Puskás Aréna avató mérkőzés: Történelmi pillanat és a magyar válogatott összecsapása Uruguayjal

Napra pontosan hatvanhat évvel azután, hogy 1953. november 15-én a magyar válogatott először lépett pályára a Népstadionban, 2019. november 15-én új időszámítás kezdődött a nemzeti együttes életében. Az elbontott építmény helyére épített Puskás Aréna játékoskijárójában előbukkant Dzsudzsák Balázzsal az élen a magyar és a Diego Godín vezette uruguayi válogatott, hogy felavassa Európa legújabb és egyik legmodernebb stadionját. A történelmi pillanatnak 65 114 lelkes drukker lehetett szemtanúja, akik hangorkánnal üdvözölték a rangos ellenfél, a világranglistán ötödik helyezett Uruguay ellen pályára lépő kedvenceket.

Az avatóünnepség és a kezdőrúgás

A mérkőzést megelőző ünnepélyes pillanatok során a kezdőrúgást a válogatottól elbúcsúztatott Gera Zoltán, valamint egy „fiatalember”, a 93 esztendős Nyikita Szimonyan végezte el. Nem mellékesen az örmény származású egykori szovjet futball-legenda hatvanhat évvel ezelőtt ő lőtte a szovjetek egyik gólját a Népstadiont felavató Bp. Honvéd-Szpartak Moszkva-meccsen, 1953. augusztus 20-án.

A mérkőzés: Magyarország-Uruguay 1-2

Amikor Luis Suárez útjára indította a labdát, Marco Rossi szövetségi kapitány a következő összeállításban küldte pályára a magyar csapatot: Dibusz - Bese, Baráth, Lang, Korhut - Vida M. - Dzsudzsák, Kalmár, Szoboszlai, Varga R. - Szalai Á. Az uruguayi oldalon Muslera - G. González, Coates, Godín, Vina - Valverde, Bentancur, B. Lozano - B. Rodríguez, Cavani, L. Suárez lépett pályára. A mérkőzést Skomina (szlovén) vezette.

Az első félidő

Sokat nem kellett várni, hogy kiderüljön, a rivális nem véletlenül tartozik a világ futballjának élvonalába. Nagyjából három és fél perce tartott a mérkőzés, amikor rövid passzos adogatásból felépülő támadás végén a legnagyobb sztár, a Barcelona támadója, Luis Suárez éles szögből lőhetett, Dibusz Dénesnek bravúrra volt szüksége, hogy lábbal hárítson. Azonnal látható volt, az uruguayi labdarúgók más sebességi fokozatban közlekednek a pályán, és egy-egy ritmusváltással, „erre nézek, arra passzolok” átadással pillanatok alatt létszámfölényt tudnak kialakítani, a védelem mögé kerülni.

Hatvanhat évvel korábban, a Népstadion első válogatott meccsén a svéd Henry Källgren szerezte az első gólt, a Puskás Aréna avatásán pedig a PSG sztárja, Edinson Cavani a 15. percben (0-1). A gól előzményeként Matías Vina bántóan könnyedén csapta be Bese Barnabást, úgy adott középre, hogy a labda mindenkit kikerült, Cavani pedig bevetődve a hálóba lőtt.

Még a játékrész felénél sem jártunk, amikor ismét Bese oldalán futott a vendégek támadása, Brian Rodríguez lendületből érkezve, könnyedén cselezte ki a Le Havre védőjét, majd elegáns mozdulattal, a balösszekötő helyéről, jobbal a bal sarokba tekert, 0-2. Meglehet, akadt szurkoló a stadionban, akinek megfordult a fejében, ebből nagyon sima vereség is lehet, ám szinte azonnal érkezett a szépítés: Varga Roland Dzsudzsák Balázzsal háromszögezett a jobb oldalon, mintaszerűen adott középre, Szalai Ádám pedig a 24. percben megszerezte az arénában az első magyar gólt! Ezzel 1-2-re alakult az állás.

A félidő hajrájában az egyenlítés is összejöhetett volna, hiszen jó helyről, húsz méterről szabadrúgást rúghatott a magyar válogatott. Végül a kapitány, Dzsudzsák Balázs próbálkozott - labdája sajnos nem találta el a vendégek kapuját.

A második félidő

A közelmúltban még sérüléssel bajlódó Suárez nem jött ki a második félidőre, de hogy a helyére beálló Maxi Gómez is remek futballista, hamar kiderült: pimasz lövőcselt csinált a büntetőterületen belül, majd lőtt, szerencsére a próbálkozásába Vida Máté önfeláldozóan belevetődött.

Marco Rossi több alapemberét is lecserélte a második félidőben, így lehetőséget adott többek között az Újpest remek bajnoki formát mutató támadójának, Feczesin Róbertnek (60. perc, Szalai Ádám helyett), Kovács Istvánnak (54. perc, Dzsudzsák Balázs helyett), Nagy Ádámnak (67. perc, Szoboszlai Dominik helyett), Szalai Attilának (71. perc, Baráth Botond helyett) és Nagy Zsoltnak (75. perc, Korhut Mihály helyett), illetve Holmannak (83. perc, Kalmár Zsolt helyett). A hajrában még Cristhian Stuani ziccerét védte Dibusz, majd Vida bravúros fejese járt közel az egyenlítéshez, az eredmény azonban nem változott.

