A Pingpong Játékos Toborzás jelene és jövője: Hogyan építsünk asztalitenisz közösséget?
Az asztalitenisz - vagy más néven pingpong - az egyik legnépszerűbb szabadidő- és versenysport. A sportág a tenisz kicsinyített mása, amelyben kettő vagy négy játékos üt vissza egymásnak egy könnyű, kisméretű labdát egy asztalon, amely középen hálóval van kettéválasztva. Hobbiként rendkívül egyszerű, nem túl nagy helyigényű, kis költséggel, akár szabadban is űzhető sport. Professzionális szinten kizárólag teremben játsszák. Azonban ahhoz, hogy a sportág népszerűsége és a játékosok száma továbbra is növekedjen, kiemelten fontos a célzott toborzás és a közösség építése.
A sportág helyzete és a toborzás szükségessége
Talán nincs benne a köztudatban eléggé az asztalitenisz, sem, mint profi, sem, mint szabadidős sportolási lehetőség, pedig a pingpongasztal ott van a nyaralóban, a park közepén, a lakótelepek közt, mégsem mozgatja meg az embereket, holott - valljuk be - mindenki tud és szeret pingpongozni. Ez egy nagyon játékos, szórakoztató, hasznos, élvezhető és közösségi élményeket adó sportág, ahol sokkal kevesebb technikai tudás szükséges a játék élvezetéhez, mint mondjuk a tenisznél. Tudásszinttől függetlenül mindenkinek van élménye a pingponggal kapcsolatban, és most van itt az az idő, amikor kreatívnak lehet és kell lenni ahhoz, hogy megmozgassuk az embereket.
dr. Do Phuong Nam, a BVSC-Zugló asztalitenisz szakosztályának vezetője úgy gondolja, nemcsak a gyerekeket kell megszólítani a helyzet javulásához. Globálisan csökken a nézettségszám, itthon az (igazolt) játékosok száma, különösen a női szakágban. A toborzás során éppen ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szülőkre, fiatal felnőttekre. A gyerek dönti el ugyan (ideális esetben), hogy mit szeretne csinálni, de a választékot, a kínálatot a szülő mutatja meg neki. Ha ők nem tudnak arról, mit adhat és nyújthat a sportág, milyen lehetőségek vannak benne, kevesebb az esélyünk.
A sportággal rengeteg testi és szellemi képességet lehet elsajátítani és fejleszteni, amiket akkor is hasznosítani lehet felnőttkorban, akár az élet teljesen más területein is, amennyiben nem lesz valakiből élsportoló. A lényeg, hogy minél több gyerek szeresse meg a játékot, mozogjon, legyen egy családias közösség tagja, élje meg a sport nyújtotta pozitív hozadékokat. A BVSC-Zugló szakosztály-vezetője szerint eddig élesen el lehetett választani a férfi és a női szakosztályokat, de nem ördögtől való ötlet, hogy a klub nyisson a lányok felé: az edzői apparátus, a szaktudás és a körülmények is adottak ahhoz, hogy általuk is bővüljön a létszám a klubban.
Klubok és az utánpótlás-nevelés szerepe
A Magyar Asztalitenisz Szövetség városi, megyei, kerületi és országos csapatbajnokságokat üzemeltet, biztosítva a versenyzési lehetőséget. A BVSC-Zugló asztalitenisz-szakosztályánál sem kell már elmorzsolni a mondatot: „itt megállt az idő”. A Szőnyi úti nagyterem az utóbbi években teljes megújuláson esett át, példának okáért korszerűsítették a fűtésrendszerét, így sem megfagyni, sem megfőni nem kell már benne. Ennél is jelentősebb volt a kisterem és a kiszolgáló helyiségek teljes megújítása. Mindezek fényében a szakosztály célja nem lehet más, minthogy minél nagyobb tömegeket megmozgatva működjön a BVSC-s pingpongélet - ehhez ugyanis minden adott.
A BVSC-Zugló egyik legsikeresebb és legnagyobb múltra visszatekintő szakosztálya az asztaliteniszezőké, nemzetközi szinten is meghatározó játékosok öregbítették a klub hírnevét a sportág aranykorszakában. A BVSC-ben hat edző foglalkozik az utánpótlással, ez ideálisnak tűnik, különösképpen azért, mert a trénerek személye beleillik a klub szellemiségébe: mindannyian a BVSC egykori játékosai voltak. A két főedzőt, Jakab Jánost és Molnár Krisztiánt igazi ikonként tudja felvonultatni a klub a hazai terepen. Rendkívül hasznos képet ad az utánpótlás versenyzőknek, hogy saját edzőiket - Marsi Mártonnal kiegészülve - a mai napig láthatják első osztályú bajnokságban eredményesen szerepelni.
