A görög labdarúgás története és kiemelkedő alakjai: Papadopulosz, az Arisz és az Eb-diadal

A görög labdarúgás történetét számos emlékezetes pillanat és váratlan siker fémjelzi. Különösen kiemelkedik a 2004-es Európa-bajnoki diadal, amely hatalmas meglepetés volt, de jól bizonyította, hogy megfelelő szakmai munkával és egy jó edzővel kiemelkedő egyéni képességű futballisták nélkül is világraszóló sikert lehet elérni.

Otto Rehhagel korszaka és a 2004-es Eb-siker

A hellén nemzeti tizenegyes 2004-es diadala a sportág történetének egyik legnagyobb meglepetését okozva aranyérmet nyert Portugáliában. Egészen addig, amíg Otto Rehhagel munkához nem látott, a görög csapat nem számított favoritnak. A német szakvezető a 2001-es vb-selejtezők közben került a kispadra. Az első mérkőzése a finnek elleni, idegenbeli összecsapás volt, amelyet a görögök 5-1-re elveszítettek! Rehhagel azonban új szemléletet vezetett be: fegyelmet követelt, nem érdekelték a különböző klubérdekek, és szükség esetén rendkívül szigorú volt, aminek köszönhetően sikerült csapatot faragnia a válogatottból.

A sikerekhez a szövetség is jelentősen hozzájárult azzal, hogy Athén egyik peremkerületében egy modern edzőközpontot hozott létre a válogatott számára, és így nem kellett valamelyik klubcsapat pályáját használni az edzőtáborok alkalmából - korábban ugyanis ez is rengeteg konfliktust okozott. Mindezzel együtt sem tűnt úgy, hogy a hellének versenyben lehetnek a 2004-es Európa-bajnoki kvalifikációért, hiszen két vereséggel kezdték a sorozatot, de ezt követően mindegyik meccsüket megnyerték, beleértve a spanyolok elleni idegenbeli mérkőzést, és ez utóbbi győzelem sorsdöntőnek bizonyult, hiszen ezután már maguk a görögök is elhitték, hogy van keresnivalójuk. A sikerhez ez persze nem lett volna elég, a kvalifikációhoz az is kellett, hogy Rehhagelnek megfelelő játékosanyag álljon a rendelkezésére: a focisták nagy része BL-ben edződött, és az utóbbi időben a görög légiósok száma is megnőtt.

Sokan azt gondolták, hogy a gárda az Eb-re való kijutással elérte a maximumot, azonban Portugáliában a görögök tovább folytatták menetelésüket, és a sportág történetének egyik legnagyobb meglepetését okozva aranyérmet nyertek. A görög válogatott példája azt bizonyította, hogy elsősorban nem a sztárok, hanem egy csapat nyeri meg a mérkőzéseket, és nem feltétlenül a látványos futball vezet eredményre - még ha sokan ezt is próbálják meg a szurkolás céljává tenni. Kétségtelen, hogy Otto Rehhagel együttese nem a látványos támadójátékának köszönhetően nyerte meg az aranyérmet: a gárda az egyenes kieséses szakaszban egyetlen gólt sem kapott (ami egyedülálló a kontinensviadal történetében), és mind a három találkozót 1-0-ra nyerte meg, sőt, a csoportmérkőzések során is csak egyszer fordult elő, hogy egynél több találatot ért volna el. A védekezést viszont szinte tökélyre fejlesztette az együttes, szükség esetén a csatárok is hátrajöttek - mint ahogyan a védők is csatlakoztak a támadásokhoz, ha lehetőségük volt rá.

