Pintér Attila: A Nemzeti Labdarúgó-válogatott Kerete és Kapitányi Filozófiája

A magyar labdarúgó-válogatott élén bekövetkezett változások és az új szövetségi kapitány, Pintér Attila kinevezése jelentős várakozásokat szült a sportszakmai és a szurkolói körökben egyaránt. Az MLSZ célja egy ambiciózus, felkészült és hiteles szakember megtalálása volt, aki képes új lendületet adni a csapatnak. Pintér Attila kinevezése után azonnal megkezdte a munkát, amelynek első lépése a keretek összeállítása és a játékosok megismerése volt.

Pintér Attila: Játékosként és Edzőként

Pintér Attila hosszú és sikeres utat járt be a magyar labdarúgásban, mielőtt a szövetségi kapitányi posztra került volna. Karrierje során játékosként és edzőként egyaránt letette névjegyét.

Ifjúkori évek és játékoskarrier

Viszonylag kevés gyerek forgatja a fejében focizás közben, hogy belőle márpedig szövetségi kapitány lesz. Inkább arról álmodozik, hogy nagy futballista lesz, akit tízezrek ünnepelnek a lelátón. Amikor hősünk Salgótarjánban elkezdte rugdosni a labdát bátyjának, a kapusként tüsténkedő Zsoltnak, aligha az járt a fejében, hogy 2013 utolsó napjaiban megválasztják szövetségi kapitánynak. Pintér Attila 1966. született. Ifjúsági Európa-bajnok (1984) labdarúgó. Az NB I-ben 224 mérkőzésen játszott és 20 gólt szerzett.

Pintér Attila ráadásul gyakorlatilag a St. Síküvegyár zagyvapálfalvai sporttelepén nőtt fel, hiszen édesapja a csapat gondnoka volt, míg anyukája a szertárat és a büfét vezette, a család pedig a pályával szemben lakott. A fiatal futballista teljesítménye hamarosan felkeltette a szakemberek figyelmét, bekerült az 1984-es ifjúsági Európa-bajnokság keretébe, és már ott kitűnt megalkuvást nem tűrő mentalitásával. Az újdonsült szövetségi kapitányról kinevezése napján írt cikkünkben már említettük, hogy első NB I-es bajnokiját 1984. szeptember 1-jén játszotta a SZEOL AK ellen, és a Népsport akkori tudósítója 7-esre értékelte teljesítményét.

A Vincze Géza irányította, alaposan megfiatalított Fradiban nemcsak ő készült izgatottan arra a mérkőzésre, hanem a szintén újonc, azon a nyáron Nagykanizsáról igazolt Keller József is, ám az ünnepélyes kezdőrúgás - amelyet az FTC legendája, dr. Sárosi György végzett el - és a mintegy 28 ezer Fradi-szurkoló biztatása gyorsan elfeledtette a 18 éves védővel, hogy izguljon, a 4-1-es győzelem pedig kellő önbizalmat adott a ferencvárosi „csikócsapatnak” a bajnoki rajt utáni folytatásra. Említsük meg, hogy Pintér első NB I-es fellépésén milyen összeállításban játszott a Ferencváros, íme: Zsiborás - Szántó, Pintér, Rab, Keller - Takács, Koch (Rubold), Zsivóczky - Zsinka, Szabadi, Pölöskei (Pogány). Második élvonalbeli mérkőzésén győztes gólt lőtt a Haladás ellen Szombathelyen.

Pintér ekkorra már meghatározó játékosa volt a Fradinak, és nemcsak a védőmunkájával tűnt ki, hanem középhátvédként többször is veszélyeztette az ellenfelek kapuját. A ferencvárosi közönség elsősorban azért zárta a szívébe, mert példás volt a küzdőszelleme. Ha „Pinyő” megindult az ellenfél ellen keresztezni, akkor nem volt pardon. Gyakran előfordult, hogy egy-egy téves vagy tévesnek vélt játékvezetői ítélet után maga Pintér ért oda elsőnek a bíróhoz, és igyekezett felvilágosítani a tévedéséről. De az ellenfelek sem mehettek vele biztosra, mert olykor szikrázó szemekkel indult meg ellenük, hogy „rendre utasítsa” őket.

