A Ferencvárosi Torna Club gazdag története és a pünkösdi kupa emléke

A Ferencvárosi Torna Club (FTC) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe az alapításkor zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés.

A kezdetek és az első sikerek

A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz sas és a sas karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne FERENCVÁROS felirattal, arany vagy zöld betűkkel. 1900. december 3-án hivatalosan is megalakult az FTC „football-szakosztálya”. Az első MLSZ által is elfogadott hivatalos bajnoki mérkőzését 1900. április 21-én játszotta a klub, ekkor a MUE ellen 5-3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek.

A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2-2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5-1). Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban: 1900. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. A Ferencváros 1903-ban szerezte az első bajnoki címét. Az 1905-ös évben komoly botrányok és óvások után már a második bajnoki elsősségüket ünnepelhették a fradisták. Az első őszi-tavaszi rendszerű bajnokságot 1906/07-ben rendezték meg, amely ferencvárosi sikerrel ért véget.

1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször nyerte el az Ezüstlabdát. Szintén ez az év hozta az első ferencvárosi nemzetközi kupagyőzelmet, június 13-án a Fradi a Wiener ellen aratott 2-1-es győzelmével megnyerte a Monarchia-bajnokságot. Egy évvel később már az ötödik bajnoki címét ünnepelhette a Fradi. Az első ferencvárosi évtized így fantasztikusan zárult: a zöld-fehérek összesen 5 bajnoki címet, 3 ezüstérmet és 1 bronzérmet gyűjtöttek.

1911. február 12. Felejthetetlen nap az FTC életében, az Üllői úti pálya avatásának a napja! Az új létesítményben az első gólt a híres gólvágó Schlosser Imre, alias Slózi szerezte. Az új stadionban is ott folytatta a Fradi, ahol a Soroksári úton abbahagyta. 1911-ben sorozatban harmadszor lett bajnok, a zöld-fehérek 21 meccsen át maradtak veretlenek. A következő év fantasztikusan indult, a Ferencváros először nyert Angliában, a zöld-fehérek a Wokingot gyűrték le a szigetországban. Az 1912-es év is ferencvárosi elsőbbséget hozott, a bajnokság 11-3-as Fradi győzelemmel zárult (a III. kerület ellen, az eredmény egyébként a mai napig gólcsúcs a klub történetében a bajnokságban). A meccsen „Slózi” is brillírozott, 8 alkalommal volt eredményes. A csapat 1913-ban szerezte meg első kupagyőzelmét.

A két világháború közötti időszak: profizmus és nemzetközi sikerek

1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Szinte a keret minden tagja behívót kapott katonai szolgálatra és sokan közülük többé nem tértek haza. Kétévnyi szünet után az MLSZ újra kiírta a bajnokságot, az 1916/17-es idényt a Fradi a negyedik helyen zárta.

Az 1920-as évek: újjáépítés és megerősödés

Az 1920-as évek elején súlyos veszteség érte a klubot. Hosszú betegség után elhunyt Dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke 1920. október 30-án. Életének utolsó két évtizedét teljesen a Ferencváros szolgálatának szentelte. Halála után az elnökség úgy döntött, hogy egy időre az elnöki tisztség betöltetlen marad, továbbá, hogy elhunyt elnöke emlékének egy szoborral fog adózni. Ezt a szobrot, egészen pontosan emlékművet, 1922. szeptember 24-én avatták fel az Üllői úti stadionban. 1923. március 24-én az FTC közgyűlése új elnököt választott. A közgyűlés egyhangúlag Dr. Gschwindt Ernő nemzetgyűlési képviselőt szavazta meg új elnöknek, aki hangsúlyozta, első fő feladata a pálya teljes kiépítése lesz. Dr. Gschwindt Ernő nagyon hamar beváltotta elnöki ígéretét, befejezte a stadionépítést.

Új csapat volt alakulóban, ahol bemutatkoztak olyan fiatalok, mint Furmann Károly, Schwarz Ernő, Matkovich József vagy Hungler II János. Ettől az időszaktól datálódik a nagy hármas, vagyis az FTC, az MTK és az UTE versenyfutása a bajnoki címért. Az időszak elején az FTC továbbra is rendre a dobogón végzett, ám az akkor legerősebb MTK-t, amely ekkoriban zsinórban 10 bajnoki címet nyert, nem sikerült megszorítani.

