A magyar és osztrák futballfizetések összehasonlítása: Jövedelmek, adózás és a regionális piac
Az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül a magyar labdarúgás finanszírozása és a játékosok jövedelme. Míg korábban a "zsebbe" történő kifizetések és a különböző jogi trükkök jellemezték a bérezést, addig mára a hazai futballisták fizetései nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedővé váltak, elérve az osztrák élvonal szintjét.
A magyar futballfizetések fejlődése: A trükközéstől a regionális élvonalig
Induljunk el a kályhától. Az élvonalbeli magyar futballklubok - illetve a szakosztályt működtető kft. vagy rt. - hét-nyolcszázmillió forintból gazdálkodtak egy szezonban. Ezek csak a hivatalos, lekönyvelt, leadózott összegek voltak, mert bizony sok helyen és gyakorta "zsebbe" - az adóhivatalt kikerülve - vándoroltak a szerződéskötési juttatások, amelyek esetenként a harmincmillió (!) forintot is elérhették.
A korai évek: Minimális alapbér és "vállalkozó focisták"
A hazai NB I-es fizetési lista legalján állók is megkeresték a havi 200 000 forintot - pontprémium nélkül -, bár az az igazság, hogy ezek a csapatok ritkán győznek, kevés a felosztható pénz. A 2010-es adat azonban már elsőre is gyanús lehet, hiszen elég kevésnek tűnik a cégenként 100 millió forintos személyi ráfordítás. Ha csak a labdarúgókkal számolunk, ez még akkor is mindössze durván 3 millió forintos céges költséget jelent egy évre egy ember után, amiből még a focisták kedvezőbb adózása mellett is csak 160-170 ezer forintos havi fizetés adódik.
Ezek egyértelműen teljesen irreális számok, amelyekre az a magyarázat, hogy a 2010 előtt rendkívüli módon alulfinanszírozott hazai labdarúgásban a csapatok minden olyan jogilag nagyjából védhető trükköt bevetettek, amivel csökkenthették kiadásaikat. Így fordulhatott elő, hogy nem ritkán egyéni vállalkozók, bt.-k és kft.-k futkostak a pályán, legalábbis a csapat és a focista jogi kapcsolata alapján. A labdarúgók legtöbbször kaptak valamilyen minimális alapbért, de a fizetésük nagy részét vállalkozási szerződés keretében fizették ki.
A ZTE éves jelentésében például szerepelt a „labdarúgók decemberi vállalkozási díja” kifejezés. Emellett rengeteg vállalatnál a bevételhez viszonyítva is kiugróan magasak voltak a reklámszolgáltatáshoz és arculatátvitelhez köthető kiadások vagy éppen a menedzsmentdíjak, amelyek sokszor a focisták kifizetését takarták. Ám az is előfordult, hogy más sorok alatt jelentek meg ezek a kifizetések. Ebből jöhettek ki olyan vicces dolgok, mint például az, hogy az Újpest 2010-ben 8 millió forinttal többet költött kertészetre és növényápolásra, mint bérekre.
A fizetések ugrásszerű növekedése és a piac tisztulása
A 2010-es évek elején aztán ez a gyakorlat viszonylag gyorsan kikopott. Ahogy nőtt a magyar labdarúgás bevétele, már nem érte meg így trükközni, különösen, hogy a focisták amúgy is kedvező feltételekkel adózhatnak Magyarországon. A csapatok személyi jellegű ráfordításai már 2011-ben is háromszor magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, 2012-ben pedig már a 8,5 milliárdot közelítették, ami több mint ötszörös növekedést jelentett két év alatt. Ez nyilván nem teljes egészében a fizetések emeléséből eredt, egyszerűen elkezdett tisztulni a piac.
A G7.hu elemzése szerint a futballbevételek Európa-rekorder növekedésénél is gyorsabban gyarapodhattak a focistabérek Magyarországon az elmúlt szűk másfél évtizedben. Jelenleg az NB I-es labdarúgók átlagos fizetése papíron a harmincszorosa a 2010-es szintnek. A korábbi trükközések miatt a tényleges növekedés ennél jóval kisebb volt, és pontosan nehéz is meghatározni, hogy mekkora, de egész biztosan impozáns.
A magyar élvonalbeli bajnokságot elöntötte az elsősorban állami forrásból származó pénz, aminek köszönhetően a csapatok átlagos bevétele 13 év alatt közel a tízszeresére nőtt. Ezzel az NB I - amit pénzügyi szempontból 2010-ben még a cseh, a szlovák, a román és horvát liga is előzött - 2023-ra Ausztria után a második leggazdagabb lett a kelet-közép-európai régióban.
Osztrák válogatottság? A magyar támadó válaszolt
A Transfermarkt adatai alapján 2023-ban egy első osztályú csapatban játszó focista havonta átlag 4,3 millió forintot keresett. Ez az összeg az akkori bruttó átlagbér 7,5-szerese. A labdarúgók fizetésének emelkedését több tényező is elősegítette:
- A sportolók számára kedvező adózási szabályok, amelyek lehetővé teszik az egyszerűsített közteherviselést (ekho) évi 500 millió forintos bevételig.
