Oroszlány Kosárlabda: A Veszprém Elleni Történelmi Diadal és Egy Város Felemelkedése

„Ma mondtam a főnökömnek, hogy holnap nem fogok bemenni dolgozni. Megértő volt.” - mondta az egyik örömtől meghatódott oroszlányi vezérszurkoló, ezzel is érzékeltetve a pillanat súlyát és a győzelem okozta euforikus hangulatot. Az örömmámorban a helyi szpíker pokolról és mennyről beszélt, megállapítva, hogy most éppen az utóbbiba jutottak.

Oroszlányban a nagy dolgok valahogy a kilencesre végződő években történnek, mintha a szám misztikus erőt hordozna a város sporttörténetében.

A Bányász Gyökerektől az OSE Lionsig: A Történelmi Út

Az Oroszlányi Bányász történetének első szezonja az 1958/59-es volt, megalapozva a kosárlabda hagyományait a városban. Az 1978/79-es idényben harcolta ki a csapat az NB I.-es tagságot, amely jelentős előrelépést jelentett a klub életében. Tíz évvel később, elérve történetének legjobb eredményét az NB I.-ben, úgy tűnt, fényes jövő előtt állnak.

A következő szezonban is eljutott ugyan a rájátszásba az Oroszlány, de a szövetség szerint a helyi sportcsarnok nem felelt meg az előírásoknak, így az Oroszlánynak idegenbe kellett volna vinnie a meccseit. Erre nem volt hajlandó a klub, az álláspontok befeszültek mindkét oldalon, aztán hirtelen elvágták az NB I.-es csapatot. Ez a törés azonban nem jelentette a kosárlabda végét Oroszlányban. Az ősi klub kifulladása után szülők és sportbarátok kezdtek amatőr alapon új csapatot szervezni, ez lett az OSE Lions.

Az OSE Lions hosszú évekig az NB II.-ben szerepelt, és 2002-ben meg is nyerte azt, ezzel bizonyítva a kitartást és a helyi közösség erejét. A széles utánpótlásbázist is kiépítő klub öt éve már NB I./B-s, és idén elérhető közelségbe került a feljutás. „Januárban volt egy hullámvölgye a csapatnak, nem hittük, hogy bajnokok lehetünk, akkor kínunkban nevetve mondogattuk, hogy most jön majd a formaidőzítés.” - mondta az egyik forrás, utalva a szezon nehézségeire és a végső sikerre. Az OSE színe, mint sok bányászcsapaté, a piros-fekete, és hiába változott a név, a klub viszi tovább a szocialista időkben megalakuló Oroszlányi Bányász örökségét. Meccs közben is előkerült a „Bányász” skandálás, ami jól mutatja a gyökerekhez való ragaszkodást.

Az Oroszlányi Kosárlabda Infrastruktúra Fejlődése

A kezdetekben az oroszlányi kosarasok egy salakos pályán pattogtattak egy iskolaudvaron, ahol aztán bajnoki meccseket is játszottak, ami a sportág pionír korszakát idézi. Az 1970-es években már sportcsarnokot kapott a csapat, ami jelentős fejlődést jelentett a körülmények szempontjából. A 300 férőhelyes terembe állítólag 1200-an is bepréselődtek olykor, jelezve a helyi érdeklődés intenzitását.

2016 óta pedig már az egymilliárdból felhúzott modern, szinte steril csarnokban játszik az OSE, a szocreál épületek között megbújva. A tao-pénzekből felhúzott épület nélkülöz minden patinát, tornateremszagot, a nagy idők csak egy poszteren láthatók, az 1958-as indulás az egyik végpont, míg a másik a terem átadásának dátuma.

A Szurkolók Fanatikus Ereje: Egy Város A Csapat Mögött

A bajnoki döntő második meccsére 1300-1500 embert vártak, ami már önmagában is hatalmas érdeklődésre utal. A magyar szövetség elnökségi tagja, Pukler Gábor azt mondta, többen hívogatták, vajon lehet-e még jegyet szerezni a meccsre. A döntő sokakat megmozgatott, Fehérvárról, Tatabányáról is érkeztek kosarasok, a 98-szoros válogatott Báder Márton is feltűnt a lelátón. A térség fideszes országgyűlési képviselője, Czunyiné dr. Bertalan Judit is befutott nem sokkal a meccs előtt, ezzel is emelve az esemény fényét.

Az egész lelátó piroslott, megdöbbentően pörgött a merchandise a döntő közben is, mindenkin egyenpóló, sál, amerikai stílusú dzseki. A büférész már egy órával a meccskezdés előtt bedugult. „Tényleg tiszta Amerika a körítés.” - jegyezte meg valaki. „A múltkor tartottak egy éneklési próbát itt a fiúk. Olyan hangosak voltak, hogy a fél város összeszaladt.” A B-közép már egy órával a meccs előtt füstgyertyát gyújtott a csarnok előtt, majd látványos masírozással és énekléssel foglalta el a helyét a lelátón.

