A Ferencvárosi Torna Club jelene és múltja: Orosz Pálok és Fenyvesi Máté öröksége
A Ferencvárosi Torna Club, röviden FTC vagy Fradi, Magyarország egyik legpatinásabb és legsikeresebb sportegyesülete, amelynek történetét kiemelkedő személyiségek és történelmi kihívások formálták. A klub „jelentése” messze túlmutat a sportpályán elért eredményeken; egy olyan közösséget és hagyományt testesít meg, amely generációk számára jelentett és jelent ma is identitást. „Pontosan tudom, mit jelent a Ferencváros, én is a stadionban nőttem fel, de el kell fogadni, hogy a mai világ eljutott oda, hogy nem lehet olyan dolgokat csinálni a lelátón, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt.” - mondta Orosz Pál. „Publikum, szurkolók, vezetők, játékosok, ellenfelek, mind-mind olyan tényezők, amelyek akár napról-napra befolyásolhatták egy-egy edző sorsát.” „Ettől, ezektől az elvárásoktól is lett a Ferencváros Ferencvárossá, ahol játszani, ahol dolgozni megkülönböztetett érzést jelentett.” Az alábbiakban a klub múltjának és jelenének kulcsfontosságú alakjait, az Orosz Pálokat és Fenyvesi Mátét mutatjuk be, felvillantva ezzel a Fradi gazdag és sokszínű örökségét.
Orosz Pál, a modern Ferencváros vezérigazgatója
A mai Ferencvárosi Torna Club vezetésében kulcsszerepet játszik Orosz Pál, aki vezérigazgatóként a klub szakmai és anyagi stabilitásáért felel. Irányítása alatt számos fontos döntés született, amelyek a klub hosszú távú céljait szolgálják, beleértve a játékosigazolásokat és a szurkolói magatartás kezelését. Orosz Pál, a labdarúgó NB I-ben szereplő Ferencváros vezérigazgatója elmondta, Muhamed Besicért többek között az angol élvonalból is tettek már ajánlatot, a bosnyák játékos eladásáért járó összegből pedig 30 százalék kerül majd a Fradihoz. „Amikor Besic ideigazolt Hamburgból, semmit nem kellett fizetnünk érte, ingyen igazoltuk - idézi a fradi.hu Orosz Pált, a Fradi vezérigazgatóját. - Ez már akkor is jó üzletnek tűnt, hiszen láttuk, jó képességű játékosról van szó, akit adott esetben értékesíteni tudunk majd.”
A játékospiacon való aktív jelenlét mellett a vezérigazgató a klub pénzügyi érdekeit is szem előtt tartja. „Jelen pillanatban nagyon komoly ajánlataink vannak, de még nem írtunk alá semmit. Besicért érdeklődnek a Premier League-ből, s máshonnan is.” - tette hozzá. „Nyilvánvaló, hogy azt fogjuk kiválasztani, ami a játékos szakmai fejlődése és az anyagi szempontból Besicnek és a klubnak is a legjobb.” A transzfer megállapodásának részleteiről elmondta: „A megállapodás szerint az átigazolási díj 70 százaléka a Hamburgé és menedzsmenté lesz, 30 százalék marad a Ferencvárosnál.” Kiemelte, hogy ez az üzlet még ilyen feltételekkel is rendkívül előnyös a Fradi számára. „Tekintettel arra, hogy most euróban értve milliós üzletről beszélünk ez egy nagyon jó üzlet a Ferencvárosnak, hiszen nulla forint befektetéssel komolyabb összeget tudunk keresni. Természetesen jó lenne, ha a 100 százalék nálunk maradna, de ilyen az üzlet.” Mint ismert, Besicért többek között a Sevilla, az Everton, a Valencia, a Celta Vigo, a West Ham és a Swansea is érdeklődik. Utóbbi sajtóhírek szerint 3 millió fontot adna a fiatal bosnyákért. Ennek 30 százaléka átszámítva mintegy 340 millió forintnak felel meg.
