Az Osztrák Bundesliga Helye az Új Európa Liga Rendszerében

Az európai klubfutballban az elmúlt időszakban jelentős változások történtek, miután 2008-ban megszűnt az Intertotó Kupa, és mostantól újra három nemzetközi klubsorozat indul. Jócskán leegyszerűsítve a következő történik: a Bajnokok Ligájában egyelőre minden marad a régiben, bejön új sorozatként, amolyan európai harmadosztályként az Európa Konferencia Liga, az Európa Liga pedig a kettő közötti, másodosztályú szint lett, az eddigi 48 helyett csak 32 csapattal, ahol a BL-selejtezők (illetve tavasszal a BL-csoportkör) kiesői mellett a topligák néhány, a BL-ről lecsúszott csapata játszik majd.

Az egyik fontos alapgondolat az új rendszer mögött az: ha több meccs van, az több bevételt is jelent. Az UEFA a válogatottaknál nagyot húzott a Nemzetek Ligája létrehozásával - ez nem csak sok új tétmeccset jelentett, hanem azt is, hogy minden csapat a vele nagyjából azonos szintűek ellen játszik többet -, és most ebben bíznak klubszinten is. Ráadásul eddig az olyan szintű csapatoknak, mint mondjuk a magyar 2-3. helyezett vagy kupagyőztes, hatalmas bravúrsorozatra volt szüksége ahhoz, hogy eljussanak az Európa Liga csoportkörébe. Mostantól a BL-selejtező vesztesei nem fogják zavarni a Konferencia Liga-részvételért játszókat, az eredmény pedig borítékolható: még több bevétel a három sorozat csoportköréből. Ez pedig bevételt generál az Európa gyengébb bajnokságaiból érkező klubok számára is, akik így máris nem érdekeltek abban, hogy nagy reformokat követeljenek. A lényeg épp ez: olyan pénzt ígérni a kicsiknek, hogy azok ne akarjanak lázadni.

Az Európa Liga Szerepe és Pénzügyi Jelentősége

Az Európa Liga a megújult rendszerben a Bajnokok Ligája alatti, de az Európa Konferencia Liga feletti másodosztályú szintet képviseli. Az eddigi 48 helyett csak 32 csapattal zajló sorozatba a BL-selejtezők kiesői, valamint a topligák néhány, a BL-ről lecsúszott csapata jut be. Ez a változás jelentősen növeli a verseny presztízsét és a résztvevő klubok számára is komoly pénzügyi előnyökkel jár.

A bevételek fontosságát jól mutatja a korábbi évek tapasztalata. Például a Ferencváros azzal, hogy tavaly bejutott a BL-be, már akkor is több, mint ötmilliárd forintot kapott volna, ha minden meccsen tönkreverik, de mivel 1 pontot szerzett a csoportkörben, még további 900 ezer euró, vagyis több, mint 300 millió forint érkezett a kasszába. Márpedig egy olyan cégnek, amelynek a teljes 2020-as bevétele 13,8 milliárd forint, ez akkor is gigantikus tétel, ha hazai pályán az egyik leggazdagabb. Az Európa-liga főtábláján - ahová az FTC akkor kerül, ha elveszíti a párharcot - lényegesen alacsonyabb ez az összeg, 3,63 millió euró. A most indult Konferencia-liga esetében 2,94 milliót kapnak a csoportkörbe jutott csapatok.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) komoly pénzdíjakat fizet a résztvevő csapatoknak:

• A Bajnokok Ligájában a győztes találkozók után 2,8 millió eurót utal az európai szövetség (UEFA), a döntetlenért pedig 930 ezret. A csoportból továbbjutó csapatok további 9,6 millió euróval gazdagodnak. A BL győztese összesen 85,14 millió eurót kereshet, ha minden mérkőzését megnyeri.
• Az Európa-ligában a főtáblán 630 ezret ér a győzelem, 210 ezret a döntetlen. A csoportgyőztesek 1,1 millió eurót kapnak, a második helyezett pedig 550 ezret. A finálé győztesének a jutalma 4 millió euró.
• A Konferencia-ligában félmillió a nyertes meccs, a döntetlen 166 ezer euró. Itt a csoportok legjobbjai további 650 ezerrel, míg a másodikok 325 ezerrel számolhatnak. A sorozat első döntőjében a nyertes csapatnak még kétmillió euró jár.

