Petry Zsolt Pályafutása: Kapusként, Edzőként és Személyiségként
Petry Zsolt, akinek pályafutása bővelkedik sikerekben és emlékezetes pillanatokban, 1966. szeptember 23-án született. Karrierje során nemcsak kiváló kapusként, hanem elismert kapusedzőként is maradandót alkotott, bejárva Európa számos nagy futballklubját és megosztó véleményeket kiváltva a közéleti kérdésekben.
A Tehetség Felfedezése és Az Ifjúsági Eb-Győzelem
Petry Zsolt labdarúgó-pályafutása a Bp. Zuglóban kezdődött, ahol Farkas József, a vasutas csapat legendás utánpótlás edzője találta ki, hogy a lelkes kis csatárpalántából kapust farag. Díjazta a szorgalmát és a lelkesedését, de Petry már az eltanácsolás szélén állt.
1984-ben alapembere volt a moszkvai ifjúsági labdarúgó Európa-bajnokságot nyert magyar válogatottnak. Az EB döntőben tizenegyespárbajban kerekedtünk a házigazda szovjetek fölé, ahol Petry 3 büntetőt hárított. Bicskei Bertalan, az ifjúságiak szövetségi kapitánya az EB után így értékelte a teljesítményét: „Az öt EB-mérkőzésen végig hibátlanul védett, a döntőre pedig egyenesen hőssé vált. Magas, jó alakú, biztos labdafogású kapus, olyan típus, aki a legnagyobb veszély idején képes a legnagyobb bravúrokra.” Hozzátette, hogy a nyitó mérkőzésen a csehszlovákok ellen 0:0 állásnál fantasztikus bravúrral mentett egy hat méterről küldött, félmagas lövést, s attól a pillanattól kezdve jószerivel nem tudott hibázni. A csapat ezzel kvalifikálta magát az 1985-ös ifjúsági labdarúgó világbajnokságra (U20). Annak ellenére, hogy a mieink a csoportkörből sem jutottak tovább, veretlenül, egy győzelemmel és két döntetlennel estek ki Kolumbiával szemben pénzfeldobás után.
Egy régi ismerős visszaemlékezése szerint Zsolt végtelenül szerény srác volt és az EB győzelem után is az maradt. Talán még kínosan ügyelt is rá, nehogy bármilyen gesztussal, mozdulattal olyan látszatot keltsen, mintha fejébe szállt volna a dicsőség. Az a fekete-sárga Adidas mez, amiben a döntőn védett, 1984 nyarától évekig nála volt. Abban gyakorolt sokszor ő is, hátha belőle is olyan kapus lesz, mint Petryből. Nem sokkal az EB után Petry egyszer „szakmáztak” és elárulta a titkát. Egy év múlva egy hasonló szituációban volt az ismerőse, és Módszerét követve kettőt megfogott a második és a harmadik sorozatban.
Hazai Klubbeli Pályafutása: MTK, Videoton és Honvéd
Petry Zsolt az MTK-VM csapatában kezdte felnőtt klubpályafutását, ahol 1985 és 1987 között két évig szerepelt. 1987-ben igazolt a Videotonba. A Vidiben szinte azonnal, a Honvédban pedig rögtön Disztl Pétert váltotta a kapuban. Petry Zsolt 1987 és 1990 között 72 bajnoki mérkőzésen védte a Vidi kapuját. Székesfehérvárra Kovács Feri bácsi először valóban második számú kapusnak igazolta őt. Az első néhány fordulóban Koszta Jani védett, utána viszont három évig - kisebb megszakításokkal - Petry őrizte a Vidi kapuját. Soha nem szabad abba a hibába esni, hogyha valaki helyére odakerülsz egy csapatba, akkor meg akard próbálni lemásolni, vagy utánozni őt. Főleg a kapusokra igaz az, hogy mindenkinek más az egyénisége, más a stílusa. Petry talán azért is fogadták el olyan hamar, mert nem Petit akarta utánozni, hanem mindig magát adta. Pályafutása során többször került ilyen szituációba, és sosem az volt a célja, hogy az elődét elfeledtesse, hanem a saját stílusával igyekezett megszerettetni magát a szurkolókkal.
