Az Óvodai, Iskolai és Utánpótlás Sportinfrastruktúra Jelentősége és Fejlesztési Irányai
A sportkultúra fejlesztése csupán hosszú távon érvényesülhet, működtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentős döntések következményei sokszor csupán esztendőkkel később jelentkeznek. A sport napjainkban igencsak aktuális területein végzünk kutatásokat. A sport a közjó része, a testi nevelésnek mint pozitív társadalomformáló eszköznek megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testedzés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat.
A Sport Stratégiai Szerepe és Társadalmi Küldetése
A sportkoncepció szükségességét támasztja alá az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a polgárok felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. A rendszerváltást követően az állam egyre csökkenő szerepet vállalt a sport területén. Bátran kijelenthető: ha a települési önkormányzatok nem vállalták volna fel ebben az időszakban a sportszervezetek támogatását, a magyar sport elemeire hullott volna szét. Miután 2010-ben a sport stratégiai ágazattá vált, soha nem látott lehetőségek nyíltak a sport szereplői előtt. Az előrelépés természetesen térségünkben is tetten érhető. Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak.
2010 óta még hangsúlyosabbá vált az a kormányzati szándék, hogy a sport stratégiai ágazattá váljon. Átalakult a sport kormányzati és szakmai irányítási rendszere, és a sportfinanszírozásban a programfinanszírozás felé történtek változások. A sportdiplomácia és a lobbizás szerepe felértékelődött. A Sportstratégia egyik legjelentősebb gondolata a sportoló nemzet és sportnemzet fogalompár összekapcsolása volt. A sport, a sportágazat felhasználása a lokálpatriotizmus erősítéséhez, a város ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez, a város általános megítélésének (városimázs) közvetett javításához, a városmarketing érdekében. A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különböző nemzetek településein élő emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. A sportdiplomácia ma már rendkívüli fontossággal bír a pályázati lehetőségek, támogatások, kapcsolatépítések terén.
A Gyermek- és Ifjúsági Sport Alapjai és Céljai
Az óvodai sportot, az iskolai testnevelést és diáksportot, valamint az utánpótlás-nevelést gyermek- és ifjúsági sport címszó alatt egy fejezetben szabályozzuk. A gyermek- és ifjúsági korban folytatott sporttevékenység bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. A dolog jelentősége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. Sajnos Magyarországon nem éppen ideális a helyzet.
9Tv - A magyar Speciális Olimpiai Szövetség rendezvénye
Óvodai Sport - Az Első Lépések
Az egészséges életmódra nevelés a gyermekek esetében első ízben intézményesített formában az óvodában jelenik meg. A 3-6 éves korosztály rendkívül fogékony minden újra.
Iskolai Testnevelés és Diáksport - Az Élethosszig Tartó Szokások Alapja
Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége. Ez az alapfeladat alátámasztható biológiai oldalról is: a sport, testedzés nélkül fiataljaink elmaradnak örökletes lehetőségeiktől, kisebbek, gyengébbek, betegesebbek lesznek. Különösen lényeges a fizikai aktivizálás, a megfelelő mozgásterhelés a serdülőkorban. Az ekkor elért maximum meghatározó az élet hátralévő részében. Mindez önmagában is alátámasztja a társadalomnak a közoktatásban kifejezésre jutó felelősségét az iskolai testnevelés és sport területén. Nem kevésbé fontos az iskolai testnevelés és a sport pedagógiai, pszichológiai megalapozottsága. Az iskolai testnevelés megfelelő szintű fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat.
A diáksport célja: az iskola tanulói számára a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése, az intézmény hírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolájukhoz való ragaszkodásának segítése. A diáksportban ugyanakkor nemcsak a nagy eredményeken vagy a versenyzők magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a szabadidő- és tömegsport megfelelő működésén is. A Diákolimpiai felmenő rendszerű versenyek a Magyar Diáksport Szövetség által kiírt versenyek, általában kieséses jellegűek, ám a helyi csapatversenyek kétfordulós bajnokságok keretein belül kerülnek lebonyolításra.
