A labdarúgás alapvető szabályai: Átfogó útmutató a focipályától a játékvezetői ítéletekig
A labdarúgás napjaink egyik legnépszerűbb sportja, szabályai egyszerűek, és széles körben elterjedtek, csak egy labda szükséges hozzá. A foci széles körben való elterjedéséhez nagyban hozzájárultak egyszerű szabályai. Szinte alig akad ember, aki ne tudná, hogy a foci lényege csupán annyi, hogy az ellenfél kapujába juttassuk a labdát. Focizni még akkor is bárki tud, ha a szabályokkal nincs teljesen tisztában, de a következő alapvető tudnivalókat érdemes ismerni.
A Labdarúgópálya és Felszerelés
Pálya méretei és jelölései
A labdarúgópálya, a játéktér hossza 100-110 méter, szélessége pedig 64-75 méter. A nemzetközi mérkőzéseket általában műfüves vagy füves pályán játsszák, a stadionok pedig többnyire csak a nézőtér felett fedettek. A pálya számos fontos jelöléssel rendelkezik:
- A büntetőterület az alapvonallal párhuzamos vonalának 16,5 méterre kell lennie az alap- és a gólvonaltól.
- A büntetőpontnak 11 méterre kell lennie a gólvonaltól.
- A kezdőkör sugara 9,15 méter, miként a büntetőterület előtti félkörnek is.
- A szögletzászlók kötelezően a pálya tartozékai, azok magassága 1,5 méter.
- A szögletek negyedkörének átmérője kereken 1 méter.
A kapu az alapvonalon helyezkedik el, belső szélessége 7,32 méter, belső magassága pedig 2,44 méter.
A labda
A labda kerülete 68-70 cm, nyomása 0,6-1,1 atmoszféra, súlya pedig 410-450 gramm. Fontos megjegyezni, hogy minden nemzetközi hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott színű labdával lehet játszani. Lényeges továbbá, hogy tartaléklabdák nélkül nem szabad mérkőzést elkezdeni.
A Játékosok és Csapatok
Játékosok száma és szerepe
Egy csapatban maximum 11 labdarúgó, azaz egy kapus és tíz mezőnyjátékos lehet egyszerre a pályán. Ugyanakkor hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a játéktéren. Amennyiben sérülések vagy kiállítások miatt az egyik csapatból öt játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni.
A futballt lábbal játsszák, és csak a kapus érhet hozzá kézzel a labdához, de ő is kizárólag a saját büntetőterületén belül. Amennyiben a kapus a büntetőterületen kívül avatkozik kézzel játékba, akkor éppen úgy kell büntetni, mintha a szabálytalanságot mezőnyjátékos követte volna el.
Csere és felszerelés
A szakvezetőknek lehetőségük van a változtatásra, azaz a cserékre. A csapatoknak különböző színű szerelést kell viselniük, hogy megkülönböztethetők legyenek. A kapusmeznek eltérő színűnek kell lennie a mezőnyjátékosok mezétől, továbbá a tartalékjátékosoknak kötelező megkülönböztető színű pólót viselniük, amikor a pálya szélén bemelegítenek.
Futball alapjai: Pozíciók, szerepek, zónák kezdőknek | Futball 101
A Játékidő és Eredmény Eldöntése
A mérkőzés hossza
A játékidő kétszer 45 perc, és a félidők végén valamennyi hosszabbítás lehetséges. Ennek hosszát minden esetben a játékvezető határozza meg, figyelembe véve a játékmegszakításokat, például sérülések vagy cserék miatt.
Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen állásnál a meccs kétszer 15 perces hosszabbítással folytatódik.
Hosszabbítás és büntetőpárbaj
Amennyiben az újabb félóra (ráadás itt is lehetséges) alatt sem dől el a mérkőzés, úgy a csapatok öt-öt büntetőt rúgnak. Ezt követően egyesével addig ismételnek, amíg nem nyer az egyik csapat.
Játékvezetők és Feladataik
A játékvezető
A mérkőzéseken egy játékvezető, két asszisztens, valamint egy tartalékbíró működik közre. A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, és ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot - például komolyabb sérülés esetén - vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt.
A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen játékosokat. Súlyosabb szabálytalanság, vagy az eredményességet befolyásoló (például: gólhelyzetben történő szabálysértés) esetén pedig piros lapot mutat fel a vétkesnek, akinek ez után el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe. Második sárga lapos figyelmeztetés esetén a játékvezető köteles felmutatnia a piros lapot, azaz ki kell állítania a vétkest. Ha egy pályán lévő játékos egy tárggyal túlzott erővel megdobja az ellenfelét, aki a dobó játékos csapatának 16-osán belül áll, a vétkest piros lappal ki kell állítani, és az ellenfél közvetlen szabadrúgást (büntetőrúgást) kap az esemény helyszínéről.
Fontos tudni, hogy a játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna.
Asszisztensek és tartalékbíró
A játékvezető munkáját két asszisztens segíti az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy. A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak.
A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, a hosszabbítás időtartamának bemutatása. Illetve, ha a pályán lévő kollégája sérülés vagy egyéb ok miatt képtelen folytatni a játékvezetést, akkor ő áll be a helyére, ilyenre azonban ritkán kerül sor.
