A magyar labdarúgó edzőképzés és a szakmai megújulás dilemmái

Magyarország 13 éve teljes jogú tagja az európai szövetség (UEFA) által is elismert edzőképzésnek. Mezey György, a képzés akkori feje mérföldkőnek nevezte a bekerülést. Ehhez képest azonban már 2014-ben Csányi Sándor MLSZ-elnök arról beszélt, hogy a pedagógiailag alkalmatlan edzőket ki kell selejtezni. Az edzőképzés jelenlegi irányítója, Szalai László hivatalba lépésekor szellemi szintemelést és belső igényességet fogalmazott meg céljai között, amivel arra utalt, hogy addig gyakorlatilag bárki előképzettség nélkül edzői licenchez juthatott, és a szakma felhígult.

A labdarúgó edzői licencrendszer felépítése

A licencrendszer egymásra épül, először a C-t kell megszerezni, utána jöhet a B, majd az A, legkésőbb pedig a csúcsot jelentő pro. A labdarúgó sportedző szakember célirányosan tervezi, szervezi és irányítja a sportolók, csapatok rövid-, közép- és hosszú távú felkészítését és versenyeztetését. Megtanítja a sportág technikai, taktikai és játékrendszer ismereteit, történetét, fejlődési állomásait, játék- és versenyszabályait. Értékeli a sportolók edzéseken és a mérkőzéseken nyújtott teljesítményét. A korszerű pedagógiai és edzéselvek, edzésmódszerek figyelembevételével fejleszti teljesítőképességüket és teljesítő-készségüket.

A szakember felméri sportolói technikai - taktikai - kondicionális felkészültségét, tudását, valamint edzéstervet készít, irányítja annak végrehajtását. Edzőmérkőzéseket, tornákat, mérkőzéseket, illetve edzőtáborokat szervez. Megszervezi és koordinálja a rábízott sportolók felkészítésében együttműködő szakemberek tevékenységét (sportorvos, pszichológus, kapusedző, erőnléti edző, stb.). Részt vesz a sport és egyéb szabadidős tevékenységet szervező egység/intézmény munkájában, valamint a szabadidős sportolók foglalkozásai, versenyei szervezésében, irányításában. A szakképesítés célja olyan szakemberek képzése, akik a sport területén alkalmazható tudással, megfelelő gyakorlati tapasztalattal kimagasló emberi és szakmai teljesítményre képesek, illetve olyan sportágazati humán erőforrás fejlesztésére, tudás és szakértelem átadására összpontosít, amely kulcsszerepet kap a nemzet egészséges testi és lelki fejlődésében.

Kruchina Károly esete: kritikus szemmel a C-licenc tanfolyamon

Az alapot jelentő C licencről Kruchina Károly, a Fidesz parlamenti frakciójának sporttanácsadója segítségével kaptunk képet. A kertészmérnök Kruchina sokunkkal egyetemben imádja a futballt, éveken át a Ferencvárosban sportolt, úszott, Sós Csaba tanítványa volt, később a klub labdarúgója, most a Magyar Szörf Szövetség alelnöke. Emellett egy közepes magyar vegyipari cég kommunikációs igazgatója.

Kruchina azt tartja fontosnak megemlíteni, hogy 2008-ban, 34 évesen úgy érezte, elképzelhető, hogy soha az életében nem látja a magyar válogatottat világversenyen. „Az országnak annyi keserűséget nem sok minden más okozott, mint a magyar foci, hiszen bármelyik irányba tekintünk, valamit másként és jobban csinálnak, mint mi. Kíváncsi voltam, mi történik ebben a közegben, mi történik az alapoknál, hogyan akarunk mi versenyképes játékosokat nevelni. A C licencre felvettek, és így testközelből végignézhettem, mi a helyzet.”

A tanfolyam nyolc vasárnap alatt zajlott le. A tananyagban olyan alapvetésekkel lehetett találkozni, mint a tagdíj beszedése, vagy hogy a játék végén össze kell szedetni a gyerekekkel az eszközöket. Kruchina azt mondja, hogy csak a tiszta és őszinte beszéd viheti előre a magyar focit. Az Indexnek állította, nem szeretne a futballból élni, őt csak a kíváncsiság vitte előre, és csak élvezetes bajnokikat és eredményes válogatott meccseket szeretne látni.

