Pápai Gyula és a magyar jégkorong úttörő évei a Volánnál

A magyar jégkorong története számos kiemelkedő játékost és meghatározó klubot adott a sportágnak. Ezen alakok között foglal helyet Pápai Gyula is, aki centerként vált a válogatott tagjává, és neve elválaszthatatlanul összefonódott a Budapesti, majd Székesfehérvári Volán jégkorongszakosztályának korai sikereivel és fejlődésével.

A Budapesti Volán Jégkorong Szakosztályának Megalakulása

Jeles történelmi mérföldkőhöz érkezett a klub jégkorong-szakoszálya: idén ünnepeljük az alapítás 45. évfordulóját. Ötven éve, 1970. július 1-én, a fővárosban alapították a Budapesti Volán jégkorongszakosztályát. Az 1970/71-es szezonban új csapat jelezte indulási szándékát a magyar jégkorong-bajnokság első osztályában: a Bp. Volán SC. 1970. november 1-jén a Megyeri úton lépett jégre először a csapat. A korabeli sajtóbeszámolók szerint a lámpalázon nehezen lett úrrá az újonccsapat, az UTE öt góljára eggyel sem sikerült válaszolni. A harmadik harmadban aztán megszületett a klub történetének első gólja, Kilián volt eredményes, majd egy perc múlva Rétfalvi is betalált.

A KSI, mint bölcső és a Volán tehetségei

A fővárosi székhelyű utánpótlás-nevelő műhelynek, Központi Sportiskolának (KSI) 1963-tól létezik jégkorongszakosztálya. A KSI második, végzős csapatát az 1952-53-as születésű játékosok alkották, az ifiből kiöregedő komplett gárdát átvette a Volán SC, 1970 őszén indította a felnőtt bajnokságban. Akkoriban kevesen gondolták, hogy sikertörténet veszi kezdetét, amely hét évvel később egy vidéki városban folytatódik és tart napjainkban is.

A KSI utánpótlás-nevelő egyesület volt. Nyáron a Jégszínházban edzettek, amúgy a Kisstadionban és a Millenárison üzemelt nyitott jégpálya, a bringapályán belül. Nagyon jó hangulatú, családias klub volt, kiemelkedő műhely. Amikor 18 évesek lettek, ők együtt maradtak, az elődeik szétszéledtek a fővárosi klubokban. A minket megelőző korosztályban Kereszty Ádám, Havrán Péter, Krasznai János - a későbbi sikeres kamionversenyző -, Hajzer János, a kapus Kovács Antal fémjelezte 1951-es születésű korosztály tagjai a Fradiban lettek kulcsemberek, mások a Megyeri útra igazoltak. A későbbi újpesti klubelnök, Bőle Dezső, Ugrai Iván, Fodor Árpád a liláknál talált otthonra. A KSI 1952-53-as korosztálya pedig táptalaja lett a későbbi Székesfehérvári Volánnak. A Budapesti Volán 1970 őszétől hét éven át szerepelt a hazai felnőttbajnokságban, az első évben kizárólag sportiskolásokkal, a folytatásban igazoltak nagy neveket, valamint jöttek az újabb korosztályok a KSI-ből.

Pápai Gyula center szintén válogatott lett, miként a hátvéd Kolbenheyer József, akinek a lánya jelenleg a nemzetközi elnökség tagja, a női szakág vezetője. A balszélső Gilján János szintén válogatott volt. Csapattársai közül Balogh Tibor kapusként szerepelt, később védett a Fradiban, Újpesten, a válogatottban, még később szakkommentátor lett, dolgozott női szövetségi kapitányként. Rajtuk kívül ők is ősvolánosok voltak. A kapus Kovalcsik Péter több mint húsz évig védte a Volán és a válogatott hálóját, a szélső Tasnádi László volt, azaz Rizsa, a hátvéd Németh György, valamint nagy öregnek számított Bánkuti Árpád és Klink János is.

Ocskay Gábor a csapat kapitánya volt 1975 decemberéig, gerincsérülés miatt 23 évesen búcsúzott az aktív játéktól. „A Kisstadionban játszottunk az Újpesttel, amikor egy Bálint Attilával történő ütközés következtében súlyosan megsérült a gerincem. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy csigolyarendellenesség miatt már középiskolás koromban is voltak panaszaim, amire csak ráerősített a rendszeres súlyzózás. Az ütközés után speciális ágyon vittek le a pályáról, kórházba kerültem, az orvosok pedig közölték, ha nem akarom tolószékben végezni, búcsút kell intenem a hokinak. Huszonhárom éves voltam, s egyik pillanatról a másikra összeomlott körülöttem minden.” A C csoportos vb-n még jégre lépett a felnőtt válogatottban hátvédként, aztán elköszönt az élsporttól.