A külföldi túrák és a nemzetközi mérkőzések, amelyeken a sikerek sem maradtak el, rendszeresek voltak. 1920-ban a labdarúgó szakosztály megalakulásának 20. évfordulóját egy osztrák-német-svájci portyán ünnepelte a csapat, ahol a mérleg 12 meccsből 9 győzelem, 2 döntetlen mellett mindössze egy vereség. 1922 elején Olaszországban vizitált a csapat és nyert hatból ötször, majd nyáron egy német-svéd túrán nyert 9-ből ötször, 2 döntetlen és 2 vereség mellett. A nagy európai utak sorában 1923 a spanyol túra ideje volt, ahol a spanyol nagycsapatokkal mérkőzött az együttes, bár a Barcelonától kétszer kikapott, a Real Madriddal döntetlent ért el, míg a Realra épülő Madrid válogatottat megverte.

1914 után hét évig nem írták ki a Magyar Kupa sorozatot, az MLSZ 1921-ben élesztette fel újra a tetszhalott állapotából és indult el az 1921/22-es kiírás. Az FTC kiemeltként csak 1922-ben, a negyeddöntőben kapcsolódott be a sorozatba. Rögtön egy sporttörténeti találkozóval nyitott, hiszen ellenfele a Győri ETO volt, így ekkor játszott először vidéki csapattal kupamérkőzést. A továbbjutás nem volt kérdés, sima 7:0-s győzelemmel léptek tovább az elődöntőbe, ahol a III. kerület 4:0 arányú legyőzésével jöhetett a döntő, az UTE ellen. A döntőben ugyanis 2:2-es döntetlen eredmény született, így a kiírás szerint meg kellett ismételni a döntőt. Az ismétlés hozta el az ünnepet, lehetett ünnepelni. A ferencvárosiak 1:0-ra nyertek és újra kupagyőztesek lettek.

Az 1925/26-os idényben a zöldek megtörték a kékek uralmát, és 13 év után ismét magyar bajnoki címet szereztek. Ez volt egyébként az utolsó amatőr magyar bajnokság. 1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó-alakulata, a Ferencváros FC. Az első profi-bajnoki meccset 1926. augusztus 29-én rendezték, a Ferencváros a Budai 33 együttesével mérkőzött a Hungária körúton és nyert 6:2-re. Az „öreg” Schlosser már ezen az első meccsen rögtön két góllal jelezte, hogy „öreg ember, nem vén ember”. Az első profi gólt Steczovits szerezte, rajta kívül Schlosser kétszer, Kohut háromszor köszönt be az ellenfél kapusának.

A bajnoki cím mellett a Ferencváros a Magyar Kupát is elhódította, így ez a szezon volt az első, amikor duplázni sikerült. Az 1920 és 1929 között rendezett tíz magyar bajnokságban labdarúgócsapatunk kivétel nélkül a dobogón végzett. Háromszor bajnok lett, négy alkalommal ezüst-, háromszor bronzérmet szerzett. Emellett a húszas években háromszor nyertek Magyar Kupát, 1928-ban a csapat először hódította el a Közép-európai Kupát.

A Közép-európai Kupa győzelmek

A Közép-európai Kupa (KK) a két világháború közötti időszakban egyértelműen a legrangosabb nemzetközi futballsorozat volt Európában, melynek első mérkőzését 1927-ben rendezték. A serleget Svehla csehszlovák miniszterelnök ajánlotta fel. Az FTC az 1928-as második kiírásban indult először a Közép-európai Kupában. A Ferencváros története első KK-mérkőzését 1928. augusztus 20-án Belgrádban játszotta a Beogradski csapata ellen, elsöprő 7-0-s győzelmet aratva. Az első ferencvárosi gól már az első percben született, Kohut beadását Takács II. fejelte a bal sarokba. A következő ellenfél az osztrák Admira volt. Bécsben 2-1, az Üllői úton 1-0 arányú Fradi győzelem született, ezzel a zöld-fehérek ott voltak a sorozat fináléjában. A döntő első meccsét október 28-án rendezték az Üllői úton, az ellenfél pedig az előző évben is döntőig jutó bécsi Rapid volt. A Ferencváros a bécsi visszavágóra 7-1-es előnyt szerzett.

A „Fradi az első körben a jugoszláv Beogradski együttesét kétszer is legyőzte, összesítésben 13:1-es gólaránnyal jutott az elődöntőbe. A finálé első mérkőzésén a korabeli sajtót idézve „A Ferencváros ellenállhatatlan tudásával megsemmisítő vereséget mért a Rapidra”, ez a megsemmisítőnek nevezett eredmény 7:1 volt. Ezek után a visszavágó második meccse formalitássá vált. 1929-ben a Ferencváros legendás dél-amerikai túrára indult, ahol legyőzték az akkori világ legjobb csapatának tartott uruguayi válogatottat is. A Ferencváros az egyik legfényesebb nemzetközi sikerét ugyanis ezen a túrán érte el. A mieink az idézett Brazília után Uruguay felé vették az irányt, ahol elsőként Uruguay nemzeti tizenegyével mérkőztek meg 1929. július 21-én. Róluk azidőtájt azt tartották, hogy a világ legjobb csapata, hiszen kétszeres olimpiai bajnokok voltak. A Ferencváros a 39. percben már 3:0-ra vezetett, a 6. percben Rázsó nyitotta a gólok sorát, majd Takács II kétszer volt eredményes. A játékvezető öt percet hosszabbított, majd egy ártatlan szituációban büntetőt ítélt a nemzeti tizenegye javára, amit értékesítettek is, kicsit kozmetikázva a végeredményt, ami így 2:3 lett.

