Prielle Kornélia: A magyar színjátszás legendás dívájának élete és pályafutása
Kétségkívül Prielle Kornélia volt a magyar színjátszás történetének egyik legjelentősebb úttörője, aki olyan nevek előtt taposta ki az ösvényt, mint Blaha Lujza vagy Jászai Mari. Ez a legendás színésznő nem csupán a színjátszás, de a történelem, valamint az irodalom történetébe is beleírta magát. Prielle Kornélia féktelen életmódjával azonban még ebben a mezőnyben is kispadra száműzött mindenkit, hiszen magánélete sem a tűz melletti kötögetésből és csipkeverésből állt. Karrierje csúcsán akkora díva volt, hogy még koronás főket is várakoztatott, azonban házasságai voltak az igazán botrányosak.
Korai évek és a színpadi kezdetek
Prielle Kornélia, születési nevén Priel Antónia, 1826. június elsején, pünkösdvasárnap látta meg a napvilágot Máramarosszigeten. Apja a francia származású Prielle / Brill József szíjgyártó, anyja Székely Eleonóra volt. A keresztelésnél az Antónia nevet kapta, amit még kiskorában Kornélia névre változtattak. Anyja öccse szülésekor, 1836-ban meghalt. Kornélia nevelését a rokon Kilényi Dávid, az első vándorszínház-igazgató irányította. Testvérei, Lilla, Emília és Péter egyaránt a színészi pályát választották.
Alig tizenöt évesen, 1841-ben lépett először színpadra Szatmáron, Tóth István társulatánál. Innen a családjával ismertségben álló Kilényi Dávid erdélyi társulatába vezetett az útja, ahol megismerkedett későbbi mentorával, Dérynével, aki tanította a színjátszásra. Leginkább Erdélyben játszottak, ahol összebarátkozott a kor másik neves színésznőjével, Kántornéval.
A Nemzeti Színház tagjaként és a vidéki sikerek
1844-ben Nagyenyeden ismerte meg Szigligeti Edét, aki egyéves szerződést ajánlott neki a Nemzeti Színházhoz. Először 1844. december 17-én, Szigligeti Zsidó című színművének Lizi szerepében lépett fel. 1845 végén újra vidékre ment, és a szabadságharc kitöréséig Nagyváradon, Kecskeméten, Kolozsváron és főleg Debrecenben játszott. Egy év múlva Feleky Miklósnál, Debrecenben dolgozott.
Prielle Kornélia 1857-ig maradt vidéken. 1857 októberében vendégszerepet vállalt: a Nemzeti Színházban Gauthier Margitját alakította. 1859-ben újra a színház szerződött tagja lett, amit egy rövid pécsi kitérő után 1861-ben megújítottak. 1861-től a Nemzeti Színház tagja volt, és mint a Nemzeti Színház tagja a divatos francia színművekben Szerdahelyi Kálmán állandó partnere volt.
A francia és az újabb magyar színműirodalom vezető női szerepkörében kimagasló művésze volt a Nemzeti Színháznak. Mint sokszínű, egyéni varázslattal megáldott színészt ünnepelte a korabeli kritika, rajongott könnyed, mégis fegyelmezett alakításáért. A Bánk bán Melindájának szerepe hozta neki a legnagyobb sikert, de francia művekben is megcsillogtatta tehetségét. Amikor például Sisi császárné Magyarországra látogatott, mindenképp látni akarta Prielle Kornélia alakítását, amire a migrénnel küzdő színésznő kénytelen-kelletlen színpadra állt.
1881-től a Nemzeti Színház első örökös tagja lett, és még ebben az évben, 1881. június 30-án Máramarosszigeten ünnepélyes fogadást tartottak a tiszteletére, mely során felavatták a róla elnevezett Kornélia-ligetet is. Prielle Kornélia időben szerepkört váltott, Szigligeti Ede neki írta a Nagymama című vígjátékát. A színház 1892-i bécsi vendégszereplésekor nagy sikert aratott a Nagymamában, melyet Csiky Gergely az ő számára írt. Pályafutásának ötven éves jubileumán, 1891-ben ünnepelte félszázados színészi jubileumát, ennek alkalmából Ferenc József koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Utoljára 1904-ben lépett fel, és egészen élete utolsó éveiig vállalt szerepeket.
