Az orosz futballhuliganizmus és a marseille-i csata: Államilag támogatott erőszak
A nemzetközi sportversenyeket egyes kormányok szívesen használják saját propagandacéljaikra. A két nagy labdarúgó-szövetség, az UEFA és a FIFA rendezvényei különösen alkalmasak az ilyesfajta politikai-világnézeti promócióra. Nemcsak a futball népszerűsége okán, hanem azért is, mert olyan velejéig korrupt szervezetekről van szó, amelyek fenntartások nélkül elfogadnak bármilyen gyanús, akár véres pénzeket.
Olyan viszont csak egyszer történt, hogy egy nagy nemzetközi tornán egy állam nem a valódi sportteljesítményt kiaknázva akart erőt demonstrálni, hanem a huligánjaival az utcán. Márpedig a rendelkezésre álló adatok alapján ez történt 2016 júniusában Marseille utcáin a franciaországi Európa-bajnokságon.
A marseille-i "Apokalipszis" 2016-ban
2016. június 10-én orosz utcai harcosok agyba-főbe vertek angol drukkereket. A másnapi angol-orosz meccsen is nekik rontottak, ugyancsak szervezetten. Az eset már akkor nagy port vert, főleg a nagyon furcsa oroszországi reakciók miatt - a 2022-es ukrajnai orosz invázió óta pedig, mondhatni, értelmet nyert a nyolc évvel ezelőtti marseille-i csata.
Az első reakciók alapján átlagos szurkolói balhé történt: a marseille-i kikötői kocsmákban és a környékén a részeg randalírozásra amúgy bármikor kész angolok mellett egyszer csak megjelentek az oroszok, majd következett a szék- és üvegdobálás. Az esetről készült felvételekből és a beszámolókból viszont kiderült, hogy ezúttal valami másról van szó: nagyjából 150-200 orosz intézett el egy jóval, egyes becslések szerint tízszer nagyobb tömeget.
Az oroszok szervezetten érkeztek, alakzatokat vettek fel, és mire a francia rohamrendőrök úrrá lettek a káoszon, csak angolok hevertek véresen a téren. Azóta világos: egy nagyobb orosz kontingens kifejezetten azzal a céllal ment az O’Malley ír kocsma teraszához, hogy összeverje az angol szurkolókat. A nagyjából 100-150 fős orosz szurkolócsoport kicsinek számított, brit riválisaik tízszer annyian lehettek. Miután azonban a könnygáz eloszlott, kizárólag angolok hevertek az utcán, vérben úszva, eszméletlenül.
A marseille-i verekedésben - vagy inkább verésben - legalább százan megsérültek, 35 főt szállítottak kórházba (oroszok nem voltak köztük), öt angol szurkoló életveszélyes sérüléseket szenvedett. Egy 51 éves férfit félholtra vertek: vascsővel ütötték a fejét, aminek következtében a fél teste lebénult. A francia és a brit hatóságok soha nem látott, barbár brutalitásról, új szintre emelt futball-huliganizmusról beszéltek.
Az orosz állami reakció és a "férfias" imázs
„Iszonyatosan menő volt, hiszen mi voltunk kevesebben. Szinte felrobbant az erőnktől az egész, biztosan ezért hitték azt, hogy valójában az orosz különleges erők tagjai balhéztak. De nem, ez csak a mi új generációnk” - mondta nevetve a BBC kameráinak egy Makszim névre hallgató férfi pár hónappal a balhé után.
Azt, hogy Marseille orosz hősei átlagos, egészségesen hazafias érzületű legények, a teljes orosz állami kommunikáció erőteljesen sulykolta. Putyin elnök a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon kérdésekre válaszolva tettetett csodálkozással értetlenkedett azon, hogyan tud mindössze 200 orosz futballfanatikus összeverni többezernyi angol szurkolót. Ezek után felszólította az orosz biztonsági tanács tagjait, hogy mindebből vonják le azokat a tanulságokat, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság biztonságos megrendezéséhez.