1931-ben ismét tengerentúli portya miatt hagytuk ki a KK sorozatot, egy évre rá pedig a százszázalékos bajnok Ferencváros fáradt csapat benyomását keltve 0-4, 3-3-as összesítéssel alulmaradt az olasz Juventusszal szemben. A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a Közép-európai Kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziót győzték le 4-2-re. A visszavágón az olasz fővárosban a Lazio már 4-2-re vezetett, ekkor azonban jött a dráma: tizenegyeshez jutott a Lazio! A következő évi vb-döntőben duplázni tudó Lazio-vezér, Piola állt a labda mögé, Háda azonban remek bravúrral kiütötte, majd kirúgta a mezőnybe a labdát! Ez jelentette a fordulópontot, ezután a Ferencváros nem csak egyenlített, de végül stílusosan, kettős győzelemmel hódította el a trófeát!

Az 1931-es pünkösdi Magyar Kupa döntő

1931 pünkösdjének hétfőjén az óbudai fiúk, a III. Ker. TVE megnyerte a Magyar Kupát. A döntőben a válogatott sztárjaival felálló Ferencváros már dél-amerikai túrájára készült, és elnöke, Vértes Imre halála miatt kettőzött erővel küzdő kiscsapat simán elvitte a zöld-fehérek elől a trófeát. A III. Kerületi TVE századokon átívelő történetének legfényesebb napja lett 1931. május 25. Az 1909 óta íródó kupatörténet 13. kiírásának végén a serleg Óbudára került, holott az előzetes írások gyakorlatilag nem is foglalkoztak azzal a lehetőséggel.

A túrázni egyaránt Dél-Amerikába induló Fradi és Újpest negyeddöntője meglepő 6:1-es zöld-fehér sikerrel zárult, igaz, a lilák nagy tavaszt produkáló kezdőjéből öt játékost is pihentetett Bányai Lajos edző. A Ferencváros híres T-betűs csatársora viszont kíméletlenül termelt: Turay háromszor, Toldi kétszer, Takács II egyszer talált be a húszas évek végén ötször a jugoszláv válogatottban is védő, amúgy a Fradiban is megforduló, Gulliver becenévre hallató Siflis Géza kapusnak. A pályán is ünnepre készült pünkösdkor a magyar futball, hiszen vasárnap és hétfőn, szünnap nélkül küzdött meg a Magyar Kupáért a Ferencváros, Hungária, Bocskai, III. Kerület négyes.

Ráadásul a III. Kerület éppen a kupahétvégén veszítette el a veséjével hosszú ideje betegeskedő, szanatóriumban ápolt elnökét, a klub lelkét, Vértes Imrét, a fiúk nyilván emiatt is küzdöttek kettőzött erővel a Bocskai, majd a Ferencváros ellen. „Azt mondják, hogy a kupagyőzelem az ő koszorújuk vezetőjüknek, Vértes Imrének frissen hantolt sírjára. Délelőtt temették vezérüket, pár órával később emléket állítottak neki a kupa megszerzésével...” Vasárnap még mindenki az FTC-Hungária elődöntőre figyelt, hiszen valószínű volt, hogy innen kerül ki a későbbi kupagyőztes - és az örökrangadóban a szurkolóknak nem is kellett csalódniuk. A Fradi végig dominált, és a több alapemberét (Fuhrmann, Bukovi, Papp) is pihentető Ferencváros 6:3-ra győzött a hosszabbításban. A Kerület pedig szinte csendben 2:1-re megverte az előző évi győztes Bocskait, és tökéletes outsiderként térhetett nyugovóra a másnapi finálé előtt.

A Magyar Kupát a népszerű FA-kupa mintájára vezették be idehaza, ám a Nemzeti Sport kénytelen volt megállapítani, hogy az érdeklődés messze elmaradt a csatornán túlitól: az Üllői úti döntőt összesen 3000-en látták, holott az egyik résztvevő a Ferencváros volt. De nem a nyertes. Az óbudaiak ugyanis a kezdő sípszóval rárontottak a Bukoviékat is bevető zöldekre, és már az első félidő felére megnyugtató, háromgólos előnyt építettek ki. Bukovi Mártonnak, a válogatott fedezetnek nem volt nagy kedve a futballhoz ezen a hétvégén, talán a dél-amerikai túrára tartalékolta energiáit, nem tudni. A Kerületiek egy Steiner-öngóllal közelebb hozták a Fradit, de az egy évvel korábban még az Üllői úton epizodista Zilahi Pál harmadik találata végleg megpecsételte a favorit sorsát. Zilahi Pál remeklése nem várt dél-amerikai utat jelentett, hiszen a finálét az elődöntőben összeszedett bokasérülése miatt kihagyó balfedezet, Magyar Ferenc társaságában a Ferencvárossal tarthatott a tengerentúlra, ahol három meccsen két gólt szerzett.