Játékvezetői műhiba
Műhibáról akkor beszélünk, ha a bíró nem az érvényes játékszabályokban előírt ítéletet, döntést hozza meg. A játékvezetői műhiba miatt csak akkor lehet óvni, ha a spori a szabályokat egyértelműen megsértette. Téves ítélet miatt - például meg nem adott gól, vagy meg nem adott tizenegyeses, esetleg feltételezett részrehajlás miatt - nem lehet óvni.
A Gólok és a Les
Érvényes és érvénytelen gól
A gól érvényes, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen. A gól akkor van érvényben, amikor a labda teljes terjedelmével a hálóban van.
A gól érvénytelen, ha a gólszerzést a támadó csapat részéről szabálytalanság, les, a kapus akadályozása előzi meg, illetve - s ezt talán kevesen tudják -, ha a gól megszerzésének módja az ellenfelet megszégyeníti.
A les szabálya
Lesről akkor beszélünk, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához, mint a labda és az utolsó védő. Lesnek minősül tehát, ha a támadó játékos úgy kapja meg csapattársától a labdát, hogy az átadás pillanatában közelebb áll az ellenfél alapvonalához, mint a labda és a védőjátékosok.
Nem érvényesül a lesszabály, ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában. Nincs les akkor sem, ha a támadó egy vonalban van a labdával, vagy ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les.
Szabadrúgások és Büntetők
Szabadrúgások (közvetlen és közvetett)
Szabadrúgás lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen szabadrúgásból egyből kapura lehet lőni, és ha a labda közvetlenül az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes. Ha a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára.
Közvetett szabadrúgásból egyből nem lehet gólt szerezni; csak akkor ítélhető gól, ha a labda másik játékost érint, mielőtt a kapuba kerül. A közvetett szabadrúgást a játékvezető karjának feje fölé emelésével jelzi, és addig tartja felemelve, amíg a szabadrúgást el nem végezték, és a labda egy másik játékost nem érintett vagy játékon kívülre nem került. Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába kerül, kirúgás következik. Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára. A közvetett szabadrúgás elvégzését meg kell ismételni, ha a játékvezető nem emeli fel a karját, hogy jelezze, hogy a rúgás közvetett, és a labdát közvetlenül a kapuba rúgják, mivel a játékvezető hibája az eredeti közvetett szabadrúgást nem érvényteleníti.
Mind a közvetlen, mind a közvetett szabadrúgás elvégzésekor a labdának mozdulatlanul kell állnia. A szabadrúgást végző játékos addig nem érintheti ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett. Az ellenfél minden játékosának legalább 9,15 méterre kell lennie a labdától, vagy az általuk alkotott úgynevezett sorfalnak is legalább 9,15 méterre kell elhelyezkednie.
Különleges szabályok érvényesek a büntetőterületen belüli szabadrúgásokra: az ellenfél minden játékosának a büntetőterületen kívül kell lenni, amíg a labda játékba nem kerül. A labda akkor van játékban, ha közvetlenül a büntetőterületen kívülre rúgták. Amennyiben egy védekező csapat kap szabadrúgást a saját 16-osán belül, és a labda nem hagyja el a büntetőterületet, mielőtt egy támadó belövi a kapuba, a gólt nem szabad megadni, a szabadrúgást meg kell ismételni.
A szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálysértés történt, vagy arról a helyről, ahol a labda volt, amikor a szabálysértést elkövették. A szabadrúgás úgy is elvégezhető, hogy a labdát egy lábbal vagy két lábbal egyszerre felemelik. Az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés a labdarúgás részeként megengedett a szabadrúgás elvégzése közben. Azonban, ha a játékvezető véleménye szerint a cselezés sportszerűtlen magatartásnak tekinthető, akkor a játékost figyelmeztetni kell. Ha egy játékos úgy határoz, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és a labdához 9,15 m-nél közelebb lévő ellenfél közbeavatkozik, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot. Ha egy játékos úgy határoz, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és a labda közelében lévő ellenfél szándékosan akadályozza a szabadrúgás elvégzésében, akkor a játékvezetőnek figyelmeztetnie kell a játékost a játék újraindításának késleltetéséért.
Büntetőrúgás (Tizenegyes)
A büntetőt rúgó játékos a kaputól 11 méterrel felfestett pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, és nem állhatott meg a nekifutásban, manapság azonban nincs érvényben ez a tilalom. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig; lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat, így zavarhatja a rúgó játékost.
Labda Játékon Kívül: Bedobás, Kirúgás, Szöglet
Bedobás
Bedobást az oldalvonalon kívül, vagy azon állva kell elvégezni. A bedobás helyét a játékvezető határozza meg.
Kirúgás
Kirúgást ítél a játékvezető akkor, ha a labda az alapvonalon hagyja el a pályát, és a támadó játékos ért bele utoljára. Amennyiben a kirúgást követően a labda a 16-oson kívülre kerül a levegőben, de az erős szél visszafújja a kapuba anélkül, hogy bárki hozzáérne, szögletrúgás következik az ellenfél javára, mivel öngólt kirúgásból közvetlenül nem lehet szerezni.
Szöglet
Szögletet akkor ítél a játékvezető, ha egy védőjátékosról megy ki a labda az alapvonalon.