Már a tanfolyam első órájának első percében deklarálták, hogy akinek kérdése van, bátran tegye fel, de szinte egyedül csak ő kérdezett, holott ő hosszú távon nem a futballból akar megélni. A hallgatók túlnyomó többsége ellenben már most is ebből él. Valóban, a kérdezés nem tartozik a magyar edzők és edzőaspiránsok erősségei közé. Az egyik legismertebb sztori pár évvel ezelőttről: a manchesteri legenda Sir Alex Ferguson Magyarországon tartott előadást, majd annak végén egyetlen kérdést sem kapott a hazai edzőktől.

Pedig Kruchina egyszerű kérdéseket tett fel, például a magyar futballstílus meghatározásáról, aztán hogy miért derül ki itthon minden külföldi szakemberről záros határidőn belül, hogy nem ért a focihoz. Következő válasz nélkül maradt kérdése az volt, hogy miért van szükség 16 csapatra a hazai első osztályban, amikor jól látható, hogy 20 épkézláb labdarúgót nem tudunk felnevelni.

Csapatlétszámok összehasonlítása az élvonalban

Kruchina szerint itthon kinek hiányoznának az érdektelen csapatok? A közel százszor nagyobb GDP-vel bíró német gazdaság kettővel több élvonalbeli csapatot tart el, mint Magyarország.

Kruchina arról is beszámolt, hogy azt mondták neki az egyesülettől, ha lehet, ne konfrontálódjon ennyit, mert már odaszóltak nekik, ki ő, hogy mindig kérdez, illetve olyan válaszokat ad, amik nem tetszenek. Az egyik ilyen volt: miért veszítettünk Bukarestben 2013-ban 3-0-ra? Kérdezte a Mester, mire egyedüliként a lehető leglogikusabb választ adta: mert Egervári Sándor és stábjának a képességét meghaladta a felkészítés, mert mentálisan egy gyengén felkészített válogatott jobb eredményt nem is érhetett el. A helyes válasz persze szerintük nem ez volt, hanem az, mert Bukarestben Szalai játszott, és nem Böde, ahogy az észtek elleni 5-1-nél pár nap múlva.

Kruchina rendszeresen pökhendiséget, szerénységet, alázatot elvétve tapasztalt. „Rendszeres volt a kárörvendés, ha magyar edző külföldi kollégát győzött le a magyar bajnokságban.” Azt is szűrte le, hogy a hazai futballon csak egy átfogó reform segíthet, mert az útvesztés nyilvánvaló. „Nem szégyen azt kimondani, hogy a hazai közeg nem ért a focihoz. Őket kellene pótolni külföldiekkel, németekkel például, ahogy az első lépések Bernd Storck érkezésével megtörténtek. Hiszem azt, hogy a Bundesliga a helyes irány, amit bizonyít Dárdai munkája is.”

Kruchina szerint a jégkoronghoz sem értenek a magyarok, és amikor ezt felismerve idehozták a szlovák (Jan Jaskóék) és a tengeren túli (Pat Cortina, Ted Sator, Rich Chernomaz) edzőket, elindult valami, feljutottunk az A csoportba, és egy nemzet büszke rájuk azóta. Ott van a kézilabda példája, az egyetlen látványsport, amelyikben a világ élvonalában vagyunk. Jöttek a spanyol edzők, és mindenki tanulni akar tőlük. „A hazai fociszakma döntő többsége nem tanulni akar, hanem kicsinálni. Vírusos szoftver fut a vadonatúj hardverben, hiába az új stadionok, friss szellem kell. Nem véletlen, hogy a hazai edzők a kutyának sem kellenek külföldön. Nincsenek példaképeink, nincsenek sikereink, kevés helyen vannak nézők az NB I.-es meccseken, csak kudarc van, hülyítés, hazudozás és bunda. Amit látunk, a rugdosódás, az alattomosság, és a védekezés taszítja, nem pedig vonzza a nézőket. Vagyis a legalapvetőbb feladatát értelmezi rosszul a hazai futball.”