Megjegyeznénk, hogy a június 11-i meccset a stadionban megtekintő orosz sportminiszter, Vitalij Mutko még akkor is boldogan integetett a sajátjainak, amikor azoknak egy része már vadul gyepálta az angolokat. A nevével ellentétben színtisztán szélsőjobboldali Liberális Demokrata Párt politikusa, Igor Lebegyev pedig azt szajkózta, hogy az orosz drukkerek kifejezetten hazafias módon védték meg magukat. Lebegyev korábban azt javasolta: alakítsanak ki legális kereteket a balhézó huligánoknak, hiszen a szurkolói tömegbunyó egy új sportág.
Komolyabb tisztséget betöltő orosz politikus egyáltalán nem ítélte el az esetet, a közösségi médiában viszont gyorsan elszaporodtak azok az üzenetek, amelyek szerint e verekedések nagyon férfiasak voltak, kiemelve, hogy a francia rendőrség a sok melegfelvonulás miatt most látott először igazi férfiakat; és sokan említették „a szebb napokat látott” angolok puhányságát.
A marseille-i balhé az aktuális orosz nemzeti karakter része lett, ekkorra érett be a két évvel korábban Ukrajnát megtámadó Oroszország központilag forszírozott új imázsa: a borvirágos arcú, elmerozzant alkoholista sztereotípiája helyett megérkezett az új orosz ideál, a saját érdekeiért akár ököllel is kiálló, edzett, hazafias és spártai szigorral élő férfi.
Az orosz huliganizmus szervezett arca: állami támogatás és kulcsfigurák
Az csak később derült ki, hogy ezek az orosz huligánok nem szimpla focihuligánok voltak. Amikor a 2010-es évek elejére tarthatatlanná vált az orosz futballhuliganizmus jelenléte a futballban, az állam közbelépett: létrehozták a „békés lelátókért” küzdő szurkolói szervezetet, amelynek élére Alekszandr Szprigin került. Ő korábban szélsőjobboldali aktivistaként szerepelt, a róla készült leghíresebb képen egy félmeztelen nő és egy neonáci zászló társaságában produkálja a félreismerhetetlen karlendítést. A férfit a Dinamo Moszkva drukkereinek kemény magjából emelték ki, ami nemcsak azért fontos, mert a Dinamo a Szovjetunióban a KGB csapata volt, de azért is, mert a KGB helyébe lépett FSZB később is aktív maradt a klub környékén.
Szprigin náci háttere a jelek szerint kevéssé zavarta Putyint, hiszen legalább három alkalommal bizonyíthatóan találkoztak. A szervezet dolga elvileg az volt, hogy javítsa a kommunikációt a szurkolói csoportok között, és hogy „a csoportok nemzetközileg is méltóképp tudják képviselni Oroszországot” - cserébe az állam támogatja őket. Márpedig az állam 2016-ban is támogatást nyújtott a „méltó” képviseletért: maga Szprigin is elismerte, hogy 220 jegyet ajándékba kaptak Marseille-be, a balhé előállított résztvevőinek nagy része ezekkel az ajándék jegyekkel utazott az Európa-bajnokságra.
A charterjáraton, amin 2016. június 10-én az orosz huligánok Marseille-be érkeztek, az említett szervezet 220 helyet foglalt le és osztott ki a Zenit Szentpétervár, illetve a legnagyobb moszkvai klubok, a Lokomotív, a Gyinamo, a Szpartak illetve a CSKA ultrái között. Szprigint a marseille-i verekedés után a francia hatóságok rövid úton kitoloncolták, de - nagy valószínűséggel orosz állami segítséggel - néhány nap múlva nemcsak visszatért a Wales elleni mérkőzésre, de maga hívta fel a tudósítókat és küldött nekik szelfit a stadionból.
