A Puskás Ferenc Stadion és a 77-es trolibusz története
Magyarország legnagyobb sportlétesítményének, a Puskás Ferenc Stadionnak, korábbi nevén a Népstadionnak története egészen a 19. század végéig nyúlik vissza, amikor is felvetődött egy nagy befogadóképességű stadion gondolata. Végül a két világháború és a helyszínválasztás nehézségei miatt csupán a második világháborút követően, 1948-ban foglalta határozatba a kommunista hatalom egy új stadion építésének tervét. Ezzel párhuzamosan a fővárosi trolibuszközlekedés is újjáéledt, és a Stadion környékét érintő járatok hosszú és változatos fejlődésen mentek keresztül, melyek közül kiemelten fontos a 77-es trolibusz vonala.
A Népstadion születése és legendás pillanatai
A Népstadion építési munkálatai felgyorsultak, azzal a határozott céllal, hogy Budapest és az új Népstadion legyen az 1960-as ötkarikás játékok leendő otthona.
Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az átadó kapcsán így írt A magyar labdarúgás című könyvében: „A magyar sport évtizedes álma valóra vált. Felejthetetlen ünnepséggel megnyílt a Népstadion.”
A válogatott mérkőzések között nagy hagyományokkal rendelkező magyar-osztrák párharc 100. találkozójára 1955. október 16-án szintén a Népstadionban került sor. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány a következő kezdőcsapatot küldte a pályára, melyben hat „klasszikus” Aranycsapat-tag is játszott még: Fazekas - Buzánszky, Kárpáti, Lantos - Bozsik, Szojka, Kertész - Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor. A 104.000 néző előtt a kezdőrúgást a legendás Schlosser Imre végezte el.
| Mérkőzés | Dátum | Helyszín | Eredmény | Gólszerzők (Magyarország) | Nézőszám |
|---|---|---|---|---|---|
| Magyarország - Ausztria (100. mérkőzés) | 1955. október 16. | Népstadion | 6-1 | Tichy, Kocsis, Czibor, Tóth II, Czibor, Puskás | 104.000 |
Tichy már az 5. percben vezetést szerzett. A második játékrészben jött az egyenlítés, azután pedig a magyar henger: a következő öt gólt sorrendben Kocsis, Czibor, Tóth II (aki csereként állt be), Czibor és Puskás szerezte, így a végeredmény 6-1 lett a javunkra. Az Austria elnöke, Schwartz dr. így vélekedett a mérkőzés után: „Ez a meccs futballálom volt… Fiaink úgy játszottak, mint 1902-ben az első mérkőzésen.”
Az R74-es troli 4.rész: Garázsmenet a Puskás Ferenc Stadionig
A budapesti trolibuszközlekedés fejlődése a Stadion környékén
A második világháború után nem kellett sokat várni a budapesti trolibusz újraindítására, mivel 1945. augusztus 6-án merült fel először az újraindítás gondolata. Az első útvonalterv 1946-ban látott napvilágot, mely 27 km hosszban 5 viszonylatot foglalt volna magába. Ezeket a terveket pár év szünet követte, majd 1948-49-ben döntöttek, hogy a pesti szűk utcákban közlekedő villamosokat váltsák ki trolikkal.
Az ezt követő években folyamatossá vált a trolibuszhálózat fejlesztése: elsőként a Podmaniczky és az Izabella utcai vonalcsalád, azaz a 72-es, 73-as és 76-os vonalak jöttek létre. Bár a trolihálózat látványos fejlődésnek indult, tervek azért még bőven maradtak: az egyik ilyen például a csepeli Nefelejcs utcát a Gubacsi hídon, Pesterzsébeten, Kispesten és Kőbányán át a Puskás Ferenc Stadionig közlekedő 78-as ötlete volt, aminek kivitelezését 1954-ben jóvá is hagyták. Emellett új járatot terveztek a Népstadion - Dózsa György út - Újpest útvonalakra is. Az 1950-es és '60-as években világszerte elterjedt az a szemlélet, miszerint a városi kötöttpályás közlekedési eszközök közül kizárólag a földalattinak és az elővárosi vasútnak van létjogosultsága, ezért felmerült a trolibuszhálózat felváltásának gondolata. Az 1965-ös közlekedési koncepció még 1966-os felváltásukkal számolt, ám végül 1974-ben, az 1973-as olajválság miatt, felülvizsgálták a felszámolásról szóló javaslatot, és a troliközlekedés fenntartásáról és új vonalak nyitásáról döntöttek.