A Puskás Arénát tehát vereséggel avatta fel a nemzeti együttes, ám sokan bíznak benne, a folytatásban olyan sikereket élhetnek meg itt a szurkolók, mint egykoron a Népstadionban. Noha az eredmény sohasem mindegy, senki sem bánkódott a pénteki vereség miatt, ha kedden Cardiffban a magyar válogatott olyan eredményt ért volna el, amely Eb-részvételt jelent.

Összefoglaló táblázat a mérkőzésről

A Puskás Aréna: A Népstadion öröksége

A Puskás Aréna építése mélyen gyökerezik a magyar sporttörténelemben. Már az újkori olimpiák kezdőpillanatában felmerült, majd 1913-ban ismét komolyan szóba került egy nagy tömegeket befogadni képes stadion igénye, a megvalósulásra végül 1953. augusztus 20-ig kellett várni. A helyszín is sokáig kérdéses volt, az idők során több fővárosi terület is szóba került, mígnem sikerült megtalálni az ideális helyet, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy kiváló döntés volt.

Ebben jelentős szerepe volt Hajós Alfrédnak, aki nemcsak kiváló sportember volt, de építész is - ő lobbizott újult erővel 1946-ban az egykori lóversenytér helyére, a Keleti pályaudvartól keletre eső területre. Az 1948 júniusában megalakult Magyar Dolgozók Pártja (MDP) haladék nélkül hozzáfogott politikai hatalmának kiteljesítéséhez, és meghirdette a nagyszabású gazdasági és társadalmi átalakulás programját, melynek keretében kiemeltté tette a Népstadion felépítését. A részletes tervek kidolgozására az Építéstudományi Intézet (ÉTI) fiatal tervezőit kérték fel: Ifj. Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc egy 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi út-Dózsa György út-Thököly út közti területre.

Az építkezéskor főleg előregyártott elemekből dolgoztak, amelyeket a helyszínen állítottak elő. A munkálatok már elkezdődtek, végleges tervek azonban még nem voltak, és a későbbiekben is jellemző volt a folyamatos változás; az építkezés során rendszeres volt a konfliktus a beruházó, a tervezők és a kivitelezők között. Ennek ellenére a Népstadion 1953-ban felavatásra került, amely 100 000-es befogadóképességgel bírt, és hamar a magyar élsport, különösen az Aranycsapat sikereinek ikonikus helyszínévé vált.

Húsz évvel ezelőtt, 2002. augusztus 21-én nevezték át az 1953-ban megnyitott nemzeti stadiont Puskás Ferenc Stadionra, tisztelegve a valaha volt legnagyobb magyar labdarúgó emléke előtt.

Az új aréna

A Puskás Ferenc Stadion zárómérkőzésére 2014. június 7-én került sor egy barátságos labdarúgómeccsen Kazahsztán ellen, amelyet 3-0-ra nyert a magyar csapat. Ezt követően indult meg az új Puskás Aréna építése. Skardelli György vezető építészt erős személyes érzelmek kötik mind a labdarúgáshoz, mind a Népstadionhoz, és ez alapvetően határozta meg viszonyát az új arénához. Nem akart teljesen új megjelenésű, szupermodern kinézetű stadiont építeni az egykori Népstadion helyére, mert szerette volna továbbörökíteni a korábbi épület egyes ikonikus vagy éppen fontos elemeit, de végül kiderült, hogy csak a toronyépületet lehet megtartani. Ugyanakkor a gyakorlati megoldásoknak is fontos szerepe jutott. Mint fogalmazott, a pilonok formavilágának megtartása sokkal több volt, mint nosztalgia.

Az új létesítmény Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű, legkorszerűbb multifunkcionális élményarénája, amely megfelel a 21. század legmagasabb követelményeinek is, így nemzetközi mérkőzéseket is rendezhetnek benne. Az atlétikai pálya kimaradt belőle, hiszen előírás, hogy a nézőknek milyen közel (12 méterre) kell kerülniük a pálya széléhez. A küzdőtér 105×68 méteres. Az új stadion pontosan a régi Népstadion helyén épült, egyik különlegessége pedig, hogy kezdőköre milliméterre ott található, ahol a régi Puskás Ferenc Stadioné volt. De különlegessége az is, hogy nemcsak a külsejében, de az alapanyagában is benne van a régi - az elbontott Népstadion betonját a helyszínen újrahasznosították, és száz százalékban beépítették az új aréna alapjába és falaiba.

tags: #puskas #arena #avatasi #meccs #eredmenye

Népszerű bejegyzések:

• A magyar labdarúgás évszázadai
• Spanyol játékvezetői fizetések
• A holland labdarúgás aranykora
• A FIFA 18 újdonságai
• Egyetemi kosárlabda: Dr. Fazekas Csaba szerepe