Székesfehérváron pozitívan fogadták, hiszen a 80-as évek végi Videoton tulajdonképpen - egy-két valóban rutinos játékos kivételével - egy csikócsapat volt. A fehérvári szurkolókat remek futballal tudták kiszolgálni, és Petry szerint remekül szórakoztak az emberek a Sóstói Stadionban. Ennek köszönhetően minden játékost a szívükbe zártak a drukkerek. Petry nem azért váltott csapatot, mert bármi baja lett volna a Vidivel, vagy a közeggel, csupán elérkezettnek látta az időt, hogy egy szinttel előrébb lépjen. A bajnoki címért szeretett volna küzdeni, és szerencsére ez Kispesten egyből össze is jött. Amikor a Vidibe került, akkor az UEFA-kupa-döntős csapatból még néhányan Székesfehérváron játszottak, de aztán következett egy nagy fiatalítási hullám Kaszás Gáborral. Az a Vidi tele volt nagyon tehetséges, ambiciózus játékossal. 1989-ben egyébként bajnokok lettek volna, ha a korábbi 2 pontos, vagy a mai 3 pontos rendszer szerint zajlik a bajnokság. Viszont ebben a szezonban, ha egy találkozó döntetlennel zárult, 11-es rúgásokkal dőlt el, melyik csapat szerzi meg mind a három bajnoki pontot, és mivel a büntetőpárbajok alkalmával többnyire alulmaradtak, így hiába ők nyerték meg a legtöbb meccset a szezonban, és hiába ők rúgták a legtöbb gólt, még a dobogóra sem sikerült felkerülniük.
A Videotonból a fővárosba, a Budapest Honvéd együttesébe igazolt, ahol dr. Mezey György vezetőedző irányításával az 1990/1991-es szezon végén bajnoki címet ünnepelhetett. Abban a Honvédban nagyon sok kiváló játékos szerepelt, a teljesség igénye nélkül ott volt Cseh András, Csábi József, Bognár Zoltán, Fodor Imre, Gregor József, Pisont István, Vincze Pilu. Petry Gregor Józsefet emelné ki a bajnokcsapatból, nagyon sok gólt lőtt, gólkirály is lett, emellett pedig az előkészítésben is jeleskedett. A Honvéd a fiatal Vidivel ellentétben 1990-ben olyan csapat volt, melynek keretét már érett, nagyon jó játékosok alkották. Mezey György a rendelkezésére álló keretből egy szenzációs csapatot formált. Petry mind a két csapatra nagy szeretettel emlékszik vissza.
Az egykori vidis csapattársai közül Csucsánszky Zoltánt tartja a legjobb játékosnak. Véleménye szerint az a fiatal, sikerre éhes Vidi, melynek Kaszás Gábor volt az edzője, a mai magyar élvonalban igen előkelő helyen végezne, hiszen rendkívül energikus focit játszottak, nem a labdatartáson volt a hangsúly, hanem az agresszív, veszélyes támadásokon. Fizikailag is a gyors játékra volt kihegyezve a taktika, és olyan labdarúgók alkották akkor a Vidit, akiknek abszolút feküdt ez a stílus. Egyszóval, ha azt a 80-as évek végi Vidit a mai magyar bajnokságba helyeznénk el, semmiképp nem vallanának szégyent.
Klubbeli mérföldkövek és sikerek Magyarországon
| Évjárat | Klub | Mérkőzések (bajnoki) | Sikerek |
|---|---|---|---|
| 1985-1987 | MTK-VM | Ismeretlen | - |
| 1987-1990 | Videoton | 72 | 1989-ben majdnem bajnoki cím |
| 1990-1991 | Budapest Honvéd | Ismeretlen | 1990/1991 bajnoki cím |
| 1999-2000 | MTK | Rövidebb idő | - |
| 2001-2002 | Dunaferr SE | Rövidebb idő | - |
Nemzetközi Légióskodás Európában
1991-ben külföldre igazolt. A 90-es években Belgiumban, Törökországban, Hollandiában és Németországban is légióskodott. 1999-ig védett Belgiumban a Gent és a Charleroi, Törökországban a Genclerbilgiri, Hollandiában a Feyenoord, illetve Németországban az Eintracht Frankfurt csapataiban. Előbb a belga KKA Gent csapatához került, ahol négy éven keresztül védett. Egy török kitérő (Gençlerbirliği S.K.) után ismét visszatért Belgiumba, ezúttal a Charleroiba. Egy szezonnal később a Feyenoord játékosa lett, az 1998-1999-es szezont pedig az Eintracht Frankfurtban kezdte meg. 1999 és 2001 között rövidebb időt eltöltött az MTK-ban, a finn Kotkan és a Dunaferr csapataiban. Majd ezt követően az SC Paderborn 07 kapusa lett.
