Az amerikai foci története: a rögbitől a milliárdos sportbirodalomig
Az amerikai foci korai története, minden brutalitása ellenére, meglepő módon az elit egyetemekhez kapcsolódik. Kevesen tudják, de az 1950-es évekig ez a sport valójában nem volt igazán népszerű. A foci a maga kis zárt világában élt, ahol más szabályok uralkodtak - pontosabban, alig voltak szabályok. Mindenki tisztában volt vele, hogy veszélyes, és éppen ezért vonzotta a játékosokat. Valójában be is tiltották egy időre, de ez még inkább növelte a népszerűségét. Az amerikai foci őstörténetéhez utazunk ma vissza, hogy megértsük, hogyan vált a „bostoni játék” milliárdos sportüzletté.
Az amerikai foci minden szinten dominálja a sportvilágot. Az NFL és egyetemi szintű változata továbbra is rendkívül népszerű, nemre, fajra, életkorra, társadalmi osztályra és politikai nézetekre való tekintet nélkül. Sok elemző tréfásan megjegyzi, hogy az NFL iránti rajongás talán az egyetlen dolog, amiben mindenki egyetért. A televíziós nézettség tekintetében ma is rendkívüli népszerűségnek örvend: példának okáért 2018-ban az ötven legnézettebb adásból harmincnégy NFL közvetítés volt.
Az amerikai foci népszerűsége könnyen értelmezhető gazdasági szempontból: egy átlagos NFL-csapat franchise értéke jelenleg 2,86 milliárd dollár a Forbes szerint, ami több mint hatszoros növekedést mutat az elmúlt húsz évben. Valójában a Disney parkokon kívül egyetlen kulturális termék sem köti össze az amerikaiakat úgy, mint az NFL. Ez a külső szemlélő számára, de sok amerikai számára is azt az érzetet kelti, mintha az NFL mindig is erős lett volna. Azonban korai időszakának nagy részében a profi futball egy behatárolt, regionális sportág volt, amely csak az 1950-es évek végén vált nemzeti szinten is elismertté. Hosszú ideig a baseball volt a nemzet sportja. Az amerikai közmegegyezés szerint az NFL elismert kiindulópontja az úgynevezett „Greatest Game Ever Played”, a Baltimore Colts és a New York Giants 1958-as bajnoki mérkőzése volt. Nagy jelentőséggel bírt, hogy a televízió közvetítette a mérkőzést, amely legendás párharcot hozott. 1965-ben a The Harris Poll megállapította, hogy a profi futball átvette a baseball helyét az ország kedvenc sportjaként. Azóta is tartja ezt a pozícióját.
Az ősi gyökerek és a "mob football"
Az erőszak mindig is megkülönböztette az amerikai focit a többi csapatsporttól. Az amerikai foci egyértelműen szabályos verekedésekből fejlődött ki, míg a rögbi a fair play egyik legerősebb bástyájának számít. Mindkét játék gyökerei a 19. század közepén Nagy-Britanniában játszott különféle futballváltozatokhoz vezethetők vissza, ahol a cél az volt, hogy a labdát a kapuba vagy egy meghatározott vonalon túlra juttassák. Ezek a változatok az angol állami iskolák futballjátékain alapultak. Esetenként a játékok annyi sérülést okoztak, hogy egyes intézmények betiltották a sportot.
Fontos látni, hogy az angol foci sem volt kezdetben olyan békés sport. Hosszú időbe telt, mire határozottan elkülönült a rögbitől. Emellett nem szabad megfeledkezni az olasz Calcio Fiorentinóról sem, amely a 16. századi Firenzéből származik. Hasonlóan agresszív labdajátékokat játszottak az indiánok, maják, aztékok és eszkimók is. A futball ezen archaikus formáit, amelyeket jellemzően csőcselékfocinak, mob footballnak minősítettek, a szomszédos városok és falvak között játszották. Korlátlan számú, hömpölygő embertömegek csaptak össze egymással, legtöbbször egy felfújt disznóhólyagot kellett bármilyen módon eljuttatni A-ból B-be. Egyes változatokban a játék még ősibb és véresebb rituálékból fejlődött ki, például a viking betolakodók elleni küzdelem során, amikor is egy levágott „dán fejét” rugdosták - ez volt a „danes head”. 1531-ben Sir Thomas Elyot ezt írta: „Nem szépítsük, az angol futball nem más, mint az állatias düh és szélsőséges erőszak.”
