Az orosz birkózás: történelem, hagyományok és a modern kihívások
Az orosz birkózás mélyen gyökerezik a történelemben, és nem csupán egy sportág, hanem egy kulturális jelenség, amely magában foglalja az igazságosság, az erő és a nemzeti identitás fogalmait. Az Oroszországban megrendezett birkózó Európa-bajnokságok és más nemzetközi versenyek gyakran rávilágítanak a sportág összetett dinamikájára, ahol a győzelem és a vereség mellett a származás és a nemzeti hűség kérdése is előtérbe kerülhet.
A birkózás története Oroszországban
A birkózás és a cirkusz összekapcsolása az 1830-as években kezdődött Franciaországban, és ez az újkori sport - görög-római birkózás vagy francia birkózás néven - nagyon gyorsan terjedt a Habsburg Birodalomban, Itáliában és Oroszországban. Az Orosz Birodalomban az 1880-as években óriási népszerűségre tett szert a görög-római, vagy más néven francia birkózás, de úgy, mint máshol Európában, csak a cirkuszi műsor része volt. A birkózás orosz neve egyébként egyszerűen „borba” vagyis „harc”, akár a francia nyelvben. Az erős emberek vagyis a birkózók, ökölvívók és súlyemelők a cirkuszi társulatok tagjai voltak, és bérezésük közvetlenül a teljes pénzbevételtől függött, ezért nagy hangsúlyt kellett fektetni a látványra és a szórakoztatásra. Ekkoriban a birkózók sokszor név nélkül kék maszkban vagy vörös maszkban küzdöttek meg egymással mint a mai pankrátorok. 1886-ban rendezték az első orosz birkózóbajnokságot, és a sport olyan gyorsan terjedt, hogy 1917-ben 20 egyesületben mintegy 1000 sportolóval rendelkeztek.
Az oroszországi birkózómérkőzések kezdettől fogva a hazafias cirkuszkultúra részei lettek. A sport a századfordulótól kezdve roppant népszerű volt Oroszországban, különösen a híres Ványa bácsinak köszönhetően, és ez a férfias erőpróba különleges helyet foglalt el a cirkuszi előadásokon saját szertartásaival és szereplőivel. 1905-ben Lebegyev rendezte az orosz bajnokságot, de ő vezette be, hogy a birkózók zenére vonultak be, álarcot és köpenyt viseltek, álneveket vettek fel, és egyes karaktereket játszottak el a cirkuszban. Nagyon ügyelt a zsűri összetételére, sőt öltözetére is, hogy kifejezze az orosz társadalom különböző rétegeit és nemzeti jellemzőit. Az orosz cirkuszokban már az első világháború előtt, és különösen 1914 után a birkózók és súlyemelők lehetőséget adtak a nézőknek, hogy az orosz sportolók izomerejét az egész birodalom erejével és hatalmával azonosítsák.
Az a birkózó, aki magát az Orosz Oroszlánnak nevezte, tudta, hogy ki ő és mi a szerepe, és így tett Ványa bácsi is, amikor a mérkőzésekre felvette orosz népviseletét. A nemzeti jelképek alapján az Orosz Medve név azonban jobban kifejezte volna a lényeget. Az Orosz Oroszlán alias Georg Hackenschmidt 1898-ban a Moszkvában és Szentpéterváron rendezett versenyen 21 évesen lett birkózó világbajnok, ami óriási büszkeséggel töltötte el még a cárt is, hiszen a diadal birodalmának erejét és dicsőségét hirdette.
Nacionalizmus és sport a 20. század elején
A sport mint a nacionalista érzelmek kifejezése nem volt szokatlan már a 19. századi Európában sem. Az orosz cirkusz az első világháború idején drámai változásokon ment keresztül. A nézők addig is tisztességes győzteseket vártak a cirkuszi birkózó mérkőzéseken, amelyek szórakoztató műsorok voltak ugyan, de az Orosz Birodalom ellenállhatatlan erejét és korlátlan hatalmát mutatták be erős szociális, morális és nacionalista felhangokkal. A háború alatt megjelent egy történet Ványa bácsi Gerkulesz (Herkules) nevű lapjában, amely ideológiai keretet adott a birkózómérkőzéseknek. A történet még 1914 előtt kezdődött a Karl Schwarz német bajnok és Nyikolaj Moroz orosz bajnok közötti küzdelemmel. A mérkőzés előtt az orosz közönség követelte az orosz nemzeti himnusz meghallgatását és mindenki hangosan énekelte, míg a zenekar játszotta. A meccs közben Schwarz, aki olyan pofaszakállt viselt mint II. Vilmos császár, a közönség szeme láttára bevert egy ütést Moroznak. Néhány évvel később állítólag Schwarz és Moroz véletlenül találkozott a csatamezőn, ahol a sportszerű orosz birkózó kihívta egy küzdelemre egykori ellenfelét. A németnek most kellett megfizetnie szabálytalanságáért, és belehalt egy régebbi sérülésébe. Ez a tanmese tulajdonképpen az oroszok fizikai és erkölcsi felsőbbrendűségét jelképezte, és átültette a németek brutalitásáról, aljasságáról, sör- és kolbászkultúrájukról szóló nacionalista kliséket a sport világába a háborúra vonatkozó nyilvánvaló analógiákkal. A történet grafikai bemutatása is szuggesztív volt, a lap tetején egy rajzon az orosz birkózó II. Vilmos császárt „marokban” szorongatta.
