Magyar-Orosz Női Kosárlabda Összecsapások: Győzelmek és Történelmi Balhék
A magyar női kosárlabda-válogatott és az orosz csapat közötti mérkőzések mindig kiemelt figyelmet kapnak, legyen szó felkészülési találkozóról vagy épp egy Európa-bajnoki selejtező sorsdöntő pillanatairól. Az elmúlt időszakban a nemzetközi helyzet, valamint a sportban hozott döntések különleges dimenziót adtak ezeknek az összecsapásoknak, miközben a múlt is tartogat felejthetetlen történeteket.

Friss Események: A Fehérvári Győzelmek
A közelmúltban a magyar női kosárlabda-válogatott kiváló formában mutatkozott. Völgyi Péter szövetségi kapitány együttese, amely a márciusi világbajnoki selejtezőre hangol, hétfő óta edzőtáborozik az MKOSZ létesítményében. Első két mérkőzésén magabiztosan verte a cseheket 68-42-re, illetve 82-56-ra.
Az Orosz Rivális Jellegzetességei
Csütörtökön a bő keretből válogatott a szakvezető, másnap pedig a fiatalok jutottak szóhoz. A harmadik meccsre ismét zárt kapuk mögött került sor, az ellenfél egy igazi „sötét ló” volt. Mivel az Ukrajnával szemben indított háborúja miatt a nemzetközi megméretésekről a FIBA is kizárta Oroszországot, túl gyakran nem lehet látni élesben a riválist. Így a többi csapathoz képest nehezebb róluk beszerezni az aktuális információkat, de azt mindenki pontosan tudja, hogy remek játékosai vannak, no meg veretes múltja.
„Nem törekedtünk különösebben az oroszok feltérképezésére, mivel korábban kaptunk egy névsort a lehetséges érkezőkről, most nemrég pedig egy teljesen másik listát” - nyilatkozta az MTI-nek Völgyi Péter. Hozzátette: „Az látszott, hogy néhány hiányzójuk ellenére nagyon erősek a lepattanózásban, annak köszönhetően lett ismét szoros a meccs a harmadik negyedben."
A Dudaszós Győzelem Székesfehérváron
A magyar női kosárlabda-válogatott mind a négy mérkőzését megnyerte Székesfehérváron, amely ezúttal Gereben Lívia dudaszós kosarával múlta felül az oroszokat. Hibátlanul, háromból három győzelemmel abszolválta hétfőig a novemberi felkészülési időszakot a márciusi világbajnoki selejtezőre készülő magyar női válogatott Székesfehérváron. Kétszer a csehekkel, egyszer az oroszokkal bánt el, akik ellen lezárta ezt az őszi szakaszt. Völgy Péter vasárnapi keretéből csupán hárman, Gereben Lívia, Josepovits Kinga és Mérész Beatrix maradtak hírmondónak.
A vasárnapi találkozót az ellenfél kezdte jobban, amelyet - noha hivatalos jegyárusítás nem volt - lelkes tábor biztatott, amely családtagokból, stábtagokból és ismerősökből állt. Az oroszok csaknem végig vezettek a nyitónegyedben, ám a folytatásban a hazai gárda egy 10-2-es rohammal fordított, és a második játékrészben sikerült hét ponton tartania riválisát. Ezúttal különösen Anasztaszija Koszu hívta fel magára a figyelmet, aki a Minnesota Lynx WNBA-csapatában szerepelt az idén. Nálunk pontszerzésben, lepattanózásban és aktivitásban is Mérész Beatrix vitte a prímet, a romániai Sepsi erőcsatára jól és bátran kosárlabdázott.
Az alapvetően meglehetősen fiatal és tapasztalatlan nemzeti együttesünk a harmadik negyed elején már a vezetést is átvette Angyal Barbara triplájával. Fordulás után Kányási Veronika tripláival ismét sikerült nyolc ponttal elhúzni, de az ellenfél a WNBA-ben is szereplő Anasztaszija Koszu révén felzárkózott, és a zárószakasz elején kiegyenlített (48-48).
Aztán a nagy rohanásban többször is pontatlanul fejezték be támadásaikat a mieink, az oroszok ismét magukhoz ragadták a kezdeményezést, Völgyi Péter időt kért. Teljesen nyílt volt az összecsapás végkimenetele, így mentünk neki a hajrának, az utolsó (bő) öt perc 47-47-ről indult. Hamar összegyűlt a csapathibánk, kisebb előnyre tett szert Oroszország, Völgyi mester ismét magához rendelte övéit, hogy ellássa őket a fordításhoz szükséges tanácsokkal. Előbb Dubei Debóra, aztán Tóth Franka távoli kísérlete pattant le a gyűrűről, szerencsére az ellenfél sem tudott betalálni, mindenesetre nekünk nagyon kellett már egy kosár.
