A szurkolói mentalitás és Pintér Attila kihívásai a magyar futballban

A magyar labdarúgásban régóta húsbavágó kérdés a szurkolók, a játékosok és az edzők mentalitása. Attila Pintér, a magyar futball ismert alakja, szövetségi kapitányként maga is szembesült ezzel a problémával, sőt, elmondása szerint változtatni is szeretne a szurkolók hozzáállásán. Azonban az őt övező viták és kritikák, mind a pályán, mind a magánéletben, rávilágítanak a magyar futball mélyen gyökerező kihívásaira.

Pintér Attila kommunikációs kihívásai

Pintér Attila kapcsán a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is felismerte a kommunikáció fejlesztésének fontosságát. „Pintér Attila jól nyilatkozik, hiszen mindig őszintén beszél, a stílusán pedig kommunikációs tréninggel kíván segíteni az MLSZ” - mondta Csányi Sándor, a szövetség elnöke a délelőtt kezdődött küldöttgyűlésen, és ez jó hír. Reméljük, hogy a „jól nyilatkozó” Pintér Attila a kommunikációs tréninget követően úgy fogja megmagyarázni a magyar válogatott gyalázatos vereségeit, hogy utána olyan büszkék leszünk focistáinkra, mint a spanyolok, a németek vagy a brazilok az övéikre.

Azonban a tréning előtt és után is akadtak esetek, amelyek megkérdőjelezték Pintér kommunikációs képességeit. Pintér már Csányi bejelentése előtt szorgalmasan gyakorolt - szigorúan civilben. Május 11-én rendezték meg az Albert Kupa elnevezésű gyerek-labdarúgótorna döntőjét, ahová Pintér szülőként, szurkolóként érkezett, mivel kisfia a Győri ETO U9-es csapatában játszik. Az ultrasliberi.hu tudósítása szerint „a Fradi-ETO elődöntő előtt többek által jól hallhatóan tett egy olyan megjegyzést, hogy »na, a Fradival játszunk, tuti fel fog borulni a pálya, ha a bírón múlik«, majd amikor a Fradi 0-2-ről kiegyenlített (két szabályos góllal), a szülők közül lerohant a dombról..., be a pálya mellé..., majd a félpályánál bement a játéktérre, és a gyerekek és mindenki füle hallatára reklamálni, csalózni, majd faszszopózni (sic!) kezdett a bírónak”. A folytatásban „mint egy idegbeteg, teljesen kikelt magából, aztán amikor a fradisták a pálya túlsó, »nyilvános« feléről elkezdtek bekiabálni neki, hogy mit keres bent, ő is egy szülő, takarodjon ki a pályáról, elkezdett mutogatni és kifelé biccentgetni a fejével, hogy »mi van, odamenjek?«” Pintér Attila végül „nem ment oda”. Kommunikációs tréningre megy.

A kommunikációs zavarok szövetségi kapitányi időszaka alatt is megfigyelhetőek voltak. Pintér viselkedésével alapvető gondok vannak. Már az első felkészülési meccse után kérdőre vont egy újságírót, köpködött, és a gondolatainak kifejezése sem ment gördülékenyen. A kommunikációs tréning valamelyest javított rajta, de a bőréből nem tudott kibújni, az északírek kapitányának közvetlenül a meccs után elfelejtett gratulálni.

A játékosok szemével: Lencse László tapasztalatai

Lencse László, korábbi válogatott kerettag, nyíltan beszélt Pintér Attilával kapcsolatos tapasztalatairól, rávilágítva a magyar futballban uralkodó negatív mentalitásra. Lencse László olyat mesélt a Blikknek, amit mindenki tud, de kevesen mondanak ki: Pintér Attila nem egy kellemes ember.

„Szombathelyre már úgy érkeztem, hogy sok csalódás volt a hátam mögött, és a környezet sem kedvezett. Mindenki a másik ellen dolgozott és az jelentette a számára az örömöt, ha a társa pórul jár. Igazi magyar mentalitás. Ezt érzem a hétköznapokban is.” Lencse kiemelte, hogy a futballban az önbizalom táplálja a sikert, anélkül a legjobb technikai tudású játékos sem tud igazán jól szerepelni, mert fél a kudarctól.

Kiemelten kritizálta Pintér edzői eszköztárát. „Ha egy edzőnek az eszköztárhoz tartozik a »kurvaanyázás«, akkor a játékos joggal gondolhatja, hogy nem tisztelik. Gyirmóton, ahol fél év alatt rúgtam 11 gólt, ezt tapasztaltam.” Lencse László arra is kitért, hogy Pintér Attila irányítása alatt pszichológus segítségét is igénybe kellett vennie, mert nagyon megterhelő helyzetekbe került, ijesztő, pánikszerű tünetei voltak. Úgy érzi, sokkal jobban kellene a fiatal tehetségeinkre vigyázni. Sokszor azt látja, hogy a játékosokat egy kalap alá veszik, ahelyett, hogy az egyéni erősségeiket fejlesztenék nemzetközi szintre. Szerinte a labdarúgás sokszor az üzleti életnél is durvább kihívások elé állítja az embert, ezért muszáj lelkileg is erősnek lenni és sokat beszélgetni a fiatal generációval.