A görög futball történetének legnagyobb pillanata: Zagorakisz átveszi az Henry Delaunay-kupát Lennart Johanssontól. A görög nemzeti tizenegy magját ma is az Európa-bajnokságon szerepelt labdarúgók adják, és Rehhagelt éppen azért szokták a legtöbbet kritizálni, mert túlságosan is ragaszkodik a kontinensviadalt is megjárt, rutinos focistákhoz. Az Európa-bajnokok közül a csapatkapitány Teodorosz Zagorakisz, Temisztoklisz Nikolaidisz és Vasszilisz Tsziartasz már visszavonult, Nikosz Dabizasz kevéssel az Eb után lemondta a válogatottságot, akárcsak Georgiosz Georgiadisz, Vasszilisz Lakisz már másfél éve nem kapott meghívót, akárcsak Zizisz Vrizasz, Pantelisz Kafesz és Mihalisz Kapszisz pedig azóta is hol benne van a keretben, hol pedig nem. A magyar csapat ellen készülő 23 játékos közül összesen 11-en mondhatják magukat Európa-bajnoknak.

Papadopulosz a görög futballban: Játékosok és szakértők

A Papadopulosz név számos alkalommal felbukkan a görög labdarúgásban, legyen szó játékosokról vagy szakértőkről. Pol Papadopulosz, a gazetta.gr sportújságírója is hozzászólt a hazai futball eseményeihez, többek között Korhut Mihály Arisz Szalonikihez való szerződésével kapcsolatban is. Szerinte a védelem bal oldalán mindenképpen szükség volt erősítésre, és a magyar játékos ezt az űrt töltheti be. Pol Papadopulosz kiemelte, hogy az Arisz egész Görögországban népszerű együttes, játékosai állandóan szem előtt vannak, a nagyobb csapatok is szívesen vásárolnak tőlük.

A játékosok között is találunk Papadopulosz nevű labdarúgókat, akik a görög válogatottban is szerepeltek. Közéjük tartozik Dimitriosz Papadopulosz, aki 1981. október 20-án született, csatárként játszott a Panathinaikoszban, és 19 válogatott mérkőzésen 2 gólt szerzett.

A védőjátékosok közül Avraam Papadopulosz (1984. december 3.) az Olympiakosz játékosa volt, és a 2010-es világbajnoki keretben is helyet kapott, 13 válogatott mérkőzésen játszott. Kiriakosz Papadopulosz (1992. február 23.) a Bayer Leverkusen védője, aki 15 évesen mutatkozott be a görög profi ligában, minden idők legfiatalabb ottani játékosaként. Háromszoros bajnok, kétszeres kupagyőztes, és az A-válogatottban 2011. június 4-én góllal mutatkozott be. Ugyancsak védő volt Szokratesz Papasztatopulosz (1988. június 9.), aki az AEK Athén színeiben mutatkozott be a profik között 17 évesen. Az elmúlt hat évben az AC Milan, a Werder Bremen és a Borussia Dortmund tagja is volt, és a 2014-es világbajnokságon végig játszott.

Az Arisz Szaloniki a görög labdarúgásban

Az Arisz Szaloniki nevű klub fontos szereplője a görög labdarúgásnak, számos játékost adott a nemzeti tizenegynek. A csapat hírnevét emelte a magyar Korhut Mihály szerződése is. Korhut másfél évre szóló szerződést írt alá a görög élvonalban szereplő Arisz Szalonikivel, miután korábban Izraelben, a Hapoel Beer-Sevában is sikeresen szerepelt. Korhut elmondása szerint az Arisz az ő szemében rendkívüli kérő, a görög élvonal magasabban jegyzett, mint az izraeli és mint a magyar. Olyan feltételeket kínáltak, amivel éreztették, hogy szükségük van rá, biztosra akarnak menni.

Az Arisz Szaloniki kapusai között a görög válogatottban is szerepelt Konsztantinosz Halkiasz (1974. május 30.) és Mihalisz Szifakisz (1984. szeptember 9.). A klub középpályása, Szakisz Prittasz (1979. január 9.) szintén a válogatott keret tagja volt.

A görög válogatott és a nemzetközi porond

A kontinensviadal óta elsősorban a csatársor cserélődött ki a görög válogatottban, hiszen ebben a csapatrészben olyan emberek kerültek be a válogatottba, mint Joannisz Amanatidisz, Georgiosz Szamarasz és Teofanisz Gekasz, akik egyaránt topligában futballoznak - utóbbi ráadásul a jelenlegi pontvadászatban gólkirály is lett a Bundesligában. Mellettük még a középhátvéd Szotririosz Kirgiakosz az, aki az Eb-n nem szerepeltek közül rendszeresen ott van a kezdő tizenegyben. A görög csapat Olaszországban és Németországban játszó, vagy korábban ott szerepelt játékosokra építi a keretét.