A Válogatott Kapujában
A nagy válogatottban 1988 és 1996 között 38 mérkőzésen volt a válogatott portása. Az 1991-ben a világválogatottban is szereplő egykori Vidi-kapus pályafutása során az Aranycsapat kapitánya, Puskás Ferenc szövetségi kapitányi időszaka alatt négyszer is játszott a válogatottban. Petry szerény, jószívű embert ismert meg benne, aki nem élt vissza a múltjával és a legenda státuszával. Kölcsönös tisztelet jellemezte a kapcsolatukat. Visszaemlékezett az 1993-as, írek elleni, 4-2-re megnyert dublini mérkőzésre is. Mint mondta, miután a kezdés előtt egy órával ellenőrizte a gyepet, visszatért az öltözőbe, majd kisvártatva óriási üdvrivalgást hallott kintről. Amikor megkérdezte a társait, hogy mi történt, ők azt válaszolták, hogy „Öcsi bácsi belépett a stadionba.” Őt mindenki ismerte, szerette és tisztelte - mondta a volt hálóőr. Az írekkel a mostani világbajnoki selejtezősorozatban is összecsap majd a válogatott, éppen ellenük kezdi a szereplését szeptember 6-án. Papíron mindenki a portugálokat tartja a legesélyesebbnek, és hogy az ír-magyar csata dönt majd a csoport második helyéről. Ötven-ötven százalék esélyt lát Petry is, és szerinte egy jó indulás a közvetlen rivális ellen nagy lökést adhat. A magyar válogatott hosszú évek óta nagyon szerethető, és a szurkolók segítségével lehetőség van a második hely megszerzésére a csoportban - fogalmazott Petry Zsolt.
Edzői Karrier: Németországtól Törökországig
Pályafutása befejezése után kapusedzőként kezdett dolgozni. 2004-től kapusedzőként dolgozik Németországban. Előbb a Paderborn csapatánál töltött el öt évet, majd 2008-ban a magyar válogatott kapusedzőjének is kinevezték Erwin Koeman idejében, úgy mint Aczél Zoltán és Máté Csaba. Ezt követően, tavaly nyárig a Hoffenheim kapusait edzette. Hat évet húzott le Hoffenheimben, akkor már tizenegy éve kapusedzőként dolgozott Németországban. Akkoriban azon gondolkodott, kihagy fél évet, bejárja Európát, megnézi, a többi országban milyen a kapusedzés. De a Bundesliga nem olyan, hogy elmehetsz pihenőre, majd egyet csettintesz, és rögtön három csapat vár tárt karokkal. 2015-ben Dárdai Pál hívására csatlakozott a Hertha BSC edzői stábjához kapusedzőként, ahol Pali és a másodedzőt, Rainer Widmayert is ismerte, a német szakemberrel Hoffenheimben dolgozott együtt. Nagyon szeretett ott dolgozni, persze a felelősség is őt terhelte, ha rossz döntést hozott. Petry Zsolt Lőw Zsolt lipcsei vezetőedzői kinevezéséről is elmondta a véleményét: „Már eddig is nagyon komoly edzői karriert futott be. Ez nagy lépés a számára, és szerintem van annyira felkészült és intelligens, hogy ezt az akadályt is jól vegye.”
Petry Zsolt szerint Magyarország kapusposzton a legerősebb, Gulácsi Péter stabil kezdő a Lipcsében. A magyar kapusok a mezőnyjátékosainkhoz képest magasabb színvonalat képviselnek, de még így is nagy az elmaradás a környező országokhoz viszonyítva. Ha megnézzük, hol védenek a lengyelek, a szlovének, a szlovákok vagy a csehek, akkor rögtön látjuk, van még hova fejlődnünk. Az azonban valóban igaz, hogy mindig volt egy-egy jó kapusunk.
