Pósa Dávid és a Jégkorong: Életrajz és Sporttörténet
Pósa Dávid Metód neve 2025-ben, a breaking szakág egyik legsikeresebb fiatal sportolójaként vált ismertté. Az IDO világbajnokságon Ljubljanában junior kategóriában első helyezést ért el, emellett több országos megmérettetésen is a dobogó legfelső fokára állhatott. A Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség országos bajnokságán Budapesten junior kategóriában első lett, az MDSSZ országos bajnokságán, Esztergomban ifjúsági kategóriában első helyezést, junior párosban pedig szintén első helyezést szerzett. Az Magyar Táncsport Szakszövetség országos bajnokságán, Budapesten ifjúsági kategóriában első lett, az MTASZ ranglistaversenyein Budapesten junior kategóriában pedig három alkalommal is első. Ezek az eredmények mind azt mutatják, hogy a fiatal tehetség kiemelkedő képességekkel rendelkezik a sportágában.
A Jégkorong Világa és a Paralimpiai Mozgalom
A jégkorong, mint sportág, a téli olimpiai játékok kiemelkedő eseménye. A 2010. évi téli olimpiai játékokon a jégkorongtorna mérkőzéseit Vancouverben rendezték meg február 13. és 28. között. Érdekesség, hogy a korábbi téli olimpiai játékokhoz képest ezen a tornán nem a nemzetközileg elfogadott 61 m × 30 m-es pályán játszottak, hanem az NHL-ben megszokott keskenyebb (61 m × 26 m) pályákon. Kanada csapata mind a férfi, mind a női kategóriában győztesként került ki a versenyből.
A parasportolók a fogyatékosságuk mellett is kiemelkedő teljesítményt nyújtó profi sportolók. Az őket érintő legrangosabb sportesemény a négyévente megrendezésre kerülő paralimpiai játékok. Az esemény, amely majdnem pontosan 76 évvel ezelőtt egy júliusi napon, összesen 16 kerekesszékes versenyzővel került először megrendezésre, ma már a világ egyik legprominensebb sporteseményének számít. Az idei, augusztus 28. és szeptember 8. között megtartott paralimpiára 4400 sportoló kvalifikáltatta magát.
Magyar Paralimpiai Hősök
Fogyatékossággal versenyző sportolók már nagyon régóta vettek részt nívós sporteseményeken. A következő nagy legenda a magyar Halassy Olivér volt, aki a világ első amputált lábú olimpikon úszója. Gyorsúszásban 1928-ban, 1932-ben és 1936-ban is indult olimpián. Emellett tagja volt annak a pólóválogatottnak, amelyik 1928-ban ezüstérmes, 1932-ben, illetve 1936-ban pedig olimpiai bajnok lett. A harmadik sportoló, aki testi fogyatékossággal győzedelmeskedett, ugyancsak magyar volt: Takács Károly sportlövő, akinek aktív karrierje alatt egy kézigránát miatt jobb keze szétroncsolódott. Ő azonban nem adta fel, és kemény munkával megtanult bal kézzel is épp olyan remekül lőni, mint jobbal. Eredménye pedig két olimpiai bajnoki cím, 1948-ban Londonban, illetve 1952-ben Helsinkiben.
A II. világháborút követően rengeteg volt az ereje teljében lévő, de adott esetben súlyosan sérült férfi. 1944-ben Nagy Britanniában létrehoztak részükre egy rehabilitációs centrumot, melyben a sportolás eleinte a felépülést támogatta, ám végül versenysporttá nőtte ki magát. Dr. Ludwig Guttmann neurológus tizenhat kerekesszékes női és férfi sportoló részvételével szervezett egy íjászbajnokságot, mely a Stoke Mandeville Játékok néven híresült el. Az esemény mérföldkőnek számít a paralimpiai játékok történelmében.
