A Tehetség Sokszínűsége a Magyar Kulturális és Művészeti Életben
A magyar közélet és kultúra számos kiemelkedő személyiséggel büszkélkedhet, akik eltérő területeken, de egyaránt bizonyították tehetségüket és elhivatottságukat. A Rádió Bézs műsorai is betekintést engednek ezeknek az embereknek az életébe, bemutatva különleges utakat, sikereket és kihívásokat.
Kárpáti Tamás: Az Organizátor és Gyűjtő Tehetsége
Kárpáti Tamás, akit Mr. Bézs is vendégül látott, egy vékony arcú, vékony alkatú, de erős akaratú ember. Tehetség, sok szerencse jellemzi őt. Még mindig kíváncsi, még mindig sikerre éhes. Kárpáti Tamással jó egy légtérben lenni. Tamás létrehozott egy olyan gyűjteményt, amit még az unokáink is látni fognak. Kárpáti Tamás újságíró, „lapcsináló” is, a Premier című újság volt élete fő műve sokáig. Tulajdonképpen egy organizátor, szálakat köt össze. Mindenhol ott van, ahol történik valami, vagy semmi. Ügyes a sakkban is. Barcelona, MTK, meg az ulti. Fogalma sincs, hogy ér rá mindenre. Hetente egy műsora van a Bézsben.
Készítsd el az interjút a helyükön
Papp János és Agárdy Gábor: A Színművészet és az Ikonfestészet Tehetsége
Papp János, színész, szintén a Rádió Bézs vendége volt. Nem rendkívüli ember, olyan mint mi. Talán szorgalmasabb, szenvedélyesebb, kitartóbb, tisztességesebb, ember-arcúbb, vers-szeretőbb mint a többség, mint mi. És persze talán tehetségesebb.
Agárdy Gábor színművész és ikonfestő 1961-től egészen haláláig, 2006-ig élt a Király utca 82. szám alatt. Agárdy Gábor valójában Arklián Gábor néven látta meg a napvilágot 1922. augusztus 2-án, Szegeden. Az örmény családból származó művész már egészen fiatalon megismerkedett későbbi hivatásával, hiszen már 8 évesen játszott a Szegedi Szabadtéri Színpadon, 16 éves korában pedig szerződött a szegedi Városi Színházhoz, mint "táncos boy és kardalos". Hivatásával kapcsolatban így vallott: „az a színész, aki este hét és tíz óra között elhiszi magáról, hogy Anglia királya, az nem normális. De ha nem hiszi el, akkor rossz színész.”
Agárdy Gábor nem csak a színészetben jeleskedett, egy egészen más területen, az ikonfestészetben is elismerést vívott ki magának. A festészettel gyermekkorában, egy véletlennek köszönhetően került kapcsolatba. Az ikonok iránti rajongása akkor kezdődött, amikor Bulgáriában az Egri csillagokat forgatták. Bár hobbinak indult, idővel egyre inkább elmélyült a technikában, és elszántságának köszönhetően az ikonfestészet egyik hazai kiválósága lett. Műveit több önálló kiállításon is bemutatták, amelyek közül néhány megtalálható a Pannonhalmi Apátságban, az oroszországi Danyilov Kolostorban, sőt a Vatikánban is. A legtöbb alkotása mégis szeretett Király utcai otthonának falait díszítette.
Irodalmi és Művészeti Nagyságok
A magyar történelem és művészet számos más tehetséges alakot is felvonultat, akiknek életútja és munkássága örökre beíródott a köztudatba.
Aba-Novák Vilmos: A Festőművész
125 évvel ezelőtt, 1894. március 15-én, Budapesten látta meg a napvilágot Aba-Novák Vilmos festőművész, eredeti nevén: Novák Vilmos József Zsigmond. Budán, Krisztinavárosban nevelkedett és élete nagy részét is itt töltötte. Aba-Novák Vilmos az Aba vezetéknevet 1912-ben vette fel, ekkor már rajztanárnak tanult a mai Képzőművészeti Egyetemen. Tanulmányait keresztülvágta az első világháború alatti frontszolgálata, jobb karja egy sérülés következtében 4 évre lebénult. 1918-ban szerezte meg rajztanári oklevelét, majd a Műegyetem tanársegédje lett. Első kiállítását 1922-ben a Nagymező utcában található Ernst Múzeumban rendezték (ma Robert Capa Központ), mely a korabeli kortárs művészetek otthona volt. „Nála minden szín harsogott. Minden forma duzzadó erővel teljes volt” - olvasható az 1930-as Az Ernst-Múzeum kiállításai című kiadványban.
Ady Endre: A Mámoros, Kusza Est Költője
Érmindszent, Zilah, Debrecen, Temesvár, Nagyvárad, Párizs, Csucsa és végül Budapest. Ady Endre életében a diákévek kollégiuma, majd hotelek, szobabérletek és kávéházak cikázva váltották egymást. Első igazi otthona 40 éves korában, a budapesti Veres Pálné utca 4. szám alatti lakás volt, amelyet felesége, Boncza Berta - akit a legtöbben Csinszkaként ismernek - örökölt. A berendezésül szolgáló bútorok mind Berta ízlésvilágát és elképzeléseit tükrözték, ahogy önéletrajzában írta: „Most már van rendes fészkünk. […] Nagyon jó és szép nálunk. Virágos, világos, csöndes és mindig süt a nap. A Bandi szobája mesterileg van megoldva - most már képek után nézünk és könyvek kellenének…”. A lakást Ady rövid ideig élvezhette, ugyanis 1919 január elején az egészségügyi állapota tovább romlott. Az egykori lakásberendezések összegyűjtését követően Ady Endre és Csinszka közös lakhelyét 1977-ben emlékmúzeummá alakították át, melyben a közös otthon képét igyekeztek visszaadni.