Jelenleg a török bajnokságban harmadik helyen álló Samsunspor kapusedzője. A közmédiának nyilatkozva úgy fogalmazott: a török futball jó példa lehet a magyarnak is, hiszen nagyon sok tehetséges fiatal kerül ki az akadémiákról, majd játszik erős külföldi csapatokban, ezért is tud a szövetségi kapitány nagyon jó válogatottat kiállítani. Petry a törökök elleni Nemzetek Ligája-osztályozó kapcsán azt mondta, szerinte a magyar válogatott az utóbbi időben átlagon felül teljesített az NL élvonalában, vagy az Európa-bajnokságra való kijutással, s nagyon szerethető gárda egy felkészült kapitánnyal. „A törökök elleni visszavágón a két olasz edző közül talán Montella húzta ki jobban a taktikai kártyát, ezért tudtak a törökök eredményesek lenni” - nyilatkozott. Petry a legfontosabbnak az akadémiák szakmai munkájának továbbfejlesztését tartja, ezáltal pedig a tehetségek beépítését, külföldre kerülését, így akár több Szoboszlaink lehet, nem csak egy. A Samsunspor eddig remek szezont fut, Petry szerint részben azért, mert tavaly nyáron egy eltiltás miatt nem igazolhattak új játékost, ez pedig jól sült el. Az új edző mindenkinek megtalálta a helyét az együttesben, a csapategység pedig remek. A gárda április 11-én Sallai Roland csapatával, a Galatasarayjal találkozik a bajnokságban. Petry azt mondta, honfitársa jó csapatba került és kívánja neki, hogy ellenük is pályára léphessen. A Ferencváros sikere mellett egy másik magyar vonatkozású eredménynek is örülhettünk a csütörtöki európai kupaforduló után, miszerint a törökök egyik mérkőzésen sem kaptak gólt, és sorozatban már az ötödik találkozót hozták le kapott gól nélkül a Konferencia Ligában. Mindebben a klub magyar kapusedzője, Petry Zsolt munkája is komoly szerepet játszott.
A Hertha BSC-től Való Elbocsátás és Az Eset Utóélete
A Hertha BSC Értékrendje és Kulturális Háttere
A Hertha BSC német fociklub még az eleve teljesen multikulti nemzetközi focivilágban is különösen „színes”. Tele van fekete játékosokkal, „vendégmunkásokkal”, kettős állampolgárokkal. Ők bevándorlók gyermekei, amúgy ma már jellemzően holland, német, belga, francia állampolgárok és válogatott focisták. Ez a berlini klub az utóbbi időben folyamatosan élenjáró volt a rasszizmus elleni akciókban is, a csapat többször is letérdelt az egyesült államokbeli feketéket ért rendőri túlkapásokkal szemben, illetve aláírt egy olyan német sokszínűségi chartát, amelyet a Bundesliga csapatai közül is kevesen szignáltak. A Hertha valamennyi német klub között élenjáró a toleranciában, és ebben a szemléletben Dárdai Pál magyar vezetőedzőt is nagyon elfogadta a klub szurkolócsapata. A Hertha több ízben kiállt a rasszista megnyilvánulások ellen, például amerikai ügyekben, Donald Trump kirekesztő nyilatkozatai ellen vagy a Black Lives Matter mozgalom mellett is állást foglalt. Ráadásul Petry Zsolt éppen az emblematikus Union Berlin - Hertha BSC, vagyis a kelet-berlini és a nyugat-berlini klub meccsének napján nyilatkozott.
A Hertha mai csapata másról sem szól, mint a keveredésről és a bevándorlásról. A Transfermarkt.de összeállítása alapján a keret tele van kettős állampolgár, fekete bőrű, illetve arab labdarúgókkal. Mattéo Guendouzi marokkói származású francia, Dedryck Boyata fekete belga, Dodi Lukebakio kongói válogatott volt még ifistaként, ma már belga felnőtt válogatott, Javairo Dilrosun, illetve Daishawn Redan holland állampolgárok, de mindketten sötét bőrűek, suriname-i származásúak, Jordan Torunarigha édesapja még nigériai labdarúgó volt, ő már német, ahogy a német korosztályos válogatott nagy ígérete, Jessic Ngamkan kameruni, Sami Khedira sokszoros válogatott német focista pedig félig tunéziai.
