A Puskás Ferenc Stadion Öröksége és a Magyar U21-es Válogatott

A Népstadion, majd Puskás Ferenc Stadion története

Már 1896-ban megszületett egy nagy budapesti stadion elképzelése, amikor felmerült, hogy az első újkori olimpia a magyar fővárosban lehetne. A kezdeti vonakodás után a görögök mégis megrendezték Athénban az olimpiát, a stadion terve azonban továbbra is napirenden maradt.

Az első elképzelések a Vérmezőre álmodták a stadiont, de a XI. kerületi Nádor-kert és a Kerepesi út környéke is szóba jött, ahonnan a Magyar Lovaregylet elköltözött. A gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé egy nagy sportberuházás elkezdését. A téma később nagy nyilvánosságot kapott, 1924-ben törvényt hoztak egy új stadion építésére, s a sportadót is bevezették - de a befolyt összeget nem arénaépítésre költötték.

1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a hároméves tervbe is. Az Építéstudományi Intézetet (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával. 1947-ben egy osztrák-magyar meccsen leszakadt az Üllői úti Fradi-pálya tribünje, 250 ember zuhant le, s csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. Ez felgyorsította az előkészítő munkálatokat.

1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi út-Dózsa György út-Thököly út közti területre. A stadiont a későbbiekben 100 ezer fősre akarták bővíteni. Az első kapavágást a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke tette meg.

A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában, amint Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai is. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2,5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el. A világításhoz és az eredményjelző berendezésekhez 18 ezer izzóra volt szükség, 150 ezer folyóméter vezetéket építettek be. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki.

Miután a Szabad Európa Rádió jelentette: megrepedtek a gerendák, emiatt nem tudják időre befejezni a létesítményt, négy minisztert tettek felelőssé az 1953. augusztus 20-ai befejezésért, s Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát rendelt ki az építkezésre. Így a korszak presztízsberuházása határidőre elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval.

A Népstadion megnyitására (1953. augusztus 20.) nagy ünnepélyt rendeztek, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, akit a sajtóteraszon helyeztek el, mivel „a nép nagy vezére”, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. 12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán, ezután az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia-Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg. Ezután a Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzésen a magyar csapat 3:2-re nyert. A tornabemutató záró képe egy vörös csillagból kiemelkedő gúla volt, amelynek tetején a Szabadság-szobor nőalakja magasodott ki. A Népstadion első igazgatója szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett.

A stadion számos nagy sportesemény színhelye volt, itt csak az 1954-es Főiskolai Világbajnokságot, az 1954-es, 7:1-es magyar győzelemmel végződött magyar-angol labdarúgó mérkőzést, s Kovács József 5000 m-es győzelmét említjük a szovjet Kuc felett. A legtöbben, 104 ezren az osztrák-magyar mérkőzést nézték meg, 1955-ben. A stadionban számos kulturális rendezvényt, mega koncerteket is tartottak az elmúlt évtizedek alatt. Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét, s lefedték a sajtópáholyt. Az épület nagyon rossz állapotban volt.

A Puskás Aréna: Az új nemzeti stadion

Az 1953. augusztus 20-án megnyitott Népstadion, majd Puskás Ferenc Stadion bontása 2016 februárjában kezdődött meg, hogy helyet adjon az új nemzeti stadionnak. Az építkezés során a 208 ezer négyzetméteres területen 130 ezer köbméter betont, 19 ezer tonna betonacélt és 12 ezer tonna acélszerkezetet építettek az 50 méter magas, 316 méter hosszú épületbe.

Az Uruguay elleni felkészülési mérkőzéssel hivatalosan is megnyitja kapuit november 15-én új nemzeti stadionunk, a Puskás Aréna. November 15-én, 19.00 órakor, Uruguay ellen játssza első mérkőzését a magyar válogatott az új Puskás Arénában.

Jegyinformációk a Puskás Arénába

A szurkolók a jegyeiket online és személyesen is megvásárolhatják. Először az MLSZ Szurkolói Klubjának (SZK) tagjai válthatják meg a jegyüket a mérkőzésre 2019. október 25-én, 10 órától. Október 28-án, hétfőn reggel 10 órakor indul a jegyértékesítés következő szakasza, amikor a még elérhető mérkőzésjegyeket valamennyi vásárló számára elérhetővé teszik.

A felnőtt nemzeti válogatott március 28-án, szombaton Szlovénia, míg március 31-én, kedden Görögország ellen lép pályára felkészülési mérkőzésen a Puskás Arénában. Marco Rossi kihirdette keretét a Szlovénia és Görögország elleni felkészülési mérkőzésre. Mint ismert, Marco Rossi meghívta a felnőttválogatottba a Loki két futballistáját, az idei szezonban 3 gólnál és 2 gólpassznál tartó Szűcs Tamást, valamint a házi gólkirályunkat, Bárány Donátot.

A Magyar U21-es Válogatott és a Korosztályos Csapatok

Az U21-es válogatottba csapatunkból Erdélyi Benedek és Vajda Botond kapott meghívót. Fiataljaink március 22. és 31. között aktivitásokon vesznek részt.

A magyar labdarúgásban számos korosztályos válogatott működik. Az U19-es válogatottnál csapatunkból Egri Imrére, Tercza Gergőre és Mona Árpádra számítanak. A korosztályos együttes március 22. és április 1. között Olaszországba utazik az Európa-bajnoki selejtező Elitkörre. Az U18-as nemzeti csapat előtábora jelenleg is zajlik, majd március 22. és április 1. között Eb-selejtezőket játszik. Ebben a korosztályban a DVSC-től Asztalos Noel és Sánta Milán szerepel a keretben. Ami az U17-es korosztályos válogatottat illeti, Serucza Márk, Szakál Dénes és Vincze Tamás szerepel a keretben a mieink közül.

Az U19-es válogatott hazai rendezésű Európa-bajnokságon is szerepelt, ahol július 19-én, az osztrákok elleni mérkőzéssel kezdte meg szereplését. A mieink a Szusza Ferenc Stadionban kezdték a viadalt, három nappal később a felcsúti Pancho Arénában a portugálok ellen, majd július 25-én szintén a Szusza Ferenc Stadionban Izrael ellen mérkőztek meg. Ezen mérkőzésekre szóló jegyekhez 500 forintos egységáron lehetett hozzájutni, de csoportos kedvezményekkel ennél is jutányosabb áron lehetett belépőt vásárolni: tíz darab jegy vásárlása esetén az ár 200 forintra, ötven darab esetén 100 forintra csökkent, vagyis tíz darab belépő 2000, ötven darab 5000 forintért volt váltható.

A jegyeket interneten a meccsjegy.mlsz.hu internetes oldalon, valamint személyesen országszerte a Ticket Express irodáiban lehetett megvásárolni. A Gyermekszektor program keretében ismét lehetőség nyílt ingyenes belépőket igényelni intézmények, egyesületek részére, minimum 10 fős csoportok esetében. A jegyek ingyenesek voltak a 14 éven aluli gyerekeknek és kísérőiknek egyaránt.

Összehasonlító adatok: Népstadion és Puskás Aréna

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a Népstadion és a Puskás Aréna építésével kapcsolatos néhány kulcsfontosságú adatot:

tags: #puskas #ferenc #stadion #hetfo #u21 #jegyek

Népszerű bejegyzések:

• Szigetvár serdülő birkózó bajnokság május 13.
• A Fradi legendás múltja és ragyogó jelene
• Őszi eredmények a megyei első osztályban
• ideális műfüves focicipő
• Részletes statisztikák az Oklahoma kosárlabda játékosokról