Az oroszlányiak egy pillanatra sem álltak le, az egész meccset végig énekelték, üvöltötték, dobolták dobhártyaszaggató hangerővel. A telt ház a győzelem előérzet miatt is garantált, de kisebb meccseken is sokan látogatják a meccseket a most 18 ezres városban. - mondta az egyik drukker, aki évtizedek óta követi a csapatot, ezzel is aláhúzva a közösség és a sport iránti elkötelezettség mélységét.

A Döntő Mérkőzés: OSE Lions vs. Veszprém

Az igazi cirkusz elmaradt a meccsen, mert az OSE lesöpörte a Veszprémet. A kezdés után mintha dobóversenyt rendeznének, a hazaiak csak triplákat vágnak be, egymás után ötöt, az OSE 17-8-ra rajtolta le az ellenfelet, azonnal megmutatva szándékát. A második negyed 11 pontos különbségről indult, de nem nagyon változott a mintázat, az oroszlányiak támadásban és védekezésben is élesebbek voltak. A negyed közepén már húsz ponttal vezettek, a szurkolóik színházat idéző vastapssal díjazták őket, majd izlandi módra is drukkoltak.

A szlovén mester, Sebastjan Krasovec el is kezdte forgatni a csapatát, naná, hogy a frissen beállt Bán Tibor is triplával nyitott, az oroszlányiaknak ezen az estén minden bement. A csoda nem jött, csak a szenvedés a vendégcsapat számára, míg az Oroszlányban a kiegészítő emberek is sorra dobták a kosarakat. A 12 fős csapatból végül egyedül Hegedűs Gergelynek nem lett pontja, de ezt alighanem ő sem bánta, hiszen a győzelem volt a legfontosabb. Az elég egyoldalúvá váló meccsen az izgalomtól és örömtől szétfeszülő játékosok a holtidőkben berontottak a pályára, úgy fogták egymást vissza. Ezt a meccset a nézők is, csapatok is lefújták volna már a harmadik negyed végén, annyira egyértelmű volt az oroszlányiak dominanciája.

Felemelő Ünneplés és Történelmi Elégtétel

Az egész meccs közben tapintható eufóriát már nehéz volt fokozni, de azért a fieszta nem maradhatott el. A szertartásos hálólevágás sem maradt el, az egyiket Illés Máté irányító kaszabolta, a másikat a szavakban, majd ténylegesen is egekig emelt Beck vágta le a gyűrűről. Mindketten a nyakukba vették, mint egy sálat, a klubelnök aztán kicsit magára maradva álldogált egyik lábáról a másikra. Ő is nehezen hihette el, hogy elérték az álmukat, és valamiféle elégtételt szolgáltattak a harminc évvel ezelőtt történtekért.

És az sem gyakori azért, hogy egy bajnoki sikernél nem az edző, hanem a klubelnök nevét kiáltsák, többször is felhangzott a „Beckferi, Beckferi, Beckferi”. A küzdőteret ekkora már elárasztották a szurkolók is, játékosok és szurkolók egymás nyakába borultak örömittasan, ismeretlenek pacsiztak egymással. A kosarasok pezsgő- és sörzuhanyt vettek, míg Joel Nshimba a parketten háton fekve rajzolt jézuskát a konfettiszőnyegbe, megörökítve a pillanatot.

A Jövő Kitekintése: NB I./A és Utánpótlás

Az ünneplés után persze jöhet a tervezés, hogy mi lesz az NB I./A-ban. Pukler Gábor szerint jót tenne a magyar kosárlabdának, ha egy a körmendihez hasonló vidéki fellegvár lenne Oroszlány, amihez még hozzájönnek a fanatikus szurkolók. Beckék a mostani csapatra építenének a felső osztályban is, az újonnan bevezetett, a magyarokat és a fiatalokat védő szabályokból pedig profitálhatnak is, van hová nyúlniuk, hiszen a klub széles utánpótlásbázissal rendelkezik.

Az Oroszlány-Veszprém Kosárlabda Kapcsolat az Utánpótlásban: A VUKE U12 Oroszlánok Eredményei

Az utánpótlás-nevelés kiemelten fontos szerepet játszik az Oroszlány kosárlabda jövőjében. A VUKE U12 Oroszlánok, azaz a Veszprémi Utánpótlás Kosárlabda Egyesület Oroszlánok csapata aktívan részt vesz a regionális bajnokságokban, gyakran találkozva Veszprémben és a környező településeken más csapatokkal. Az alábbi táblázat néhány, Veszprémben játszott mérkőzésüket mutatja be, kiemelve a régiós kosárlabda fejlődését és a fiatal tehetségek szerepét.

tags: #oroszlany #veszprem #kosarlabda

Népszerű bejegyzések:

• Csányi Sándor a magyar foci jelenlegi állásáról
• A magyar női U19 válogatott mérkőzése
• Felekezetközi keresztény rendezvény és a stadion története
• Pécsi labdarúgás – Múlt és Jövő
• Szurkolói szokások a Kisvárdán