Platón pedagógiája és a játékos nevelés jelentősége

Az emberi kultúra egyik fontos eleme a játék, amely szabad és önkéntes tevékenység, mentes mindenféle külsődleges kényszertől és saját körén kívül eső célkitűzéstől. Ezért különbözik a munkától, és a szabadidő és a szórakozás területéhez tartozik. Minden játék saját térrel, idővel és a játékban részt vevők által elismert szabályokkal rendelkezik. Az antik Görögországban a kultikus, illetve vallási ünnepekhez kapcsolódóan alakultak ki különböző játékok, mint például az olümpiai játékok.

Ebben a kontextusban Platón, az ókori görög filozófus, a játékot is az állampolgárrá nevelés szemszögéből közelíti meg. Életének és esetleges működésének első hatvan évéről szinte semmi biztos információval nem rendelkezünk, de Szókratész tanítványa volt, s a politikai életben aktívan részt vevő jómódú családban nevelkedett, ahol a periklészi demokrácia erényeit és árnyoldalait, annak intézményeit - így a tömegesedő iskoláztatás kezdeteit - egyaránt közelről láthatta, s értelmezhette. Híres iskolájának, az Akadémiának alapítási idejét is csak kikövetkeztetni tudjuk, s tesszük azt valamikor negyvenéves kora tájára. Az Akadémia megalapítása önmagában is egyfajta pedagógiai hitvallás volt.

A platóni nevelés célja és eszközei

Platón a filozófiát mint a közösség érdekébe állítandó, tehát a szó eredeti és tágabb értelmében politikai célú tevékenységet értelmezte. A politikust ugyanakkor a rövidlátástól és a személyes, pillanatnyi érdekektől a lehető legmesszebb álló, a tiszta, logikus gondolkodásra alapozó értelmiségiként fogta fel. Az Akadémia tananyaga és az onnan kikerülő tanítványok egyaránt a matematika (a gondolkodás legtisztább logikája) és a politikaelmélet dominanciáját képviselték. Az Akadémia hallgatói a kor legjelesebb matematikusai vagy legmegbízhatóbb hivatalviselői lettek. A platóni nevelés alapvető célja az emberi személyiség teljességének megvalósítása volt, amelyben a játék kiemelkedő szerepet kap.

Platón felismerte, hogy "A gyermek minden állat között a legnehezebben kezelhető". Éppen ezért a nevelésben különösen fontosnak tartotta a megfelelő módszereket. Platón és Arisztotelész a gyermekjátékok értékét abban látják, hogy hozzájárulnak a testi és szellemi készségek elsajátításához, illetve a személyiség kifejlesztéséhez. Platón szerint "A leghatásosabb nevelés, ha egy gyerek szép dolgokkal játszhat." A filozófus a kényszermentes oktatás híve volt, amint azt az alábbi mondat is jól mutatja: "Ne kényszerrel oktasd a gyermekeket, hanem játszva, úgy hogy előbb fürkészd ki hajlamukat."

A nevelés lényege tehát a helyes vezetés, vagyis a gyermek lelkét játék közben kell elvezetni annak a szeretetéhez, amiben a jövendő embernek tökéletesnek kell lennie. Ez a megközelítés lehetővé teszi a gyermekek természetes fejlődését, miközben alapvető értékeket és készségeket sajátíthatnak el.

