Pásztor József: Egy Labdarúgó-legenda Pályafutása Békéscsabán és a Válogatottban
Pásztor József, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, 1954-ben született. Az Előre egykori emblematikus játékosát annak idején az év játékosának is választották, edzőként pedig bronzéremig vezette szeretett klubját, a Békéscsabai Előrét. Pályafutása során mind játékosként, mind edzőként mély nyomot hagyott a magyar futballban, különösen Békéscsabán, ahol igazi legendává vált.
A Korai Évek és Felfedezése
Pásztor József szülőfaluja, a Szabolcs megyei bajnokságban szereplő Vencsellői TSZ SK (amit ma már Gávavencsellőként ismerhetünk) csapatában ismerkedett meg a labdarúgással. Már ifista korában többen is felfigyeltek kivételes játékintelligenciájára. Felfedezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett az a Papp László, az Előre legendás technikai vezetője, aki nyírségi kapcsolatainak köszönhetően híres tehetségkutató és utánpótlás játékosmegfigyelő volt a régióban.
Ahogy maga Pásztor József emlékszik: „Papp Laci bácsi fedezett fel a megyei bajnokság egyik mérkőzésén. Ezt nem felejtem el neki, amíg élek.” 1974-ben hozta Papp László és Süle István akkori Előre-edző Békéscsabára, bár előzőleg már több nagycsapat, a DMVSC, DVTK és a Nyíregyházi Spartacus is hívta, de ő maradt szülőfalujában, az ificsapatban játszott. Ezután igazolt a Viharsarokba, az új csapatában hamar magára talált, és hamarosan az egyik alapember lett.
Játékos Pályafutása a Békéscsabai Előrében
Pásztor József vékony, gyors, kiváló technikájú labdarúgó volt, igazi labdazsonglőr és karmester, akit imádott a közönség. Magyarországon csak Békéscsabán játszott, habár szinte mindegyik fővárosi csapat hívta évente. 13 éven át erősítette a lilákat, 361 mérkőzésen lépett pályára, ahol 45 gólt szerzett, és ez a rekord minden bizonnyal nem fog hamar megdőlni.
Játéka hamar a nemzeti válogatott figyelmét is felkeltette. Az “A” válogatottban kilencszer jutott szóhoz, először 1976-ban az NDK ellen. 1980-ban a válogatottban is alapember lett. Bozsik József is elismerően nyilatkozott róla: „Példája is mutatja, hogy a magyar pályákon még mindig vannak nagy tehetségek. Előjött az ismeretlenségből és klasszikus mozgásával, cselezőkészségével, játékszervezésével, látásával egykettőre feltűnést keltett. Erősödnie kell. A jövő nagy középpályása lehet.”
A hazai kupasorozatokban is jeleskedett. A Magyar Kupában (MNK) a Békéscsabát 1983-ban és 1984-ben kétszer vezérelte a legjobb négy közé. Előbb a későbbi kupagyőztes Újpesti Dózsától kaptak ki, egy évvel később a Rába ETO állította meg őket a hosszabbítás utáni büntetőpárbajban.
Pályafutását sajnos szinte folyamatos sérülések kísérték végig, de elnyűhetetlen volt. 1979 elején így várta az évet: „Noha nem tartozom a díjbirkózó alkatúak táborába, ebből viszont a pályán alig származott bármiféle hátrányom eddig. A hátvédek természetesen abból indulnak ki, hogy a magamfajta vékonydongáját könnyeden lesöprik a gyepről. Ennek érdekében tesznek is lépéseket, deréktól lefelé bizony nagyon sokszor tele vagyok kék-zöld foltokkal, de én mindettől függetlenül nem félek a pályán. Legalábbis már nem. Korábban - egy évvel ezelőtt - volt egy súlyos válltörésem. Nehezen forrt össze a csont, de amikor már nem fájt nagyon, ismét ott voltam a pályán. A műtét utáni időszakban egy kicsit tartózkodóbb voltam, tartottam a nagy ütközésektől, ám ez szerencsére a múlté. Már elfelejtettem a dolgot, nem félek. Egy szó, mint száz, a ma küzdelmes játékában tudomásul kell venni, hogy szinte elkerülhetetlenek a gyakori összecsapások s ezek sokszor fájnak is. Hát, nem múlt el ez az év sem sérülés nélkül. Nem szívesen emlékszem az utóbbi huszonnégy hónapra.”