Petry Zsolt Nyilatkozata és Annak Tartalma
Ilyen háttérrel érthető, hogy a klubnál alkalmazásban levő Petry Zsolt Magyar Nemzetnek tett nyilatkozata alaposan felkavarta a magyar és a német közvéleményt. Az itt olvasható beszélgetés nagyobb részben focival foglalkozott, de az interjú végén Petry Zsolt politikaibb témákra is kitért, hitet tett a hazai nemzeti oldal mellett, véleményezte Gulácsi Péter állásfoglalását a szivárványcsaládokról, illetve az európai bevándorláspolitikára is degradáló megjegyzéseket tett.
Petry Zsolt véleménye itthon talán nem számít különösebben szélsőségesnek. A kapuskolléga például elismerte Gulácsi Péter jogát, hogy kiálljon az elvei mellett, miközben Petry azt is deklarálta, hogy a szivárványcsaládok ügyében nem ért egyet azzal. Kicsit kellemetlenebb elem volt az, ahogy Petry Gulácsit arra ösztönzi, hogy ne kavarja fel a közvéleményt, foglalkozzon csak a sporttal, ne alkosson politikai véleményt. A lényeg hangsúlyozottan az utolsó kérdés volt, ahol az is kiderült, hogy Petry Zsolt félti a keresztény Európát a bevándorláspolitikától, mert az szerinte teljes morális leépülés, és Európát bűnözők lepik el. A nyilatkozatában elhangzott, hogy: „Nem is értem, hogy Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van. A bevándorláspolitika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. Olyan nemzeti értékek mentén folytassuk az életünket Európában, amelyeket hosszú évek alatt megtanultunk. Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen. A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy. Ez nem engedhető meg, a másik ember véleményét ritkábban tolerálják, főleg akkor, ha az illető konzervatív álláspontot képvisel.”
A Klub Reagálása és Az Elemzések
Az interjú után előbb híre kelt a német sajtóban, hogy a Hertha vezetése szeretne „elbeszélgetni” a kapusedzővel, aztán Petry Zsolt ugyan egy kissé megpróbálta korrigálni a mondandóját, de a Hertha végül mégis elbocsátotta az edzőt. A Hertha azzal érvelt, hogy Petry Zsolt nem egyeztetett a klubbal, és az alapértékekkel került összetűzésbe. Ha csak a magyar csapat és a Hertha esélyeiről szólt volna a beszélgetés, biztosan a helyén lenne még a kapus, az utóbbi lehetett problematikus. Petry Zsolt, aki évtizedek óta magyarként dolgozik Németországban, ráadásul a rendkívül sokszínű, a faji megkülönböztetés legkisebb jelére ugró nemzetközi futballközegben él, hihette, hogy a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozata következmények nélkül marad.
Az eset értelmezésének egyik véglete az, hogy a toleranciát, a sokszínűséget alapértéknek elfogadó klub nem volt képes semmilyen mértékben sem tolerálni az ellenvéleményt. Gyakori vád ez a liberalizmussal szemben, vagyis a liberálisok minden szexuális orientációval, mindenféle kisebbséggel, vallási meggyőződéssel vagy szexuális orientációval toleránsak, de nem azok az antiliberalizmussal, a túlzott nemzeti öntudattal, a bigott vallásossággal. Ugyanakkor, azt is meg kell hagyni, hogy amennyiben Petry Zsolt gondolatait olvassuk, abban van olyan elem is, ahol előjön a nyugati gondolkodás, amely pozitívan befogadó és nyitott: „Mi, a nemzeti oldal képviselői elvárjuk a másik oldaltól, hogy meghallgassa a mi álláspontunkat. Gulácsi Péternek a szivárványcsaládokról alkotott liberális véleményével a magyar társadalom többsége nem ért egyet. Ezért sokan elkezdték őt kritizálni, pedig a véleménynyilvánítás morálisan nem támadható. Péter ugyanis nem tett mást, mint kiállt az elvei mellett. Elvi alapon nem lehet és nem is szabad őt elítélni csak azért, mert elmondta a véleményét.” Külön pontot érdemel, hogy amikor a kapusedző érzékelte, hogy kicsit óvatlanul fogalmazott, tudott korrigálni, önkritikával élni, bocsánatot kérni.