Széki-Barnai Judit törte meg a csendet, 50-49-es orosz előnyt regisztrálhattunk ekkor, ám Julia Szavukova büntetőivel visszaállította a hárompontos differenciát. Egy perc maradt hátra, Rátkai vezette a támadásunkat, Dubei betört, és lefaultolták, betalált kétszer a vonalról (51-52). Hosszú akciót vezettek az oroszok, mi megszereztük a labdát, és leegyszerűsödött a helyzet, orosz szabálytalanság után oldalról jöhettünk a győztes kosárért, 7.7 másodpercünk volt mindezt kivitelezni. Dubei dobása nem ért célba, Gerebené igen - dudaszós duplával ismét megvertük Oroszországot, mind a négy mérkőzését meg tudta nyerni Fehérváron a magyar válogatott!
A Székesfehérvári Felkészülési Mérkőzés Eredménye
KOSÁRLABDA NŐI FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
MAGYARORSZÁG-OROSZORSZÁG 53-52 (15-17, 13-12, 14-12, 11-11)
Székesfehérvár, zárt kapuk mögött. V: Benczur, Söjtöry, Petrenko (orosz)
| Csapat | 1. negyed | 2. negyed | 3. negyed | 4. negyed | Összpont |
|---|---|---|---|---|---|
| Magyarország | 15 | 13 | 14 | 11 | 53 |
| Oroszország | 17 | 12 | 12 | 11 | 52 |
MAGYARORSZÁG: Rátkai 6, Laczkó 3/3, Dubei 6/3, MÉRÉSZ 9/3, SZÉKI-BARNAI 8. Csere: Angyal 6/6, Gereben 6, Josepovits 4, Toman P. 2, Tóth F. 3/3. Szövetségi kapitány: Völgyi Péter
OROSZORSZÁG: Tretyakova 8/6, Szavukova 5/3, Glonti 4, KOSZU 11/3, Maiga 10. Csere: Zajceva, Kuznyecova 3/3, Kosecskina, Ljulina 6, Elberg 3/3, Pozdnyakova 2. Szövetségi kapitány: Alekszandr Kovaljov
Edzői és Játékos Reakciók
Völgyi Péter: - „Kitettük a szívünket a pályára, a negyedik mérkőzésünk volt ez rövid időn belül, igaz, az oroszoknak meg két nap alatt a második, úgyhogy mindkét csapat fáradtabb volt. Amikor fegyelmezettek voltunk, és megcsináltuk támadásban, amit kellett, akkor nagyon szép kosarakat tudtunk dobni. Védekezésben többször változtattunk, és ezt hála Istennek nagyon szépen reagálták le a lányok. Megnyertük a lepattanópárharcot, asszisztunk is majdnem annyi volt, mint az ellenfélnek, nagyon komplett teljesítményt nyújtottunk. Jó érzés, hogy négy győzelmet arattunk, bár ilyenkor teljesen mellékes az eredmény, minden siker valamennyire csapatépítő."
Alekszandr Kovaljov: - „Fontos meccs volt ez nekünk, hiszen nem vehetünk részt a nemzetközi szövetség versenysorozataiban. A nyáron négy mérkőzést játszottunk, kettőt a szlovénokkal, kettőt a törökökkel, ebben az évben így hat válogatott találkozó jutott nekünk, ami jónak mondható. Az orosz bajnokságban szerepelhetnek a játékosaink, de ez nem elegendő, úgyhogy remek gyakorlásként tekinthetünk az idei meccseinkre, várjuk, hogy visszatérhessünk a nemzetközi vérkeringésbe."
Egy játékos így fogalmazott a győzelem után: „Nagyon boldog vagyok, hogy ismét győztünk. Bár ezek csak edzőmeccsek voltak, mindig szeretek nyerni, és nagy magabiztosságot is adhatnak nekünk a későbbiekben ezek a győzelmek. Alacsony pontszámon tartottuk az oroszokat, a végén mi akartuk jobban a sikert és kevesebb hibával játszottunk, továbbá a védekezéssel tudtuk megnyerni a találkozót. Hasznos időt töltöttünk együtt, jó hangulatban zajlott a kemény munka, jó volt a környezetváltás, csak pozitív élményekkel térek vissza a klubomhoz."
