Pink Márk vezetésével indul a magyar női asztalitenisz-válogatott a párizsi olimpiai kvótákért
A Magyar Asztalitenisz Szövetség (MOATSZ) vezetése szerdán jelentette be, hogy Pink Márk veszi át a női asztalitenisz-válogatott irányítását. A 31 éves, erdélyi származású szakember megbízatása a jelenlegi olimpiai ciklus végéig, a 2024-es párizsi játékokig szól, és legfőbb célja a csapattal való olimpiai kvalifikáció megszerzése.
Új korszak a női válogatott élén
Pink Márk, akinek neve nem ismeretlen a magyar asztalitenisz berkeiben, a múlt héten menesztett Bátorfi Zoltán helyét veszi át. A szakember Budaörsről jól ismeri a nemzeti csapat gerincét adó játékosokat, Póta Georginát, Madarász Dórát és Dari Helgát, akikkel már korábban is dolgozott együtt.
„Nagyon megtisztelő számomra ez a felkérés. Magyarországon a budaörsi női csapattal és az U19-es lányválogatottal kezdtem foglalkozni, ezt követően érkezett a felkérés a női kapitányi pozícióra" - idézte a MOATSZ hírlevele Pink Márkot. Hozzátette, nagy feladat, de megtisztelőnek érzi, hogy rá gondoltak és rá esett a választás.
Kovacsics Imre, a MOATSZ júniusban megválasztott elnöke elmondta az MTI-nek, hogy „Pink Márk egy fiatal, feltörekvő, nemzetközi diplomával rendelkező szakedző”, akit a már működő szakmai és edzőbizottság „egyöntetűen” jelölt a posztra.
A kapitányváltás háttere
A MOATSZ elnöksége október 5-én azonnali hatállyal menesztette Bátorfi Zoltánt, a női, valamint Muskó Pétert, a férfiválogatott szövetségi kapitányát. A testület erre vonatkozó egyhangú döntését Kovacsics Imre, a MOATSZ elnöke jelentette be sajtótájékoztatón, szakmai okokra hivatkozva.
Kovacsics Imre indoklásában kiemelte, hogy a gyenge tokiói olimpiai szereplés mellett sikertelenségnek tartja, hogy a női válogatott kikapott a szlovákoktól a szeptemberi csapat-Európa-bajnokság nyolcaddöntőjében. Bár a férfiak bejutottak a legjobb nyolc közé, ahol meccslabdájuk volt az elődöntőhöz, Kovacsics ennél nagyobb célokat fogalmazott meg a válogatottak számára. Az elnök hangsúlyozta, hogy a jövőre százéves szövetség szeretné felépíteni a következő száz év alapjait, amihez új kezdetre van szükség.
Bátorfi Zoltán az MTI érdeklődésére elárulta, nem érte váratlanul a döntés. „A szövetség elnöksége így határozott, ezt elfogadom, de a lányokat sajnálom. Sok munkám van bennük, remélem, hogy sok kvótát szereznek a párizsi olimpiára - nyilatkozta. - Szerintem az én nevemmel, azzal, amit letettem az asztalra, nekem nem kell magyaráznom és bizonyítanom semmit. Játékosként olimpikon voltam és büszke vagyok arra, amit a válogatottal elértem. Nekem mindig az volt a fontos, hogy megfeleljek a saját lelkiismeretemnek és most is bele tudok nézni a tükörbe."
A MOATSZ elnöksége 2016. december 20-i ülésén döntött arról, hogy Bátorfi Zoltán lesz az új női szövetségi kapitány, megbízatása 2017. február 1-jén kezdődött. Most Pink Márkra hárul a feladat, hogy új lendületet adjon a csapatnak.
A férfi válogatott élén Muskó Péter helyét Lindner Ádám, korábbi válogatott játékos, magyar bajnok vette át, szintén az olimpiai ciklus végéig.
Az olimpiai kvalifikáció kihívásai és útjai
Pink Márk elsődleges célja a párizsi olimpiára való kvalifikáció, különösen a csapatversenyben. „Nem szeretnék százalékokban beszélni, de a csapat részéről is mondhatom, hogy mindent megteszünk azért, hogy kvalifikálni tudjuk magunkat a párizsi olimpiára. A februári, dél-koreai világbajnokság meghatározó lesz ebből a szempontból" - fogalmazott a kapitány.
Az asztalitenisz olimpiai kvalifikációs rendszere (Párizs 2024)
Az asztaliteniszben egyesben és párosban névre szóló kvótát lehet szerezni, csapatban a nemzeti olimpiai bizottságot illeti az indulási jog. Az alábbi táblázat részletezi a kvótaszerzés lehetőségeit:
| Versenyszám | Összes induló | Kvalifikációs útvonalak |
|---|---|---|
| Csapat (Nemenként) | 16 együttes |
|
| Egyes (Férfi és női) | Kb. 64-70 versenyző |
|
| Vegyes párosok | 16 duó |
|
A hazai asztalitenisz jövője és kihívásai
Pink Márk és Lindner Ádám, a két új kapitány, egyaránt rávilágított a hazai asztalitenisz utánpótlás-nevelésében mutatkozó kihívásokra. „Alapvető problémának tartom, hogy manapság nagyon kevés olyan klub működik idehaza, amelyben minőségi munka zajlik - összegez Pink Márk. - Ami azért is kardinális kérdés, mert így a potenciális válogatott játékosaink kisebb merítésből kerülnek ki. Pillanatnyilag főleg az egyéni projektek a jellemzők a leányutánpótlásban is."
Lindner Ádám a fiú utánpótlás kapcsán hasonló véleményt fogalmazott meg: „A jelenlegi helyzetben az a célunk, hogy a legígéretesebb játékosaink a fejlődésük érdekében minél többet készüljenek a válogatott keretedzésein, a legjobb körülmények között. Rendre problémát okoz ugyanis, hogy a vidéki reménységek megfelelő edzőpartnerekkel gyakoroljanak, és egy idő után a minőségi és a mennyiségi edzésmunka hiánya egyszerűen a fejlődés gátját jelenti. Rendkívül komplex kérdés, hogy miként lehet a fiatalokat ideálisan menedzselni, mindenesetre szövetségi szinten nekünk az a feladatunk, hogy ahhoz minden szakmai támogatást megadjunk."
A szakemberek szerint öt-tíz évvel ezelőtt még a nevelőmunka java olyan kiemelkedő budapesti egyesületekben zajlott, mint a BVSC és a KSI, most viszont már más idők járnak. Nemzetközi viszonylatban is az látszik, hogy az asztalitenisz elindult a teniszsport irányába, ahol a játékosok a saját útjukat járják, és már egyénre szabott tehetséggondozásról beszélünk. A MOATSZ tervei szerint az edzőképzés területén átfogó reformmal készülnek, és minden magyarországi egyesületet szeretnének támogatni a struktúraváltás részeként, prioritást adva az eredményeknek.
tags: #pnoi #para #valogatott #asztalitenisz #szovetsegi #kapitanya
