A Pályakerékpározás Világa: Stadionok, Versenyszámok és Fejlődés Magyarországon
A pályakerékpározás az UCI által felügyelt kerékpáros szakágak közül sok tekintetben a legrégebbi. Az első kerékpárversenyre 1868. május 31-én Párizsban, a Parc de Saint-Cloud területén került sor, ahol a versenyzők 1200 méteres távot teljesítettek. A XIX. század második felének mostoha útviszonyai miatt a kerékpársport kezdetben nagyrészt a pályákra korlátozódott. A sportág dinamikus fejlődése során a pályák kialakítása, méretei és a rajtuk zajló versenyszámok is folyamatosan változtak, alkalmazkodva a technikai újításokhoz és a sportolói teljesítményekhez.
A Pályakerékpáros Velodromok Története és Jellemzői
Az első velodromok a mai atlétikai pályákhoz hasonló sík felülettel rendelkező oválpályák voltak. A technika- és a sportág fejlődése azonban egyre nagyobb sebességmaximumot lehetővé tevő pályageometriák irányába mozdította el a fejlődést. Ezt a folyamatot felgyorsította, hogy a XX. század elején nagy népszerűségre tettek szert a vezetéses versenyek, ahol a nagyobb sebesség elérése érdekében a versenyző előtt egy gyorsabb jármű - kezdetben többüléses kerékpár, később motorkerékpár - biztosította a szélárnyékot.
A XIX. század végén Magyarországon 21 pálya működött a következő városokban: Budapest, Debrecen, Eperjes, Eszék, Fiume, Győr, Karánsebes, Kolozsvár, Komárom, Lugos, Nagyvárad, Palics, Pécs, Pozsony, Szabadka, Szombathely, Temesvár, Újvidék, Zágráb. A kezdetben akár 5-600 méter hosszúságú nyitott pályák a szakág fejlődésével egyre rövidebbek (és ezzel párhuzamosan meredekebbek) lettek, a XX. század közepén a 400 méteres pályahossz volt az elfogadott. Aztán az a jogos igény, hogy a versenyeket minél inkább függetlenné tegyék az időjárás viszontagságaitól, egyre inkább a fedett pályák tervezése felé terelte a fejlődést, ezzel párhuzamosan viszont csökkent a pályahossz is. Emiatt egyre inkább a 333,3-, majd a 250 méteres hosszméret lett az elfogadott, napjainkban pedig nemzetközi szintű versenyfelhasználásra már kizárólag az utóbbi hosszal, fedett kivitelben, fa pályaburkolattal épülnek a velodromok. Ennek a pályahossznak a legnagyobb előnye, hogy a 200 méteres repülőrajtos időfutam kivételével az összes időfutamszám (250 m, 500 m, 750 m, 1000 m, 2000 m, 3000 m, 4000 m) távja egész körökből kiadódik.
A pályakerékpárok jellemzői
A pályán használatos kerékpárok sem fék-, sem váltó, sem pedig szabadonfutó szerkezettel nem rendelkeznek, egyetlen áttételük van, hajtásrendszerük pedig fix avagy örökhajtós. Valójában ilyen volt az országúti versenykerékpár a XIX. század végén, a XX. század elején. További különbség, hogy egy jól karbantartott pályán burkolathibák sincsenek, így nem szükséges a kerékpárvázat olyanra tervezni, hogy tompítsa az útpálya felől érkező rezgéseket, ütéseket. Pontosan ezért, a pályakerékpárok vázszögei meredekebbek, villa előrehajlásuk csekélyebb, tengelytávjuk rövidebb. A modern pályakerékpárok már leggyakrabban karbon vázalapanyagból készülnek. Miután a pályakerékpárokon egyetlen áttétel van csupán, ennek a nagysága kulcsfontosságú a pályasportban.