A második hálózatbővítés kezdetét vette, melynek részeként 1977 áprilisában a 74-es autóbuszt trolibusszal váltották le. 1979-ben megindult a 80-as és a 81-es troli. Az 1974-es javaslatok közül 1978-ban a 79-es troli váltotta fel a 15-ös villamos helyett közlekedő pótlóbuszt, 1981-ben a 72-es és 73-as vonalakat az Arany János utca M-ig hosszabbították meg, 1983 óta pedig a Baross utca ismét trolit kapott, 83-as jelzéssel.
Jövőbeni tervek a trolibuszhálózat fejlesztésére
1980 óta Budapest trolibuszhálózata sokat nem változott, de tervek napjainkban sincs hiány. 2018-ban a Közlekedő Tömeg Egyesület egy átfogó, 7 pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki a trolibuszhálózat fejlesztésére. Ennek első és legfontosabb pontja egy új 9-es járat létrehozása lenne, mely a 9-es autóbusz valamint a 72-es és a 82-es trolibuszok összekötésével születhetne meg. A tervek között szerepel a 74-es troli Deák térig történő bevitele és sűrítése is.
A harmadik javítandó járat a zuglói 77-es, mely Alsórákoson jelenleg rendkívül előnytelen útvonalon (Egressy út - Vezér utca - Szugló utca - Cinkotai út - Egressy út) kitérővel közlekedik. A javaslat célja ezen nyakatekert útvonal egyszerűsítése lenne, melynek részeként a trolik végig az Egressy úton haladhassanak.
A 77-es trolibusz és a Puskás Ferenc Stadion kapcsolata
A Puskás Ferenc Stadion M megállója nem csupán a stadion eseményeinek kiindulópontja, hanem számos trolibuszvonal fontos csomópontja is. A 77-es trolibusz vonala közvetlenül is érinti a Stadion környékét. A hálózatfejlesztési tervek is megerősítik a 77-es vonal kiemelt szerepét, hiszen az útvonal egyszerűsítése hozzájárulna a hatékonyabb közlekedéshez a területen.
Különleges esemény: Fénytrolibusz fotósmenet a Puskás Ferenc Stadiontól
A Puskás Ferenc Stadion M megállóhelyről indult útnak 2014. december 20-án első alkalommal az F jelzésű karácsonyi fénytrolibusz fotósmenet. A fényvillamos-fotósmenet népszerűségének hatására a fénytrolin utazva is lehetett fényképeket készíteni. Ez a nosztalgiajárat igazán különleges volt, hiszen az érdeklődőknek a fényárban pompázó trolibuszról volt lehetőségük fényképeket készíteni.
A fotósmenet a 75-ös trolibusz Puskás Ferenc Stadion M megállójából indult, útvonala rendkívül kiterjedt volt, érintve számos fontos budapesti helyszínt és trolibuszvonalat. Az útvonal magába foglalta a Könyves Kálmán körutat, a Kőbányai utat, az Orczy teret, a Fővám teret, az MTK-stadiont, a Kerepesi utat, az Ifjúság útját, a Stefánia utat, az Ajtósi Dürer sort, az Ötvenhatosok terét. Érintette a 74-es, 75-ös, 79-es, 78-as, 70-es vonalakat, majd a 70-es vonal garázsmenetben is visszatért a Puskás Ferenc Stadionig. Ezt követően a 77-es vonalán egy kört tett az Öv utca végállomáson át, visszafelé a Komócsy utcáig, onnan a 82-es vonalán az Örs vezér tere érintésével egy kör az Uzsoki utcai kórházig, vissza pedig az Egressy útig, ahonnan ismét a 77-es vonalán a Puskás Ferenc Stadionig, és a Kerepesi út, Keleti pályaudvar M-nál végzett. Az F jelzésű fénytrolibusz nosztalgiajáratként közlekedett, a BKK díjszabása alapján nosztalgia-napijeggyel volt igénybe vehető.
tags: #puskas #ferenc #stadion #77
