OTP Arany Válogatott Tőkevédett Zártvégű Alap: Részletes Leírás és Az OTP Háttere
Az OTP Bank Csoport az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb pénzügyi szolgáltató Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban. Ennek a sokrétű tevékenységnek része az OTP Alapkezelő Zrt. által kezelt OTP Arany Válogatott Tőkevédett Zártvégű Alap is, melynek célja a tőkevédelem biztosítása befektetői számára.
Az OTP Arany Válogatott Tőkevédett Zártvégű Alap Főbb Jellemzői
Az OTP Alapkezelő Zrt. által menedzselt OTP Arany Válogatott Tőkevédett Zártvégű Alap egy speciális befektetési konstrukció, amelynek célja a tőke védelme a futamidő végén. Az alábbiakban az alap főbb információi olvashatók:
- Alap neve: OTP Arany Válogatott Tőkevédett Zártvégű Alap
- Befektetési sorozat megjelölése: ISIN:HU0000717376
- Befektetési jegy devizaneme: HUF
- Alap nettó eszköz értéke: 2 814 173 966
- Árfolyam: 10 002,750999
- Dátum: 2021.03.18.
- Kategória: Tőkevédett
- Földrajzi kitettség: Globális
- Devizális kitettség: Egyéb jellemző kitettség: ESG besorolás:
- Hozam/kockázat mutató: 0
- Bef. politika rövid leírása: Forgalmazás módja: Nyilvános zártvégű
- Jogszabályi típus: Értékpapíralap
- Alap indulási dátuma: 2016.09.02.
- Alapkezelő: OTP Alapkezelő Zrt.
- Letétkezelő: OTP Bank Rt.
Az alap a "Tőkevédett" kategóriába tartozik, ami arra utal, hogy bizonyos feltételek mellett védelmet nyújt a befektetett tőkére. Földrajzi kitettsége Globális, ami szélesebb diverzifikációs lehetőséget biztosít. A hozam-kockázat mutatója 0, ami a tőkevédett jellegéből adódóan stabilabb befektetésre utal.
A befektetők számára elérhetők a legfrissebb adatok, valamint az egyes alapok kiválasztására, hozamszámláló- és összehasonlító funkciókra, illetve letöltésre is van lehetőség. Fontos tudnivalókat is meg lehet tudni az alapokról.
Tőkeszerkezet: Adósság vs. Saját tőke magyarázata
Az OTP Bank Hosszú Útja: A Privatizációtól a Jelenig
Az OTP Bank Csoport, amelynek része az alapkezelő is, hosszú utat járt be a magyar gazdaságban, meghatározó szereplővé válva. Immár fél évtizedes múltra tekint vissza az OTP Bank magánosítása. A tényleges privatizáció 1992-ben kezdődött, amikor 1,15 milliárd forint névértékű törzsrészvényt évi fix, 12 százalékos osztalékot biztosító elsőbbségi részvénnyé alakítottak. Ebből 893 millió forintnyi papírt több lépésben, kárpótlási jegy ellenében értékesítettek. A fennmaradt 257 milliós pakett az ÁPV Rt. elődje, az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonában maradt.
A második lépcső, 4,6 milliárd forint névértékű törzsrészvény kárpótlási jegyre cserélése 1994 májusában következett, jelentős mértékű túljegyzés mellett. Az OTP Bank 1993-97-re szóló üzleti és fejlesztési elképzeléseivel összhangban elkészült privatizációs stratégiára a Horn-kormány 1995 februárjában adta áldását. Ennek két alapelve volt: „a belföldi tulajdon megőrzése és a részvényesek minél szélesebb körének bevonása a tulajdonosi körbe”.
A Privatizációs Stratégia Megítélése és Az "Aranyrészvény" Kérdése
A privatizáció módját érintő döntések nem voltak mentesek a vitáktól. Akkoriban azonban korántsem volt egységes a szakma annak megítélésében, milyen módon, kiknek a bevonásával célszerű magánosítani az ország legnagyobb hitelintézetét. Részben osztotta e véleményt Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa, aki legalább 10, legfeljebb 25 százalékos mértékben látta volna célszerűnek szakmai invesztor részvételét; az alaptőke felét azonban ő már pénzügyi befektetőnek „szánta”.
Fent nevezettek - másokkal együtt - attól tartottak: Magyarországon a kilencvenes évek közepén még nincs létjogosultsága a kisbefektetőkkel megvalósított, az egyedi részesedéseket legfeljebb 5-10 százalékban korlátozó privatizációnak. A másik oldal viszont - élén a bank vezetőségével - épp ez utóbbi mellett voksolt. Azzal egyébként már akkor is szinte mindenki egyetértett, hogy az OTP Bank maradjon többségi magyar tulajdonban. Egy, a felnőtt budapesti népesség körében, 1995 első felében végzett közvélemény-kutatás során a megkérdezettek kilenc tizede ugyancsak ezt tartotta jó megoldásnak.