A pályajelölések rendszere
A kerékpáros versenypálya vízszintes és függőleges jelzővonalakkal rendelkezik. A vízszintes vonalak közül a legalsó fekete az úgynevezett mérővonal, ezen mérik ki a pályahosszt. A mérővonal alatti részt menekülősávnak nevezzük (színe többnyire világoskék), ebben a zónában a sprintfutamok kezdeti, felvezető szakaszán kívül versenyzés nem folyik. A mérővonal felett található a piros repülővonal, melynek a hajrák során a test-test elleni küzdelem szabályok közé terelése szempontjából van jelentősége. Efelett helyezkedik el a kék motorvezetéses vonal, melynek szerepe az utóbbi időben megváltozott. Ma már a motorvezetéses versenyek - különösen fedett pályán - ritkák, ezért ez a vonal osztja edzések (és versenyek) során két zónára a pályatestet: alatta a gyors, míg felette a lassú haladást igénylő tevékenységek zajlanak. A pálya függőleges vonalai a célvonal, a két egyenes közepén található pályafelezővonalak, a 200 méteres repülőrajtos időfutam távjának kezdetét jelölő 200 méteres vonal, valamint a célvonaltól megtett távolságot 10 méterenként jelölő rövid függőleges fekete jelzővonalak.
Pályakerékpáros Versenyszámok és Rekordok
A pályakerékpáros versenyszámok két fő csoportra oszthatók: állóképességi- és gyorsasági számokra. A két műfaj teljesen más fizikai adottságokat igényel, így átjárás köztük igazából nincsen. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb versenyszámokat és néhány kiemelkedő eredményt.
| Versenyszám neve | Kategória | Leírás | Rekordok/Érdekességek |
|---|---|---|---|
| Repülőrajtos futam (Flying Start) | Gyorsasági | Repülőrajtos futam, amely a sprintversenyek selejtezőjeként is funkcionál. Többnyire 2 fős egy futam, egymás mellől indulnak és 3 kört tesznek meg a pályán. A futam győztese az, aki elsőnek halad át a célvonalon. | 200 méteres világrekord: 9,088 másodperc (Harrie Lavreysen, 2024). Magyar csúcs: 9,561 másodperc (Szalontay Sándor, 2019). Kőbányai BringAréna pályacsúcs: 9,864 mp (Szalontay Sándor, 2024). |
| Rövid, állórajtos egyéni időfutam | Gyorsasági | Férfiak 1000 méteren, nők 500 méteren versenyeznek. A selejtező futamokból az első hat kerül a döntőbe. | 1000 méteres világrekord: 55,433 (Jeffrey Hoogland, 2023). 500 méteres világrekord: 32,268 (Jessica Salazar, 2016). |
| Keirin | Gyorsasági | A tradicionális sprint versenyszám hosszabb, japán változata, 1948-tól rendezik. Egyszerre hat versenyző rajthoz áll. Az első felében egy motorkerékpár diktálja a tempót, majd az utolsó 4 körben a versenyzők sprint taktikával döntik el a sorrendet. | Az UCI által meghonosított verzió esetében a versenyzőket legfeljebb hétfős futamokba osztják be, ahol meghatározott kört egy folyamatosan gyorsuló tempót diktáló kismotor (derny vagy velomotor) mögött kell teljesíteni, a vezetőjármű kiállása után pedig a befutó sorrendje számít. |
| Sprint (más néven repülőverseny) | Gyorsasági | A legrégebbi pálya versenyszám. Pályahossz alapján meghatározott körszámra kiírt véghajrás küzdelem, ahol kizárólag a futamgyőzelem számít. A verseny egy 200 méteres kvalifikációs futammal kezdődik. | Futamok általában kétfősek, de remény- és helyosztó futamok esetében lehetnek három- illetve négyfősek is. |