A Fradi nyílt levele: húsz évvel ezelőtt

Pintér Attila edzői módszerei már korábban, a Ferencvárosnál töltött időszaka alatt is komoly ellenállást váltottak ki. Amikor Pintér a Fradinál volt edző, a játékosok nyílt levelet írtak miatta - és ennek már húsz éve. Ebben a levélben részletesen leírták a problémákat:

• „Pintér Attila érkeztével alapvetően megváltozott a csapatnál végzett edzésmunka, és egyre kevesebb munkát végeztünk. Az edzések többségén alig mozogtunk, inkább csak álldogáltunk és az úgynevezett tolódásos védekezést gyakoroltuk úgy, hogy az edzőnk mászkált a pályán és egyenként rángatott minket.”
• „Többször fordult elő sérülés amiatt, hogy lemerevedtünk a hosszú álldogálásban.”
• A játékosok jogosan érezték magukat kiszolgáltatott helyzetben. „Szeretnénk elmondani, hogy a játékos minden esetben kiszolgáltatott helyzetben van, ha játszani szeretne, éppen ezért sok mindent elvisel egy edzőtől.”
• Komoly tiszteletlenséget tapasztaltak: „Éppen ezért elviseltük azt, hogy Pintér Attila számos alkalommal még köszönésre sem méltatott játékosokat. Volt több olyan játékostársunk, akihez hetekig nem szólt, akinek nem köszönt. Elviseltük azt is, hogy az edzéseken nem szólított a nevünkön minket, hanem csak, mint a kutyáknak, füttyentgetett nekünk.”
• Az egység megbontására törekedett: „Vezetőedzőnk nyilvánosan hirdette, hogy egységes csapatot kíván kialakítani, miközben az öltözőben ennek ellenkezőjére törekedett. Először felszólított bennünket arra a tavaszi rajt után, hogy közösítsük ki Tököli Attilát, ne beszéljünk vele.”
• „Ennél is súlyosabb eset volt, amikor egyik játékostársunkat megpróbálta spiclinek beszervezni és az öltözői szobában egy papírt tett elé, amiben arra kérte, hogy jelölje meg azokat a játékosokat, akik szerinte úgymond ellene játszanak.”
• A játékosok elutasították ezt a módszert: „Játékostársunk a felvetést is elutasította, de akkortól mindannyian tudtuk, hogy milyen mentalitású emberrel van dolgunk.”
• Zsarolás és gyerekes módszerek: „Vezetőedzőnk több alkalommal is azzal fenyegetett bennünket, hogy a nyilvánosság elé tárja fizetésünket, és számos más gyerekes módszerrel próbált bennünket zsarolni, vagy gyerekes dolgokat kényszerített ránk.”

A helyzet odáig fajult, hogy „a bajnoki hajrában a Sopron elleni mérkőzés második félideje előtt már arra kényszerültünk, hogy a játékoskijáróban megbeszéljük, hogy nem foglalkozunk a számunkra állandóan ellentmondásos utasításokat adó vezetőedzőnkkel, és azt játsszuk, amire magunktól képesek, vagyunk, amit mi jónak látunk.”

Pintér szövetségi kapitányként: hibák és következmények

Miközben az MLSZ-ben még mindig azon tanakodnak, mikor rúgják ki Pintér Attila szövetségi kapitányt, mi összegyűjtöttük, milyen szarvashibák róhatók fel a szakembernek.

Tíz öltönyt kért

Már Pintér belépője is hagyott maga után kívánnivalót. Információnk szerint a kényes ízlésű szövetségi kapitány a kinevezésekor egyből tíz öltönyt kért.

Kötelező összetartások

A világon egyedülálló módon kiharcolta, hogy extra összetartásokat vezényelhessen. Az elképzelése többször is ellenállásba ütközött, hol a DVTK edzőjével, Szivics Tomiszlávval, hol az FTC-vel került konfliktusba. Mivel Pintér az összetartásokra szinte mindig csak az NB I-ben játszókat tudta összecsődíteni, a terve kudarcra volt ítélve.

63 játékost válogatott be

Fél év alatt 63 futballistát próbált ki, ami nem vezetett eredményre: aki az NB I-ben egyeneset tudott rúgni a labdába, az már kapta is a meghívót. Döbbenetes, de még a magyar kapitánykodása alatt több mint száz játékost tesztelő Lothar Matthäus sem tartott ilyen magas számnál ilyen rövid időn belül.