A klub mintegy 30 igazolt versenyzővel rendelkezik (közülük két-három felnőttjátékossal, akik kölcsönben is játszanak), de eléri az 50-et azok száma, akik rendszeresen lejárnak edzésre, akár a szenior korosztályból. Melléjük jönnek a szabadidős célból asztalt bérlők, akik szintén hozzájárulnak az aktív BVSC-s pingpongélethez. Kiemelendőek a szakosztály parasportolói, a londoni paralimpiai bajnok, riói bronzérmes Pálos Péter, a riói ezüstérmes Csonka András, valamint Szvitacs Alexa, akik a tokiói olimpián is öregbítették a BVSC-Zugló hírnevét. „Nagyon kevés olyan év volt, amikor a BVSC nem adott utánpótlás-válogatott versenyzőt az elmúlt évtizedekben. A tradíciókhoz méltó tudott maradni a klub, de úgy érzem, hogy kicsit megváltozott a sportág helyzete."
Infrastrukturális fejlesztések és a jövő
A klubok infrastruktúrájának fejlesztése kulcsfontosságú a játékosok vonzásában és megtartásában. dr. Do Phuong Nam emlékei szerint „Volt olyan edzés, hogy két pólóban, pulóverben és a szabad kezemen kesztyűben edzettem.” A termet leszigetelték, szellőzőrendszert kapott, a fűtésrendszert korszerűsítették, majd szövetségi közreműködéssel a parkettát is lecserélték a nemzetközi szintű taraflex borításra. „Az utóbbi 50 év legnagyobb volumenű beruházása emellett a kisterem és a kiszolgáló-helyiségek megújítása volt, ezt 2020 végén adták át. Ez már tényleg XXI. századi, nyugati körülményeket garantál, aminek azért örülök, mert az utánpótlás-nevelés mellett nagyon hangsúlyosnak gondolom a tömegsport kiszolgálását is.” - tette hozzá a szakosztályvezető. Ezzel az infrastruktúrával a BVSC nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is vonzóbb lett, a versenyeken kívül edzőtáborokat is lehet ide szervezni vagy akár egy edzőközpontot, akadémiát is létre lehet hozni. Természetesen az asztalitenisz-szakosztály is látja a lehetőségeket a tervek között szereplő multifunkcionális központi csarnokban, abban egészen nívós nemzetközi versenyeket is lehetne rendezni, 16 asztallal, lelátóval.
Asztalitenisz a történelemben és más kluboknál
Az asztalitenisz magyarországi története a 20. század elejére nyúlik vissza. Az 1900-as évek fordulóján a Nemzeti Kaszinóban Kertész János bemutatta az új angol játékot. Igazi meghonosítója az asztalitenisz játéknak egy skót labdarúgó Edward Shires volt Budapesten, aki az MTK-ba jött játszani. Társainak baráti körben mutatta be az asztaliteniszt és közösen játszották. 1904-ben megrendezték az első bajnokságot is. Az első aranykor a magyar asztaliteniszezésben 1926 és 1939 között volt, melynek során 1926-ban írták ki az első világbajnokságot Londonban, a Memorial Hallban.
A Kecskeméti Spartacus Sportkör 1953-ban alakult meg. A sportkör mindenki a patinás régi egyesületek árnyékában nőtt fel. Zömmel olyan sportágakat vállal fel, amelyek a nagyobb egyesületekben nem voltak, vagy alacsonyabb osztályban szerepeltek. 1955-ben találkozhattunk Spartacusos asztaliteniszezővel. Az asztalitenisz szakosztály 1968-ban újjászerveződött, a Kecskeméti Vörös Meteor játékosállományára épülve. A Vörös Meteor nevesebb játékosai voltak: Nagy I. Klára, Pataky Ilona, Kara László, Király Béla, Kósa József. Közülük többen a Spartacusban teljesedtek ki, mint játékosok, illetve sportvezetőként is. A játékos toborzás révén olyan játékosok álltak edzésbe, mint Nagy II. Klára, Kiss Ottó, Kovács Imre, Sipos József. Ezek a példák jól mutatják, hogy a tudatos toborzás és a megfelelő utánpótlás-nevelés milyen kulcsszerepet játszik a sportág fejlődésében.
Az asztalitenisz alapjai és szabályai
Induljunk csak az alapoktól: pingpong vagy asztalitenisz? Ezek bizony nem szinonimák. A Ping Pong volt az őse az asztalitenisznek. Az első ütőket nem borította szivacs, csupán fából készültek. Ez után készültek el az első olyan „szoft” ütők, amik már más borításúak voltak. Ezekkel az ütőkkel jobban lehet „technikázni”, tehát jobban lehet pörgetni, nyesni a labdát. A fából készült rokon ezért sokkal merevebb, kopogósabb, ezáltal olcsóbb is, így inkább az maradt meg a hobbi játékosoknak. Az már csak plusz adalék, hogy egy asztalitenisz meccs 11 pontig megy, míg egy pingpongmeccs 15 pontig.