- A klubok mentesülnek a játékosok után fizetendő adóterhek alól.
- A közmédia által fizetett közvetítési díjak növekedése és a kormányközeli tulajdonosok által biztosított szponzori támogatások szintén hozzájárultak a fizetések növekedéséhez.
Ausztriával egy szinten: Nettó bérek és adózási különbségek
Az elmúlt szűk másfél évtizedben sikerült elérni, hogy a régióban lényegében sehol nem keresnek jobban a focisták, mint nálunk. Ebben a jelek szerint még Ausztriát is utolértük. Magyarországon a nettó havi fizetésük 4,5 millió forint körül mozog, ugyanazon a szinten, mint Ausztriában.
Az UEFA kimutatása szerint jelenleg egy magyar csapat átlagosan 8,3 millió eurót költ bérekre, ami közel duplája a csehországi, szerbiai vagy romániai szintnek, de magasabb a hazainál ugyancsak előrébb sorolt lengyel és horvát ligára jellemzőnél is. A régiós országok közül ebben a mutatóban is csak Ausztria előz minket, igaz, ők első ránézésre igencsak előttünk járnak.
A nettó fizetések összehasonlítása
Valójában azonban az adózási különbségek miatt az osztrák liga előnye sem annyira nagy, sőt. Miután itthon a kormányzat jelentősen növelte a focisták kedvező adózásának értékhatárát, tavaly pedig a munkáltatót terhelő kifizetést is végleg eltörölte, így a csapatok összes (focistákhoz kapcsolódó) költségének nagyjából 80-85 százaléka a labdarúgók bankszámláján landolhat. Jelenleg ez átlagosan havi nettó 4,2-4,6 millió forint közötti összeget jelenthet.
Ausztriában ezzel szemben a futballisták a magas keresetük és a progresszív jövedelemadó miatt kifejezetten magas kulccsal adóznak, ráadásul munkáltatói terhek is vannak. Így, ha a nettó béreket hasonlítjuk össze, akkor közel egy szinten lehetnek a fizetések a magyar és az osztrák bajnokságban. Ezáltal egy átlagos labdarúgó havi nettó 4,2-4,6 millió forint közötti összeget vihet haza.
Az alábbi táblázat az UEFA 2023-as jelentése alapján mutatja be a régiós ligák játékosfizetésekre fordított éves kiadásait:
| Liga | Játékosfizetések (millió euró) |
|---|---|
| Ausztria | 157 |
| Lengyelország | 115 |
| Svédország | 67 |
| Magyarország | 62 |
| Norvégia | 53 |
| Csehország | kb. 4,15 (8.3/2) |
| Szerbia | kb. 4,15 (8.3/2) |
| Románia | kb. 4,15 (8.3/2) |
Az UEFA 2023-as jelentése szerint a magyar NB I-es klubok összesen 62 millió eurót (akkori árfolyamon több mint 23 milliárd forintot) fordítottak játékosfizetésekre, amivel a bajnokság a top 20 európai liga közül a 19. helyet foglalta el. Ez a fizetési szint meghaladja például Norvégiáét (53 millió euró), és megközelíti Svédországét (67 millió euró). A régióban csak a lengyel (115 millió euró) és az osztrák (157 millió euró) csapatok költenek többet fizetésekre.
A játékospiac dinamikája
Valószínűleg ez is szerepet játszik abban, hogy a magyar bajnokság nem küldő, hanem inkább fogadó a játékospiacon. Miközben a hasonló méretű országoknál az a jellemző, hogy a helyben kinevelt tehetséges focisták magasabban rangsorolt ligákba szerződnek, ezzel is jelentős bevételhez juttatva a helyi klubokat, Magyarországon ez nem igazán működik.
Fegyelmezett magyar klubok
A futballcsapatoknál hagyományosan a legnagyobb kiadási tétel a focisták, illetve az egyéb alkalmazottak fizetése. Az UEFA legutóbbi elemzése szerint Európában 2022-ben is több olyan bajnokság akadt, ahol a csapatok több pénzt költöttek csak a fizetésekre, mint amennyi a kasszájukba befolyik. A magyar élvonalbeli csapatoknál is a bérek a legfontosabb költségtétel, igaz, nálunk ilyen túlköltekezés nincs. Sőt, az NB I ebből a szempontból kifejezetten fegyelmezett: az UEFA által közölt 71 százalékos bér-bevétel arány kifejezetten alacsonynak mondható európai szinten is.
A cégek beszámolóiból ráadásul ennél is alacsonyabb mutató adódik: ez alapján az elmúlt években inkább 50 és 70 százalék között költöttek fizetésekre a magyar élvonalbeli csapatok. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a bérek a bevételekkel párhuzamosan rendkívül gyors ütemben emelkedtek.
tags: #osztrak #foci #fizetesek