| Csapatsprint (olimpiai csapatverseny) | Gyorsasági | Férfiaknál három, nőknél kétfős csapatok üldözőversenye, ahol minden versenyző csak egy pályakört vezet, majd kiáll. | Több elnevezése is elterjedt: csapat sprint, olimpiai csapatverseny, olasz rendszerű üldöző csapatverseny, olimpiai sprint csapat. |
| Egyéni üldözőverseny | Állóképességi | Állórajtot követően a férfiaknak 4, a nőknek 3 kilométert kell a lehető leggyorsabban teljesíteniük. | Nőknél a 3000 méteres egyéni üldöző világrekordját az amerikai Chloé Dygert tartja (3:16,9; 2020). Az olimpia programjából mára kiszorult. |
| Csapat üldözőverseny | Állóképességi | Négyfős csapatok küzdenek egymással, az időeredményt mindig a harmadik versenyző pályafelezőn való áthaladása adja. | Az egyforma mezben, egyforma kerékpárral, tökéletesen összeszokott stílusban száguldó sportolók nem csak sportértéket, hanem esztétikai élményt is nyújtanak. |
| Pontverseny | Állóképességi | Mezőny versenyszám, ahol a versenyzők meghatározott körönként hajráznak, a hajrá helyezésekért pontok járnak. Pont jár a körelőnyért is, a győztes az, aki a legtöbb pontot gyűjti. | A táv a férfiaknál 40 km is lehet - ez a Kőbányai BringArénában 200 kört jelent. Aki lekörözi a mezőnyt, plusz 20 pontot kap, a körhátrányba került versenyzőt -20 ponttal büntetik. |
| Madison (páros pontverseny) | Állóképességi | A pontverseny páros változata, ahol két versenyzőből álló csapatok küzdenek a győzelemért. A párok közül mindig csak az egyik van versenyben, míg a másik a pálya felső szélén "pihen". | 2019-ben egy világkupán az ausztrál Sam Welsford - Leigh Howard páros 59,9 km/h átlagsebességgel nyerte az 50 km-es Madisont. |
| Scratch | Állóképességi | Klasszikus mezőnyverseny: a végeredményt az utolsó körben a célvonalon való áthaladás határozza meg. Minden körben a célvonalon elsőként áthaladó versenyző 1 pontot kap. | A körelőny plusz 20 pontot ér, a körhátrányért mínusz 20 pont jár. A győztes az, aki a legtöbb pontot gyűjti. |
| Eliminációs verseny | Állóképességi | Minden második körben a mezőny utolsó versenyzőjét kiállítja a zsűri. A győztes az, aki utolsóként marad állva. | |
| Omnium | Összetett | Hat betétszámból álló versenyszám, először 2007-ben jelent meg a világbajnokság-, illetve 2012-ben az olimpia programjában. Az első 3 versenyszám után a sportolók helyezésüktől függően pontokat kapnak. | A zsűri a pontversenyen megszerzett pontokat hozzáadja az addig szerzett pontokhoz, és az adja a végső sorrendet. |
Pályakerékpározás: Mi az a Madison?
Pályakerékpározás Magyarországon: Történelmi és Jelenlegi Velodromok
Az első hazai pályaversenyt a Budapesti Kerékpár Egyesület rendezte 1885-ben a „városligeti fasor végét befogó köröndön” - ugyanebben az évben kerül sor az első hazai országúti viadalra is. Pályán az első magyar világbajnoki szereplésre 1923-ig kell várni, amikor Uhereczky Ferenc repülőversenyben áll rajthoz. A harmincas években Orczán László személyében nemzetközi szinten jegyzett pályakerékpárossal rendelkezik az ország.