Kruchina gyanúja szerint a többieknek csak a papír kellett a továbblépéshez. „Gondolom, már így is foglalkoztak 5-13 év közötti gyerekekkel. Ha akarnám, én is megtehetném, a végzettségem végső soron megvan hozzá, csak én erre nem érzem magam alkalmasnak, mert az a tudás, amit 8, azaz nyolc vasárnap alatt kaptunk, erre messze nem megfelelő. Nem venném a bátorságot, hogy gyerekeket oktassak, pedig bennem van szenvedély.”

Fejlődés és ellenvélemények: Pári Sándor nézőpontja

A testnevelő tanár végzettségű Pári Sándor - pro licences - gyakorló edzőként a Honvéd U15-ös csapatával toronymagasan, pontveszteség nélkül megnyerte a korosztályos Nike-kupát, ezzel jutott ki a ljubljanai világdöntőre tavaly, ahol 1-1-et játszott a későbbi győztes Dinamóval, a Bröndbyvel ikszelt, de kétszer kikapott a csoportjában, így összesítésben a 17. helyen végzett a 20 csapatból. Pári szerint a C licenc a korábbi D-t váltotta fel, amely 5 napot vett igénybe, vagyis az előrelépés szembetűnő.

Pári szerint a „kérdés - gondolom - a tanfolyami vizsga színvonalát hivatott minősíteni, amely vizsgát Kruchina úrnak az első sikertelen írásbeli után a 2. pótvizsgán, tehát harmadszorra sikerült letenni - vagyis akkor mégsem volt olyan egyszerű, vagy Kruchina úr képességeivel volt gond. Minden tanfolyam tudásanyaga annyit ér, amennyit a hallgató belső indíttatása, karaktere alapján magáévá tud tenni.”

Azóta, hogy a szakértő úr elvégezte a tanfolyamot az Edzőképző Központ felvételi eljárással próbálja megtalálni az elhivatott, tanulni és a labdarúgás fejlődéséért áldozatokat vállaló, a labdarúgásban jártasságot mutató edzőjelölteket. „Sajnos, Kruchina úr tanfolyamán ez a szűrő még nem működött.”

A tananyag, amit egyébként volt kollégák, többek között Mártha Bence és Hegedűs Henrik fordítottak, a norvég edzőképzésben is tananyag. Az angol szerző pedig nagy jelentőséget tulajdonít a futball fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerzett magyar edzőknek, a magyar szürkeállománynak. Pári Sándor szerint „a többi hallgatóval kiváló kommunikáció alakult ki, és még jelenleg is rendszeres a szakmai kapcsolattartás. Tehát nem igaz, hogy nem vették a fáradtságot. A tanfolyamok ebben a szegmensben is nyíltabbá váltak, interaktív az oktatás. Ezt a hallgatók pozitív visszajelzései is megerősítik.”

Pári szerint az az állítás sem igaz, hogy rendszeres volt a kárörvendés. „Magyar edzőként, a magyar futball színvonalának javításáért és a magyar edzői társadalom felkészültségéért dolgozóként engedtessen meg, hogy örülhessünk a jó magyar teljesítményeknek.” Azt is hozzátette, hogy nem szóltak le másokat, és a különböző sportágak összehasonlítása sem reális: „Mivel azonban minden sportágnak megvannak a speciális sajátosságai és eszközrendszere, nem lehet egymáshoz mérni sem a lehetőségeket, sem az eredményeket. A tisztánlátás végett jelezném, hogy Magyarország sportolói létszámának közel fele a labdarúgást űzi.”

Pári szerint Kruchina panaszait megfogalmazhatta volna a tanfolyamon is, vagy akár nagy nyilvánosság előtt is, amikor ünnepélyes keretek között átvette diplomáját Telkiben. Egyik esetben sem tette. Furcsának találta, hogy most állt elő negatív élményeivel.

tags: #pat #tovabbkepzes #labdarugas

Népszerű bejegyzések:

• ZTE FC: Liga és Kupa kihívások
• Dabronci röplabda: utánpótlás és bajnokságok
• A Válogatott Labdarúgó és Tájfutó: Hegedűs András
• Minden, amit tudni érdemes az AS Monaco ligájáról
• Részletes információk a magyar úszóbajnokságokról