Példa a görög válogatott keretére (egy korábbi összeállítás alapján)

Az alábbi táblázat egy korábbi, a magyar csapat ellen készülő görög válogatott keretet mutat be, amelyben számos kulcsjátékos szerepelt, köztük az Arisz Szaloniki képviselője, Konsztantinosz Halkiasz, és a Panathinaikosz csatára, Dimitriosz Papadopulosz.

Görögország a világbajnokságon: a Nigéria elleni győzelem (2010)

A labdarúgó-világbajnokságokon eddig nyeretlen Görögország a dél-afrikai tornán, a B csoport második fordulós mérkőzésén egy góllal jobbnak bizonyult Nigériánál. A mérkőzés az általános várakozásoknak megfelelően indult, a nigériaiak támadásban aktívabbak voltak, s egy szerencsés szabadrúgás után náluk volt az előny a 16. percben: Uche végezhetett el szabadrúgást a görög kaputól 22-23 méterre, középre ívelése anélkül csapódott a nigériai kapu bal oldalába, hogy bárki hozzáért volna (0-1). Kaita azonban tett arról, hogy izgalmasabb legyen a találkozó, miután félreérthetetlen, súlyosan sportszerűtlen mozdulata miatt a játékvezető kiállította. A görögök sokkal nagyobb fokozatba kapcsoltak, s emberelőnyüket kihasználva még a szünet előtt egyenlítettek: Gekasz kapott jó passzt, a 16-oson belül megfordult a labdával, visszagurított az érkező Szalpingidisz elé, akinek lövésébe az egyik nigériai védő beleért, így a játékszer a hálóőrt becsapva jutott az afrikaiak kapujába (1-1).

A második játékrész első negyedórájában az európai gárda több ziccert is elhibázott, de Nigéria előtt is adódott egy hatalmas lehetőség, Obasi azonban nem tudta bepasszolni a labdát az üres kapuba. Az emberhátrányban futballozó afrikai együttes erejét ezután teljesen felemésztette a védekezés, ellenfele pedig addig szorongatott, amíg megszerezte a győztes gólt a 71. percben: egy szöglet után Szamarasz és Yobo fejelt össze az ötösön belül, a labda a 16-oson kívül helyezkedő Cioliszhoz pattant, aki egy igazítás után kapura lőtt, Enyeama azonban nem tudta megfogni a játékszert, a kipattanót pedig Toroszidisz közelről a hálóba passzolta (2-1). Ezzel a győzelemmel életben maradtak a továbbjutási remények a görögök számára.

A magyar-görög futballmúlt

Ami a két ország közös futballtörténetét illeti, az első válogatott mérkőzés gólzáporos magyar győzelmet hozott, az 1938-as találkozót követően legközelebb azonban csak 1976-ban találkozott egymással a két gárda. Összesen 14 összecsapást vívott egymással a két együttes, és bármilyen meglepő, a görögök mérlege sokkal jobb: a 14 találkozóból mindössze hármat tudtunk megnyerni (az első mellett még 1977-ben és 1987-ben is 3-0-ra győztünk Budapesten), míg a hellének hat alkalommal diadalmaskodtak - a legutóbb 2005 novemberében, amikor is a Lothar Matthäus által irányított magyar csapat barátságos mérkőzésen 2-1-es vereséget szenvedett. A magyar együttesben azon a találkozón összesen 14 játékos lépett pályára, és közülük jelenleg egyetlen focista tagja a válogatott keretnek (Hajnal Tamás) - ugyanez a szám a görögöknél pontosan egy tucat.

tags: #papadopoulos #aris #vizilabda

Népszerű bejegyzések:

• Mérkőzés információk Totó Pluszhoz
• Részletes elemzés a MU-AV meccsről
• A győztes szezon részletei
• Jegyek az UTE Jégkorong mérkőzéseire
• Világbajnoki siker Irán ellen