Az igazságért történő birkózás nemcsak Oroszországban volt népszerű, de a cári birodalom szövetségesei is mindent megtettek, hogy legyőzzék a „germán vadállatot.” Belga, francia és más nemzetiségű birkózók is feltűntek Ványa bácsi lapjában, mint pl. Maurice Maeterlinck belgiumi költő - aki azt állította, hogy régebben amatőr bokszoló volt, és a németek ellen harcolt -, de Conan Doyle és Jack London írásait is közölte. Ezek a történetek a háborút sportversenynek mutatták be, ami a jó sporttársak küzdelme a rossz ellenfelek vagy ellenségek ellen.
Az orosz birkózás a modern korban
Oroszország a birkózó-nagyhatalmak egyik legnagyobbika. Az ország sportminisztere, Mihail Gyektyarjov 2024-ben látogatást tett Csepelen, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián (KIMBA), amely rávilágít a nemzetközi sportkapcsolatok fontosságára. Gyektyarjovot a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) elnöke, a KIMBA alapítója, Németh Szilárd, az MBSZ ügyvezető alelnöke, a KIMBA operatív igazgatója, Bacsa Péter, a KIMBA olimpiai bajnok szakmai igazgatója, Lőrincz Tamás, valamint a KIMBA kurátora, Süle László fogadta a csepeli sportkomplexumban.
Vitatott hovatartozás és nemzeti büszkeség
A modern birkózásban is gyakran felmerül a sportolók nemzeti hovatartozásának kérdése. Szerdán a birkózó Európa-bajnokságon a szabadfogású 74 kilogrammosok versenyén az oroszországi Észak-Oszétiában született, de albán színekben szereplő Csermen Valijev küzdött meg a szintén észak-oszét származású Zaurbek Szidakovval. A döntőben Valijev 4-2-re legyőzte ellenfelét - írta a Nemzeti Sport. A sportoló győzelmének nem örült az orosz birkózószövetség elnöke, Mihail Mamiasvili. Az éremátadón ő adta át a díjakat a versenyzőknek, és amikor Valijevhez lépett, valamit mosolyogva mondott neki, majd erőteljesen a nyakába húzta az aranyérmet és megszorongatta a kezét. A zavarbaejtő pillanatokról készült felvételt X-en is megosztották.
Mamiasvili a történtek után nyilatkozott az orosz Sport Express című portálnak: „Gratuláltam a győzelméhez, sok sikert kívántam neki. Talán meglepődött, hogy én adtam át a díjat. Mert egy évvel ezelőtt, szó szerint négy hónappal az olimpia előtt még a mi csapatunkban volt. A válogatott felkészítette, de ma már könnyes szemmel az albán zászló alatt ünnepel. Lehet, hogy ez zavarba hozta? Az olyan embereknek, mint Csermen, mit számít, milyen zászló alatt küzd? Ma albán, holnap bolgár. Fiatal srácokról van szó, akik sajnos nem teljesen értik a zászló értékét a vállukon. Nem értik, mi az, hogy felelősséget kell vállalni az országért, amelyben születtek és lehetőséget adott nekik. Igen, néha nehéz körülmények között, de ennek ellenére a hatalmas Oroszország sportolókat csinált belőlük. És így, az albán zászlóval a kezükben ünnepelnek.”
Valijev bronzérmet szerzett a 2024-es párizsi olimpián, de már akkor is albán színekben indult.
