Petry Zsolt menesztése a Herthától: A tolerancia és a véleményszabadság ütközése a futballban
Petry Zsoltot, a Hertha BSC magyar kapusedzőjét 2021. április 6-án menesztette a berlini klub. Ennek oka egy, a Magyar Nemzetben április 5-én megjelent interjú volt, amelyben Petry közéleti, társadalompolitikai kérdésekben fogalmazta meg álláspontját. A német klub szerint a Hertha elkötelezett az olyan értékek mellett, mint a sokszínűség és a tolerancia, ezek pedig nem voltak tettenérhetők Petry Zsolt nyilatkozatában.
A menesztés háttere és az interjú
Az ominózus interjúban Petry Zsolt arról beszélt, hogy Gulácsi Péter foci kapusnak, a szivárványcsaládokról alkotott liberális véleményével a magyar társadalom többsége nem ért egyet. Petry Zsolt szerint nem kellett volna közéleti témákban véleményt mondania Gulácsi Péternek. „Én sportolóként az ő helyében a futballra koncentrálnék, és nem fogalmaznék meg semmilyen álláspontot közéleti, társadalompolitikai kérdésekben” - fogalmazott a kapusedző. Azt is fontosnak tartja leszögezni, hogy nem tett hátrányosan megkülönböztető véleményt a szivárványcsaládokra. Ugyanakkor Petry Zsolt a bevándorláspolitikára is degradáló megjegyzéseket tett. „Nem is értem, hogy Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van. A bevándorláspolitika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. Olyan nemzeti értékek mentén folytassuk az életünket Európában, amelyeket hosszú évek alatt megtanultunk. Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen.”
A kapusedző a liberálisokról is kifejtette véleményét: „A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy. Ez nem engedhető meg, a másik ember véleményét ritkábban tolerálják, főleg akkor, ha az illető konzervatív álláspontot képvisel.”
Petry 2015 óta volt a Hertha szakmai stábjának tagja, s még azt követően is maradt Berlinben, hogy Dárdai Pál vezetőedzőt 2019 nyarán leváltotta a klub. Egyedül Jürgen Klinsmann edzői megbízatása alatt nem volt az első keret szakmai stábjának tagja, ekkor bő fél éven keresztül az utánpótlásban dolgozott.
A Hertha BSC értékei és kultúrája
A Hertha BSC német fociklub még az eleve teljesen multikulti nemzetközi focivilágban is különösen „színes”. Tele van fekete játékosokkal, „vendégmunkásokkal”, kettős állampolgárokkal. Ez a berlini klub az utóbbi időben folyamatosan élenjáró volt a rasszizmus elleni akciókban is, a csapat többször is letérdelt az egyesült államokbeli feketéket ért rendőri túlkapásokkal szemben, illetve aláírt egy olyan német sokszínűségi chartát, amelyet a Bundesliga csapatai közül is kevesen szignáltak.
A Hertha kultúrájában sok minden keveredik: a nyugat-berliniség, a kelettel történő egyesülés öröme, a tolerancia iránti vágy. A Hertha valamennyi német klub között élenjáró a toleranciában. A Hertha több ízben kiállt a rasszista megnyilvánulások ellen, például amerikai ügyekben, Donald Trump kirekesztő nyilatkozatai ellen vagy a Black Lives Matter mozgalom mellett is állást foglalt. Teljesen függetlenül attól, hogy erről a mozgalomról mit gondolunk, a Hertha hozzáállását jól mutatják ezek az esetek.
Ráadásul Petry Zsolt éppen az emblematikus Union Berlin - Hertha BSC, vagyis a kelet-berlini és a nyugat-berlini klub meccsének napján nyilatkozott, ilyenkor még élesebben előjönnek a Hertha-értékek. Amit mondott, azzal nem bántott közvetlenül embereket, népeket, de érezzük, hogy abban a sportközegben és abban a Hertha-kultúrában, ahol dolgozott, mégis nagyon idegenül csengtek.
A Transfermarkt.de összeállítása alapján nézzük meg a Hertha mai erősségeit! Láthatjuk, hogy a keret tele van kettős állampolgár, fekete bőrű, illetve arab labdarúgókkal. Mattéo Guendouzi marokkói származású francia, Dedryck Boyata fekete belga, Dodi Lukebakio kongói válogatott volt még ifistaként, ma már belga felnőtt válogatott, Javairo Dilrosun, illetve Daishawn Redan holland állampolgárok, de mindketten sötét bőrűek, suriname-i származásúak, Jordan Torunarigha édesapja még nigériai labdarúgó volt, ő már német, ahogy a német korosztályos válogatott nagy ígérete, Jessic Ngamkan kameruni, Sami Khedira sokszoros válogatott német focista pedig félig tunéziai.