Következő Lépések
A magyar női kosárlabda-válogatott szerdán 15 órakor az Ural menti Jekatyerinburgban a csoportelsőségért lép pályára az orosz csapat ellen az Eb-selejtezők zárófordulójában. A továbbjutás gyakorlatilag e meccstől függetlenül megvan, a kieséshez az oroszoknak 80 ponttal kellene nyerniük, amely elképzelhetetlen. Ha viszont mi nyerünk legalább 8 ponttal, csoportelsőként fejezzük be a selejtező sorozatot.
A válogatott tavaly augusztusban megnyerte Ruandában a világbajnoki előselejtezőt, ezzel jutott be a közvetlen kvalifikációba. A márciusi vb-selejtezőben Ausztrália, Kanada, Japán, Argentína és a házigazda Törökország ellen játssza csoportmérkőzéseit, a tornának Isztambul ad otthont. Három hatos csoportból - így az isztambuliból is - három, egyből pedig - melyben a kontinensbajnok belgák mellett a német együttes is ott lesz - az első két csapat jut ki a 2026. szeptember 4. és 13. között megrendezésre kerülő világbajnokságra.
Ausztrália 🇦🇺 - Magyarország 🇭🇺 | Összefoglaló | #FIBAWWC 2026 selejtező torna
Történelmi Kitekintés: A 2001-es Vologdai Botrány
E meccs kapcsán most egy olyan, 2001-ben megesett történetet idézünk fel, amely a magyar sport históriájában szinte biztosan példátlan. Akkor az oroszok elleni Eb-selejtezőtől, amelyet Vologdában rendeztek meg, a komplett magyar csapat és a szövetségi kapitány is távol maradt. Akik a másodedzővel kimentek, vágóhídra kerültek. A cél azonban szentesítette az eszközt, mert a magyar csapat egy évvel a történtek után kijutott az Európa-bajnokságra. Mi történt 17 évvel ezelőtt, hogyan lett ebből a vologdai mérkőzésből a magyar sport egyik legnagyobb balhéja? Ezt a történetet idézzük fel most - kommentár nélkül. Úgy, ahogy az akkori főszereplők látták, úgy, ahogy nyilatkoztak róla, úgy, ahogy a sportsajtó ezt kommentálta.
A Döntés és Annak Hatása
A bomba 2001. november 20-án, kedden robbant. A Nemzeti Sport ezzel a címoldallal jelentkezett.

Fontos tudni, hogy a nemzetközi szövetség országonként eleve 24 játékos nevezését engedélyezte a sorozatra, ez tehát lehetőséget adott az összes szakvezetőnek arra, hogy akár két csapatot is összerakjon. Csakhogy olyanra még tényleg nem volt példa, hogy egy magyar válogatott úgy utazzon el egy tétmérkőzésre, hogy a szövetségi kapitány itthon maradjon.
Tény, hogy az oroszok ennek a csoportnak a favoritjai voltak. Az is tény, hogy mögöttük csak a második hely jelentett kijutást a 2003-as Európa-bajnokságra. „Szakmai vagy erkölcsi kérdés” - tette fel címében a Nemzeti Sport. Rátgéber László szövetségi kapitány úgy érvelt, hogy az oroszok ellen amúgy sem lenne sok esélye a legjobb erőkből álló magyar csapatnak sem. Ráadásul a vendéglátók a Moszkvától 461 kilométerre fekvő Vologdába vitték a meccset, ahová az orosz fővárosból autóbusszal kellett utaznia a magyar csapatnak.
November 24-én, tehát négy nappal később a szlovénok jöttek Pécsre, ellenük kellett kijönnie a csúcsformának. Ezt pedig csak úgy lehetett megtenni - Rátgéber szerint -, ha az oroszok elleni összecsapást feladjuk. Rátgéber László szövetségi kapitány tehát úgy döntött, hogy a magyar válogatott hét legjobb játékosa, valamint ő itthon marad, a többségében újoncokból álló magyar fiatalok Boksay Zsuzsa vezetésével mennek Vologdába. Hat olyan játékossal, akinek ez volt az első felnőtt válogatott mérkőzése. A Nemzeti Sport szakírója, Mihályi András Orosz rulett című jegyzetében már a döntést követően azt feszegette, hogy a magyar sportban példátlan akcióval a szövetségi kapitány magára hagyta a fiatalokat, akiket gyakorlatilag koncként vetett oda az oroszoknak.