A válogatott karrier és a klubváltások

Az 1984-es ifjúsági Eb-győzelemről fentebb már írtunk, két évvel később, 1986-ban szintén szép sikert ért el a magyar válogatott utánpótlásvonalon, ugyanis az U21-es Európa-bajnokságon bejutott a legjobb négy közé. A mexikói kudarc után a valamelyest átalakított nemzeti együttesben mindössze 20 évesen debütált, 1986. október 15-én. A húsz válogatott találkozó ennek ellenére szép szám, a legtöbbet emlegetett meccse pedig a Spanyolország elleni budapesti vb-selejtező volt (1989. október 11.), amelyen kétszer is betalált Zubizarreta kapujába, 0-2-ről ő egyenlített. A válogatottban 1991. október 30-án játszotta utolsó mérkőzését, a Norvégia elleni szombathelyi Eb-selejtezőn 0-0-t ért el a magyar csapat.

A Ferencvárosban 1988-tól visszakapaszkodott a dobogóra, és Rákosi Gyula irányításával az 1988-1989-es kiírásban - a Bp. Honvéd mögött - kétszeresen ezüstérmes lett, hiszen a bajnokságban és a kupában is a második helyen végzett. Ez utóbbi érem megszerzéséből már csak „félig” vette ki a részét Pintér, az ősszel még a Fradiban játszott, a téli szünetben viszont Belgiumba, a Beerschothoz igazolt. Majd 1991 nyarán elhagyta a Ferencvárost, és az NB I-be 31 év után visszakerülő, újonc BVSC-hez szerződött. Utólag úgy véli, hiba volt a Szőnyi útra szerződnie. Azt mondták rá, hogy már lassú és túlsúlyos. 1992 tavaszán a BVSC-től a dunaszerdahelyi DAC-hoz szerződött, majd ismét hazatért, előbb - 1992 őszén - az NB II-es Budafoki MTE-ben játszott, majd 1992 telén Verebes József hívására Győrbe, az ETO-hoz igazolt. Másfél évet húzott le a Rába-parti városban, és edzője, a Mágus olyan mély benyomást tett rá, hogy kezdett benne érlelődni a gondolat, érdemes lenne kipróbálnia az edzőséget.

Edzői pályafutásának kezdete és sikerei

Vezetőedzőként Sárvár volt az első állomás, ahová még játékosként került, ám 1997 nyarától már edzőként irányította az NB III-ból felkerülő Sárvár FC-t, és az NB II Nyugati csoportjában a 10. helyre vezette az újonc csapatot. Edzőként két és fél szezont töltött Sárváron, onnan vitte el őt 2000 januárjában Antók Zoltán klubtulajdonos Celldömölkre, mivel a csapata éppen edzőt keresett. Antókot lenyűgözte Pintér fanatizmusa, „fenegyereksége”, ezért választotta őt. Ez a húzás pedig bejött neki, mert az 1999-2000-es szezon végén az NB II Nyugati csoportjában a 4. helyen végeztek. Amikor Antók Zoltán Pápára (2002), majd Sopronba (2003) tette át a székhelyét, mindig vitte magával Pintér Attilát is, akivel szoros baráti kapcsolatba kerültek. Nevelte, irányította, támogatta a fiatal edzőt.

Bajnoki cím a Ferencvárossal

2003 nyarán egy új szintre lépett Pintér Attila, NB I-es edző lett! Antók Zoltán révén került a Matáv FC Sopronhoz, s vezetőedzőként első élvonalbeli meccsén vereséget szenvedett. Később azonban Pintér megkapta élete (addigi) legnagyobb lehetőségét: 2003 decemberében a Ferencváros vezetőedzője lett. Várszegi Gábor, az FTC akkori többségi tulajdonosa, döntése nyomán került a csapat élére.