Petry Zsolt nyilatkozatának utóélete és a reakciók
Az interjú után előbb híre kelt a német sajtóban, hogy a Hertha vezetése szeretne „elbeszélgetni” a kapusedzővel. A Hertha sportigazgatója, Arne Friedrich azt közölte, hogy azonnal megbeszélik az elhangzottakat a kapusedzővel. A történetnek nagyon sok, valójában egymás mellett is megélő értelmezése van. Petry Zsolt ugyan egy kissé megpróbálta korrigálni a mondandóját, de a Hertha végül mégis elbocsátotta az edzőt.
Petry Zsolt magyarázni kezdte kijelentéseit. Szavai szerint azzal a kéréssel fordult a lap szerkesztőségéhez, „hogy bizonyos kérdésekben árnyaltabban fejthesse ki az álláspontját, mert a szöveg egyeztetése során általa fontosnak tartott gondolatok maradtak ki a vele készült interjúból”. A kormánylap hangsúlyozta, semmit sem akartak eltitkolni, és sajnálatosnak tartják, hogy „egy kiváló labdarúgó-szakember, egy kapusedző a véleménye miatt vesztette el az állását”. A Magyar Nemzet szerkesztőségi cikkéből most kiderült, a lap valóban kihagyott részeket az inkriminált interjúból. „Én nem Péter véleményével szemben állok, még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egy kisgyerek jól érzi magát egy homoszexuális családban. Csak azt kérem, hogy ne ez legyen az irányadó” - fogalmazott Petry, ám ez a két mondat feltehetően „terjedelmi okok” miatt kimaradt a szövegből. A biztonság kedvéért azért megjegyzik, hogy hangfelvételük van az interjú alapját képező beszélgetésről. „Ennek szövegét Petry Zsolt érdekében nem kívánjuk nyilvánosságra hozni.”
Szabad-e sportolni? Konditerem vagy Kanapé #30
Petry menesztése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium berendelte a német ügyvivőt, Gulyás Gergely pedig a náci időket emlegette az eset kapcsán és kétségbe vonta a német jogállamiságot, amit azután Berlin felháborodottan visszautasított. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői cikke is megjegyzi, Petry ügye politikai ügy lett. Orbán Viktor is kiállt, hangsúlyozva, hogy Petry „nincs egyedül”. Bayer Zsolt pedig szolidaritási aláírásgyűjtést indított az egykori válogatott játékos támogatására, a petíciót azóta több tucat kormánypárti médiamunkás írta alá. Valójában az itt olvasható beszélgetés nagyobb részben focival foglalkozott, de az interjú végén Petry Zsolt politikaibb témákra is kitért, hitet tett a hazai nemzeti oldal mellett, véleményezte Gulácsi Péter állásfoglalását a szivárványcsaládokról, illetve az európai bevándorláspolitikára is degradáló megjegyzéseket tett.
Az eset értelmezésének egyik véglete az, hogy a toleranciát, a sokszínűséget alapértéknek elfogadó klub nem volt képes semmilyen mértékben sem tolerálni az ellenvéleményt. Gyakori vád ez a liberalizmussal szemben, vagyis a liberálisok minden szexuális orientációval, mindenféle kisebbséggel, vallási meggyőződéssel vagy szexuális orientációval toleránsak, de nem azok az antiliberalizmussal, a túlzott nemzeti öntudattal, a bigott vallásossággal. Abban pedig mi az érték, ha elfogadjuk a „mieinket”?
A másik véglet pedig az, hogy Petry, aki évtizedek óta magyarként dolgozik Németországban, ráadásul a rendkívül sokszínű, a faji megkülönböztetés legkisebb jelére ugró nemzetközi futballközegben él, hogyan hihette, hogy a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozata következmények nélkül marad. Fontos azt is megérteni, hogy a bevándorlással kapcsolatos hazai hangulat, vagyis a plakátokon visszaköszönő kormányzati álláspont Németországban bántóan szélsőséges, ott az AfD, vagyis a jobbszél megközelítése hasonló.
