Puskás Ferenc: A Futball Császárának Felejthetetlen Öröksége
Puskás Ferenc - vagy ahogy a világ ismerte, Öcsi, Sváb, a Száguldó Őrnagy, Pancho, majd Cañoncito Pum - a földkerekség valaha volt egyik legjobb játékosa. Neve a legszűkebb elitbe tartozik, olyan futballlegendákkal egy sorban, mint Pelé, Di Stéfano, Maradona, Ronaldo és Messi. Sokan őt tartják a futballtörténelem legnagyobb csatárának, akinek bal lába egyedülálló volt.
Alfredo Di Stéfano, az ötvenes évek alighanem első számú futballcsillaga, a legkedvesebb játszótársának vallotta. Pelé, amikor Budapesten járt, csak annyit mondott róla: „Nem született még a világra olyan csatár, akinek az övénél csodálatosabb bal lába lett volna.” Andy Roxburgh, a FIFA egykori technikai igazgatója élete meghatározó pillanatának nevezte, amikor először játszani látta. Denis Law, a Manchester United hajdani szupersztárja pedig mindenkit félretolva vágtázott felé, amikor megpillantotta. Puskás Ferenc az egyetlen magyar, akit a FIFA - „alapító tagként” - beválasztott az 1998-ban létrehozott Bajnokok Csarnokába.
A Kispesti Gyökerek és Az Aranycsapat
Puskás Ferenc 1927. április 2-án született Kispesten, ahol tehetsége és csodálatos gömbérzéke már gyermekkorában megmutatkozott. Tízévesen még elemista volt a kispesti Petőfi utcai iskolában, de már igazolt játékosnak mondhatta magát, igaz, a dokumentum még Kovács Miklós nevére szólt. Négy esztendő múlva, amikor elvégezte az elemi iskolát, már legeredményesebb tagja volt a kispesti klub ificsapatának. Apja, az egykori félprofi játékos és későbbi edző, Purczeld Ferenc már akkor tudta, csodákra képes a srác.
Egyáltalán nem féltette a fiát, amikor 1943. december 5-én mindössze tizenhat és fél évesen bemutatkozott az NB I-ben. Egy héttel később Öcsi belőtte első „felnőtt” gólját is, onnantól kezdve villámgyorsan alakult a karrierje. Első NB I-es szezonjában 18 mérkőzésen 7 gólig jutott, aztán a következő két esztendőben két meccsenként lőtt egy gólt. 1945. augusztus 20-án pedig bemutatkozhatott a válogatottban.
A Kispest, Puskás és gyermekkori barátja, Bozsik József vezetésével, az ország legjobb csapatai közé emelkedett. 1949 decemberében a klub a hadsereg irányítása alá került, és Budapesti Honvéd néven vált „kiemelt fontosságú” óriásklubbá. A Bp. Honvéd 1956-ig ötször nyerte meg az országos bajnoki címet, Puskás pedig az 1948-as, első gólkirályi címét megtoldotta még hárommal, ezzel négy alkalommal is gólkirály lett hazai pályán. Puskás az ország talán leghíresebb és sokak szerint egyik legbefolyásosabb embere lett - aki azonban soha, egyetlen egyszer sem élt vissza a hatalmával. Ellenben mindig, még a veszélyt is vállalva, segített mindenkinek, akin csak tudott.
Puskás Ferenc az Aranycsapat kapitányaként olimpiai bajnoknak (1952), világbajnoki ezüstérmesnek (1954), és az akkori nem hivatalos Európa-bajnokságnak tekinthető Gerö-kupa győztesének mondhatta magát. Sebes Gusztáv, a szövetségi kapitány szinte fiaként szerette, és Puskás zseniálisan futballozott, játéka szinte garancia volt a diadalra. 1950. június 4. és a berni világbajnoki döntő közötti időben 131 hivatalos mérkőzésen játszott, és mindössze hatszor jött le vesztesen a pályáról, miközben több mint 150 gólt rúgott. Játszott az Aranycsapat leghíresebb mérkőzésein, és részese volt olyan fényes és visszhangos győzelmeknek, mint a londoni 6:3 (az Évszázad mérkőzése!) és a budapesti 7:1 az angolok ellen.
A Wembley-stadionban lejátszott angol-magyar mérkőzésen Puskás két gólt szerzett, és gólja a mai napig világhírű. A berni világbajnoki döntőben, ahol 1954-ben tért vissza sérüléséből, a veretlenségi sorozat sajnos megszakadt. Két szabályos góljából azonban csak az egyiket adták meg a döntőben, ami sokáig polémia tárgya volt.