Összehasonlítás: Pingpong vs. Asztalitenisz
| Jellemző | Pingpong | Asztalitenisz |
|---|---|---|
| Ütőborítás | Fa (merev, kopogós) | Szivacs (puhább, technikásabb) |
| Játszma hossza | 15 pontig | 11 pontig |
A asztal mérete, azaz a felső lapja, a játékfelület téglalap alakú, 2,74 m hosszú és 1,525 m széles, és a padlótól 76 cm-es magasságban, vízszintesen helyezkedik el. A játékfelületnek egységesen sötét színűnek és mattnak kell lennie, mindkét hosszanti oldalvonalon 2,74 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel, s mindkét alapvonalon 1,525 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel. A játékfelületet az alapvonalakkal párhuzamosan húzódó, függőleges háló két egyforma nagyságú térfélre osztja. A ping pong labda gömb alakú, 40,6 mm átmérőjű, tömege 2,6-2,7 gramm. Az ütő tetszés szerinti méretű, alakú vagy súlyú lehet, de a lapjának síknak és merevnek kell lennie. A szerva, azaz az adogatás megkezdésekor a labdának szabadon kell feküdnie az adogató mozdulatlan szabad kezének nyitott tenyerében. A játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely előbb éri el a 11 pontot, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros 10 pontot szerzett. A mérkőzés akárhány nyert játszmáig tarthat, de a maximálisan lehetséges játszmák száma páratlan.
A játék pszichológiája és a fejlődés
A fejlődéshez a pozitív hozzáállás elengedhetetlen. Ebbe beletartozik a szorgalom, alázat és fegyelem. Ezt személyiségünkbe bele kell építenünk és életünk összes területére kiterjed. Az asztalitenisz esetén kétféle, támadó és védekező játékstílust különböztetünk meg. Azon sportolók, akik már magasabb szinten űzik az asztaliteniszt, versengőbbek, így inkább a támadó stílus jellemzik őket. Kutatások is alátámasztják, hogy magasabb önbizalommal bírnak és többet mernek kockáztatni is. Persze a technika sem utolsó, hisz a rengeteg edzés segít különféle stratégiákat is kialakítani, fejleszteni, ami által magabiztosabban viselkednek, bátrabban lépnek bele a támadó stílusba.
Persze mindenki izgul, a bajnokok is, ez természetes. Egészséges mértékben hasznunkra válik, hisz jobban teljesítünk, nő a figyelem és a teljesítmény. Ugyanakkor, kutatások szerint a nők magasabb mértékbe élnek át szorongást, aggodalmat, mint férfi társaik, és ez a profi asztaliteniszezőknél sincsen másképp. A hobbi meccsek során érdemes megfigyelnünk, kivel kerülünk szembe, hisz ellenfelünk szorongása a mi hasznunkra válhat. A szorongás, aggodalom nagyobb energiát vesz el, csökken a figyelem és a koncentráció, hamarabb kimerülünk benne. Így mi magunk se aggódjunk túlságosan, ha valami nem sikerült egy szervánál. Relaxáljunk, kontrolláljuk érzelmeinket, hisz a következő szerva jobb jövőt is tartogathat. Kutatások alátámasztják, hogy a magabiztosság lehet a támadó stílus központi eleme, és úgy tűnik, ez a stílus hatékonyabb, mint a többi. Ha fejlődni szeretnénk, meg kell tanulnunk ezeket az időszakokat felismerni és helyén kezelni.
Világesemények hatása a népszerűségre
A nagy sportesemények, mint a világbajnokságok, kiváló alkalmat teremtenek a sportág népszerűsítésére és új játékosok bevonására. Idén négy olimpiai sportágban is rendez világbajnokságot Magyarország, köztük asztaliteniszben. Bizony, 58 év után, 2019-ben Budapest tartja az asztalitenisz-világbajnokságot. Ez nagy izgalomra és büszkeségre ad okot, hisz a sportági világbajnokságok között nézettséget tekintve a hatodik helyen áll. Élőben és tévében is izgalmas lesz nyomon követni, hisz magyaroknak is tudunk szurkolni szép számmal. Ilyenkor a sport népszerűsége még inkább csak nő, mi magunk is kíváncsibbak leszünk, kiváltképp, ha országunkban zajlik egy ilyen színvonalas esemény. Ilyenkor nagyobb a kedv, hogy mi magunk is ütőt fogjunk. A VB alatt valószínűleg ez nem fenyeget bennünket, hisz a csapból is pingponglabdák fognak folyni.
tags: #ping #pong #jatekost #keresek