Pintér nagy elánnal látott neki a munkának, és az első tavaszi fordulóban éppen előző csapata, a Matáv FC Sopron otthonában debütált a Fradi edzőjeként - 0-0-val. Pintér alaposan megszervezte a Fradi védekezését, az első hét tavaszi meccsén nem kapott gólt csapata (akkor állította fel Szűcs Lajos a 767 perces kapott gól nélküli magyar rekordot!), és a 23. fordulóban ötpontos előnnyel vezette a tabellát. A szakember tehát első NB I-es szezonjában (miután Sopronból az Üllői útra költözött) aranyérmes lett a Ferencvárossal, ráadásul mindent vitt, hiszen a 2003-2004-es bajnoki címet valamint a Szuperkupát és a 2004-es Magyar Kupa-döntőt is megnyerte a Ferencvárossal.

A Szövetségi Kapitányi Poszt és Pintér Attila Kinevezése

Egervári Sándor vezetése alatt a magyar válogatott javított korábbi helyezésén. A szakvezető 2010-ben vette át a nemzeti csapat irányítását, amely a 2012-es Európa-bajnokság selejtezőin elért eredményével megszilárdította harmadik kalapos besorolását a nemzetközi mezőnyben. Tartósan javult a mieink FIFA-világranglista helyezése, nemzetközi presztízse is. A vb-selejtezők záró mérkőzésein tapasztalt váratlan sikertelenség azonban cselekvési kényszerbe hozta a szövetséget.

A szövetség vezetésének hosszabb távú szándéka az volt, hogy egy sikeres Egervári-korszak után idővel ambiciózus, felkészült, hiteles labdarúgómúlttal rendelkező fiatal edző kerüljön a nemzeti együttes élére. Október közepén a vezetés első körben nem talált olyan fiatal, mégis már eredményekkel rendelkező hazai szakembert, aki ne töltött volna be akkor fontos tisztséget, vagy ne rendelkezett volna élő szerződéssel. Amint azt a szövetség vezetése többször, több formában is hangoztatta, az esetlegesen külföldi kapitány választásával a cél többlettudás „importálása” lett volna. E folyamat során hamar beigazolódott az a félelem, hogy a jövőbeli csapat lehetséges tagjainak megismerésére, a remélt eredményesség elérésére minden külföldi edző hosszabb időt kért a szövetségtől. Ez a jelenlegi helyzetben nem fogadható el, amikor - talán két felkészülési mérkőzést követően - szeptemberben már a 2016-os Eb-kijutás küzdelmeire készen álló csapattal kell rendelkeznie Magyarországnak. Ez önmagában elegendő érv volt a visszakozásra, amire ráerősített, hogy a komoly, felkészült külföldi szakemberek javadalmazási igénye, és az MLSZ fizetési hajlandósága között lényeges eltérés van.

Pintér kinevezésekor jelezte, szeretné elérni, hogy a válogatott bő keretében számításba vett labdarúgók rendszeresen részt vegyenek összetartásokon annak érdekében, hogy a játékosok minél gyorsabban megismerkedjenek a válogatott követelményrendszerével, a taktikai feladatokkal.

A Pintér Attila-féle Válogatott Keretek

Pintér Attila, mint új szövetségi kapitány, kinevezése után azonnal megkezdte a keretek összeállítását és a játékosok felmérését. Ennek keretében több lépcsőben hirdetett keretet, figyelembe véve a hazai és külföldi bajnokságok állását, valamint az esetleges sérüléseket.

Az első, bővebb keret a dánok elleni mérkőzésre

Miután hétvégén egy bajnoki forduló még megelőzi a jövő csütörtöki válogatott mérkőzést, Pintér Attila szerette volna, ha az esetleges sérülések miatt senkit sem ér váratlanul a meghívó, ezért első körben huszonhét mezőnyjátékost és négy kapust jelölt a dánok elleni meccsre készülő együttesbe, és a hétvégét követően szűkíti a keretet. Nem készülhet a találkozóra a napokban súlyos sérülést szenvedett Leandro, valamint az ugyancsak sérült Bogdán Ádám, míg Lovrencsics Gergő klubkötelezettségei miatt hagyja ki a mérkőzést.