Korai Volán Játékosok és Hozzájárulásuk

Az alábbi táblázat néhány kulcsjátékost mutat be a Budapesti Volán korai időszakából, akik jelentős szerepet játszottak a csapatban és a magyar jégkorongban:

A Költözés Székesfehérvárra és az Első Sikerek

Múltak az évek, nehéz volt közönségbázist kialakítani, akkoriban komoly szurkolótábora a Fradinak és Újpestnek volt. 1976-ban a közlekedési sportklubban egyre többet kezdtek arról beszélni, hogy mivel nincs saját pályájuk, el kellene mozdulni valamelyik nem túl távoli, vidéki város irányába, ahol már épült, vagy épül jégpálya. Ez lett Fehérvár, ahova Ocskay Gábor 1977 őszén megérkezett.

„A Jóisten azonban jól irányította a sorsomat, s nem lehetek eléggé hálás a Volán-tröszt akkori vezérigazgatójának, Tapolczai Kálmánnak, illetve Grosics Gyulának, a Volán SC elnökének sem. Tapolczai Kálmán nem hagyott magamra a bajban, azt mondta, ad egy évet, addig nézzek körül, gondoljam végig, milyen munkakörben szeretnék a jövőben dolgozni. Így kerültem a Czabán Samu téri sportirodába, ahol lényegében Grosics Gyula jobbkeze lettem.”

A Volán Tröszt vezérigazgatója, Tapolczai Kálmán sportszerető ember volt, a tanácsadói mondták, legyen a Volánnak hokiszakosztálya is a már meglévő kézilabda és labdarúgás mellett - mondja Ocskay Gábor, aki 1977-től dolgozik a fehérvári hokiért. Hozzátartozik a történethez, hogy Tapolczai Kálmán testvére, Tapolczai Jenő akkoriban a Fejér megyei tanács elnöke volt, és 1977-ben felépíttetett Székesfehérváron egy nyittott műjégpályát. Ez a kapcsolatrendszer elősegítette a sportág fejlődését a megyeszékhelyen.

„S mivel a Volán hokicsapatának a fővárosban nem volt saját otthona, felvetődött az ötlet, hogy a szakosztály költözzön le Fehérvárra. Emlékszem, egy vidéki útról tartottunk hazafelé, amikor Gyula bácsi megpendítette, szükség lenne Fehérváron egy fiatal edzőre, aki segít meghonosítani a városban a sportágat. Hazamentem, megbeszéltem a dolgot a feleségemmel, és nekiláttunk csomagolni.” „Mindig is nagyon szerettem a jégkorongot, így a hetvenes években a Budapesti Volán elnökeként megalapítottuk a szakosztályt. Székesfehérvárra pedig 1977-ben helyeztük át a csapatot" - emlékezett vissza a 2000-es évek végén Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa, a Bp. Volán SC akkori elnöke. Ocskay Gábor köszönti Grosics Gyulát 2007-ben, a Székesfehérvári Volán SC alapításának 30. évfordulóján.

Az 1977/78-as szezonra Székesfehérváron már üzemelt a nyitott műjégpálya. A Székesfehérvári Volán SC pedig átvette a Budapesti Volán SC teljes szakosztályát. Ocskay a sérülése után a Volán SC-nél helyezkedett el a hokisok technikai vezetőjeként, a klubelnök, Grosics Gyula munkatársaként. Fehérvárra költözött a családdal, az utánpótlásban kezdett edzősködni. A felnőttcsapat Budapesten edzett, de itt játszotta bajnoki mérkőzéseit. Ez is nyitott pálya volt, mint itthon akkoriban mindegyik, az volt a nagy előnye, hogy korlátlanul lehetett használni edzésekre, persze, csak téli időszakban, ha a hideg beköszöntött. Az első évben nem itt tréningezett a gárda, később heti két edzésre, a hazai bajnokira itt került sor. Fehérvári hokisok nem voltak, aztán Kóger István, Pesti Zoltán és Hegyi Zoltán bemutatkozott a felnőttben, az 1982-83-as idényben, az áttelepülés után öt esztendővel. Előzőleg, 1981-ben első vidéki csapatként bajnoki címet nyertek, körmérkőzéses rendszerben. Nem volt rájátszás, aki a legtöbb pontot szerezte, az lett az aranyérmes. Közben a BVSC hokiszakosztálya megszűnt, egy teljes válogatott sor került ide, Balogh Imre, Terjék István, Szajlai László, Palla Antal és Kiss Tibor. Ez az ötös sokat tett az 1981-es bajnoki címhez, az arany érdekessége, hogy a csapat technikai vezetője az akkoriban másodállásban rádióriporterként tevékenykedő Török László volt, aki később főállású rádiós lett.

Az elmúlt ötven év nagyon sok sikert, örömöt hozott, bízom abban, hogy az alapítás hatvanadik évfordulója alkalmával is hosszasan beszélünk majd.

tags: #papai #gyula #jegkorong

Népszerű bejegyzések:

• Edzéstervek, mérésmódszerek és pályarajzok
• Híres szerb kézilabdázók
• Magyar Kosárlabda Válogatott
• BÁV zálogkölcsön szolgáltatások
• A kortalan legenda, Puskás Ferenc