas, de nem túl látványos csatáról marad emlékezetes, hanem Zinedine Zidane-ról. A torna legjobbjának választott játékmester pályafutásának utolsó meccse volt a finálé, amelyen ő szerezte büntetőből a franciák vezető gólját, azonban a hosszabbításban összeszólalkozott az egyenlítő találatot szerző Marco Materazzival, akit nagy erővel mellkason fejelt, s ezért kiállították. Olaszország negyedik vb-diadalát aratta, ezzel a legeredményesebb európai gárda lett.

Érdekességek: Másodszor fordult elő, hogy a vb-döntő 11-esekkel dőlt el. Az olaszok első ízben nyertek büntetőpárbajt a vb-ken. Svájc úgy esett ki a nyolcaddöntőben Ukrajnával szemben, hogy négy vb-mérkőzésén egyetlen gólt sem kapott.

A Futball és a Kultúra: Egy 72 Éves Énekesnő Világbajnoki Dala

Legutóbb a spanyol válogatott világ-és Európa-bajnok hátvédje, Sergio Ramos jött ki egy vb-dallal, ami hazája szurkolóihoz szól. Most a perui művésznő, Tigresa del Oriente robbantott egy új alkotással, ami a La Reina del Mundial, vagyis „A világbajnokság királynője” címet viseli. A 72 éves énekesnő a perui válogatott tiszteletére írta a dalt, amely legutóbb 36 évvel ezelőtt szerepelt labdarúgó-világbajnokságon.

tags: #origo #72 #eves #foci #vb

Népszerű bejegyzések:

• A Juventus Serie A szereplése
• Részletek a sivatagi Forma-1 versenyről és a magyar futballgyőzelemről
• A professzionális e-sport világának kulisszatitkai
• DAC mérkőzések részletei
• Westend Tetőkert és Mad Scientist TETØ