A Vologdai és Pécsi Mérkőzések
2001. november 24. szombat. Női kosárlabda Európa-bajnoki középdöntő 2. forduló, Vologda: Oroszország-Magyaroszág 77-29 (10-8, 32-6, 14-6, 21-9).
A magyar csapat a következő összeállításban futott ki a pályára: Donkó, Kosjár, Hagara, Keller, Kalmár-Nagy. Cserék: Halmos, Kajdacsi, Csontos, Szakács, Izsák. A kispadon Boksay Zsuzsa, az akkori másodedző ült.
2001. november 28. szerda. Női kosárlabda Európa-bajnoki középdöntő, 3. forduló, Pécs: Magyarország-Szlovénia 81-41 (15-13, 20-8, 25-8, 21-12).
A magyar csapat a következő összeállításban futott ki a pályára: Iványi, Újvári, Csák, Károlyi, Kalmár-Nagy. Cserék: Papp, Seres, Keller, Hagara, Donkó. Szövetségi kapitány: Rátgéber László.
Mindkét meccset - négy nap különbséggel - ugyanabban a csoportban játszották. A vologdai középdöntőre kiküldött „magyar válogatott” öt játékosa négy nappal később egy percet sem kapott Pécsett.
Fontos momentum, hogy Rátgéber mindezt nem tehette volna meg, ha az MKOSZ akkori elnöke, Bartha Ferenc nem áll mögé. Az elnököt a sportszakmai érvek meggyőzték, ezért nem látott okot a közbeavatkozásra. „Ezt szakmai döntésnek tartom, amiben van ráció” - ennyit mondott a sportág első embere.

Médiavisszhang és Az Utóélet
Nemcsak a sportsajtó állt értetlenül a dolgok előtt. A PVSK (ahol a szövetségi kapitány, Rátgéber László volt az edző) akkori legnagyobb ellenfele, a GYSEV-Ringa ügyvezetője, Török Zoltán és a BSE ügyvezetője, Fogarasi György ment a legmesszebb. Török először azt mondta, hogy Seres Évát nem engedi el az itthon maradt komplett válogatott pécsi összetartására, hiszen Seresnek a magyar válogatottal Oroszországban lenne a helye. Fogarasi azt fejtegette, hogy Rátgéber döntése miatt a BSE játékosai nem mehetnek el a magyar válogatott összetartására.
A meccset Budapesten a Fradi csarnokában rendezték, ahol 500 néző lézengett. Ennél is nagyobb botrány tört ki, amikor az időmérő berendezés és az eredményjelző is elromlott. Már az is felvetődött, hogy az összecsapást vigyék át a BSE városmajori csarnokába, de a szerda délutáni budapesti csúcsforgalomban erről szó sem lehetett. Végül - teljesen szokatlan módon - kézi időméréssel, a támadóidő szóbeli bemondásával rendezték meg a meccset, amelyet a magyarok 76-55-re megnyertek. A mérkőzést követően a Sport1 TV riportere megpróbálta szóba hozni a vologdai utat, de Rátgéber erre így felelt: „Most nem erről kell beszélni, hanem arról, hogy miért szégyenítették meg a profi játékosokat ezzel a mérkőzésszervezéssel?” A maga szempontjából igaza volt, a félénk riporter pedig jobbnak látta, ha többet nem emlegeti a Vologda szót.
A Nemzeti Sport - szintén szokatlan módon - aláírás nélküli cikkben, a lap hasábjain jelentette be, hogy az oroszok elleni vologdai összecsapásra nem küld tudósítót. Az amúgy a lap belügyének is tekinthető döntés indoklásának egyik kulcsmondata: „A találkozóról azonban a szokásos terjedelemben beszámol(unk), hiszen a lapnak minden mérkőzés fontos. Nem úgy, mint a honi szövetségnek. S nem úgy, mint a kapitánynak."
A nemzetközi helyzet tovább eszkalálódott azzal, hogy Szlovénia az első körben óriási meglepetésre Ljubljanában 66-61-re legyőzte az oroszokat. Ez a váratlan szlovén siker kapóra jött Rátgébernek, aki innentől kezdve azt mondta, hogy az oroszokat verő szlovén csapat bombaerős lehet, éppen ezért sem tehetjük meg, hogy a kulcsjátékosok négy nappal a Szlovénia elleni meccs előtt Vologdába menjenek. Az ördög itt is a részletekben lakozott, mert az oroszok is pihentették néhány kulcsjátékosukat a szlovénok elleni meccs előtt és alatt. Ettől persze még nyerhettek volna, de a hírek szerint elszórakozták az összecsapást.