Az amerikai egyetemek átvették ezeket az angolszász hagyományokat, azonban számukra a játék elsősorban az erősek kiválasztásának és szerveződésének eszköze volt. A játékok nagyrészt rendezetlenek maradtak, minden iskola a saját futballját játszotta. A Princeton Egyetem hallgatói már 1820-ban a „ballown” nevű játékot játszották. Az egyik legkorábbi ős amerikai foci esemény neve is sokat elárul: „Bloody Monday”. Ez a „Véres Hétfő” néven ismert harvardi hagyomány 1827-ben kezdődött, és a gólyák és a másodévesek közötti tömeges labdajátékból állt, amely gyakran tömegverekedésekké fajult. 1860-ban a városi rendőrség és az egyetemi hatóságok egyetértettek abban, hogy a „véres hétfőnek” véget kell vetni. A harvardi hallgatók válaszul gyászolni kezdték egy „Football Fightum” nevű figurát, akinek temetési szertartást is tartottak. Az egyetemi hatóságok szilárdan kitartottak döntésük mellett, így sok év telt el, mire a Harvardon ismét játszhattak futballt.
Rögbi, futball és a "bostoni játék"
A mai futball és rögbi is ebben az időszakban alakult ki, és ezekkel együtt számos hibrid játék is, mint például a „bostoni játék”. Akkoriban két általános futballtípus terjedt el: a „rugdosó” játékok (mint amilyet a Cambridge-i Egyetemen játszottak), amelyek később, 1863-ban, a Football Association (foci) szabályainak alapjául szolgáltak. A másik típus a „futós” vagy „hordozós” játékok voltak, amelyek az 1871-ben megalapított Rugby Football Union szabályait ihlették. Ezek hibrid változatát, az úgynevezett „bostoni játékot”, először az Oneida Football Club nevű csapat játszotta. Ezt a klubot, amelyet egyes történészek az Egyesült Államok első hivatalos amerikai futballklubjának tekintenek, 1862-ben alapították a bostoni elit előkészítő iskoláiból kikerült diákok. A pörgős, vad sport gyorsan felkeltette a sajtó figyelmét, így a „bostoni játék” népszerűsége az 1860-as években tovább terjedt. Az Oneida Football Club állítólag soha nem veszített mérkőzést 1862 és 1865 között.
A játék az 1860-as évek végén kezdett visszatérni a campusokra, ahol a Yale, a Princeton, a Rutgers és a Brown Egyetemek mind elkezdték játszani a népszerű „rúgdosó” játékot. 1867-ben a Princeton labdajátéka a Londoni Labdarúgó Szövetség szabályain alapult, míg a kanadai Montreal Football Club 1868-ban átvette a rögbire emlékeztető „futójátékot”. Az első amerikaifutball-mérkőzést 1869. november 6-án játszották a Princeton és a Rutgers egyetem lelkes diákjai, és a Princeton (mai szemmel nézve elég érdekesnek ható) 6-4-es győzelmével zárult.
Ezek a mérkőzések legendásak voltak, mivel nem lehetett tudni, mikor lesz a következő. 1870-ben a Princeton és a Rutgers Egyetem játszott egymás ellen, és a Princeton 6-0-ra legyőzte Rutgers-t. A játék erőszakossága olyan közfelháborodást váltott ki, hogy a következő évben egyáltalán nem rendeztek mérkőzéseket. Az egyetemek közötti mérkőzésekre jellemző volt, hogy az egyik nap az egyik csapat, a visszavágón pedig a másik csapat szabályai szerint játszottak. E szabályok néha csak apró eltéréseket jelentettek, például volt-e szabadrúgás vagy sem, máskor viszont jelentős különbségekhez vezettek. Ezek az eltérések és az egyes egyetemek által bevezetett fejlesztések révén alakult ki az amerikai foci végleges változata.