A BBC 2017-es dokumentumfilmje (Russia’s Hooligan Army) szerint a szervezet igazi vezére nem is Szprigin, hanem Vaszilij Sztyepanov - „mozgalmi” nevén „Gyilkos Vászka” - volt. Emlékezetes pillanata a filmnek, amikor a saját mondataitól beijedt Vászka hirtelen leállíttatja a kamerát és véget vet az interjúnak. Nyilván volt egy jó adag nagyzolás a monológjában, de őszinteségi rohamában alighanem olyat is kikotyogott, amiről a sírig hallgatnia kellett volna - ezzel magyarázható látványos rémülete is. A "szarkupac" nyugatról elővezetett Putyin-kompatibilis hadoválás után egy ponton arról kezdett beszélni, hogy Marseille-ben a focihuligánok egy különleges katonai deszant egysége verekedett, akiket Putyin elnök „Európa meghódítására” küldött oda.
Brit titkosszolgálati források azt is állították, hogy a szurkolói szervezet mögött az orosz felderítő főcsoportügynökség (GRU) állt. Ezt erősíti, hogy több orosz „harcos” viselt erre utaló tetoválást, bár a focihuligán szcéna - és nem csak Oroszországban - alapból jó viszonyban van az erőszakszervezetekkel.
A huliganizmus mint katonai és politikai eszköz
A hazafias bunyósokat nem csak repülő- és meccsjegyekkel támogatta az orosz hatalom. A balhézók között olyanok is voltak, akik előtte „szeparatistaként” harcoltak Donyeckben. Az orosz haderő Espanola nevű egysége főleg az ország focihuligánjaiból áll; nekik az első dolguk volt a földig rombolt Mariupol helyi stadionjában a saját kedvenc focicsapataik (Szpartak, CSZKA stb.) címereinek a kiaggatása. A 600 tagú egység 2023 nyara óta rendfenntartó tevékenységet végez Mariupolban.
A helyzet azért a focihuligánok körében sem egyértelmű: az elcsalt választások előtt a jórészt szintén ebből a körből verbuválódott Orosz Önkéntes Hadtest okozott gondot az orosz hatóságoknak Kurszkban és Belgorodban; a csoport bevallottan Putyin ellen küzd - a maga módján. Manapság az ukrajnai háborúban a front két oldalán többek közt az ukrajnai lelátók balhékon és pirotechnikán szocializálódott huligánjai néznek farkasszemet a moszkvai, szentpétervári vagy rosztovi focihuligánokkal.
Az orosz "aktív fanatikusok" sajátos világa
A futball-huliganizmusról szóló első feljegyzések az 1880-as évek környékéről származnak, a ma ismert formája az 1970-es években alakult ki a brit lelátókon. Az „angol járvány” hamar szétterjedt Európában, elsősorban Olaszországban, és Nyugat-Németországban, majd a Szovjetunió összeomlása után a volt keleti blokk országaiban is. A BBC dokumentumfilmjében az orosz huligánok első csoportjának már kiöregedett tagjai elmondják, hogy mindenben az angol ultrákat másolták, rájuk akartak hasonlítani, és a végletekig tisztelték őket.
A rendszerváltás után felnőtt orosz generáció egy része azonban józansággal, és nacionalizmussal lázadt a szülei nihilista alkoholizmusa ellen. A küzdősportokban találtak magukra, és egymásban új családra. „Oroszország sajátos szabályok szerint működik. Akár 15 kilométernyire Moszkvától, az emberek már nagyon mások, mint Európában. Bizonyos térségekbe a lábad betenni sem tanácsos, de vannak srácok, akiknek ott kell felnőniük. Meg kell tanulniuk kiállni magukért, és így vagy úgy megszerezni azt, amit akarnak. Igazi utcagyerekek. Nagyon más itt, mint Európában, ahol minden annyira civilizált, és steril.”