Boksay Zsuzsa vezetésével a magyar fiatalok tehát elindultak Vologdába. A BSE és a GYSEV is elengedte játékosait, miután hosszas egyeztetést követően Török és Fogarasi sporttárs is megváltoztatta korábbi álláspontját. Miközben tehát az újoncokból álló magyar csapat Oroszországban buszozott, Pécsett megkezdődött a felkészülés a sorsdöntőnek kikiáltott szlovénok elleni meccsre.
A két eredmény ismert - cikkünk elején olvashatták. A magyar válogatott három fordulót követően 2 győzelemmel és 1 vereséggel állt a csoport második helyén. Bár sokan úgy emlékeznek, hogy a vologdai meccs bojkottálása hozta meg a kijutást a 2003-as Eb-re, ez nem így történt, mert a középdöntő második szakaszát egy évvel később rendezték meg.

A pécsi meccs napján a Népszabadság sportújságírója, Murányi András lemondásra szólította fel Rátgébert. Az időzítés nem volt éppen a legszerencsésebb, talán jobb lett volna megvárni a mérkőzés végét, de Murányit hallatlanul bosszantotta, hogy Rátgéber nem volt hajlandó kommentálni az oroszok elleni 77-29-es, azaz 48 pontos vereséget. Ezt írta: „Az oroszországi szégyen óta eltelt négy nap, de Rátgéber László hallgatott. Így hát muszáj helyette megszólalni. Ki kell mondani: le kell mondani."
Azzal, hogy a szlovénokat Pécsett 40 ponttal megvertük, még nem ült el a vihar. Sőt, a botrány éppen a nagy győzelem után vált hevesebbé. Rátgéber mester tíz nap alatt valóban rengeteg támadást kapott. Nemcsak a saját berkeiben, azaz a kosárlabdában dolgozóktól, hanem a sportmédiától is. Ez utóbbi azért is lehetett neki szokatlan, mert a pécsi edző és a magyar sportújságírók kapcsolata ezt megelőzően nem volt botrányoktól terhes.
A szlovén meccset közvetítő Sport1 TV-ben a szövetségi kapitány feldúltan nyilatkozott a meccs után. Azt (is) mondta, hogy „szokjanak le...” A Nemzeti Sport ezt nem hagyta szó nélkül. Őri B. Péter a következőket írta: „A jeles mester a Sport1-en üzent is az elmúlt napokban őt támadóknak. Vagy ötször megismételte: szokjanak le. Az állítmány után nem következett, hogy róla, vagy arról, vagy erről - ahogy a magyar nyelv ezt megkövetelné. Nem, csak szokjanak le - bele a kamerába. Akik tudják, hogy Rátgéber hogyan beszél, milyen stílusban üvöltözik a női játékosokkal, azok a mássalhangzócsere ellenére is értették, hogy mit is üzent Baranya géniusza. Rendben, leszokunk. Ismétlem, leszokunk. K-val és róla.”
A szövetségi kapitány a tévének adott nyilatkozata után az újságíróknak adott mondandóján kissé finomított. „Akik a válogatott ellen dolgoznak, azok szokjanak le róla, manapság ez már nem divat Európában. Akadtak, akik erkölcsi alapról kritizáltak engem, nekik azt üzenem: nekem az az erkölcsöm, hogy kijuttassam a csapatot az Európa-bajnokságra!"
Aztán, ahogy teltek a napok, csendesedett el minden. Egy évvel később, a középdöntő-sorozat második részében Tamperében 87-56-ra nyertek a magyarok a finnek ellen, majd három nappal később az oroszoktól úgy kaptak ki Pécsett 56-53-ra, hogy a magyar lányok megnyerhették volna a meccset. Négy nap múlva Mariborban 60-53 ide, ezzel a magyar csapat Európa legjobb 12 együttese közé került, és kijutott a 2003-as görögországi Európa-bajnokságra.
Ott már nem sikerült a jó szereplés, mert azon az Eb-n csak két csapatot tudtunk megelőzni: Ukrajnát és Izraelt. Tizedikek lettünk tehát.
„Nem mondhatom, hogy más oldalról közelítve nem volt igazuk a kritikusoknak, de az eredmény engem igazol, és én elégedett vagyok. Hozzáteszem, hogy sokat tett a sikerért két segítőm, Boksay Zsuzsanna és Meszlényi Róbert, na meg Bartha Ferenc elnök úr, aki a nehéz pillanatokban támogatott."
tags: #oroszorszag #magyarorszag #kosarlabda #kozvetites