Walter Camp: Az amerikai futball atyja
Majdnem minden híres iskola hozzájárult a mai szabályok kialakításához, de a legfontosabb ötleteket a Yale-es Walter Camp hozta, akit később az „amerikai futball atyjaként” emlegettek. Camp, amíg a Yale hallgatója volt, olyan szabályokat vezetett be, amelyek alapjaiban határozták meg a modern futballt, beleértve a játékosok számának 15-ről 11-re való csökkentését. Walter Camp, a játék atyja, arra törekedett, hogy a játékosok egyformán eddzék elméjüket és testüket, egyszerre követelve tőlük fizikai áldozatot és gondos taktikai tervezést. Így egy olyan sportot hozott létre, amely egyszerre hihetetlenül erőszakos és szorosan szervezett, és ebben az értelemben teljes mértékben amerikai.
A McGill és a Harvard egyetemek közötti mérkőzés során bekerült a köztudatba a „try” fogalma, amely lehetőséget adott a csapatnak, hogy az ellenfél gólvonalának elérésével mezőnygólt szerezzen. Ez később a touchdown-ig fejlődött. Az utolsó és kétségkívül legfontosabb újítás, amely az amerikai focit végül egyedülállóan „amerikaivá” tette, az interferencia, vagyis a blokkolás legalizálása volt. Ez a taktika a rögbi szabályai szerint szigorúan tilos volt, de az amerikai fociban engedélyezetté vált, és ezzel alapvetően megváltoztatta a játék dinamikáját.
Az erőszak korszaka és Roosevelt elnök beavatkozása
Az 1900-as évek elején maga a játék még halálosan brutális volt. A játékosok tömeges, zárt formációkba tömörültek és sisak nélküli fejüket faltörő kosként használták. A labdával szaladókat gyakran az akár összesen fél tonnát nyomó védelem szinte teljesen összepréselte. Sporttörténészek szerint a túlzott brutalitás következtében 1905-ben jelentős változás történt, amikor a legmagasabb szintről avatkoztak be. Theodore Roosevelt elnök, aki maga is nagy focirajongó volt, és akinek fiai is játszottak, több egyetemi futballedzőt hívott meg a Fehér Házba. Roosevelt figyelmeztette őket, hogy ha nem tisztítják meg a sportot az erőszaktól, betiltja. A Chicago Tribune „halálaratásnak” nevezte a 19 halálesetet és 137 súlyos sérülést hozó 1905-ös évadot.
Az egyetemközi konferencián - amely a National Collegiate Athletic Association (NCAA) előfutára lett - végül meghozták a hőn áhított módosításokat. Lehetővé tették az előre passzot, eltörölték a veszélyes tömegformációkat és egy semleges zónát hoztak létre a védők és a támadók között. Az új szabályok nem szüntették meg ugyan a sport veszélyeit, de a halálesetek száma csökkent: az 1906-os és 1907-es évadban egyaránt 11-11 esetet regisztráltak, miközben a sérülések száma meredeken zuhant. Az 1909-ben meghozott újabb reformok tovább szigorították a szabályokat, megteremtve ezzel a modern sport alapjait.
Az egyetemi futball felemelkedése és a professzionális liga születése
Eleinte a „bostoni játék” kifejezés kizárólag a keleti parti magánegyetemek körében volt használatos, különösen a Harvardra utalva. Az idő előrehaladtával a rivalizáló egyetemek közötti egyeztetések révén közös szabályrendszerek születtek. Idővel csatlakoztak a nyugati parti és déli intézmények is, míg a középnyugati kisebb egyetemek számára presztízskérdéssé vált, hogy legalább ebben legyőzzék a híres Ivy-ligás egyetemeket - ami gyakran sikerült is nekik.
Az egyetemi futball végül átterjedt a munkásnegyedekre és városrészekre is, ami hozzájárult ahhoz, hogy főként az Egyesült Államok középnyugati ipari városainak sportjaként a professzionális labdarúgás nemzeti jelenséggé váljon. A játék brutalitása, érdekessége és a hozzá kapcsolódó botrányok miatt egyre inkább a közbeszéd tárgyává vált. Az újságok nagy figyelemmel követték a csapatokat, és rajongók ezrei gyűltek össze a mérkőzéseken, akiknek gyakran semmi közük nem volt az adott egyetemhez. A diákok és az öregdiákok pedig megszállottan követték a sportot. Woodrow Wilson, a Princeton professzora és későbbi amerikai elnök (1913-1921), egyszer megjegyezte egy befektető üzletemberekből álló csoportnak: „A Princetont ma három dologról ismeri a világ: a futballról, az egyetemi oktatásról és a nemzetközi kutatási projektekről. Gondolom, fiúk, most az első az, amiről hallani szeretnétek.”