Az orosz „aktív fanatikusok”, más néven „huligánok” abban különböznek az „ultráktól”, hogy nem a csapatuk látványos és hangos biztatásával foglalkoznak a lelátón. Számukra az „ultra” elnevezés sértő. Az egyszerű szurkolóktól, akiket ők „kuzmics” gúnynéven emlegetnek, abban térnek el, hogy nem vesznek részt a hivatalosan szervezett utakon, nem viszik magukkal a feleségüket vagy a szeretőjüket, nem vásárolgatnak és nem vesznek részt kulturális programokon, nem söröznek be a mérkőzés előtt, és nem vonulnak a meccs előtt a válogatott mezében, az ország nevét skandálva. Az „aktív fanatikus” akcióra kész, kigyúrt, fiatal, utcai összecsapásokban megedződött „harcos”. Többnyire sortot, kényelmes sportcipőt és márkajelzés nélküli pólót visel. Összecsapás előtt nem iszik alkoholt.
Az orosz huligánok nem kocsmákban, hanem edzőtermekben verődnek össze, a kőkemény edzések után pedig szaunákban regenerálódnak. A szurkolótáborok nem az utcákon hőbörögve, hanem előre leegyeztetett időpontban, elhagyatott, jellemzően erdős területeken csapnak össze. Kevés szabály van: mindkét csapatnak ugyanannyi embert kell kiállítania, akik a pólójuk színe, vagy valamilyen hasonló jelzés alapján könnyen megkülönböztethetik egymást. Aki harcképtelen, azt tilos tovább verni. A küzdelem általában néhány perc alatt zajlik, a résztvevők a teljesítményüktől függően léphetnek előre csoportjuk hierarchiájában. A fiatalok csak többszöri bizonyítás után lehetnek a szurkolócsoport teljes jogú tagjai, ekkor tetováltathatják magukra például a szurkolócsoport címerét, vagyis kötelezhetik el magukat egy életre a tábor mellett. Mindezt azért csinálják, mert így egy olyan társasághoz tartozhatnak, melynek tagjai az élet minden területén számíthatnak egymásra.
„Mostanság sok ember bokszoló vagy más küzdősportban járatos, és az orosz huligánok gyakran egészséges életmódot folytatnak, kerülik például az alkoholt, ami valaha a szubkultúrájuk része volt. Az angolok szeretnek sokat inni, de ha isznak, nem tudnak olyan jól küzdeni, lelassulnak” - nyilatkozta Igor Lebegyev nacionalista parlamenti képviselő.
Angol és orosz huligánok összehasonlítása
| Jellemző | Angol huligánok (hagyományos) | Orosz "aktív fanatikusok" |
|---|---|---|
| Kialakulás | 1970-es évek, brit munkásosztály | Szovjetunió összeomlása után, küzdősport alapú |
| Alkoholfogyasztás | Sokat isznak, részegen randalíroznak | Kerülik az alkoholt, józanok |
| Fizikai állapot | Nem feltétlenül edzettek | Kigyúrt, edzett „harcosok” (edzőtermek, szaunák) |
| Cél | Frusztráció levezetése, közösség | Önbecsülés, büszkeség, „férfiasság”, közösség |
| Konfliktusok helyszíne | Kocsmák, városi terek, spontán | Előre egyeztetett, elhagyatott helyszínek (erdők) |
| Politikai kötődés | Kevésbé hangsúlyos | Szorosabb kapcsolat a szélsőjobboldallal és állammal |
Marseille után: orosz belpolitika és a 2018-as világbajnokság
Az eset után három orosz került börtönbe - ez ellen természetesen kettős mércét kiáltva tiltakoztak az oroszok -, továbbá húsz embert kitoloncoltak Franciaországból. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter emiatt erősen bírálta a hatóságokat, még a Bécsi Egyezményt is felemlegette, amikor a francia rendőrség egy oroszokkal teli buszt igazoltatott.