A januári edzőtáborok és a 32 fős keret kihirdetése

Miután egyeztetett az NB I.-es csapatok vezetőivel, Pintér Attila már ki is hirdette a labdarúgó-válogatott első, 32 fős keretét a január 6-7-i edzőtáborra, melyet a közeljövőben két újabb összetartás is követ majd január 13-án és 20-án. A kerettagok hétfőn délelőtt találkoznak Telkiben, mindkét nap két-két edzés szerepel a programban. Az NB I klubvezetőivel, edzőivel történt pénteki egyeztetésen Pintér elmondta: január 6-án és 7-én tartja az első edzőtábort, majd tervei szerint 13-án és 20-án is összehívja a játékosokat, február elején pedig egy törökországi edzőtáborozásra nyílik lehetőség. A szövetségi kapitány arra kérte kollégáit, hogy ők is tegyenek ajánlásokat, csapatukból kiket tudnának elképzelni a válogatottban.

A kerettagság nem automatikus

„Nem szeretném, ha félreértéseket szülne a mostani összetartásra kijelölt keret, ezért szeretném előre leszögezni: az, hogy egy adott játékos most meghívót kapott, nem jelenti egyben azt is, hogy később válogatott lesz - jelentette ki Pintér Attila. - Egyelőre csupán arról van szó, hogy a megnevezett játékosokra kíváncsiak vagyunk, és rájuk is gondolunk majd az első válogatott mérkőzésre készülő keret összeállításánál. Sok kiszemeltünk külföldön játszik, őket most természetesen nem tudjuk megnézni, az első válogatott mérkőzésen azonban számítunk rájuk, mint ahogyan több itthon játszó futballistára is a most meghívottak közül - olvasható az MLSZ honlapján Pintér Attila kijelentése.” A magyar szövetség honlapjának szombati beszámolója szerint a szakvezető hangsúlyozta: a mostani meghívás nem jelent automatikus kerettagságot, a szakmai stáb egyelőre csak ismerkedik a futballistákkal, később az összetartásokon és a bajnoki mérkőzéseken legjobban szereplő labdarúgók a légiósokkal kiegészülve alkothatják majd a keretet. A mostani keretben több jelenlegi korosztályos válogatott játékos is helyet kapott (Kalmár Zsolt, Holman Dávid, Radó András, Bacsa Patrik).

A 32 fős keret részletes bemutatása

A 32 fős keretben az NB I.-es játékosok mellett szerepel a belga Oostendében játszó Vass Ádám, a jelenleg klub nélküli, legutóbb az Alanyija Vlagyikavkazban szereplő Priskin Tamás, illetve a másodosztályból egyedüliként behívott Balogh János, a Nyíregyháza kapusa. A gyakorlásokon részt vesz az Alanyija Vlagyikavkaztól néhány hete távozó, így jelenleg klub nélküli Priskin Tamás, illetve egyedüli másodosztályú futballistaként a Nyíregyházán védő Balogh János.

Az összetartásra kijelölt keret a következőképpen alakult:

Az Összetartások Rendszere és a Fogadtatás

Pintér Attila decemberi kinevezése után az első és legfontosabb reform a válogatott összetartások bevezetése volt. A szövetségi kapitány rendszeresen 35 élvonalbeli játékost hívott ezekre a keretedzésekre. Az újdonsült szövetségi kapitány többször példálózott a Puskás-korszakkal, és azzal, hogy a magyar válogatott akkor volt a legjobb, amikor a játékosok sokat találkoztak. Amikor Pintér Attila kitalálta az összetartásokat, hangsúlyozta, hogy ezzel a magyar futball érdekeit szolgálja, de semmiképpen sem szeretné, hogy a kluboknak ez bármilyen hátrányt jelentsen.