Eltaktikázott Eb-selejtező

Amíg a felkészülési mérkőzéseken egyszer sem gyakorolta a csapat a háromvédős rendszert, hatalmas megdöbbenésére Pintér épp tétmeccsen alkalmazta először. A játékosok szemmel láthatóan zavarodottan szaladgáltak az északírek elleni találkozó első félidejében. A szünet után vissza is állt a csapat a négyvédős szisztémára.

Ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy Pintér Attila szövetségi kapitányi tevékenysége során is hasonló problémák merültek fel, mint korábbi klubedzői posztjain. A szakmai hibák és a kommunikációs nehézségek egyaránt hozzájárultak a kudarcokhoz.

A "magyar mentalitás" és a jelenlegi helyzet

A magyar futballban a mentalitás problémája szélesebb körű, mint egyetlen edző személye. A játékosok hozzáállása, az edzők és a klubvezetés viszonya, valamint a szurkolók elvárásai mind összetett problémát alkotnak.

„Igazából nem a taktikát hiányolom, mert az láthatóan nincs. A sokpasszos felé induló játékunkat menet közben felváltotta valamiféle direktebb, de ugyanúgy nem működő foci.” Sokszor hiányzik a szerénység és az alázat a játékosokból. „Nem hiszem el, hogy a lejátszott öt-hat meccs nem volt elég ahhoz, hogy felfogják, itt első körben szerénységre és alázatra van szükség, mert ők egyelőre nem a Nagy Honvéd az NB II-ben, hanem pár játékos, aki épp ezt a mezt viseli. És ha a játékos nem is fogja fel, akkor még mindig ott van az edzője, akinek rendet kell tennie a fejekben.”

A helyzetet a gyenge csapatok találkozói is jól illusztrálják. „Két mocsokszar csapat találkozott egymással, és annyi volt a különbség, hogy mi képtelenek vagyunk érdemben reagálni a minket körülvevő világra, és helyette a saját szabályaink szerint próbálunk meg játszani.” A keret is visszaél a helyzettel. „Nem igaz, hogy nem látjuk, a keret is visszaél a helyzettel, belefekszik a kényelmesbe, és arra vár, hogy majd más megoldja helyette a problémákat. Pont ezzel a mentalitással, az egymásra várással kerültünk előbb az NB I. alsóházába, majd estünk ki.”

A szurkolók is egyre frusztráltabbak. „Gyűlölöm azt a megaláztatást, amiben most részesülünk...” Felmerül a kérdés: „Hogyan akartok szurkolókat kivinni a meccsekre? Hogyan várhatjátok el, hogy szurkoljanak nektek, és ne ellenetek?” A szurkolói oldalról az elégedetlenség már radikális lépéseket is fontolóra vet. „Nekem elegem van a szenvedésből, és kifogytam a válaszokból... A klubnak tennie kell valamit, mert ha nagyon sokáig húzza, akkor akarva-akaratlanul a szurkoló fog lépni, és az senkinek sem lesz jó.”

A megoldás valószínűleg a klasszikus és bevált modellekhez való visszatérésben rejlik. „Egy tapasztalt vagy egyenesen türhő edző, kőegyszerű foci, és legfőképp fegyelem, szerénység és alázat az öltözőben.” Ez a mentalitásváltás alapvető fontosságú a magyar futball jövője szempontjából.

Az NB II helyzetkép és Pintér Attila aktuális csapata

Az NB II-ben egyre élesebb küzdelem zajlik a feljutásért. A hétvégén eldőlt, hogy a Kisvárda visszajut az első osztályba. A második, még szintén feljutást érő helyért a Vasas és a Kazincbarcika harcol. Három fordulóval a bajnokság vége előtt a Vasas 3 pontos hátrányba került a Kazincbarcikához képest. Erős Gábor csapata nyerni tudott a Soroksár ellen, ezzel visszaelőzte Pintér Attila együttesét a tabellán.

Aktuális NB II állás és mérkőzések (részleges)

Az alábbi táblázat Pintér Attila csapata, a Vasas és közvetlen riválisa, a Kazincbarcika helyzetét mutatja be a feljutásért folytatott küzdelemben:

A kazincbarcikaiak utolsó három mérkőzésüket a Budapest Honvéddal, a Mezőkövesddel, és a Kisvárdával játsszák. Előbbi két csapat elméletben még kieshet, ám erre elég kicsi az esély. A Kisvárdának pedig gyakorlatilag tét nélküli lesz a találkozó. Pintér Attiláék a kiesés elől menekülő Békéscsabával, a Szeged-Csanád Grosics Akadémiával és a Honvéddal találkoznak.

tags: #pinter #attilavaltoztatna #a #szurkolok #mentalitasan

Népszerű bejegyzések:

• A Mezőkövesd és a Haladás kupameccsének elemzése
• A kortárs magyar építészet értékei
• A Hail Mary szabályai
• A Celje és Lékai Máté kapcsolata
• A stadionatmoszféra a zsebedben