A Sportolók Közéleti Szerepvállalása és A Túlkapások Veszélye
Erősebb kérdéseket vet fel, hogy a kapusedző miért utasítja rendre a nála a nemzetközi porondon már magasabbra jutott kapustársát. Petry a következőképp nyilatkozott: „Én sportolóként az ő helyében a futballra koncentrálnék, és nem fogalmaznék meg semmilyen álláspontot közéleti, társadalompolitikai kérdésekben. Elvégezném azt a munkát, amit a klubom és a magyar válogatott elvár tőlem. A közvéleményt megosztja a társadalmi kérdésekben kinyilvánított vélemény.” Igaz, a társadalmat megosztják a közéleti kérdések. A futballszövetségek üldözik a politikai véleményalkotást, de utólag mégis nem akkor érezzük a bizsergést, amikor egy válogatott kiáll a katari stadionépítők mellett, kevés nagyszerűbb dolog van, mint a gyengébb, az üldözött melletti kiállás. Senki nem várta volna el Gulácsi Pétertől, hogy kiálljon a szivárványcsaládok mellett, sok kellemetlenséget húzott magára, nem kell egyetérteni vele, de az elvei és a bátor kiállása miatt tisztelet illeti.
Fontos azt is megérteni, hogy a bevándorlással kapcsolatos hazai hangulat, vagyis a plakátokon visszaköszönő kormányzati álláspont Németországban bántóan szélsőséges, ott az AfD, vagyis a jobbszél megközelítése hasonló. Disszonáns lehet az is, hogy egy 17 éve Németországban dolgozó külföldi futballszakember lép fel kritikusan a befogadóbb európai politika, a keveredés ellen, ráadásul a „bevándorlás” az NER által agyontámogatott hazai focinak is sajátja. Például örültünk Loic Nego egyenlítő góljának Izland ellen; de Sowunmi Thomasnak vagy Paulo Viniciusnak is magyar fiúként szurkoltunk, és nem a bevándorlót láttuk bennük. Az európai futballban egyáltalán nincsen helye a vallások, a fajok megkülönböztetésének. Ezt vélhetően Petry Zsolt is így gondolta a munkája során, a klubja is megemlékezett arról, hogy soha semmi ezzel ellentéteset nem tapasztaltak nála.
De a fociban most zajlik egy folyamat, amelynek a végcélja rendkívül pozitív, elfogadás, tisztelet, egyenlőség, és ez az út tele van furcsa túlkapásokkal. Már több olyan embert hurcolnak meg, akikről érezzük, hogy nem rasszisták, például Greg Clarke brit futballvezető "coloured players"-ről (színes játékosokról) beszélt, amiért elítélték. Edinson Cavani uruguayi focista „negrito”-nak szólított egy neki gratuláló szurkolót, aligha gyűlöletből tette. Sebastian Colţescu román futballbíró pedig szintén „negrunak” (románul feketének) nevezett egy kameruni másodedzőt, mire a török Başakşehir 2020. december 8-án a francia Paris Saint Germain Bajnokok Ligája-focimérkőzésén levonult. A román bíró szóhasználata nem volt szerencsés, de nem is volt rasszista. A rasszizmus olyan (amúgy teljesen jogos) tiltószó, ami kicsit olykor aránytalan lett a fociban. A Valencia állt le a focival, mert a csapat francia hátvédje, Mouctar Diakhaby azzal vádolta meg a cádizi Juan Calát, hogy „fekete szarnak” nevezte. Ebből óriási botrány támadt. Aki jár a pályákra, hétről hétre rengeteg „sziszegő” focistát lát pályára lépni, ezek azok a játékosok, akik egész meccsen hergelik az őrzőjüket, így az anyádat, úgy a húgodat, satöbbi. Ezt tűrni kell, de ha felmerül, hogy a borzalmas trágárságok nemcsak alpári suttyóságok, hanem rasszhoz kapcsolódó elem is van benne, akkor aránytalanul súlyosabb a szankció, a megítélés.