Az 1956-os Fordulópont és a Külföldi Karrier Kezdete
1956 végére, 29 éves korára, Puskás csillaga úgy festett, lassan leáldozik. A Budapesti Honvéd 1956 novemberében indult közel négy hónapos nyugat-európai és dél-amerikai túrájára, ahol Puskás személye jelentette az első számú vonzerőt. A magyar forradalom idején Puskás úgy döntött, nem tér haza, mert tudta, eltiltás várna rá. Bécsben már tudta, nem fog hazatérni. A Magyar Labdarúgó-szövetség a FIFA-n keresztül külföldre is kiterjesztette az eltiltást, hogy a kint maradt játékosok ne lehessenek profik.
A kétségbeesett balösszekötő a milánói Internazionale ajánlatát fogadta el először, és ott edzett egy darabig. Tizennyolc kilónyi súlyfelesleggel küzdött. Az Inter végül adminisztrációs nehézségek miatt nem szerződtette őt, mivel az átigazolási határidő lejártakor Puskás még az eltiltás hatálya alatt állt. A hajdani csapatkapitány megleckéztetése a legfelsőbb politikai körök határozott kívánsága volt. Még az év februárjában, a müncheni repülőgép-katasztrófában szinte a teljes első csapatát elvesztő Manchester United is kérte a FIFA-t, hogy kölcsönvehesse a három eltiltott magyar világklasszist, Puskást, Kocsist és Czibort, de ez a kísérlet is kudarcot vallott.
Újjászületés a Real Madridban
Puskás számára a fordulat Östreicher Emil, a Real Madrid akkori alkalmazottjának köszönhetően érkezett. Santiago Bernabéu, a legendás klubelnök eleinte nem tűnt igazán lelkesnek Puskás nevének hallatán, és túlságosan kövérnek, vitatkozónak tartotta. Puskás, a maga elmondása szerint, „felfújt óriáslufinak” nézett ki a tizennyolc kilónyi súlyfelesleggel. Bernabéu azonban azt válaszolta, hogy ez nem az ő gondja, hanem Puskásé.
Puskás az elkövetkező hat hétben pokoli erőfeszítéssel másfél hónap alatt lefogyott, bebizonyítva, hogy nem csak a világ legjobb, hanem a legnagyobb akaraterővel rendelkező játékosai közé is tartozik. 1958. augusztus 11-én már spanyol állampolgárként kapta meg új okmányait, és bemutatkozott a „királyi klubban”.
A Real Madridban akkoriban Alfredo Di Stéfano volt a „főnök” a pályán, és eleinte sok madridi szurkoló is szkeptikusan figyelte Puskás erőnlétét és súlyát. Di Stéfano azt is tudta, hogy Puskás vetélytársat jelenthet számára. Az 1958-1959-es idény első mérkőzésein Puskást még nehézkesnek és lassúnak tartották, ám az önsanyargató edzéseknek, briliáns futballtudásának és alkalmazkodóképességének köszönhetően hirtelen meglódult a szekere. A szezon végén mindössze egy találattal maradt le Di Stéfano mögött a góllövőlistán, és tagja volt az újra BEK-győztes csapatnak. Egy emlékezetes pillanatban, az ötvennyolc-ötvenkilences szezon utolsó meccse előtt, amikor Puskás és Di Stéfano holtversenyben vezette a góllövőlistát, Puskás egy jó helyzetből bepasszolta a labdát Di Stéfanónak, szinte felajánlva neki a gólkirályi címet.
Alfredo Di Stéfanóval, Puskással, Paco Gentóval, Kopával, Riallal, Santamariával és a többi világklasszissal a Real Madrid az ötvenes évek második felében szilárdan ült az európai futball trónján. Puskás élete egyik legjobb meccse az Eintracht Frankfurt elleni, 7:3-ra megnyert BEK-döntő volt, ahol egymaga négy gólt szerzett. 1960. május 18-án Glasgow adott otthont a futballtörténelem egyik leghíresebb klubmérkőzésének, melyen a BBC jóvoltából Európa nyugati felében közel százmillión látták a „futball hőskölteményét”.
European Cup final 1960 | Real Madrid 7-3 Eintracht Frankfurt
A glasgow-i BEK-döntő után nem sokkal újabb címet gyűjtött be a Madrid: az első ízben kiírt Világkupa győztese lett a Peñarol legyőzésével. Puskás Ferenc hat gólt szerzett a két Világkupa-döntő mérkőzésen. A Madrid csillaga ezután lejjebb áldozott, a csapat ugyan a hazai porondon sorozatban nyerte a bajnokságokat, de 1962-ben és 1964-ben is elvérzett a BEK-döntőben. Puskásnak különösen az 1962-es, a Benfica elleni csatavesztés fájt, hiszen egymaga három gólt rúgott a döntőben. Még négy évvel később is a Real Madridban futballozott, közeledve negyvenedik életévéhez. 1967-ben, 40 évesen Puskás befejezte a futballt.