Végül a kormány úgy döntött, hogy az állam - zárt körben - 1995 nyaráig intézményi befektetőknek (döntően külföldi befektetési alapoknak, nyugdíjalapoknak és biztosítótársaságoknak) értékesíti a tulajdonában lévő OTP-részvények mintegy 20 százalékos csomagját - azzal a kikötéssel, hogy egy-egy külföldi befektető legfeljebb az alaptőke 5, a belföldiek pedig maximum 10 százalékáig juthatnak tulajdoni részesedéshez. Az akcióra a nyár kellős közepén - azaz nem éppen szerencsés időpontban - került sor, ám a
Az OTP Bank privatizációja és az Arany Válogatott Tőkevédett Alap háttere
Az OTP Bank története a magyar pénzügyi szektorban kiemelkedő jelentőséggel bír, különösen a kilencvenes évek közepén lezajlott privatizációs folyamat tekintetében. Immár fél évtizedes múltra tekint vissza az OTP Bank magánosítása, amelynek tényleges folyamata 1992-ben kezdődött. A folyamat több szakaszban zajlott, kezdve a törzsrészvények elsőbbségi részvénnyé alakításával, majd a kárpótlási jegyek bevonásával.
A privatizációs stratégia alapelvei
Az OTP Bank 1993-97-re szóló üzleti és fejlesztési elképzeléseivel összhangban elkészült privatizációs stratégiára a Horn-kormány 1995 februárjában adta áldását. A stratégia két alapvető elv mentén haladt: a belföldi tulajdon megőrzése és a részvényesek minél szélesebb körének bevonása a tulajdonosi körbe.
A folyamat során éles szakmai vita alakult ki arról, miként célszerű magánosítani az ország legnagyobb hitelintézetét. Részben osztotta e véleményt Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa, aki legalább 10, legfeljebb 25 százalékos mértékben látta volna célszerűnek szakmai invesztor részvételét; az alaptőke felét azonban ő már pénzügyi befektetőnek „szánta”. A másik oldal viszont - élén a bank vezetőségével - a kisbefektetőkre építő, korlátozott részesedést biztosító modellt támogatta.
A tőzsdei bevezetés és az állami szerepvállalás
Végül a kormány úgy döntött, hogy az állam - zárt körben - 1995 nyaráig intézményi befektetőknek értékesíti a tulajdonában lévő OTP-részvények mintegy 20 százalékos csomagját. Az akció sikerét igazolta, hogy 1995 augusztusában - az Inter-Európa Bank után másodikként - az OTP Bank részvényei bekerültek a Budapesti Értéktőzsde forgatagába.
A privatizáció óta eltelt idő a menedzsmentet igazolta. Az ÁPV Rt. a bankprivatizációt 1997 végén mindenképpen be kívánta fejezni. A „legnagyobb közös gyám” elvesztése miatt esetleg aggódók azonban megnyugodhatnak: nem tűnik el egyik napról a másikra az állam a bank mindennapjaiból. A teljes állami kivonulásról nem is volt szó, lévén, hogy az OTP Bank kezeli a lakossági betétek több mint felét.
Tőkeszerkezet: Adósság vs. Saját tőke magyarázata
OTP Arany Válogatott Tőkevédett Zártvégű Alap
Az OTP mára kiterjedt befektetési szolgáltatásokkal rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik az OTP Arany Válogatott Tőkevédett Zártvégű Alap. Az alábbi táblázat az alap főbb technikai adatait mutatja be:
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Alap neve | OTP Arany Válogatott Tőkevédett Zártvégű Alap |
| ISIN kód | HU0000717376 |
| Alap indulása | 2016.09.02. |
| Kategória | Tőkevédett |
| Devizanem | HUF |
Az alapkezelő, az OTP Alapkezelő Zrt. globális földrajzi kitettséggel kezeli az eszközt, biztosítva a tőkevédett jellegből adódó biztonságot a befektetők számára. A 2021. márciusi adatok alapján az alap nettó eszközértéke meghaladta a 2,8 milliárd forintot.
Fontos hangsúlyozni, hogy Németh Gábor, a vagyonkezelő bankügyekért felelős ügyvezető igazgatója szerint a bankokat nem tulajdonosi oldalról, hanem felügyeleti eszközökkel kell ellenőriznie az államnak, ami a mai befektetői környezetben is meghatározó irányelv.
tags: #otp #arany #valogatott #tokevedett