Utánpótlás-nevelés - A Tehetséggondozás Útja
A sportegyesületen belüli, a gyermek- és ifjúsági korban folytatott tudatos sporttevékenység valójában az utánpótlás-nevelés. Ennek fő célja a tehetségkutatás, a kiválasztás, a tehetséggondozás, vagyis a felnőtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét. Célunk az lehet, hogy még több gyermek sportoljon rendszeresen, szervezett keretek és megfelelő körülmények között, versenyezzen hétről hétre jól felkészült szakemberek irányítása mellett. Példaként megemlíthető, hogy a békéscsabai sportegyesületek nagy százalékában valójában tanfolyamszerűen sportolnak a kisebb gyerekek, akik pedig megmaradnak a sportkörben, lesznek az adott sportág utánpótlása.
Sportinfrastruktúra és Finanszírozás - Az Önkormányzatok Szerepe
Az Önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti. A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól, pályázati kiírásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák fejlesztésére, újak építésére. Mindezek érdekében az Önkormányzatnak - a pályázatra jogosult sportegyesületek bevonásával és koordinálásával - aktív és domináns szerepet kell vállalnia a társasági adó felhasználásával megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekben. A kialakult jogi környezetben mindemellett elsősorban a társasági adóból (TAO) olyan többletbevételekre tehet szert a sportágazat, amely az Önkormányzat számára nemhogy többlet terhet, ellenben a sportinfrastruktúra fejlesztésével nagyfokú vagyongyarapodással, a sportegyesületek számára pedig komoly szakmai előrelépéssel járhat.
Az Önkormányzat a TAO rendszer bevezetését követően sem lépett vissza az úgynevezett látvány-csapatsportágak támogatása terén, hiszen fejlődés csak úgy érhető el, amennyiben kiegészítő bevételek kerülnek a klubokhoz, nem pedig egymást váltják ki a források. Egy 2014-es felmérés alapján a békéscsabai Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy 55-60 százalékát biztosította! Az egyes sportágazatokra jutó önkormányzati pénzeszközöknek forrásaiban tisztázott, mértékében előre ismertnek kell lennie.
Európai Uniós Kontextus és Támogatások
Az Európai Unió lakosságának körülbelül 60 %-a rendszeresen részt vesz valamiféle sporttevékenységben. Az EU területén mintegy 700.000 sportklub működik. A sport a gazdaság egyik nagy és dinamikusan növekvő ágazata, amely jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. A sport tehát viszonylag új uniós tevékenységi terület. A Lisszaboni Szerződés 2009-ben nagyobb uniós részvételt tett lehetővé ezen a területen: lefektette az EU első sportpolitikájának alapjait. 2011-ben pedig újabb jelentős lépésként az Európai Unió Tanácsa elfogadta a sportra vonatkozó uniós munkatervet (2011-2014). Mindezek következtében a testmozgás és a sport az Unió több szakpolitikája révén (oktatás- és ifjúságpolitika, egészségügy, társadalmi befogadás és regionális politika) már részesülhetett anyagi támogatásban, ám 2014-re elkészült az első olyan uniós program - Erasmus+program (2014-2020) - , amely kifejezetten a sport finanszírozását célozza.
Az Erasmus+ ezeken túl azokat a tevékenységeket is támogatja, amelyek tények, adatok rendelkezésre bocsátásával megerősítik a szakpolitikai döntéshozatalt (tanulmányok, adat- és információgyűjtés, felmérések stb.), valamint ösztönzik az európai érintett szereplőkkel folytatott párbeszédet (uniós sportfórum, uniós elnökségi események, konferenciák, találkozók, szemináriumok stb.). Ezeket a tevékenységeket az Európai Bizottság közvetlenül, vagy a Végrehajtó Ügynökség közreműködésével támogatja. Az Erasmus+ programról szóló rendeletnek megfelelően az alulról szerveződő sport kerül a középpontba. A sport területén végrehajtott tevékenységek várt hatása a sport európai dimenziójának megerősítése a sporthoz kapcsolódó különböző uniós szintű témákra vonatkozó tapasztalatok és ismeretek megszerzése, megosztása és terjesztése révén. Az Erasmus+ program keretében olyan sportprojektek támogathatók, amelyek növelik a sportban, a testmozgásban és az önkéntességben való részvételt.
tags: #ovodai #iskolai #es #utanpotlas #sport #infrastruktura