Prielle Kornélia magánélete és házasságai
Prielle Kornélia magánélete viszont már közel sem volt ilyen példaértékű, hanem tele volt botrányokkal. A magyar színjátszás története nem mentes a botrányoktól, de Prielle Kornélia féktelen életmódjával még ebben a mezőnyben is kiemelkedett.
Amikor Erdélyben és vidéken játszott karrierje korai éveiben, 1846-ban Kolozsvárott megismerkedett Petőfi Sándorral. A magyar költő rövid ismertség után feleségül akarta venni a színésznőt, ám pár nap ismeretség után végül mégis visszament Szendrey Júliához. Egy anekdota úgy tartja, hogy Petőfi Sándor Prielle Kornéliától kötendő frigyétől azért állt el, mert egy pap sem volt hajlandó összeadni az eltérő vallású párt. A településeken Kornélia Petőfi-verseket is énekelt. Későbbi írásaiban maga is megemlékezett erről az időszakról: Ismeretségem Petőfivel (Koszorú, 1879), Visszaemlékezések (A Hét, 1890. 11. sz.).
Négy frigy, három férfi: Prielle Kornélia férjei
Prielle Kornélia életét számos házasság kísérte, amelyek mind nagy visszhangot váltottak ki a korabeli társadalomban.
- Szerdahelyi Kálmán: 1847-ben feleségül ment Szerdahelyi Kálmánhoz, az akkor még kezdő, nála három évvel fiatalabb színészhez. Ez a házasság azonban rövid életű volt, 1848-ban, mikor Szerdahelyi honvédnek állt, felbontották. Évekkel később, 1870-ben, számos közös siker után újfent feleségül ment korábbi férjéhez, ami a férfi két évvel későbbi haláláig kitartott. Prielle Kornélia volt Szerdahelyi Kálmán állandó partnere a divatos francia színművekben.
- Hidassy Elek: Valószínűleg nem jött be neki a szingliség, mivel még abban az évben (1849) hozzáment Hidassy Elek földbirtokoshoz, volt huszárkapitányhoz, akinek kedvéért pár évre a színház világát is otthagyta. Ez a frigy annak ellenére sem tartott pár évnél tovább, hogy az egykori huszárkapitány közben színházigazgató lett. Válásuk után, 1851-ben Prielle Kornélia visszatért a színpadra.
- Rozsnyay Kálmán: Legnagyobb botrányát kétségkívül negyedik házasságával aratta. Ugyanis 79 évesen, igencsak leromlott egészségi állapotban kimondta a boldogító igent az akkor 34. életévét taposó Rozsnyay Kálmánnak. A többek között Oscar Wilde-dal is jó barátságot ápoló író 1893-ban ismerte meg a művésznőt, akinek eleinte csak az iratait rendezgette. Azonban a hosszas munkakapcsolat, a színésznő elmagányosodása, valamint az író egyik hőstette, amikor megmentette a zsarolóktól munkaadóját, arra késztette, hogy Prielle Kornélia élete végén hozzámenjen a 45 évvel fiatalabb férfihoz. A házasság 1905 Szenteste köttetett meg.
A házasság akkora hullámokat vert, hogy Budapest kis híján beleroppant. A színésznőt családja megpróbálta gyámság alá helyezni, elmebetegnek nyilváníttatni, ám legnagyobb bánatukra a teszteken bebizonyította épelméjűségét. A botrány minden részletét közölte a sajtó, akiket Prielle Kornélia rokonsága is felkeresett, aranyásónak beállítva Rozsnyait. A házasság két hónap múlva, 1906. február 25-én, a színésznő halálával véget ért.
Öröksége és elismerései
Prielle Kornélia, a magyar díva, nem csupán a színjátszás, de a történelem, valamint az irodalom történetébe is beleírta magát. Munkásságával és egyéniségével jelentős hatást gyakorolt korára és a későbbi generációkra. Szabadszálláson temették el, ahol 1965-ben síremléket állított neki a községi tanács.
tags: #prielle #kornelia #kezilabda