Orosz Pál vezérigazgatói munkája során a szurkolói magatartás szabályozása is kiemelt helyen szerepel, különösen a vénaszkenner bevezetése óta. Orosz Pál cáfolta a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint egy szurkolói csoportot a magyar klub döntése miatt nem engedtek be a szarajevói stadionba. A mintegy 250 fős tábor - amely a hazai találkozókat a vénaszkenner bevezetése óta bojkottálja, így nincs regisztrálva az egyesületnél - a csoport honlapjának beszámolója szerint a Ferencváros jegyvásárlási rendszerét megkerülve egy hazai szektorba vásárolt belépőket, azonban állításuk szerint Szarajevóban a stadionba már nem jutottak be, mivel az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) illetékese nem vállalta ezt a kockázatot. „A Ferencváros előre külön felhívta a szurkolók figyelmét, hogy ne induljanak el a vendégszektorba szóló érvényes jegy nélkül, mert előfordulhat, hogy nem engedik be őket.” „Az UEFA ellenőre látott veszélyforrást a szurkolók keveredésében.” Orosz Pál emlékeztetett rá, az előző évben a klubot a máltai Sliema Wanderers és a horvát Rijeka elleni Európa Liga-mérkőzést követően is megbüntették, utóbbi különösen nagy bevételkiesést jelentett. A korábbi évek hasonlóan súlyos büntetései után komolyan az a veszély fenyegette a Ferencvárost, hogy az európai futball végleg kiveti magából, ami végzetes is lehet. „A döntés helyesnek bizonyult, több jelzés is érkezett az európai színtéren is komolyan vehető személyektől, hogy példamutatóan jár el a Fradi, s a biztonságért, a lelátói magatartásért tett lépéseinket elismerik, támogatják.” „Biztatnak bennünket, s már egyáltalán nem a fekete bárány szerepét osztják ránk. Ezért köszönet jár azoknak a szurkolóinknak is, akik elfogadják az új beléptetési, jegyvásárlási, mérkőzésbiztosítási intézkedéseinket.” „Nem akarom elkiabálni, de két EL-forduló lement úgy, hogy nem történt atrocitás, várhatóan nem kapunk semmilyen büntetést” - mondta Orosz Pál. Hangsúlyozta a klubvezetőség szerepét is: „Van egy olyan szűk réteg, amely kifejezetten a jelenlegi vezetés ellen van, de azt nekik is látni kell, hogy ha Kubatov Gábor elnök nem lenne, akkor ma nem itt tartana a Ferencváros” - hangsúlyozta Orosz Pál. Kimondott célunk ma már a bajnoki cím, és az, hogy öt éven belül bejussunk egy Európa Liga-csoportkörbe.
Fenyvesi Máté és az 1965-ös VVK-siker: Egy aranykor emléke
A Ferencváros történelmének egyik legfényesebb lapja az 1965-ös Vásárvárosok Kupája (VVK) győzelem, amely a magyar klubfutball egyetlen európai kupagyőzelme. Ennek az aranykornak az egyik legfontosabb alakja Fenyvesi Máté, a Fradi 76-szoros válogatott focistája. Az 1965-ös Vásárvárosok Kupája-siker 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség résztvevői a zöld-fehérek otthonában, a budapesti Groupama Arénában, a Fradi Múzeumban 2015. június 23-án gyűltek össze. Az eseményen többek között Rákosi Gyula, a Fradi 41-szeres válogatott labdarúgója, Orosz Pál, a FTC Zrt. vezérigazgatója, Stefano Braghin, a Juventus utánpótlás igazgatója és Fenyvesi Máté is jelen volt, aki ezzel a legendás csapattal örökre beírta magát a Fradi történetébe.
Az FTC edzőinek útja: Bródy Sándortól Dalnoki Jenőig
A Ferencvárosi Torna Club hosszú története során az edzői szerepköre jelentős fejlődésen ment keresztül. Az első kérdés a névsor összeállításánál az volt, kivel is kezdjük? Mert azt mindannyian tudjuk, az FTC Football Osztálya 1900. december 3-án alakult, 1901-től dokumentálták a csapat mérkőzéseit. Ám ekkor még nem hogy vezetőedző, edző sem létezett a csapat mellett. A labdarúgás tudományát az ősi FTC-ben autodidakta módon tanulták a játékosok és a velük foglalkozó vezetők. Az első időkben ez a vezető a csapat ún. I. számú kapitánya, később az intézője lett. Ők „vezették” a tréningeket, ők állították össze a mérkőzésekre a csapatot. Ez az abszolút tréner nélküli állapot egészen sokáig, 1912. augusztusáig tartott, akkor az intéző szerepét betöltő Malaky Mihály beadta a derekát, ha önálló trénert még nem is, a játékosok kondíciójáért felelős erőnléti edzőt már szerződtetett az angol Barney Gannon személyében, aki lényegében az I. világháború kitöréséig trenírozta a csapatot.
