A Palócz Béla nevéhez fűződő labdarúgó-emlékek
A magyar labdarúgás történelmében számos kiemelkedő alak és esemény gazdagítja a múltat. Bár Palócz Béla neve talán nem mindenki számára cseng ismerősen a legnagyobb sztárok között, a magyar labdarúgókupa történetének felidézésekor érdemes megemlékezni azokról a játékosokról és klubokról, amelyek formálták a sportág fejlődését.
Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSz a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói. Az első találkozó 1:1-es döntetlenre végződött, a megismételt finálé október 2-án a 80. percben 2:1-es vezetésnél félbeszakadt, az utolsó tíz percet november 21-én játszották le.
A sorozat történetében voltak kényszerszünetek. Először 1911 és 1921 között az 1. világháború miatt szünetelt, 1923-1924-ben a párizsi olimpia miatt nem írták ki. Az 1925-1926-os évadban a profizmus bevezetésének évében csak amatőr csapatok indulhattak rajta. 1945-től 1951-ig ismét nem rendezték meg, elsősorban a 2. világháború miatt, csak az 1951-1952-es évadban írták ki ismét. Az 1955-1956-os kiírás a forradalom miatt szakadt félbe, a döntőjét csak 1958-ban rendezték meg. Újabb hat év szünet után 1964-től indult újra, azóta minden esztendőben megrendezik, csak 1970-ben nem rendeztek döntőt a futballnaptár őszi-tavaszi rendszerre visszaállítása miatt.
A Nemzeti SC és a profizmus kora
A Nemzeti Sport Club (NSC) 1906-ban alakult, és bár a profizmus 1926-ban került bevezetésre a magyar labdarúgásban, az NSC már korábban is jelentős szerepet játszott. A csapat az 1907-1908-as idényben a II. osztályban szerepelt, és a következő évad végén bajnok lett, feljutva a legmagasabb osztályba.
Az élvonalban az NSC rögtön az első idényében minden várakozást felülmúlva bronzérmes lett, többek között a bajnok Ferencvárost is legyőzve. A csapatban olyan játékosok szerepeltek, mint a Rémay testvérek, Gyula és János, akik a támadószekció meghatározó alakjai voltak. Gyula, a technikás csatár, szükség esetén kapusként is helytállt, míg János, a gyors és gólveszélyes játékos, kiválóan adott be.
A hirtelen jött sikernek azonban ára volt: a gárda húzóneveit elvitték a nagyobb klubok, az NSC azonban az 1913-1914-es idény végéig megőrizte élvonalbeli tagságát. A háborút követően az I. osztályban indult, de rögtön kiesett, és csak 1924-ben jutott vissza.
Az NSC kapuját az 1925-ös szezonban Gallowich Tibor védte, aki később újságíróként is dolgozott, publikált a Képes Sportban és főszerkesztője volt a Népsportnak. 1945 és 1948 között a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt, és az Aranycsapat alapjait ő rakta le.
Az NSC történetének első profi meccsét a későbbi bajnok Ferencváros ellen játszotta 1926. szeptember 5-én, ahol fordulatos mérkőzésen 3:3-as döntetlen született. A csapat az idény végén a nyolcadik helyen végzett, hazai mérkőzéseiből csupán egyet nyert meg.
Az NSC, melyet a "Fekete Ördögökként" is emlegettek, jellemzően középcsapatként szerepelt a következő években, 1931-ben ötödikként végzett. Azon a nyáron a Terézvárosi TC beleolvadt az együttesbe.
A "Nemzetiek" teljesítménye a következő években visszaesett, két tizedik hely után az 1933-1934-es idény végén az együttes búcsúzott a legmagasabb osztálytól. Visszajutásuk csak második kísérletre sikerült 1935-ben. Amikor ismét a legjobbak között játszhatott a Nemzeti, újoncként ötödikként végzett, amit egy hetedik és egy hatodik hely követett.
1939 őszén az NSC utolsó élvonalbeli győzelmét aratta a Szürketaxi ellen. Hat vereség után a klub vezetősége úgy döntött, visszalép. A klub közgyűlése egyhangúlag kimondta, hogy a Nemzeti SC feloszlik.
A klub története azonban nem ért véget, a háború után, 1945 májusában indult a tizenkét csapatos Budapest bajnokságban. Az NSC azonban a pályán adós maradt a jó eredményekkel, utolsóként végzett. Osztályozó mérkőzésen még javíthatott volna, de 3:0-s odavágó után 7:0-ra kikapott az Újpesti TSE-től.
1957. február 12-én a klub újjáalakult, de a futballklub sikerkorszaka már nem tért vissza.
| Alapítva | 1926 (profi csapatként, jogelőd: 1906) |
| Megszűnt | 1939 |
| Színe | fekete-fehér |
| Hazai mérkőzései helyszíne | Millenáris, Hungária út, Üllői út |
| Élvonalban töltött idényei száma | 11 |
| Legjobb helyezése | 5. (1931, 1937) |
| Élvonalbeli mérlege (1926-1939) | 276 mérkőzés (79 győzelem, 60 döntetlen, 137 vereség) |
Bár Palócz Béla konkrét szerepe a fenti szövegben nem emelkedik ki, a labdarúgókupa történetének és a Nemzeti SC felemelkedésének és hanyatlásának bemutatása is fontos adalék a magyar sport múltjához.
Bognár György interjú - FTC vs. PAKS (1-1 / Bün. 3-4) MOL Magyar Kupa, Döntő 2025.05.14
A magyar labdarúgókupa története gazdag és eseménydús, tele van emlékezetes pillanatokkal. Az első kupadöntőtől kezdve a későbbi évtizedekig a sorozat mindig izgalmakat tartogatott a szurkolók számára.
Az első ezüst trófeát 1923-ban készítették el, az első két győztes (MTK, FTC) kapott egy-egy replikát. Az MTK-é eltűnt, azt 2009-ben egy aukción vásárolta vissza a szövetségnek a szervezet akkori elnöke.
tags: #palovecz #bela #labdarugo #1960