A játék és az állam stabilitása

Platón pedagógiájában a játék nem csupán egyéni fejlődési eszköz, hanem az állam stabilitásának záloga is. A „Törvények” című művében részletesen kifejti, hogyan befolyásolják a játékok jellegétől függően a törvények maradandóságát vagy változékonyságát. Ezt az alábbiakban olvasható idézet is alátámasztja:

„…a játékok jellegétől függ: maradandók-e a törvények vagy sem. Ha a játékok kérdését sikerül örökre rendezni, hogy ugyanazok mindig ugyanazokat a játékokat mindig ugyanúgy és ugyanazon szabályok szerint játsszák, és ugyanazon játékokban találják kedvüket, akkor ennek eredményeképpen a komoly dolgokra vonatkozó törvények is változatlanul fognak megmaradni. Ha ellenben a játékokat megbolygatják, újításokat vezetnek be, mindig újabb változtatásokkal próbálkoznak, és sohasem ugyanazt kedvelik a fiatalok, akkor nem is uralkodhat állandó közmegegyezés abban a kérdésben: mi az illő és mi nem - akár a testtartásról, akár bármi egyébről van szó -, hanem az az ifjú részesül közmegbecsülésben, aki mindig valami újat talál ki, és olyasmit hoz be, ami alakban, színben vagy más effélében eltér a megszokottól. Márpedig ennél nagyobb ártalom nincs az államra nézve. Mert észrevétlenül megváltoztatja az ifjúság jellemét, és azt eredményezi, hogy megvetik a régit, ellenben megbecsülnek mindent, ami új.”

Ebből is kitűnik, hogy Platón szerint gyermekeinket már eleve törvénytisztelőbb játékhoz kell szoktatnunk; mert ha játékuk fittyet hány a törvénynek, s törvényszegőkké lesznek maguk is, akkor már lehetetlen belőlük törvénytisztelő és erkölcsös férfiakat nevelni. A játék tehát nem csupán szórakozás, hanem egy alapvető eszköz a társadalmi rend és a morális normák átadására.

A holisztikus fejlődés és a művészetek szerepe

Platón a nevelést egy komplex folyamatnak tekintette, amely a test és a lélek egyaránt fejlesztésére irányul. A testet képezi a testedzés, a lelket a zene. Ezen felül a lélekben lakozó legfőbb jó: a belátás, megértés, együttérzés és erény - az ember legfőbb feladatai a Földön. A nevelésnek tehát ezeket az alapvető erényeket kell kibontakoztatnia a gyermekekben.

A szegénység és gazdagság egyaránt megrontja a művészetek alkotásait, ezért Platón a mértékletességet és az arany középutat hirdette. "A helyes életnek sem a gyönyöröket sem szabad hajhásznia, sem pedig a fájdalmakat teljesen elkerülnie, hanem a középutat kell választania (…) csendes derűnek neveztem - ezt tartjuk valamely égi hang sugallatára, teljesen találóan, az istenség állapotának is."

A bölcsesség és az igazságosság

A platóni eszményképben a bölcsesség kulcsfontosságú. "A jó bíró nem lehet fiatal; öregnek kell lennie, aki hosszú idő alatt nagy jártasságot szerzett a gonoszság lényegének megítélésében, de azt nem a saját lelkében levőként élte át, hanem másokban, úgyhogy nagy időn át törekedett másokban kifürkészni, mi a rossz természete, tudással élve, s nem saját magán tapasztalva meg." Ez is azt mutatja, hogy a platóni nevelés célja az alapos, tapasztalaton alapuló tudás és a helyes ítélőképesség kialakítása. Az igazságos és derekasként való létezés a boldog élet alapfeltétele. "A boldog élet feltétele először is az, hogy ne sértsünk meg másokat, s mások se kövessenek el igazságtalanságot velünk szemben. (…) Ezt tökéletesen elérni másképpen nem lehet, csak ha tökéletesen jók és derekak leszünk."

A következő táblázat összefoglalja Platón játékos nevelésre vonatkozó főbb elveit:

tags: #platon #szerint #a #jatekos #neveles

Népszerű bejegyzések:

• tudnivalók az utánpótlás-nevelési alapítványok létrehozásáról
• Barlangok, vízesések és festői városok Bulgáriában
• Futball és történelem: az első vb-től a fegyverszünetig
• Részletes Fantasy Football segédlet
• Ronaldo Ikonikus 7-es Mezének Jelentősége