Az első önálló edzők az 1920-as évek elején jelentek meg. A „hangok” az 1920/21-es bajnokság kezdetén találtak meghallgatásra, amikor a zöld-fehérek is önálló trénert „kaptak” a csapat egykori játékoslegendája, Bródy Sándor személyében. Innentől kezdve ő felelt a csapat felkészítéséért és a mérkőzéseken a játékáért, természetesen ő állította össze a csapatot, ő határozta meg a taktikát. Az előbbiek szerint megtaláltuk az első vezetőedzőt illetve az ő működésének a kezdő időpontját. Bródy Sándor edzői debütálása volt a fentebb idézett 1. időszak: 1920. október 13-tól 1921. Amint hazatért, újra elfogadta az FTC felkérését, hogy újra a csapat edzője legyen, ez volt a csapat edzői korszakolásának 4. időszaka: 1923. november 14-től 1925. Összességében jobb eredményeket produkált, mint az első szerepvállalásakor, a bajnoki helyezések is jobbak lettek, ám a hőn áhított bajnoki cím, az MTK trónfosztása nem jött össze.
Más legendás játékosok is kipróbálták magukat a kispadon. Pataky Mihály az FTC történelmének univerzális alakja. A labdarúgásban szinte nem volt olyan funkció, amelyet ő ne „próbált volna ki”. Volt korának híres, természetesen válogatott középcsatára, azaz legendás játékosa. Mivel már játékosként a pályán is hathatósan irányította a csatársort, csakúgy mint csapattársa, Blum Zoltán a fedezetsort, a vezetőknek adta magát az ötlet, hogy Bródy Sándor távozása után ők ketten vegyék át a csapat tréneri feladatait. Mindketten vállalták ezt, ám a játéktól sem akartak - akkor még - elszakadni, így játékosedzők lettek. Pataky Mihály FTC amatőr játékosedzője: 1921. július 16-tól - 1922. Blum Zoltán Pápáról indulva lett az FTC többszörös legendája. Blum Zoltán FTC amatőr játékosedzője: 1921. július 16-tól - 1922. Ferencváros edzője: 1930 június 16-tól - 1937. Olyan csupaszív labdarúgó volt, akinek legfőbb jellemzői a nagyszerű helyezkedés, a kitűnő fejjáték és a szinte páratlan küzdőszellem voltak.
A 70-es évek egyik legmeghatározóbb edzője Dalnoki Jenő volt. Az 1970 és 1979 között lejátszott tíz magyar bajnokságból az FTC egyet megnyert, ötször a második, kétszer a harmadik, egyszer-egyszer az ötödik, illetve kilencedik helyen végzett. A 70-es évek elején a ferencvárosi szakvezetők, kell-e külön hangsúlyozni, gyakran változtak. A ferencvárosi publikumnak a történelem évtizedei alatt kialakult az a zsigeri szokása, hogy elvárja a bajnoki címet. A kupagyőzelmeknek is lehetett tapsolni, de az valahogy mégsem volt az igazi. 1973. október 20-tól Dalnoki Jenő vette át a csapat irányítását. Az ősfradista Dalnoki Jenőnek csak egy számított, szeretett csapata sikere, mindent ennek rendelt alá. Az első idényében Dalnoki rögtön címet nyert, 1974. Az 1975/76-os bajnokságban a Fradi átgázolt a magyar mezőnyön. A csapat, amelyet Dalnoki Jenő összerakott és az előző évadban a KEK-döntőig menetelt, igazán összeérett, a gépezetben minden fogaskerék a helyén volt és hibátlanul működött. Igen, a Ferencváros nyolc év után visszaült a bajnoki trónra, letaszította onnan nagy vetélytársát, az Újpesti Dózsát.
FM | Megjelent a legendás edzőnk naplóit bemutató könyv | 2020.02.06.