A futball jelentős bevételnövekedést és hírnevet hozott az egyetemek számára. Az 1909-1910-es szezonban a Yale csaknem 73 000 dollár profitot termelt a futballból, ami ma körülbelül két és fél millió dollárnak felelne meg. Érdemes megemlíteni, hogy 2013-ban a legnagyobb bevételt termelő csapat a Texas Longhorns (Austin) Egyetem volt 109 millió dollárral, míg tíz évvel később ez az összeg már 230 millió dollárra nőtt. Jelenleg az Ohio State Buckeyes csapata vezeti a bevételi rangsort, évi 251 millió dollárral.
Az NFL megalakulása és fejlődése
A következő fontos dátum 1920, amikor is megalakult a mai NFL elődje, az APFA (American Professional Football Association), ahol az első bajnoki címért 14 csapat harcolt. Megnézve az akkori ligát, egy olyan csapatot találni, amely még ma is aktív részese az NFL-nek. 1921-ben alakult meg a liga máig legeredményesebb (és itt Európában egyik legismertebb) csapata, a Green Bay Packers, amely 12-szer örülhetett a bajnoki címnek. Egy évvel később jött létre az NFL, amikor is az AFPA megváltoztatta a nevét a ma is jól ismert NFL-re.
1932-ig a bajnoki cím azé a csapaté lett, amelyik a legjobb győzelmi mutatót érte el, a rendszer azonban 1933-ban alapjaiban változott meg, hiszen bevezették a bajnoki döntőt (NFL Championship Game), amelyet először a Chicago Bears nyert meg. Az akkori ellenfele, a New York Giants a mai liga 3. 1936-ban megszületett a draft (az elsőt a Philadelphiai Ritz-Carltone Hotelben rendezték meg, és az első draftolt játékos a chicagói egyetemről Jay Berwanger volt, akit a Philadelphia Eagles igazolt le), 1939. október 22-én pedig lezajlott az első televíziós közvetítés, méghozzá egyetlen kamerával, kizárólag a New Yorkban élők számára (a premieren a Brooklyn Dodgers játszott a Philadelphia Eaglesszel).
1951-ben az NFL döntésének értelmében létrehozták a Pro Bowl-t (All-Star Game) ezt először az American Conference és a National Conference játszották egymás ellen, majd 1954-1970 között East és West, végül 1971 óta az AFC (American Football Conference) és az NFC (National Football Conference) legjobbjai csapnak össze. Az első Pro Bowl-t a Los Angeles-i Memorial Coliseum-ban játszották és az AFC 28:27-es győzelmével zárult. Ezután 10 éven keresztül mindig Los Angeles-ben rendezték a Pro Bowl-t.
1958. december 28-án zajlott le az NFL történetének legnagyobb mérkőzése. Ezen a napon sugározták először élőben a bajnoki döntőt, és ekkor dőlt el először hosszabbításban a bajnoki cím sorsa. A két résztvevő a Baltimore Colts (a mai Indianapolis Colts jogelődje) és a New York Giants volt. A mérkőzés heroikus csatában, nagyon rossz időjárási viszonyok közepette a Colts győzelmét hozta, 23:17 arányban. A sors furcsa érdekessége, hogy ez a szétszakadásra utaló jel végül is az NFL megerősödéséhez és az USA legnépszerűbb sportágához vezetett és később létrehozta a világ egyik legnézettebb bajnoki döntőjét, amellyel csak egy olimpiai esemény vetekedhet.
A Super Bowl és a modern NFL kialakulása
1960 és 1966 között az amerikai fociban két bajnokot avattak, egy NFL- és egy AFL-bajnokot. Az AFL - American Football League - 1960-ban jött létre, s az NFL konkurenciájának szánták. 1967. január 15-én zajlott le az első Super Bowl mérkőzés a Los Angeles-i Memorial Coliseumban, amit a már említett Green Bay Packers és a Kansas City Chiefs játszott. A mérkőzés eredménye 35:10 lett a Packers javára. A mérkőzés még arról is híres, hogy a nyertes csapat edzőjéről, Vince Lombardiról nevezték el a későbbi Super Bowl kupát (Vince Lombardi Trophy). Ezt a pillanatot tekintjük a mai NFL lebonyolítási alapkövének.