Magyarország első paralimpiai bajnoka a 2020-ban, 86 éves korában elhunyt, a Magyar Paralimpiai Érdeméremmel kitüntetett Tauber Zoltán asztaliteniszező. Tauber kezében 11 éves korában robbant fel egy II. világháborús lövedék, így mindkét kézfejét amputálni kellett. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy kiemelkedő sportteljesítményt nyújtson. 1976-ban aranyat nyert Torontóban, ám mivel akkor Magyarország utólag bojkottálta a paralimpiát, Tauber bajnoki címét itthon csak később ismerték el. Egyik paralimpiai rekorderünknek számít Becsey János úszó, aki összesen öt olimpián vett részt, két aranyat, két bronzot és egy ezüstöt begyűjtve. A gyerekkorában agyvérzésen átesett Becsey különösen hosszú pályafutást tudhat magáénak. A tizenévesen súlyos motorbalesetet szenvedő Dukai Géza, aki combtól lefelé mindkét lábát elveszítette, az 1984-es New York-i Olimpián három aranyat is nyert.
Szekeres Pál nevét azért is érdemes megjegyezni, mert a paralimpiai bajnok tőr- és kardvívó volt az első sportoló, aki mind olimpián, mind paralimpián érmet tudott szerezni. Szekeres az 1987-es Lausanne-i vb-n a tőrcsapattal harmadik helyezést ért el, majd az 1988-as szöuli olimpián a tőrcsapattal ugyancsak bronzérmes lett. 1991-ben egy súlyos autóbaleset miatt kerekesszékbe kényszerült, ám ez nem hogy nem törte meg lelki erejét és sportkarrierjét, de elképesztő módon 1992-ben a barcelonai paralimpián egyéni tőrben aranyat nyert, majd négy évvel később Atlantában megismételte ugyanazt, hozzácsapva még egy bajnoki címet egyéni kardvívásban is. Zámbó Diána úszó négy világ- és egy paralimpiai csúcsot tudhat magáénak. A már 13 éves korában válogatott Zámbó a paralimpiai csapat legfiatalabb tagjaként nyert bronzot Barcelonában, majd Atlantában vegyesúszásban már a dobogó legfelső fokán állhatott. A 100 m mellen paralimpiai, világ- és Európa-bajnok Illés Fanninak idén is drukkolhatunk Párizsban, immár az ötödik olimpiáján! A még mindig csak 22 éves Konkoly Zsófia mindössze 14 volt, amikor bronzérmet szerzett a riói paralimpián 100 méteres pillangóúszásban. Az Eb aranyérmes párbajtőrvívó Veres Amarilla harmadik paralimpiáján vesz részt.
| Paralimpiai Sportoló | Sportág | Kiemelkedő Eredmények |
|---|---|---|
| Halassy Olivér | Úszás, Vízilabda | Világ első amputált lábú olimpikon úszója, olimpiai bajnok vízilabdázó |
| Takács Károly | Sportlövészet | Két olimpiai bajnoki cím, jobb kéz amputációja után balkézzel ért el sikereket |
| Tauber Zoltán | Asztalitenisz | Első magyar paralimpiai bajnok (1976), mindkét kézfej amputációja |
| Becsey János | Úszás | Öt paralimpián vett részt, két arany, két bronz, egy ezüstérem |
| Dukai Géza | Úszás | Három aranyérem az 1984-es New York-i Paralimpián |
| Szekeres Pál | Vívás (tőr, kard) | Olimpiai és paralimpiai érmes, autóbaleset után kerekesszékben folytatta |
| Zámbó Diána | Úszás | Négy világ- és egy paralimpiai csúcs, paralimpiai arany és bronz |
| Illés Fanni | Úszás | Paralimpiai, világ- és Európa-bajnok 100 m mellen |
| Konkoly Zsófia | Úszás | Bronzérem a riói paralimpián 100 méteres pillangóúszásban 14 évesen |
| Veres Amarilla | Párbajtőrvívás | Eb aranyérmes, harmadik paralimpiáján vesz részt |
Eötvös József és a Tudományos Pontosság