Ambrus Zoltán: Az Író Szellemisége
Ambrus Zoltán korábban egy akkor még Főherceg Sándor (ma: Bródy Sándor) utcai bérház harmadik emeletének egyik lakásában működtette szerkesztőségét és írói műhelyét, majd 1911-ben költözött a Valéria kávéháznak is otthont adó Üllői úti épületbe. A 36. szám alatti, szintén harmadik emeleti lakás három nemzedéknek volt otthona. Hatvany Lajos így emlékezett vissza arra az időre, mikor a zeneszerző és zenekritikus, Reinitz Béla társaságában látogatást tett az idősödő író Üllői úti lakásán: „szétnéztem az úgynevezett ebédlőben, melynek elszomorult bútorzata egy híres magyar író rosszul honorált munkájának mintegy jelképe volt.”
Felfedezők és Építészek: A Kiemelkedő Tudás
Almásy László: Afrika Felfedezője
Almásy Lászlóról - akiről Az angol beteg című, kilenc Oscar-díjjal jutalmazott film főhősét mintázták - elsősorban Afrika jut az eszünkbe, az nem annyira köztudott, hogy a Bartók Béla úton, a Kelet Kávézó környékén is a lábnyomában járhatunk. A harmincas-negyvenes évek fordulóján itt lakott ugyanis a 29. szám alatt. Almásy Borostyánkő várában (amely ma Bernstein néven Burgenland része), nemesi származású családjának birtokán született 1895-ben. Már széles látókörű nagyapját is nagyon érdekelte a földrajzi utazások és felfedezések, alapító tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. A repüléssel Almásy grazi középiskolai évei alatt kezdett foglalkozni. A Szaharában az I. világháború után végzett kutatásaihoz a britek és az egyiptomiak bizalmát és pénzügyi támogatását egyaránt elnyerte. Az autóversenyzőként is hírnevet szerzett Almásy egy osztrák gyártmányú Steyr autóval először a Nílus mentén Kartúmig jutott el, majd átkelt a Núbiai- és a Berber-sivatagon. Ezután a Keleti-Szaharát járta be és a Líbiai-sivatagban szervezett vadászexpedíciókat. Az 1944-45-ös időszakot több visszaemlékezés szerint a Bartók Béla úton töltötte, részt vett a zsidómentésben. Élete hátralévő részét Kairóban töltötte, sportrepülés-oktatásból és sivatagi autós kirándulások szervezéséből tartotta fenn magát. A tudományos kutatást sem adta fel teljesen, újabb kísérleteket tett, hogy megtalálja Kambüszész seregének nyomait a sivatagban.
Alpár Ignác: A Monarchia Építőmestere
A 165 éve, 1855. január 17-én született Alpár Ignác közel harminc évig élt az Almássy tér 15. alatti saját házában, amelyet maga tervezett és az 1890-91-ben lezajlott kivitelezést is maga vezette. A háromemeletes, historizáló sarokházban működött Alpár építészirodája is. Alpár az egyik meghatározó alakja a kiegyezés és az I. világháború közötti építészetünknek. Életművében kiemelkedő szerepet játszottak a bankok és egyéb pénzintézetek épületei. Ennek az épülettípusnak kifejezett specialistája lett, mesterien ötvözte a bankok reprezentációs igényeinek megfelelő monumentális, gazdagon díszített homlokzatokat a működésükhöz elengedhetetlen funkcionális alaprajzokkal. Pályafutásának egy másik csúcspontja a Millenniumi Kiállítás Történelmi Főcsoportja, vagyis a ma Vajdahunyad váraként ismert épületegyüttes.
További figyelemre méltó személyiségek a Rádió Bézs hullámhosszán
A Rádió Bézs számos érdekes és sokszínű személyiséget mutat be, akik különböző területeken jeleskednek:
- Bíró Lajos: A ma élő magyar gasztronómia egyik legmeghatározóbb alakja. Kreatív ember, aki szereti a pénzt, a motorozást, a síelést, szóval az életét!
- Kiss Bea: Csuda egy nő! Érzékeny, de erős, idealista, de racionális. Rádiós, nagybetűvel az.
- Papp János: Szenvedélyes, okos, kiábrándult, szomorú, nagyot halló, művelt és még teniszezik is.
- Buday Péter: Több mint egy szakács. Profi kikerülő művész is. Okos, túlélő, megújuló, szívós és bizony kíméletlenül kemény.
- Kürtös István: Addiktológiai konzultáns, gyászkísérő, függő, grafikus, felépülő, terapetua, férj. Pokoli és ugyanakkor szinte hétköznapi történet az övé.
- Kiss Péter: Színházi ügyelőből lett Tv stage manager. Munkája izgalmas és sokrétű.
- Katona Klári: Szép volt, meg okos is. A Rádió Bézs kezdeteknél ott volt, műsort készített Közelség címmel.
- II. Lengyelfi Miklós: Zenész, a KFT. együttes basszusgitárosa, de sok formációban játszik, mert jó.
- Horváth Attila: Az egyik legjobb szövegíró e hazában, öreg rocker.
- Nemlaha György: Élő lexikon, pontosan fogalmazó kisember, aki nagy dolgokra volt képes. Remek szakember.
- Galambos Péter: Talán a legismertebb hang ma. Színművészeti Főiskola, szinkronok, rádiók, aktivista.
- Novai Gábor: Zenész, zeneszerző. Két zenekar, amiben alkotott: Generál, Hungaria.
tags: #orosz #robert #a #labdarugo #tehetseg