Kritika és nehézségek a Ligakupa környékén

Amikor az ötlet megszületett, a legtöbb klubedző bólogatott, és elmondta, hogy a magyar válogatottat mindenben segíteni kell. Jószerivel csak a Diósgyőr edzője, Tomiszlav Szivics adott hangot nemtetszésének. A magyar válogatott szerda este 2-1-es vereséget szenvedett hazai pályán Finnország ellen. Az eredmény nem éppen hízelgő, de el lehet sütni a közhelyet, miszerint a barátságos meccsek arra vannak, hogy összecsiszolódjon a gárda, így a végeredmény másodlagos. A magyar válogatott összetartásának értelme akkor dőlt meg, amikor szerdán Pintér Attila kezdőt hirdetett, és az NB I-es játékosok alig kaptak helyet a csapatban. Bogdán Ádám, Vanczák Vilmos, Leandro, Varga József, Lovrencsics Gergő, Dzsudzsák Balázs és Koman Vladimir is ott volt a pályán. A lényeg, hogy a válogatott alapösszetétele ugyanaz maradt, és az NB I-es játékosok nagy része nem kapott lehetőséget. Viszont edzhettek a kerettel egy jót, míg a klubcsapataik jobb esetben nem tudtak nélkülük érdemi munkát végezni.

Egy klubedző elmondása szerint: „A vasárnapi mérkőzés után negyvennyolc órával már megint játszanunk kellett, emellett az MLSZ kilenc játékost még a válogatottba is elvitt. Hogyan vegyük komolyan így a Ligakupát? Hogyan jussunk tovább? De nyugodtan említhetnénk a Haladást is, amely csikócsapattal kényszerült kiállni a Ferencváros elleni mérkőzésre, és még így is közel állt a továbbjutáshoz.” A kérdés az, hogy meddig tartható ez az állapot? - „Nehéz kérdés, mert az összetartásokat nehéz megvalósítani, hiszen a klubok magánkézben vannak, és úgy is működnek. Csakhogy eddig úgy néz ki, a szövetség nem kompromisszumokat köt, hanem kötelezi a klubokat az együttműködésre, aminek a Győri ETO az első igazi áldozata, mivel az MLSZ hathatós segítségével kiesett a Ligakupából.”

A jövő perspektívája

Lehet, hogy a kezdeményezés jó, de Pintér hónapokon keresztül vezényelt összetartásokat olyan futballistáknak, akik a finnek ellen még a keret közelében sem voltak. - „Nyilván kétes a megítélése a dolognak, de én személy szerint adnék időt ennek, mielőtt következtetéseket vonok le. Nyilván, ha ugyanígy marad a rendszer, akkor mondhatjuk, hogy nincs túl sok értelme, de szerintem hagyjuk kiforrni a szövetségi kapitány elképzeléseit.” Egy másik szakember hozzátette: „Klubedzőként nem örülnék neki, ha a legjobb futballistáimat folyamatosan elvinnék. Viszont ha én lennék a szövetségi kapitány, akkor örülnék, ha megkapnám őket. Nagyon nehéz mindkét fél igényeit egyszerre kielégíteni, ezért is mondtam, hogy kompromisszumkészségre van szükség. Tudomásom szerint ez a törekvés az MLSZ és a klubvezetők között megvan. Úgy tudom, Horváth Ferencet sem bocsátották el a Ligakupa-kiesés miatt, úgyhogy ha nyert volna a válogatott, akkor lehet, hogy most mindenki azt mondaná: gyerünk, menjünk tovább ezen a pintéri úton. Most nyilván megkérdőjeleződik egy csomó dolog, de szerintem korai még ítélkezni, mert ez a néhány hónap kevés az érdemi munkára. Nyilván mindenki többet várt. Nem mondom, hogy ez a mérkőzés jól nézett ki.”

tags: #pinter #attila #valogatott #kerete

Népszerű bejegyzések:

• Merülj el a Manchester United világában
• az FTC Magyar Kupa-sikerei
• a monori IDF verseny főbb eredményei
• Ismerje meg a Fenerbahçe labdarúgóklubot
• A 19. századi futballcsapatok felemelkedése