A Millenáris Velodrom története és jellegzetességei
Az országos Torna- és Sport Bizottság csömöri úti versenypályáját 1896. május 14-én az Óbudai Torna Egylet versenyével nyitják meg, a rendezvényen részt vesz maga I. Ferenc József császár is. Az atlétika korabeli összes ága mellett 500 méteres emeltfordulós aszfaltborítású kerékpárpályát is magába foglaló komplexum világszínvonalú kerékpáros stadionná történő átalakításáról 1922-ben döntenek. A tervezést Hajós Alfréd építész és olimpia bajnok, Mattyók Aladár okleveles építészmérnök valamint Folly Róbert vasbeton specialista kezdik el 1927-ben. Az 1928-as Kerékpáros Világbajnokságnak otthont adó nyitott betonpálya hivatalos megnyitójára 1928. július 8-án kerül sor. A sporttelep egészen 1944-ig zavartalanul működik, a második világháború során könnyebben sérült épületet a versenyzők és sportrajongók saját erőből újítják fel. A pályaburkolat teljes körű felújítására 1954-ben valamint 1974-ben kerül sor. A pálya az egyenesekben 8-, a kanyarokban 7 méteres szélességgel rendelkezik, 412 méteres hosszúságú, egyenesekben 11,6-, míg a kanyarokban 36,6 fokos dőlésszöggel. A célegyenes tribünje 2500-, míg a pálya körüli lelátó 15000 fő elhelyezésére alkalmas. Jelenleg ez az egyetlen felnőtt bajnokságokra alkalmas kerékpáros pályánk. Műszaki állapota leromlott, komoly nemzetközi versenyek rendezésére nem túl ideális. Hossza 387 méter, jellegét tekintve enyhe szöghajlású beton felületű pálya mindennemű infrastruktúra (lelátók, öltözők, vizesblokkok, egyebek) nélkül. Műszaki állapota nem kielégítő, nagyobb sebesség elérésére és fenntartására, komolyabb versenyfelhasználásra (például felnőtt bajnokságok) jelen formájában alkalmatlan.
A Kőbányai BringAréna: Magyarország első fedett fapályája
2023. december 11-én végre megnyitott a Kőbányai BringAréna. A Hangár utcai Sportligetben, a 4500 m² alapterületű, fémszerkezetű sátor alatt egy, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség által akkreditált kerékpáros fapályát adtak át vasárnap, amely az első ilyen Magyarországon. Eisenkrammer Károly, a Vuelta Sportiroda ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a világszínvonalú fapálya szinte semmiben sem különbözik a müncheni fapályától, melyen 2022-ben a pályakerékpáros Európa-bajnokságot rendezték, és amelyet szintén a német Velotrack épített. A Kőbányai Önkormányzat az építési telek húsz évre történő biztosítása mellett 16 millió forinttal járult hozzá a kivitelezéshez, amelyet a beruházó Vuelta Kft. 90 millió forint saját forrást rakott hozzá.
A 200 méteres, Velotrack által építtetett fapálya maximális dőlésszöge 50,3 fokos, amely meredekebb pályák közé sorolja a Kőbányai BringArénát, ezáltal lehetővé téve a lehető legnagyobb sebességet a kanyarokban. A világkupa-5. helyezett sprinter, Szalontay Sándor (aki kőbányai csapattársával, Csengői Bálinttal együtt elsőként gurulhatott pályára az új velodromban) elmondása szerint az optimális haladási sebesség a körön 25 és 80 km/óra közé tehető. A fapálya szélessége hat méter, a lelátó befogadóképessége 100 fő. A pálya közepén levő 1500 m²-es küzdőtér a KRESZ-oktatás mellett további sportágak fogadására is alkalmas lehet - egyedül a hőszigetelés és a fűtés hiánya szab határokat. Az üzemeltető Vuelta Kft. tervei között szerepel, hogy a csarnok szigetelt burkolatot kapjon, így a BringAréna fűtése is megoldhatóvá váljon.
A magyar pályasport jövője
A kilencvenes években már megmutatkozik a fedett pálya hiányából adódó hátrányunk, így egy-egy kiemelkedő tehetséget leszámítva egyenletes fejlődést és állandó magas szintű nemzetközi jelenlétet nem tud hazánk pályán felmutatni. Pályasporttal jelenleg hazánkban már csak néhány klub foglalkozik, az utánpótlás-nevelést döntő mértékben a KSI SE végzi, míg a nemzetközi, válogatott szintű versenyzéssel a BVSC-Zugló foglalkozik. A szakág magyar tömegbázisa sajnos az utóbbi időben jelentősen lecsökkent. A Kőbányai BringAréna azonban hatalmas potenciált rejt a sportág fejlődésében, lehetővé téve a téli edzéseket és a nemzetközi versenyek megrendezését, segítve ezzel a magyar pályakerékpározás fellendülését és az utánpótlás nevelését.
tags: #palyakerekpar #stadion #merete