Válogatott edzői időszakok és eredmények az FTC-nél
Az alábbi táblázat néhány kulcsfontosságú edzői időszakot és azok legfőbb eredményeit mutatja be a Ferencvárosi Torna Club történetéből:
| Edző | Időszak | Főbb eredmények |
|---|---|---|
| Bródy Sándor | 1920-1921, 1923-1925, 1937 | 1x bajnoki 3. helyezés, 2x bajnoki 2. helyezés |
| Pataky Mihály | 1921-1922 | 1x bajnoki 2. helyezés, 1x Magyar Kupa győzelem |
| Blum Zoltán | 1921-1922, 1930-1937 | 2x magyar bajnok, 2x Magyar Kupa győztes |
| Dalnoki Jenő | 1973-1978 | KEK-döntős (1975), 1x magyar bajnok (1976), 3x MNK győztes |
Az FTC politikai viharokban: Az ellenállás szimbóluma
A Ferencvárosi Torna Club történetét nemcsak sportsikerek, hanem súlyos politikai kihívások is jellemezték, különösen a második világháború utáni kommunista korszakban. A második világháborút követő szovjet megszállás után a sportéletet sem kerülte el a kommunista mintájú átalakítási hullám. Az Élelmezési Dolgozók Szakszervezetének (ÉDOSZ) tulajdonába került egyesület 1950-től ÉDOSZ, 1951-től Budapesti Kinizsi néven szerepelt a Rákosi-rendszer labdarúgó-bajnokságaiban. „A hatalom vezetői hagyományosan „fasisztának” tartották.” A kommunista hatalomátvételt követően az új politikai rezsimmel szembeni lelátói megnyilvánulásokat Jaross személyével összekötve a hivatalos diskurzusban megjelent a „nem minden fasiszta fradista, de minden fradista fasiszta” szlogen. A Ferencvárosi Torna Club az 1956-os forradalom előtti évben játszott elsőként ismét zöld-fehér szerelésben. A forradalom leverését követően sem változott meg a hatalmat birtoklók Fradival szembeni ellenérzése, sőt a klub számos sportolójának és szurkolóinak ’56-os szerepvállalása miatt a korábbi negatív konnotációjú jelzők mellett a Fradihoz hozzátapadt az „ellenforradalmi” jelző is. 1957 októberében a Politikai Bizottság tagjai előtt Kádár János indulatoktól túlfűtött beszédben rántott kardot a fradistákkal szemben: „Csürhe, szervezett fasiszta banda ez. Meg kell végre ezt érteni, és le kell velük számolni. Ezekkel megint úgy találkozunk majd, hogy puska lesz az ő, de remélem a mi kezünkben is.” „A „Fradi-hisztéria” a hatvanas évek elején hágott tetőfokára.” „A hangos drukkerek komoly problémát jelentettek a politikai rendőrség számára, ezért lelátói megjelenésüket és utcai felvonulásaikat igyekeztek minél szűkebb korlátok közé szorítani.”
A politikai nyomás ellenére a klub igyekezett megőrizni identitását és sikereit. „A politikai döntéshozók Fradival szembeni kincstári optimizmusa 1963 nyarán egy csapásra köddé vált.” Ekkor került sor egy különösen feszült mérkőzésre is. Az Országos Sportnapok szervezőbizottsága három nemzetközi labdarúgómérkőzés lejátszását vette tervbe. A szervezőbizottság döntése alapján az első mérkőzést az FTC csapata a Moszkvai Dinamó csapatával játszotta. A moszkvai szereplést követő hárommérkőzéses NSZK-beli túráról hazatérve a ferencvárosi labdarúgócsapat a pályaudvaron tudta meg, hogy Budapesten a Dinamo Moszkva lesz az ellenfele. „A nyugat-európai túráról fáradtan és kimerülten hazaérkező játékosokat meglehetősen letörte a Dinamo érkezésének híre, hiszen jól ismerték ellenfelük játéktudását és sokszor keménységgel társuló fizikai erejét.” „Vélhetően azzal is tisztában voltak, hogy a Népstadion negyvenezer szurkolója és a rádióhallgatók százezrei számára a mérkőzés az ellenfél kiléte miatt sokkal mélyebb tartalommal és nagyobb téttel bír egy „baráti” összecsapásnál.”
A mérkőzés eseményei végül botrányba torkolltak, amelyben az akkor még labdarúgó Orosz Pál is érintett volt. „Carov buktatta Albertet, a középcsatár pedig rálépett a földön fekvő hátvédre. Egy perccel később eléggé el nem ítélhető jelenet játszódott le. A felezővonal közelében Orosz hátulról beletalpalt Guszarovba, s miközben a két játékos dulakodni kezdett, mások is odarohantak és lökdösődés kezdődött.” A csehszlovák bíró mindkét verekedő játékost kiállította. A Hivatali-Intézményi-Kulturális Csoport vizsgálata leginkább arra a kérdésre próbálta megkapni a választ, hogy mi vezetett az események eldurvulásához. Rajta kívül még egy ember felelősségét állapította meg a sportvezetés: Orosz Pál labdarúgót a szovjet játékos ellen elkövetett kirívó szabálytalanság miatt a szövetség 1963. szeptember 20-án december 31-ig eltiltotta a játéktól. Ez az eset is jól mutatja, hogyan fonódott össze a Ferencváros sorsa a korabeli politikai környezettel, de a klub, szurkolói és játékosai mindig képesek voltak túlélni és megőrizni a Fradi szellemiségét.