Az elképesztő inkább az, hogy Nyugaton semmilyen különösebb következménye nem lett annak, hogy az orosz állam 2016-ban deszantosokat utaztatott Európába verekedni. A marseille-i csatáról szóló saját történetét, meg a róla készült fotókat az orosz propaganda azóta is előszeretettel használja a magatehetetlen Nyugatról, valamint a hagyományos értékeket, a sajátos életmódját védő orosz civilizációról szőtt meséjének illusztrálására.
Oroszország nem engedhette meg magának, hogy a huligánjai hazai környezetben is úgy elszabaduljanak, ahogy Franciaországban. Marseille után Szpriginnel együtt több huligánt tartóztattak le Oroszországban is, házkutatásokat tartottak, és több mint kétszáz embert tiltottak el a sportlétesítmények környékéről a világbajnokság végéig. A rendőrség és a titkosszolgálat (FSZB) közös csapata igyekszik szoros kontroll alatt tartani a huligánokat. Mindeközben PR-ügynökségek dolgoznak gőzerővel azon, hogy alapjaiban formálják át az orosz szurkolói kultúráról kialakult képet.
Maxim Solopov, az antifasiszta aktivistából lett újságíró azt mondja, a színfalak mögött még komolyabb munka folyik. Szerinte a hatalom csak a felszínen keménykedik a neonáci ultrákkal, hogy kedvében járjon a nemzetközi közvéleménynek. A háttérben viszont továbbra is jó viszonyra törekszenek, mert Moszkva nem csak a marseille-i, hanem a kijevi példából tanult. Nem szeretnék, hogy a harcedzett huligánok a hatóságokkal csapjanak össze.
Az angol labdarúgó-válogatott bebiztosította helyét a 2018-as oroszországi világbajnokságon. Az eseményre várhatóan legalább 20 ezer angol szurkoló látogat ki, a brit rendőrség azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz huligánok miatt komoly veszélyeket rejt magában az utazás. Brit kormánytisztviselők attól tartottak, hogy szervezett támadásokat indítottak az angolok ellen. Arra is figyelmeztetett, hogy ha az angol szurkolók nagy számban jelennek meg orosz köztereken, a hatóságok "határozott" fellépésére kell számítani. Azok pedig, akik a 2016-os Eb-hez hasonló tömegjelenetekben vesznek részt, akár börtönbe is kerülhetnek. A szigorúbb szabályozásnak köszönhetően egyébként a közismert angol huligánok be sem léphetnek majd az országba.
Roberts, a rendőrkapitány már az Eb alatt is elismerte, hogy az angol huligánokat sem kell félteni, sokan eleve azzal a szándékkal érkeztek a városba, hogy balhézzanak. A rendőr most is felhívta a figyelmet arra, az angol szurkolóknak is kerülniük kell az összetűzéseket a helyi lakosokkal és a hatóságokkal. „Tisztában vagyunk azzal, hogyan viselkednek az angol szurkolók, vagy legalábbis egy részük, ha külföldre mennek. Elfoglalnak tereket, zászlókat lengetnek, dalokat énekelnek, és ahogyan az alkohol érezteti a hatását, ennél durvább dolgokról is hallani.”
Putyin egy másik sporttémát érintve a szentpétervári fórumon úgy vélekedett, hogy nem szabad kollektív büntetést alkalmazni az orosz atlétákkal szemben az oroszországi doppingügyek miatt. Megítélése szerint a felelősséget személyessé kell tenni. Putyin hibának nevezte a doppingügyek átpolitizálását, mert azok szerinte más országban is problémát jelentenek, nemcsak Oroszországban. Az orosz elnök szavai szerint Oroszország állami szinten sohasem támogatta, hogy a sportolók tiltott teljesítménynövelő szerekhez folyamodjanak.
Bízzunk benne, hogy a németországi Eb alatt ez nem történhet meg - már csak azért sem, mert a 2022-es ukrajnai invázió óta nem kell bajlódni az oroszokkal a nemzetközi sporteseményeken, hiszen kizárták őket szinte minden világversenyről.