Orosz származású birkózók a 2022-es Európa-bajnokságon
Az orosz-ukrán háború miatt a Nemzetközi Birkózószövetség (UWW) úgy döntött, hogy Oroszország és Fehéroroszország válogatott birkózói nem indulhatnak a 2022-es kontinenstornán. Ennek ellenére három orosz származású versenyző mégis érmet tudott nyerni kedden, ebből kettőt Magyarországnak, egyet pedig Azerbajdzsánnak. Budapest adott otthont az idei birkózó Európa-bajnokságnak március 28. és április 3. között. Két Oroszországban született, honosított szabadfogású versenyzőnk a döntőig menetelt az oroszokat nélkülöző budapesti birkózó Európa-bajnokságon.
A 65 kilogrammos szabadfogású kategóriában Muszukajev Iszmail a döntőben is fantasztikusan birkózott, és 12:1-re győzött az azeri Haji Aliyev ellen, ezzel Európa-bajnoki címet szerzett. Egy másik orosz származású magyar birkózó, Bajcajev Vlagyiszlav a 97 kilogrammos kategóriában ezüstérmet szerzett. Ebben a fináléban Magomedov kezdett jobban, egy szép akcióval négy pontot kapott. Majd Bajcajev ellenfele mögé került és levitte az azerit, akit meg is intettek a szőnyegről kimenekülésért, emiatt plusz egy pontot szerzett Bajcajev. Magomedov 5:3-ra vezetett, és ezután is többpontos akciókat hajtott végre, így már 9:5 is volt az állás, s végül 11:5-re győzött. Bajcajev pedig második Eb-ezüstérmét szerezte meg, de ezt már magyarként tette a hazai közönség biztatása mellett. „Nagyon erős ellenféllel szemben küzdött, és nem esélytelenül. Kevés hiányzott ahhoz, hogy felé billenjen a mérleg nyelve. Egész nap erre a meccsre készült, győzni akart, épp emiatt egyelőre kicsit keserű most ez az ezüstérem. Kell némi idő neki, hogy feldolgozza, veszített” - nyilatkozta a Nemzeti Sportnak Konsztantyin Gulevszkij, a magyar válogatott edzője Bajcajevről.
A 61 kilogrammos szabadfogásúak versenyében az oroszországi Dagesztánban született, honosított magyar Halidov Gamzatgadzsi bravúros győzelmet aratott a tavalyi U23-as Európa-bajnok georgiai Tejmuraz Vanisvili ellen, azonban a 7:6-s diadal során megsérült Halidov, így nem tudott kiállni a kétszeres Eb-győztes, világbajnoki ezüstérmes török Szulejman Atli ellen a negyeddöntőben. Utóbbi bejutott a döntőbe, így szerdán Halidov is a bronzmeccsen vívhat csatát a medálért az Európa-bajnoki bronzérmes, olimpiai ötödik helyezett bolgár Georgi Vangelovval. A 74 kilogrammos szabadfogású kategóriában a szintén orosz származású magyar Kuramagomedov Murad 11:0-ra győzött a brit Charlie Bowling ellen.
Másik két magyar szabadfogású birkózó, Ligeti Dániel és Halidov Gamzatgadzsi a bronzéremért szállt harcba szerdán. Kedden a 125 kg-os szabadfogásúak versenyében Ligeti Dániel két sima győzelemmel az elődöntőbe menetelt, ott azonban vereséget szenvedett a török Taha Akgültől. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok 10:0-ra, technikai tussal győzött az Eb-ezüstérmesünk ellen. Így szerdán Ligeti a bronzéremért vívott meg az orosz származású szerb Magomedgadzhi Nurasulovval. „Azt nem tőlem kellene megkérdezni, hogy arra a bizonyos szituációra miért a töröknek adták a négy pontot, még videózás után is... Ezek miatt dühös vagyok, de legfeljebb egy órát adok a dühömnek, onnantól nagyon gyorsan el kell felejteni ezt a meccset, és gőzerővel készülni a szerdai bronzmeccsre. Erre lesz egy napom: a leendő ellenfelemmel, a szerb-orosz sráccal egyszer már birkóztam, akkor az utolsó másodpercekben tudtam levinni és nyerni 2:2-re, most is igazi ki-ki-mérkőzésre számítok, ahol mindkettőnknek ugyanannyi esélyünk van megszerezni az érmet. Mindent megteszek azért, hogy visszaüljek ugyanarra a hullám-érzésre, amellyel egész nap birkóztam!” - értékelt Ligeti a Nemzeti Sportnak.
tags: #oroszorszagban #a #birkozo #europa