Külföldi Évek és Visszatérés
1987-ben külföldre igazolt, alacsonyabb osztályú svájci és belga csapatokhoz. 1990 nyarán, immáron 36 évesen, újra belevágott a profi életbe, ezúttal a belga negyedosztályú Torhout csapatához szerződött egy évre.
Edzői Karrierjének Kezdete és Sikerei
Hazatérése évében, 1991-ben egykori csapata épp kiesésre állt az NB I-ben, így Szűcs Mihály elnök őt bízta meg az Előre irányításával az utolsó három mérkőzésre. Ez volt az első edzői feladata a Békéscsabánál, ahogy Belgiumból hazatért. Bár ekkor kiestek a másodosztályba, a következő évben az első helyen magabiztos játékkal feljutottak. Az 1992-ben az NB II. Keleti csoportját megnyert csapat edzőjeként Pásztor József vezetésével 3 év igazi sikerszéria köszöntött az egyesületre.
Az 1992-1993-as bajnokságban újoncként elért 5. hely, majd az 1993-1994-es évadban bronzérem következett, habár a csapat végig versenyben volt a bajnoki aranyért, nagyon sokáig vezette is a tabellát, az utolsó 3 fordulóban bukva el a végső győzelmet. Rá egy évre újabb 5. hely következett, majd féltucat játékos eligazolása után már csak a 14. helyet tudta megcsípni Pásztor a csapattal. Ekkor kimerült, egy évet pihenéssel töltött, majd újra átvette a gárdát, de 1998-ban már ő sem tudta megmenteni a lilákat a kieséstől.
A klub végig szerény anyagi körülmények között működött, Pásztor sok időt töltött el alacsonyabb osztályú együttesek meccseit nézve, tehetségek után kutatva. Ez a szemléletmód is hozzájárult ahhoz, hogy a Békéscsabai Előre hosszú ideig versenyképes maradt.
Edzői Visszatérések és Megyei Munkák
Az ezredforduló után alacsonyabb osztályú békés megyei csapatoknál vállalt munkát, a másodosztályú Gyulai Thermálnál, majd a negyedosztályú Békés és Jamina edzője lett. 2002 tavaszán visszatért az akkor másodosztályú Előréhez, mivel Dajka Lászlót évad közepén elcsábította a DVSC.
2010. április 20-tól ismét egykori csapata vezetőedzője lett, miután az Előre igen rosszul szerepelt a 2009/2010-es másodosztályban. A klubot benntartotta a bajnokság végén, a következő évadban stabil középcsapattá érett keze alatt az Előre, majd a 2011/2012-es bajnoki évben a 3. helyre hozta be a lila-fehéreket.
A célként kitűzött biztos feljutás Dajkával a 2012/2013-as évad közepén egyre inkább veszélybe került, a téli alapozás sem sikerült jól, becsúszott több vereség, valamint Dajka összekülönbözött a hazai szurkolótábor egy részével. Ezért 2013 áprilistól, szinte napra pontosan 3 évvel azután, miután visszatért csapatához, Pásztor ismét átvette a viharsarki gárda edzői posztját. Az évadot ismételten bronzérmes helyen zárta csapatával, amely igen fontos volt, mert ebben az évben csak az NB II 1-6. helyezettjei kerülhettek feljebb. A bajnokság sikeres zárását követően szerződését ismételten nem hosszabbították meg, ezután a szakmai vezető pozícióját látta el a klubnál.
A következő évben jött a csabaiak ismételt kiesése, olyan mélyrepüléssel, hogy rövidesen az NB III-ban találták magukat. Ahol 2023-ban ismét Pásztorra számítottak mentőangyalként. Élete során számtalan elismerést kapott - az Előre évszázad legjobb labdarúgója, az Előre évszázad legjobb labdarúgó-edzője, Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztje, valamint a közelmúltban átvette a Békéscsabáért kitüntetést is - melyek mind tanúskodnak a magyar labdarúgásban betöltött kiemelkedő szerepéről.
tags: #pasztor #jozsef #valogatott #labdarugo