A Pünkösdi Kupa döntő eredménye:

III. Ker. TVE-Ferencváros 4:1 (3:0)

1931. május 25., Budapest, Magyar Kupa, döntő

Budapest, Üllői út, 3000 néző. Vezette: Csárdás

III. Ker. TVE: Szulik - Werner, Bíró - Steiner, Lutz, Király - Fenyvesi, Borbély, Zilahi, Győri, Drössler. Edző: Senkey Imre

Ferencváros: Amsel - Korányi, Papp - Furmann, Bukovi, Lázár - Táncos, Toldi, Sárosi, Turay, Kohut. Edző: Blum Zoltán

Gólok: Zilahi (4., 22., 75.), Győri (10.), ill. Steiner (öngól).

Az aranykor és Albert Flórián

Az 1931/32-es év amiatt maradt emlékezetes, mert a Fradi 100 százalékosan, mind a 22 bajnokit megnyerve lett első. Ez a magyar labdarúgás történetében egyedülálló, de Európában is kevés az ilyen bravúros szereplés. Az elért 28 bajnoki cím rekord Magyarországon. Ebben az időszakban játszott a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosa dr. Sárosi György, aki 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerzett. Az FTC az egyetlen magyar csapat, amely az 1901. évi kezdettől valamennyi első osztályú magyar bajnokságban részt vett.

Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1951-ben a csapat nevét Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület. 1958-ban a Ferencváros megnyerte a magyar kupát, ami a 10. kupagyőzelme volt.

Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni úgy is, hogy ez volt a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősét, a Vásárvárosok Kupáját (VVK). A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1-0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert.

A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban. A VVK 1967/68-as sorozatában ismét a döntőig meneteltek Alberték, de a Leeds United elleni kétmérkőzéses döntőben 1-0-s összesítéssel alulmaradtak. Még ugyanebben az évtizedben a Ferencváros egész története legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának, Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-es aranylabdát. 1974. március 14-én játszotta utolsó mérkőzését Albert Flórián a Ferencváros színeiben, és ahogy ilyenkor lenni szokott, góllal búcsúzott.

A sikerek évtizedei táblázatban

Az FTC az egyetlen magyar csapat, amely az 1901. évi kezdettől valamennyi első osztályú magyar bajnokságban részt vett. Az elért 28 bajnoki cím rekord Magyarországon. A Ferencváros nyerte a legtöbb alkalommal a Magyar Kupát is.

Későbbi sikerek és a modern kor

Az UEFA-kupa 1971-72-es idényben egészen az elődöntőig sikerült eljutniuk, ahol a Wolverhampton ellen 3-4-es összesítéssel kiestek. A kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban az ekkor fénykorát élő Dinamo Kijev erősebbnek bizonyult és 3-0-ra győzött. Az 1980/81-es idény végén Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével - 30 gól - ezüstcipős lett. A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13. helyen végzett a gárda. Nyilasi Tibor maximálisan teljesítette a Fradi szurkolóinak elvárásait. A mérlege, a két Fradi kispadján töltött szezon után: egy 13 év után újra megnyert magyar kupa és egy 11 év után újra megnyert bajnoki cím. A fradisták újra zöldben látták a világot.

A klub korábbi kiváló játékosa, Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2-1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben. 1995. szeptember 13-án az első bajnokok ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3-0-ra Lisztes és Vincze két góljával. A következő nemzetközi eredményt a 2004-2005-ös szezonban mutatta fel a csapat, ekkor az UEFA-kupa csoportköréig jutottak. Ezt követően a korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált, ennek következtében a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, onnan három szezont követően jutott vissza az első osztályba. 2014. augusztusában avatták az új stadiont a Chelsea ellen. Az első gólt Gera lőtte, ám a csapat 2:1-es vereséget szenvedett.

tags: #punkosdi #kupa #ftc

Népszerű bejegyzések:

• A Melissa & Doug fajátékok varázsa
• Élő közvetítés: Argentína – Kuba kézilabda
• Az Etelka sori multifunkcionális csarnok
• Collina, a legendás olasz játékvezető
• Jövőbeli célok az U18-as magyar focicsapatnál