1970-ben ismét gyökeres változáson ment át a liga. Összeolvadt az NFL és AFL 26 csapata (ma már 32-es a mezőny), és 13-13 csapatos bontással 2 konferencia alakult. Ezek az NFC (National Football Conference) és az AFC (American Football Conference). 1970. szeptember 21-én indult útjára a legendás Monday Night Football (a hétfő esti főmérkőzés), a 31:21-es hazai sikert hozó Cleveland Browns - New York Jets meccsel. A hétvégi amerikaifoci-népünnepély mintegy megkoronázásaként jött létre ez az esemény, hiszen pénteken játsszák a középiskolai bajnokságot, a szombat az egyetemi bajnokságé, vasárnap a profik lépnek pályára, és ha hétfő, akkor Monday Night Football.
1940. december 8.-án rendezték az NFL Championship Game-t a Chicago Bears és a Washington Redskins között, melynek az esélyese a Redskins csapata volt. Korábban az alapszakaszban már találkozott egymással a két csapat és 7-3-as Redskins győzelemmel zárult a mérkőzés. Ennek fényében egy kissé mellbevágó élményben lehetett részük a Redskins drukkereknek mert minden idők legnagyobb pontszámbeli különbségű mérkőzését láthatták. 1971. december 25. is egy emlékezetes nap volt az amerikai foci rajongóinak, amikor mindenidők leghosszabb összecsapását láthatták. Az AFC Divisional Playoff meccsen a Miami Dolphins 27:24 arányban győzte le kétszeri hosszabbításban a Kansas City Chiefs csapatát. A Miami Dolphins 1972-ben történelmet írt. A Super Bowl megnyerésével veretlenül - 17 győzelem, 0 vereség - lett bajnok. Ezt előtte és azóta senki sem tudta megtenni. Négy évre rá pedig John Madden vezetőedző (Head Coach) ért fel a csúcsra, miután az Oakland Raiders-el megnyerte a Super Bowlt.
Az amerikai futball alapvető szabályai és terminológiája
A játék célja: Több pontot szerezni, mint az ellenfél. A pálya két végében célterületek, és „Y” alakú kapuk találhatók, pontszerzéshez a labdát ide kell eljuttatni. A mérkőzés két félidőre, ezen belül 4 negyedre van osztva, a negyedek 12 percesek, de csak tiszta játékidőt mérnek, így egy mérkőzés akár 2,5-3 óra hosszúra is nyúlhat. A játék során intenzív akciók és taktikai megbeszélések váltják egymást - a játék lelke ezekben a taktikai megbeszélésekben rejlik.
SPORT 101 // Amerikai futball kalauz
Játéktér és játékmenet
- Játéktér: 360 x 160 láb (1 láb=30,5 cm). A pályán 5 yardonként egyenes vonalak keresztezik a pályát, és minden yardot, úgynevezett hashmarks jelöl, ami a labda pontos elhelyezéséhez szükséges.
- Játék menete: A kezdőrúgást (kickoff) követően a fogó csapat futó embere (returner) elviszi a labdát egy bizonyos pontig, ahonnan a csapat támadóegységének maximum 4 lehetőségből minimum 10 yardot kell előre vinnie a labdát. Ha ez nem sikerül, akkor az ellenfél következik.
Pontszerzési lehetőségek
- Touchdown (TD) (6 pont): Akkor következik be, ha valaki a játékosok közül az ellenfél célterületére (End Zone) viszi be a labdát, vagy az irányító a célterületen álló társának dobja a labdát, aki mindkét lábával érinti a földet, az elkapott labdával a kezében. TD-t elérhet a védő és a támadócsapat is.
- Mezőnygól/Field Goal (FG) (3 pont): Ezt csak a támadó csapat speciális egysége (Special Team) szerezhet. Akkor kerül rá sor, ha a támadó csapat három kísérletből nem tesz meg 10 yardot és negyedikre a kapura lövést választják.
- Safety (2 pont): A védőcsapat akkor éri el, ha a támadóegység labdás emberét annak saját célterületén szerelik. Ez ráadásul a támadási jog átadásával (Kick off) is jár.
- Extra pont (2 pont): Úgynevezett két pontos kísérlet (Two Point Attempt), TD után van rá lehetőség.
- Extra pont/jutalomrúgás (1 pont): Szintén TD után van rá lehetőség. Ez az általános választás.