A tudományos eredmények sorában ritkaság, ha egy mérés még több mint egy évszázad távlatából nézve is jelentős eseménynek bizonyul. A szóban forgó mérés erre példa. 1890. január 20-án a Tudományos Akadémián Eötvös József olyan mérést mutatott be, amely elvi kérdést érintett ugyan, de elvi újdonságot nem hozott. Csupán az addig ismerteket erősítette meg. Eötvös nevezetes találmányával, a torziós ingával megmérhetők a nehézségi erő változásai. Vizsgálatai során bebizonyította, hogy a gravitációs vonzóerő csak a testek tömegétől függ, anyaguktól nem, azaz a gravitáló és tehetetlen tömeg egymással egyenlő illetőleg arányos. Ez a newtoni mechanika egyik alaptétele volt és igaz, hogy Newton és Bessel is igazolták már kísérleteikkel, de a tudomány fejlődése során célszerű az általánosan elfogadott tételeket is ellenőrizni új technika segítségével, pontosabb eszközökkel. Eötvös méréseinek jelentősége éppen addig elérhetetlennek vélt pontosságában volt. Ezt a pontosságot később még fokozni is tudta két tanítványa - Pekár Dezső és Fekete Jenő - segítségével, és így egy göttingeni pályázat nyertesei lettek - 1/200 000 000-os mérési pontosságot produkálva!
Néhány év múlva kiderült, hogy a mérés nemcsak a klasszikus fizikában fontos, hanem a modern fizika egyik sarkalatos elmélete, az általános relativitáselmélet szempontjából is. A tudománytörténetben ellentmondásos adatok találhatók arra nézve, vajon Einstein ismerte-e a mérést híres elmélete megalkotása előtt. A kérdés máig is eldöntetlen.
Konkoly-Thege Miklós: A Magyar Csillagászat Úttörője
A jeles csillagász, asztrofizikus és műszerkészítő, Konkoly-Thege Miklós (Pest, 1842. január 20. - Budapest, 1916. február 17.) Pesten és Berlinben járt egyetemre, majd végiglátogatta Európa legjelentősebb csillagászati intézményeit. 1871-ben, amikor ógyallai kastélyának tetején elkezdte vizsgálódásait saját kedvteléseként, még egyetlen működő csillagvizsgáló sem volt Magyarországon. Matematikai tehetségének és kiváló technikai érzékének köszönhetően széleskörű ismereteket szerzett az asztrofizikában, spektroszkópiában és az égbolt fényképezésében. Külföldi kapcsolatokra is szert tett, számos tudóssal volt baráti viszonyban, állt levelezésben. Néhány év alatt az ógyallai csillagda műszereit és tudományos eredményeit tekintve is az európai élvonalba került.
Konkoly-Thege, kapcsolatai révén igyekezett nemzetközi kutatási programokba is bekapcsolódni. Az elsők között volt, akik üstökös spektrumot készítettek, többek között a Halley üstökösről is. Eredményeit részben saját kiadványaiban, részben tekintélyes szakfolyóiratokban tette közzé. Három fontos kézikönyvet írt: a csillagászati megfigyelésekről, különös tekintettel az asztrofizikára, az égi jelenségek fényképezéséről és a spektroszkópiáról. Szeretett tudományágát igyekezett népszerűsíteni; közreműködésével sorra épültek hazánkban az új csillagvizsgálók, ezek közé tartozott például Kalocsán a Haynald obszervatórium. Nemcsak elméleti szakembernek volt kiváló; maga tervezte és építette meg az ógyallai intézet fő műszerét, egy 25,4 cm-es refraktort. Ugyancsak maga tervezte és kivitelezte a nagy és két kisebb napmegfigyelő távcsövet, a holdfényképező műszert és számos egyéb eszközt. Szerkesztett színképelemző készülékeket, villám és meteor spektroszkópot, protuberancia (napkitörés) észlelő műszert. Műszertechnikai kézikönyve még a XX. század végén is használatos volt.