Az ügy hatása a magyar sportvilágra
A botrány szálai Gulácsi Péter, a magyar válogatott jelenlegi első számú kapusának februári nyilatkozatáig nyúlnak vissza. Olyannyira, hogy a kapust védelmébe vevő Hrutka János szakkommentátort, korábbi válogatott játékost a véleménye miatt elküldte a Mészáros Lőrinc-közeli Spíler TV. Hivatalosan nem ezzel indokolták ugyan, ám az időzítés egyértelművé tette, hogy a kirúgásnak köze van a Gulácsi melletti kiálláshoz. Megszólalt az ügyben Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke is. Az MLSZ honlapjának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „tudomásul kell venni, hogy minden közösségben, a munkahelyeken és a sportegyesületeknél is, világnézeti és értékrendbeli kérdésekben eltérő vélemények léteznek. Ha ezek nem kirekesztők, rasszisták, akkor ezekkel együtt kell tudni élni, el kell fogadni, hogy az emberek különbözőképpen gondolkoznak. A véleménye miatt senki nem kerülhet hátrányba - ez egyaránt igaz Gulácsi Péterre és Petry Zsoltra is”. Csányi hozzátette, reméli, hogy a jövőben a Gulácsi Pétert ért méltatlan támadások nem folytatódnak.
A Hertha és Petry Zsolt esete - Összehasonlítás
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a Hertha BSC klub hivatalos értékeit és Petry Zsolt nyilatkozatának főbb pontjait:
| Hertha BSC - Alapértékek | Petry Zsolt - Nyilatkozat főbb pontjai |
|---|---|
| Elkötelezett a sokszínűség és tolerancia mellett | Gulácsi Péternek a futballra kellene koncentrálnia, nem közéleti kérdésekre |
| A bevándorlókkal, kettős állampolgárokkal teli, multikulturális csapat | Európa morális mélyrepülése a bevándorláspolitika miatt, Európát bűnözők lepik el |
| Aktív kiállás a rasszizmus ellen (pl. térdelés, BLM támogatás) | A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket, a konzervatív álláspontot ritkán tolerálják |
| Nyitott, toleráns és segítőkész benyomás a munkatársairól | Elfogadja Gulácsi jogát a véleménynyilvánításra, de nem ért egyet a szivárványcsaládok ügyében |
Míg ma Magyarországon a „liberális” véleménnyel vállal valaki a munkahelyét is érintő kockázatot, addig Németországban az antiliberális, bevándorlásellenes álláspontjával.
Szélesebb értelmezések és tanulságok
A foci még a NER-ben sincs a bevándorlók ellen. Disszonáns lehet az is, hogy egy 17 éve Németországban dolgozó külföldi futballszakember lép fel kritikusan a befogadóbb európai politika, a keveredés ellen, ráadásul a „bevándorlás” az NER által agyontámogatott hazai focinak is sajátja.
Az európai futballban egyáltalán nincsen helye a vallások, a fajok megkülönböztetésének. Ezt vélhetően Petry Zsolt is így gondolta a munkája során, a klubja is megemlékezett arról, hogy soha semmi ezzel ellentéteset nem tapasztaltak nála. De a fociban most zajlik egy folyamat, amelynek a végcélja rendkívül pozitív, elfogadás, tisztelet, egyenlőség, és ez az út tele van furcsa túlkapásokkal.
A rasszizmus olyan (amúgy teljesen jogos) tiltószó, ami kicsit olykor aránytalan lett a fociban. Már több olyan embert hurcolnak meg, akikről érezzük, hogy nem rasszisták. Például Greg Clarke brit futballvezető „coloured playersről” (színes játékosokról) beszélt, amiért elítélték. Edinson Cavani uruguayi focista „negrito”-nak szólított egy neki gratuláló szurkolót, aligha gyűlöletből tette. Sebastian Colţescu román futballbíró pedig szintén „negrunak” (románul feketének) nevezett egy kameruni másodedzőt, mire a török Başakşehir 2020. december 8-án a francia Paris Saint Germain Bajnokok Ligája-focimérkőzésén levonult. A román bíró szóhasználata nem volt szerencsés, de nem is volt rasszista.
Petry Zsolt további pályafutása
Petry Zsolt novemberben Törökországban kapott állást. „Amikor Markus Gisdol aláírt ősszel a török Samsunsporhoz, küldtem neki egy üzenetet, hogy gratulálok a kinevezéséhez. Egyből üzent, hogy szívesen látna a csapatában. Korábban már dolgoztunk együtt a Hoffenheimnél, ismertük egymást, keresett valakit, aki felépítené a kapusképzés rendszerét. A szívemre hallgattam és belevágtam.” Az interjú hátralevő részében a magyar kapusedző a török futballról adott helyzetképet, majd zárásként újra szóba került a német politikai helyzet, a német és a magyar válogatott és az ő tervei is. Petry Zsolt elmondta a beszélgetésben, hogy egyre többen veszik észre, a minket körülvevő világ mégsem az, amire vártak, és szeretnének abban a világban élni, ahol mindenki szabadon elmondhatja a véleményét.
tags: #petry #zsolt #hertha #elerhetosege