Edzői Pályafutás és Hazatérés
Puskás a visszavonulása után sem szakított a futballal, ez volt az élete. Spanyolországban kezdett dolgozni, majd Észak-Amerikába került, ahol az akkor alakuló profi bajnokságban, a Vancouver együttesénél ügyködött. Edzői pályafutásának legnagyobb sikerét Athénban élte meg, amikor óriási meglepetésre, teljesen váratlanul a BEK-döntőjébe vezette a Panathinaikoszt.
Görögországból távozva szinte bebarangolta az egész földgolyót, dolgozott Dél-Amerikában, Ázsiában, Európában, Afrikában, s újra Európában, majd Ausztráliában is. Minden kontinensen megfordult, mindenütt sikerei voltak. 1981-ben - 25 év után először - látogatott újra Budapestre, aztán 1992-ben végleg hazaköltözött. 1993-ban még a szövetségi kapitányi posztot is elvállalta, hogy segítsen a magyar futballon, ezzel megpróbálva pótolni mindazt, amit évtizedeken át elmulasztott.
Örökség és Emlékezet
Élvonalbeli bajnoki meccseken 529 pályára lépése alkalmával 514 gólt lőtt! Ezzel Puskás Ferenc minden idők gólkirálya a földkerekségen az első osztályú bajnoki mérkőzéseken szerzett találatainak száma alapján. A Nemzet Sportolója, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt Puskás Ferenc.
Puskás Ferenc 1950-ben esküdött örök hűséget feleségének, Hunyadvári Erzsébetnek. Felesége, aki éveken át minden nap ott ült betegágya mellett, feladva azt is, hogy időnként Spanyolországba repüljön meglátogatni az unokákat és dédunokákat, hűségesen ápolta. Közel hatéves, súlyos betegség után, Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyta le örökre a szemét a Kútvölgyi Kórházban. Amikor a Real Madridnál hírét vették betegségének, Alfredo Di Stéfano és Amancio Amaro, a hajdani játékostársak azonnal eljöttek hozzá Budára.
Halála óta sem felejtették, a világ egyetlen szegletében sem. Nemcsak Magyarországon, külföldön is őrzik emlékét, ezt mutatja például a FIFA 2009-es döntése a Puskás-díj megalapításáról. Azóta minden évben kiosztják a Puskás Ferenc-díjat az esztendő legszebb gólját szerző játékosnak, melyet Zsóri Dániel első magyarként vehetett át. Húsz éve, 2002. augusztus 21-én nevezték át az 1953-ban megnyitott nemzeti stadiont Puskás Ferenc Stadionra, majd később Puskás Arénára. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) svájci főhadiszállásán is található Puskás Ferencről elnevezett terem. Monacóban posztumusz életműdíjat kapott a World Sports Legends Award gáláján. Rajzfilm készül Puskás Ferenc gyerekkoráról, és még ma is adnak ki Puskásról szóló könyveket, valamint ereklyéket, mint eredeti Puskás-mez, vagy az Aranycsapat korát idéző, nyomtatott aláírással díszített bőrlabda. Puskás hatása máig érződik, például Ange Postecoglou, a Tottenham Hotspur vezetőedzője is elmondta, milyen erős kötelék fűzte őt Puskás Ferenchez Ausztráliában.
Főbb Statisztikái és Eredményei
- Született: Kispest, 1927. április 2.
- Elhunyt: Budapest, 2006. november 17.
- Játékoskarrier:
- Kispest / Bp. Honvéd: 1939-1956 (349 mérkőzés, 358 gól)
- Real Madrid: 1958-1967 (179 mérkőzés, 156 gól)
- Válogatottság:
- Magyarország: 85 mérkőzés, 84 gól (1945-1956)
- Spanyolország: 4 mérkőzés, 0 gól
- Gólkirályi Címek: 4x magyar, 4x spanyol (Pichichi-díj)
- Élvonalbeli bajnoki gólok száma: 514 gól 529 mérkőzésen
- Európa Kupa (BEK) győzelmek: 3x (Real Madrid, 1959, 1960, 1966)
- Interkontinentális Kupa győzelem: 1x (Real Madrid, 1960)
- Olimpiai Bajnok: 1x (Magyarország, 1952)
- Világbajnoki Ezüstérmes: 1x (Magyarország, 1954)
- Gerö-kupa győztes: 1x (Magyarország, 1948-1953)
- FIFA Hall of Fame tagja: 1998
tags: #puskas #ferenc #futball #csaszar
