Az országos tantervi adatbank: múlt, jelen és pedagógiai örökség
1996 végén megkezdte működését az Országos Közoktatási Intézet tantervi adatbankja azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az iskolák helyi tanterveinek készítésében. Az adatbankba bekerült több mint hatszáz tantárgyi, illetve teljes iskolai tanterv az iskolák tekintélyes hányada számára jelentett szakmai segítséget.
A tantervi adatbankot annak idején azért hozta létre az oktatásügyi kormányzat, mert segítséget akart adni a közoktatási intézményeknek a Nemzeti Alaptantervhez (NAT) illeszkedő helyi tantervek készítésében. A NAT kétségtelenül felgyorsította azt, hogy a termés minél nagyobb hányada bekerüljön, megmutatható legyen. Ez az adatbank szinte mindazokat a törekvéseket magában foglalja, amelyek a magyar közoktatás tartalmi megújítását szolgálták.
Az adatbank jelentősége és technológiai hatása
A pedagógia nemzeti kincsének összegyűjtésén túl, az adatbankkal összefüggően fontosnak tartom megemlíteni, hogy a magyar iskola, a magyar pedagógusok számára ez az elektronikus eszköz vitte el az elektronikus kommunikáció üzenetét, mutatta meg, hogy az információs társadalom milyen fajta közlési csatornákat jelent. Az elektronikus tantervi adatbank kiugróan sikeres, a különböző felmérések, vizsgálatok szerint a legsikeresebb implementációs eszköz volt. Jómagam ugyan nem az adatbank tartalmával, hanem annak informatikai hátterével foglalkoztam elsősorban, ám vitathatatlannak tartom, hogy hallatlan nagy pedagógiai kincset sikerült összegyűjteni és megőrizni.
A digitális identitás szerepe a digitális átalakulásban | Brusk Awat | TEDxNishtiman
Tapasztalatok a szolgáltató pontokon
A szolgáltató pontok felől szemlélve is sikeres a tantervi adatbank. Nagy segítséget jelentett könnyű hozzáférhetőségével, térítésmentességével. Érdekes módon jóval több tantervet kértek le, mint amennyit valójában használtak. Újdonság volt számukra, hogy sokféle tantervet lehet tanulmányozni. Tehát a tantervi sokféleség megismertetésében is szerepe volt az adatbanknak.
Statisztikai áttekintés a tantervi fejlesztésekről
| Időszak | Fejlesztési terület | Eszköz / Technológia |
|---|---|---|
| 1994-1996 | Profil szoftver fejlesztés | NAT-konform adatbázis |
| 1996-1997 | Adatbank feltöltés | CD-ROM és Internet |
| 1997-1998 | Szolgáltató pontok | Térítésmentes hozzáférés |
Nehézségek és a szoftverfejlesztés buktatói
Miközben változatlanul állítom, hogy az adatbank létrehozása az implementáció egyik legfontosabb kultúrafejlesztő eleme volt, aközben azt is ki kell jelenteni, hogy ez irdatlanul nehéz, sok buktatót magában foglaló folyamat volt. Néhány gondolat erejéig itt muszáj érinteni a Profil-szoftverfejlesztés problémáját mint a kezdeti nehézségek okainak egyik forrását. A szoftver arra volt hivatott, hogy NAT-konformmá, azaz az alaptanterv követelményeit magába foglalva a jogszabályoknak megfelelővé tegye az adatbankba bekerülő tanterveket.
Számot kell vetni azzal is, hogy az adatbanki fejlesztésre, azon belül is erre az egyébként rendkívül korszerű szemléletet hordozó Profil-szoftver fejlesztésére sem jutott elég idő. Gyakorlatilag nem jelent meg az az igény, hogy valaki megtanulja a Profil alkalmazását, és modulárisan rakjon össze egy helyi iskolai tantervet. Az is problémát okozott, hogy az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központja nem volt igazán felkészülve a tantervfejlesztési feladatokra. A tantervmenedzseri szerep alapvetően más feladatokat jelentett, nem szuverén tantervfejlesztést, hanem az adatbankba bekerülő tantervek szerzőinek, sokszor egész tantervkészítő műhelyeknek a menedzselését.
tags: #orszagos #tantervi #adatbank