Bár a BL-részvételért járó pénz a legnagyobbak pénzdíjaihoz képest aprópénz, nekik viszont az éves bevétel akkora hányada, hogy több évre félre tudnak tenni belőle. Ez már elég komoly összeg ahhoz, hogy a lehetősége elegendő legyen arra, hogy ne akarjanak az ekkora klubok egy regionális bajnokság tervében gondolkozni az UEFA által szervezett sorozat helyett. De ugyanígy szép bevételhez juthatnak azok a csapatok is, amelyek az EL-be vagy a Konferencia Ligába eljuthatnak - már persze a saját szintjükön nagynak számító bevételhez.

Az Osztrák Bundesliga és Kvalifikációja

Az Austrian Bundesliga, más néven Austrian Football Bundesliga, Ausztria profi labdarúgó-bajnoksága férfiak számára. A bajnoki címért minden évben 12 csapat versenyez. A bajnoki cím jelenlegi birtokosa a(z) SK Sturm Graz, a legtöbb bajnoki címet birtokló csapat pedig a(z) SK Rapid Wien. A Sofascore élőben követi a futballeredményeket és a(z) Austrian Bundesliga tabelláját, eredményeit, statisztikáit és a legjobb góllövőit.

A bajnoksági formátum és a nemzetközi kvalifikáció

A(z) Austrian Bundesliga bajnoksági formátuma szerint a csapatokat 3 táblázatba sorolják, amelyben a legjobban és legrosszabbul teljesítő csapatok sorsa egy feljutási és kiesési rendszerrel dől el. 2 csapat esik vissza a(z) 2. Liga csapatai közé. A nemzetközi kupákba való kvalifikáció a következőképpen alakul:

1. Az első 2 csapat kvalifikálja magát a(z) UEFA Champions League Qualification bajnokságra vagy az előzetes selejtezőkre.
2. További 1 csapat kvalifikálja magát a(z) UEFA Europa League Qualification tornára vagy az előzetes kvalifikációra.
3. További 2 csapat kvalifikálja magát a(z) UEFA Europa Conference Qualification tornára vagy az előzetes kvalifikációra.

Ez a rendszer biztosítja, hogy a bajnokság élmezőnyében végző csapatok a teljesítményük alapján juthatnak be a jövedelmező európai kupasorozatokba, melyek hatalmas gazdasági és sportértéket képviselnek számukra.

Osztrák csapatok az Európa Ligában

Az európai kupasorozatokban rendszeresen részt vesznek osztrák csapatok. A 2025-2026-os Európa Liga szezon alapszakaszának végeredménye is mutatja ezt, ahol a Sturm Graz a 26. helyen, a Salzburg pedig a 31. helyen végzett a 36 csapatos tabellán. A korábbi években is szerepeltek osztrák klubok, például tavaly a magyar mellett a dán, az osztrák és a görög bajnok is eljutott a 32 közé.

Az Európa-liga 2025-2026-os Alapszakaszának Végeredménye (részlet)

Az alábbi táblázat a 2025-2026-os Európa-liga alapszakaszának releváns részét mutatja, különös tekintettel az osztrák csapatok teljesítményére. Minden együttes nyolc mérkőzést játszott az alapszakaszban.

A központosítás és a nagyok erősítése csak tovább fog folytatódni. A 2024-ben jövő reformmal a Bajnokok Ligáját úgy bővítik 32-ről 36 csapatosra, hogy a négy újonnan létrejövő hely közül csak egy lesz a gyengébb ligáké, egy az ötödik legerősebb liga 3. helyezettjéé, kettő pedig egész új rendszerben azé a két csapaté, amelyek a saját bajnokságukban a BL-ről lecsúszók közül az európai klubranglistán a legelöl állnak. Vagyis a legerősebb klubokat gyakorlatilag bebetonozzák a BL-be, az lesz a döbbenetes meglepetés, ha valahogyan egy elitcsapat nem jut egyszer be, a kicsiket pedig boldoggá teszik az asztal széléről leeső morzsák.

tags: #osztrak #bajnoksag #negyedik #helyezet #az #europaligaban

Népszerű bejegyzések:

• Az 1994-es MK-döntő emlékei
• Olvasd el az ETO FC Győr – Vasas FC rangadóról szóló cikkünket!
• A szurkolói szenvedély árnyoldalai
• Szenvedély és tiltakozás a LFC táborában
• Mélyebben a birminghami focicsapatokról