Gyakori kifejezések
- First/second/third/fourth and *szám*: A támadóegység helyzetét mutatja: hanyadik (1., 2., 3. vagy 4.) próbálkozás van hátra a 10 yard eléréséhez.
- Fumble: Amikor a labdás játékos elejti a labdát. Történhet védői ráhatásra, vagy egyszerű technikai hibából kifolyólag. Alapfeltétel, hogy birtokolni kell a labdát. Nem beszélünk fumble-ről, ha például a fogó nem tudja megfogni a passzt.
- Fumble lost: Labdaejtés következtében történő labdavesztés.
- Interception (IT): A védőjáték egyik leglátványosabb eleme. Akkor történik, ha védő kaparintja meg a Quarterback (QB) által előre passzolt labdát.
- Punt: Általában akkor kerül rá sor, ha az edző úgy ítéli meg három kísérlet után, hogy nincs esély a First Down-ra vagy a Field Goal-ra, és inkább az önkéntes támadási jog átadást választják.
- Kickoff: Kezdőrúgás.
- Touchback: Amikor a játékos, a labdát a saját end zone-ban szerzi meg, és letérdel vele, akkor van touchback. Ilyenkor a támadás a 20 yard-os vonalról indul.
- Challenge: Az edzők (Head Coach) egy félidőben kétszer van lehetőségük a bírói ítélet felülvizsgálatát kérni. Nem kérhetnek Challenge-et az első és második félidő utolsó 2 percében. A Challenge kérését egy piros kendő pályára való bedobásával jelzik az edzők.
- Timeout: Időkérés.
Gyakori büntetések
- False start: A támadóegységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul.
- Offside: A védőegységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul.
- Offensive holding: Egy Play során a támadó egység valamely tagja szabálytalan blokkolással segíti a labdás embert.
- Defensive holding: Egy Play során a védő egység valamely tagja szabálytalan blokkolást hajt végre.
- Offensive/Defensive Pass Interference: Passz esetén a fogó játékost előbb támadja a védője, illetve a védővel szemben szabálytalankodik a fogó, mint hogy a labdát megkapná.
- Running into / Roughing the Passer, Kicker: A passz vagy rúgás utáni szándékos támadása a passzolónak vagy rúgónak.
- Facemask: Az ellenfél arcmaszkjába való kapaszkodás.
- Delay of Game: A támadó csapatnak, ha nem sikerül elindítania a támadást a megadott támadó idő alatt, akkor büntetést kap.
Az amerikai futball Magyarországon
A sportág mintegy 25 évvel ezelőtt indult világhódító útjára, az első európai csapatok is az idő tájt alakultak. Idehaza az 1990-es évek elején jelent meg a sportág, de szervezett keretek között csak 2005 óta rendeznek bajnokságokat. A játék Magyarországon 1991-ben mutatkozott be. Az első amerikaifutball-meccsen amerikai katonákból és rögbisekből álló csapatok mérkőztek meg egymással, Redskins és Bluejays néven. Nyolcezer néző látta a találkozót, s e két alakulatból jött létre az első egyesület, a Budapest Star Force, majd nem sokkal később megalapították a Budapest Lionst.
Először 2005 augusztusában ült le egy asztalhoz az akkorra már öt-hat „csapatkezdemény”, a tanácskozás részvevői szeptemberben bajnoki kiírást készítettek, így október elején elindulhatott az első, négycsapatos bajnokság. A Magyar Amerikai Futball Szövetség (MAFSZ) 2006 januárjában alakult. Az amerikai futball minden idők leggyorsabban fejlődő magyar sportja. Több mint 25 tagegyesületet és 2000 igazolt sportolót számol, nem beszélve azokról, akik hobbi szinten űzik ezt a sportot. Az amerikai futball mindenféle testfelépítésű és képességű játékosnak tud szerepet nyújtani a pályán. Elsősorban állóképességet, mozgáskoordinációt, koncentrálóképességet fejleszt, de szükség van erőre, gyorsaságra, dinamizmusra is. Előnye a közösségépítő szerepe, valamint hogy jó levegőn, szabadban zajlik. Alapjait már gyermekkorban meg lehet tanulni, a versenyszerű sportolást 10-12 éves kor környékén ajánlott elkezdeni. Az amerikai futballt is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25-26-án.
tags: #over #time #amerikai #foci
